Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-01-12 / 3. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok szövetkezete, A Budapesti Polo-Club, A Pozsonyi ügetöverseny-egyesület, Az Országos agarász szövetség, A vidéki versenyegyletek I .. "UWU vciocuj cy^lOlBX s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 25 korona, fél évre 14 korona, negyedévre 8 korona. Az előfizetési pénzek a «Vadász és Versenylap» kiadóhivatalához (IV., Kossuth Lajos-utcza 1. Ferencziek bazárja III. lépcső I. emelet) cziinezendök. Budapest, 1907. szombat, január 12. Távirati czim: Versenylap, Budapest. 51. évfolyam. — 1—>~ • — p— - * i Megjelenik i bndapeslí, alagi, prágai, bottíngbrnnni is Iitoi ióversenjet Ideje alatt mimlin lersmymp elStti délelőtt, egyébkor betonkint agysai­HIVATALOS. Helyreigazítás. Versenyfeltételek. Budapesti versenyek 1907. Tavaszi meeting. Kilenczedlk nap. Péntek, május 17. IV. Tavaszi kísérleti verseny. 10000 K a győz­tesnek, 1600 K a 2-iknak, 600 K a 3-iknak. 2é és 3é mének és kanczák számára. Táv. 1000 m. (2 éves pályán.) Beiratási dij 50 K, további 50 K az indu­lóktól. Teher 2é 50 kg., 3é 65 kg., kanczára 1* kg. kevesebb. 1907. évben 20000 K értékű verseny nyer­tesére 3£ kg., az ez évi gróf Károlyi Gyula emlék­verseny nyertesére 5 kg. több. A győztes beiratási diját menti. Nevezési zárnap május 11. Alagi versenyek 1907. Nyári-meeting. Első nap. Csütörtök, junius 27. VI. Nyeretlen kétévesek versenye. 3000 K. a győztesnek, 800 K. a 2-ik, 300 Ka 3-iknak. Táv. 1Ó00 m. (Egyenes pálya.) Beiratási dij 10 K., további 30 A", az indulóktól. Teher 57 kg., kanczára és he­réltre 55J kg. Nevezési zárnap junius 21. Budapest, 1907. január 10. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. A vidéki versenyek. (A vidéki versenyegyletek értekezlete.) Versenyüzemünknek egyik fontos kiegészítő része a vidéki versenyegyletek s azok műkö­dése ; ezek viszik a távoli rétegekbe a központ sportéletét, itt talál terrénumot sok olyan ló, a mely a nagyobb pályákra nem elég sebes, de egyébként versenyző képesség fölött rendelke­zik, itt kezdte meg számos jeles urlovas mű­ködését. Ezek magukban véve Oly szempontok, a melyek a vidéki egyletek működését igazol­ják, sót egyenesen megkívánják s az elősorolt okokhoz hozzá lehet csatolni azt, hogy katona­tisztjeink kiképzésének egyik lényeges tényezője az, ha helylyel-közzel a lokális versenypályán fejleszthetik campagne-lovaglási képességüket s nem kell elfelejteni azt sem, hogy számos vidéki egylet működése körzetébe egyúttal ro kon sportokat, igy falkavadászatot, agarászatot is vett föl, s többen az úgynevezett népies ver­senyeket is kultiválják, ezzel a parasztgazdák­nak adva impulzust gyors lovak nevelésére. A magunk részéről mindig a legnagyobb szimpátiával néztük a vidéki egyletek működé­sét. Anyagi haszonnal egy ilyen klub sem dol­gozik, sőt nagyon is szeréDy körökben mozog, s csak tagjainak, vezetőinek ügyszeretete, ál­dozatkészsége az, a mely ez egyleteket a múlt­ban fölszinen tudta tartani. Az utóbbi években a nagyobb magyar egyletek dicséretes módon vették kezükbe a vidéki pályák dolgát s külö­nösen az Urlovasok Szövetkezete volt az, a mely ez ügyet szivén melengette. Évek hosszú sora működésének gyümölcse az, hogy az el mult évben (Pozsonytól, Tátra Lomnicztól, Ta­tától, Alagtól és Siófoktól eltekintve) Pécsett, Sopronban, Kassán, Nagy-Becskerekeu, Debre­czenben, Nyíregyházán, Kis-Jenön, Nagyváradon, Szabadkán, Zomborban, Kolozsvárott, Kis-Vár­dán, Aradon, Szatmáron, Maros-Vásárhelyen és Nagy-Kikindán voltak versenyek és ezen a 16 helyen 141.211 koronát fizettek ki verseny­dijakban. Ez a tekintélyes összeg magától beszól. A nagyobb versenypályák anyagából számos oly ló jutott igy tekintélyesebb nyereményekhez, a melyek Budapesten, Bécsben nem tudtak volna boldogulni s elég, ha egy két példára hivatko­zunk. Igy oly tipikus, a vidéken szereplő lovak, mint Mary (12.945), Dehogy (10.225), Liszka (14.025), Parnassus (9,965), Wnuczka (9,120), Alike (8.725), Galmiche (8.395), Hamishir (7065), Pártütő (6.600), Próféta (6.420), Biéta (6.226), Little Kolin (6.050), Kukoricza Jancsi (5,995), Sir Rohycon (5.950), Neveletlen (5.945), Alászol­gája (5.285), stb., a nyereményjegyzékekben meglehetős poziczióra tettek szert s a mit ke­restek, kevés kivétellel a jelzett pályák javára Írandó. E lovak nagyrésze igy nemcsak kifizeti magát, de még nyereséggel is adódott el, mert a külföldi lókereskedők szívesen és jó áron ve­szik meg az ily kaliberű, erősen kipróbált teli­véreket. De az urlovasok szempontjából is föltétlenül föntartandók a vidéki versenyek. Alag nem ké­pes annyi alkalmat adni urlovasainknak, hogy azok az egész éven át gyakorolhassák magu­kat és e tekintetben a provinczia egyletei hat­hatósan támogatják az ügyet. Az urlovassport nálunk úgyis sok nehézséggel küzd meg s akadályozás helyett ellenkezőleg a legnagyobb támogatást és jóakaratot kívánja meg. A vidéki egyletek legutóbbi értékezlete a vi­déki versenysport megpróbáltatását jelentette. A budapesti totalizatörön tett ösmeretes változ­tatások itt éreztették először általunk elóre jel­zett káros hatásukat, mikor az értekezlet veze­tője sajnálattal volt kénytelen bejelenteni azt, hogy az Urlovasok Szövetkezete a jövóben nem támogathatja a vidéki egyleteket az eddigi mé­retekben, miután a Magyar Lovaregylet a vál­tozott viszonyok folytán az Urlovas Szövetke­zetnek eddig adott szubvencziót beszüntette s a vidéki egyletek dotáczióját is lényegesen re­dukálta. Ezzel a kettós redukczióval pedig a legtöbb vidéki verseny megtarthatása kérdé­sessé vált. Ez a helyzet az ügy minden barátjára depri­málólag hat. Igaz ugyan, hogy a vidéki sport fölött ezzel még nem kondult meg a halálha­rang, (az egyletek ha szűkebb körben is, de meg fogják tenni kötelességüket), de minden éló intézménynél már a stagnáczió is vissza­esés számba megy, nemhogy az egyenes re­dukczió. A vidéki versenyek körül még sok tennivaló lett volna, ezek a pályák korántsem érték el zenitjüket, dijaikat s meetiugjeik tar­tamát fokozni kellene, befektetésekre is sok he­lyen szükség van. Mindebből most természete­sen nem lesz semmi, ha csak a bajon nem se­gít utolsó remédiumként a földmivelésügyi mi­nisztor Br. Harkányi Andor a vidéki egyletek érte­kezletén a kivezető utat szintén ebben látja s mi reméljük, hogy Darányi Ignácz, a ki az ügynek régi barátja, kezébe veszi a vidéki egyletek dolgát s nem hagyja, hogy ez a fon­tos versenyüzemi tényező lassan széjjelmorzso­lodjon. Hisszük, hogy a földmivelésügyi minisz­ter tudatában van ama érveknek, a melyeket czikküuk elején csoportosítottunk, s tekintettel ugy az országos tenyésztésre, mint magára a sportszerű oldalra, felkarolja az ügyet s ezzel is enyhíti azt a csapást, a melyet a versenyüzemre a totalisatörön tett változtatások irányítottak. Itt adjuk a vidéki versenyegyletek értekezle­tének részletes lefolyását. * A vidéki versen yegyletek szokásos évi értekezlete f. hó 6-án tartatott meg az Urlovasok Szövetkezete helyiségében. Jelen voltak: br. Harkányi Andor, az Urlovasok Szövetkezete versenyintózöségi tagjának elnöklete alatt Inkey Antal az Urlovasok Szövetkezete elnöke, Magyar Elek titkár, a vidéki versenyegyletek kép­viseletében pedig Reusz Henrik (Czegléd), Fejér József (Arad és Kisjenö), Poszvék A. (Szatmár), Szalay Fri­gyes (Zombor), Weingärtner A (Nagyvárad), Luko­vich Aladár (Eperjes), Jeszenszky E. fhdgy (Pécs), Nagy Á. száz. (Szabadka), Liptay Béla (Debreczen, Kassa, Kis-Várda és Nyíregyháza), ifj. br. Nopcsa Elek (Kolozsvár) és br. Baich Iván (Nagykikinda). Az értekezlet lefolyása a következő volt: Br. Harkányi A. elnök megnyitván az értekezle­tet, üdvözli a vidéki egyletek megjelent képviselőit s azután áttér azon helyzet ismertetésére, mely a vidéki versenyek subventionálását illetőleg legújabban kialakult. Kifejti ennek révén, hogy azon rendsze­res és tendentiósus támadások, melyek a sajtóban az ország irányadó versenyegyesülete a Magyar Lo­varegylet totalisateurje ellen indíttattak, végered­ményükben oda vezettek, hogy a M. L. E. az ö ver­senypályájának III. helyén a totalisateurt beszüntetni kényszerült. Ez intézkedés a M. L. Egyletre nézve oly nagy jövedelemcsökkenést jelent, hogy ebből ki­folyólag kényszerítve látja magát arra, hogy az 1907. évtől kezdve nemcsak az Urlovasok Szövetkezetének adott eddigi subvencziót teljesen beszüntesse, de a vidéki versenyegyletek dotátióját is lényegesen re­dukálja. A jelzett viszonyok folytán immár az Urloiasok Szövetkezete is kénytelen a vidéki egyleteknek eddig megadott subventiót némileg leszállítani Minthogy pedig a vidéki egyletek nemcsak töké­vel nem bírnak, de versenyeiket csakis a M. L. E. és az U. Sz. támogatása mellett tudták fentartani, egyértelműen és mély sajnálattal konstatáltatott, hogy ily viszonyok közt a legtöbb vidéki verseny megtarthatása egyenesen kérdésessé vált. A vidéki versenyügy e nehéz helyzetében br. Har­kányi Andor csak ott lát kivezető utat, ha a redukált s illetve megvont subventiók helyett a földmivelésügyi minisztériumtól megfelelő támogatást kieszközölnie sikerül. Tudomása szerint ugyanis a földmivelésügyi miniszter a totalisateur alapból a népies tenyésztés czéljairaj 100,000 K.-t kihasított s reméli, hogy a né­pies versenyeknek a vidéki egyletek által való na­gyobb mérvű felkarolása révén a földmivelésügyi miniszter támogatása megnyerhető lesz. E támogatás megnyerésének feltételei mellett az­után a vidéki egyletek határnapjai a következőkép állapíttattak meg : Pécs máj. 20 (esetleg kiállítási meeting is aug. í. és 6.), Kassa jun. 1. és 2., Nyíregyháza jun. 16., Debreczen jun. 22. és 26., Kisjenö jun. 29., Nagy­várad szept. 21. és 22, Szatmár szept. 29., Eperjes szept. 22., Marosvásárhely szept. 27. és 29., Zombor okt. 12., Nagykikinda okt. 26. és 27., Kisvárda okt. 13., Arad okt. 19. és 20., Kolozsvár okt. 6., 13. és 20., Szabadka okt. 6. Br. Harkányi Andor ezek után még részletesen megtévén észrevételeit azon versenytechnikai szem­pontból figyelmet érdemlő rpozzanatokra nézve, me­lyek a vidéki versenyüzemben a mult év folyamán felmerültek, az ülést berekesztette. Legközelebbi számunk pénteken délután jelenik meg. — A mai szám ára 40 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents