Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-01-01 / 1. szám

1007. január 1. 21 hat más urat találtam, kik magyarázatomra vártak. Gróf Esterházy a következő szavakkal fogadott: «No Mister John mit szól hozzá a tanár ur Sorcery-1 18 évesnek tartja ?» «Kedves gróf ur — felelém — ha a kancza 18 éves, akkor korához képest inoudhatom mesés fiatalnak látszik. Mondja meg kérem a tanár urnák, hogy kövesse az én régi szokásomat, én tudniillik mindig megkérdezem a lovat kisérő embert vagy fiút a ló korát illetőleg, mielőtt a fogakat megnézem és a legritkább esetben tévedek.» A szegény tanár nagyon megsértődött, de a jó öreg mr. Chaplin, ki mindkét kanczát nevelte, utóbb megoldotta a gordiusi csomót az én teljes igazolásomra. Még az állatorvosi intézetnél megmondottam a grófnak, hogy miután a kanczákat kifizettem, megtartom magamnak és a jó öreg tenyészegylet keressen magának fiatalabb és olcsóbb kanczákat. A dolog vége dejeneur volt Sachernál és gróf Esterházy megvette az öreg Sorcery-1, a mit sohasem bánt meg. Az öreg tanárral később jóbarátságba kerültem és évek multán mondotta csak meg, hogy kinek hibájából esett tévedésbe. Azt hiszem az illető még életben van, de nem dicsekedhetik el Horkay nagyanyjával. A legtöbb kancza, a melyet vettem, szerencsés volt. 1871-ben herczeg Liechtenstein részére 000 fontért vásároltam meg mr. Blenkirontól Grand Duchess-t, egy Stockwell-kaiidzát, Gamiani anyját, a mely megnyerte a német derbyt és olyan jó lovakat adott, mint Garlic és Glennie (Galanluomo anyja). A vételt követő napon megszólít Londonban mr. Blenkiron: «Azt hiszem, hogy Grand Duchess meddő, ne vigye el,» <L,II meddő kanczát akarok — mondám — a dolog rendben van.» Ezután egy vemhes kanczát ajánlott 50 fontért és egy óra inulva 300 fontot akart fizetni, ha a kanczát nem viszem el. Ekkor megtudtam, hogy Falmouth lord, ki ezidőben mr. Valentine név alatt futtatott, a kanczát minden áron meg akarta venni, de ez már az enyém volt és Hohenauba került. 1869-ben a tenyészegylet legmagasabb engedélylyel a kladrubi ménesből öt kanczát adott el. Hármat én vettem meg körülbelül 18000 forintért. Ezek voltak: Omazonian Orlando-X6\, Lay Sister Orlando-tói és Tamara WeatherLittől. Tamara Blair Athol-\a\ adta Elspeth-et. Elspeth számos versenyt nyert nekem és utóbb gróf Nádasdy Ferencz vette meg, a ki Buccaneer után a derbynyerő Elemér-1 nevelte belőle. Elemér volt az apja a fent emiitett GarL'c-nak, egy igen jó lónak, a mely azonban elég okos volt arra, hogy versenyben nem mindig erőltette meg magát. Hogy éppen gróf Nádasdyról beszélek, remélem, hogy most, amidőn ő excellentiája kevesebbet vadászik, újra ideje marad : derbynyerőt tenyészteni. Kedves szerkesztő ur, legyen elég mára, megyek a lovaimhoz. Talán ismét találok egy jót köztük. Ki tudja ? Kingsclere. Anglia trainerei közt az első helyek egyikét foglalja el immár évek óta W. C. Waugh, nekünk régi jó ismerősünk Magyarországból, a hol évek hosszú során át idomította gr. Festetics Tassilo lovait. Waugh képességéről már itteni működése alatt is meg volt a nézetünk, s az nem változott azáltal, hogy ez a jeles erő a sport őshazájába költözött át, legfeljebb sajnálhatjuk, hogy verseny üzemünk e kipróbált szak embert elvesztette. A milyen szakavatott, szorgalmas és közbecsült volt Waugh nálunk, épen olyan maradt Angliában is, a hol tavaly a legdíszesebb traineri állomások egyikére: Kingsclerebe, a herczegi istállóba került. Az ösz folyamán meglátogattam a mestert uj otthonában, egy szép vidékü, tipikusan angol környezetben s mi sem természetesebb, hogy megérkezésemnél is épen lovai közt találtam. Dolgozni, mindig dolgozni, ez Waugh princípiuma, ö egyike ama kevés embereknek, a kik kora reggeltűi késő estig foglalkozást keresnek és találnak maguknak. Ha lovaival elkészül, a management-t látja el, majd a világ minden részérói hozzá érkező postát bontja föl (mert Waughhoz fordul mindenki, a ki Angliában lovat akar vásárolni) s ha ezt is ellátta, szaktanulmányainak tesz eleget, mert nagy tudása daczára folyton tanul, folyton kutat, olvas s az ausztráliai, amerikai versenyzési és tenyésztési viszonyokban épen olyan otthonos, mint akár az angolokban vagy francziákban. Idegen joggal lesz meglepve ettől a páratlan versenytechnikai és hippologiai tudástól, pedig ezek teszik érthetővé azokat a nagy sikereket, a melyeket a kingsclerei trainer minden téren el tudott érni. Waugh a magyar üzemet is töviröl-hegyire ösmeri, sportunk minden mozzanatát élénk figyelemmel kiséri s nincs egy lovunk, aoyakanczánk, a melynek karrierjét ellen nem őrizné. Kingsclere Londontól meglehetős messze fekszik. Vasúton Newburyig kell menni, innét caben még ötnegyed óra az ut. Waugbnak azonban két automobil áll rendelkezésére, a melyek 10—15 perez alatt száguldanak ki Kingsclerebe. Az istállók nagy fényűzéssel vannak berendezve, azonban épen nem praktikusak, mert télen hidegek s nem is a legvilágosabbak. Ép olyan sajátos, hogy Kingsclereben tulajdonkép csak primitiv trainingpálya áll rendelkezésre viz vezeték nélkül, a mi nálunk ma ugyszólva el sem képzelhető. Hozzájárul ehhez, hogy nyáron a csapadék igen kevés s igy a talaj oly kőkemény, hogy a munka néha csaknem lehetetlen. Kétévest Waugh idén csak késő öszszel tudott pályára hozni, a többinek mind csonthártyagyulladása volt. — És ezen a pályán kellett Troutbecket trainiroznom — szólt Waugh a kemény talajra mutatva. Természetes, hogy az első látogatás a boxokban Troutbecknek szólt. A mén első pillantásra igénytelen, alacsony, feltűnő szépség nélkül, azonban csupa aczél, csupa korrektség, hatalmas lapoczkával és szép háttal, száraz csontozattal. Waugh Troutbecket a legjobb lovak egyikének tartja s bár az a St. Legert nem könnyen nyerte meg, menti az a körülmény, hogy Troutbeck a startnál erősen karambolázott s lovasa kengyel nélkül tette meg az ut legnagyobb részét, széles fordulókat irva le a szögleteknél. Egyébként Troutbeckröl Waugh mai számunkban külön czikket is ir, úgyszintén életéről és működéséről, az öt jellemző nagy szerénységgel. Igy hát nekünk kell elmondanunk azt, a mit a sportvilág úgyis tud, hogy Waugh egyike a legjelesebb trainereknek, a kiket Anglia rég idők óta határa közt látott, s hogy benne a modern versenyüzem egyik legvilágosabb agyát, legagilisebb férfiát birja.