Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-03-09 / 11. szám

1907. márczius 2. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 117 kát kapván, felhagyott e szokásával s igen kellemes temperamentumu lett. Roppant SZÍVÓS, kemény ló és jó vadászié is. Ostorászásra használtatott s mindég megállotta helyét. Igen jó mozgása van minden jár­modorban. Jól ugrott, ügyes volt. Egyszer lábát meg­ütvén két vadászatot mulasztott, különben soha baja nem voll, mindég jól evett. Vadászott 8-szor. Hasz­nos mén a tenyésztésben, kár hogy karórágó. XII. 5. osztály. 1019 t. sz. Pálfa—3. Ap. 388 Persistive, a. Hullám. Igen jó és szép külsejü ló, jó temperamentummal, szép mozgással s mutatósan is hordja magát, kár, hogy szája nem volt rendben különben felette kényel­mes kitűnő vadászló lenne. Elég sebes SZÍVÓS kemény ló. Mindég vendégek lovagolták nagy teherrel is, mit igen jól vitt. Kis gyakorlattal bármely talka után elmenne s nagy igényeknek megfelelő vadászló volna. Felette jó csikók várhatók utána, melyek minden czélnak megfelelők lehetnek. Soha semmi baja nem volt, jól eveit. Kezdetben sarokvánkosaiba vágva megsértette magát és 2 vadászatot mulasztott. Vadá­szott 11-szer. XIII. 5. osztály. 1038 Adieu—5. Ap. Adieu, a. 24. Lator. Nem szép mozgással, de felette SZÍVÓS ló, szájával nero volt rendben, miért is hosszabb ideig ügyetlen volt, kéjöbb e tekintetben megjavult s minden vadászattal jobb lett. Temperatuma igen kellemetes Soha semmi baja nem volt, jól evett. Igen jó vadászló, mely azt hiszem, több gyakorlattal kiváló lenne. Vendégek lovagolták, egyszer ostorász. Vadászott 10 szer. Sarok­vánkosába vágván, 2 vadászatot mulasztott. XIV. 3. osztály. 905 t. sz. SzolgagySr—1. Ap. 4. Nyakas, a. Kigyó. Későbben jővén mint a többi mén, rövidebb időt töltött a falka után s előmunkálatnak sem volt alá­vetve, hanem mindjárt erősebb vadászatokra ki hozva ; daczára ennek vadászott annyit, mint bármely más mén, soha semmi baja nem volt, jól evett és a leg­hasznosabb ostorász ló volt. Daczára annak, hogy külseje nem árul el nagy nemességet, egy kiváló sebes SZÍVÓS, kemény kellemes jó vadászló, mely fáradságot soha sem mutatott. Kitűnő temperamen­tumu kellemetes, ügyes. Egyszer vendég, különben ostorász vadászta összesen 9-szer; egy egész héten midőn a többi ostorász mének csüdsömör miatt ki­hozhatok nem voltak, ö minden második nap vadá­szott. Hasznos kemény utódokat várhatni utánna. XV. 5. osztály. 346. t. sz. Fenék—6. Báró Sennyey Géza falkanagy vadászta, s vezette rajta a falkát s meg volt vele elégedve. Kétszer kezdetben ostorászott igen jól. Jó, hasznos mozgású, térfoglaló galoppal, kellemes tem­peramentumu, ügyes jó vadászló, mely a 90 kilogr. terhet becsületére elvitte.Vadászott 9-szer, uri vadászló, hasznos mén. XVI. 2. osztály. 181 Kozma—14. Ap. Kozma, a. 9. ( ? ) Vadászta s vezette rajta a falkát báró Sennyey Géza falka­nagy ; igen szerette s jó kellemes, sebes SZÍVÓS ügyes vadászlónak tartotta. Vadászott 5-ször, mikor nyul­teteme kijővén megsántult s többet nem vadászha­tott. Temperamentuma igen jó, mindég jól eveit. Kár, hogy ezen baja történt, mert kiváló jónak Ígérkezett. Kár hogy karórágó. XVII. 2. osztály. 915. Leperd—3. apja Cambusier, anyja Füzér. Ez volt talán a legjobb az összes mének között, leg­alább annak mutatkozott. Báró Sennyey Géza ve­zette rajta a falkát. '.Nagyszerűen vadászott 4-szer, kellemes, ügyes szivós, sebes volt. Temperamentuma igen jó, mindég jól evett. 5-ik vadászaton elejére megsántult, pár nap múlva mindkét lábára teljesen merev lett, mi ugyan a lapoczkák bepakolására 2—3 nap alatt rendbe jött, de munkát többé nem állott s nem vadás hatott többet. Gyönyörű szép nemes állat remek mozgással. Elsőrendű uri vadászló, merevségét munka után eltekintve — és igen jó mén, mely valószínűleg a tenyésztésben sok hasz­not hoz. XVIII. 4. osztály. 485. tsz. Dombovár 13. Daczára annak, hogy szin­tén később jött s mindjárt erős ostorászszolgálatra fogatott, annyit vadászott mint bármelyik más, s nékem a kedvenczem volt az összes között. Gyönyörű mozgású, ugy galoppirozik mintha telivér volna; igen sebes, felette szivós kellemetes ügyes vadászló. Va­dászta 2-szer vendég, 6-szor ostorász, 2-szer báró Sennyey Géza. Soha semmi baja nem volt, jól evett. Könnyű teher alá elsőrendű uri vadászló. XIX. 5. osztály. 928. tsz. 151. Tiszaderzs—1. Eleinte ostorász lova­golta, aztán a falkanagy magának vette el. Kitűnő, sebes, kemény, ügyes jó vadászló, 3-szor vadászott ostorász alatt, csüdsömör miatt hosszabb ideig kény­telen volt pihenni, ezután vadászta ismét ostorász s aztán Mándokon br. Sennyey Géza 7-szer, s meg volt vele elégedve. Szép tartással igen szép mozgása van, különösen galoppja gyönyörű hosszú. Mindig jól evett, s csüdsömörjét kivéve, baja nem volt. Műi­den használatra jó csikók várhatók utána. XX. 2. osztály, bérmén. 234 tsz. Fenék—II. Kezdettől fogva Báró Sennyey Géza vadászta, a falkát vezetvén rajta. Felhívom a figyelmet szemeire.*) Eltekintve akadá'.yoknáli ügyet­lenségétől, kitünö vadászló volna. Jó temperamen­tumu kellemes, sebes, kemény ló. Csüdjét megsértette, de legfeljebb két vadászatot mulasztott. Vadászott, Bélatanyán 7-szer, Mándokon 7-szer. Soha semmi baja nem volt, jól evett. Ha szemeinek baja nem lesz, jó hasznos ivadékokat lehet utánna várni, min­den czélnak megfelelőket. További tájékozásul megemlítem még a mének nek használatuk szerinti elosztását. A legjobbakat a falkanagy magának választja ki, tehetség, kellemetesség és súlyának megfelelőssége szerint. Ezek voltak elsősorban ; 915. tsz. Leperd—3 234. tsz. Fenék—11., tsz. Kozma 14., 346. tsz. Fenék — 6., másodsorban mit eleinte gr. Erdödy Rudolf, aztán gr. Wilczek Vilmos vadászott: 1001. tsz. 311. Bánk—1., 1038. tsz. Adieu—5., 1019. tsz. Pá'fa—3., későbben helyettesitőül a falkanagynak: 928. tsz. 151. Tiszaderzs—1., 485. tsz. Dombovár—13. Ostorászok a könnyebbek sebesek s könnyebben forgathatók választattak ki. Ezek voltak : 277. tsz. History—4., 905. tsz. Szolyagyör—1., 485. tsz. Do»i­bovár—13., 1063 tsz. O-Baj un, 968. tsz. 153 Tisza­derzs—2., 1010. tsz. 157 Tiszaderzs-1., 928. tsz. 151 Tiszaderzs — 1. Régi szokott vendégnek Gróf Wilczek Vilmosnak a miket a falkanagy másodsorban kiválaszt, ezek voltak : 1001. tsz. 311. Bánk— 1., 1038. tsz. Adieu—5. 1019. tsz. Pálfa—3. Báró Fiáth Pálnak a kényelmes nagyobb terhet vivők ezek : 1044. tsz. Deszk—2., 1017. tsz. 155 Tiszaderzs—5. A hátramaradó, gyengébb minőségűek maradnak a fenmaradó szükségletre s esetleg a lassú falka után az ostorászoknak kisegítőül. Ezek voltak : 943. tsz. Pálfa—2. lovagolta Báró Fiáth Pál is. 637. tsz. Shagya XI—14. ostorászott is 2-szer. 719. tsz. No­nius XLVl—1. 1042. tsz. Majsa—2. ostorászott is. Ezen beosztásból nagyjában s általánosságban ki­vehető, hogy legjava a falkanagynak, br. Sennyey Gézának, java az ostorászoknak, jó, az állandó ven­dégeknek, gyengébbje a változó vendégeknek osz" tátik be. Rossz mén, mi tehetetlen vagy hasznavehetetlen lett volna, egy sem volt; mind jó ló s csak egyik­másik nem minősíthető vadászlónak, de azért más szolgálatra mint katona, háti vagy kocsiba például igen jó lenne; ilyen a Shagya, Majsa és Nonius. Örömömre szolgált, hogy a mének nagyobb baj nélkül vonultak be. Kozmának a nyulteteme jött ki, Leperd merev volt, Dombovár az inaiba galoppirozott vagy megütötte. Letört egy sém volt. Mind egész idö alatt teljesen egészséges volt, sem köhögés, sem kó lika nem fordult elö és jól ettek, csak az 1018. tsz 157. Tiszaderzs—7. szája végett hosszabb ideig rosz­szul evett, de aztán az is rendbe jött. Mielőtt jelentésemet befejezném meg keil említe­nem a több csüdsömörnek okát, mely a turfás ta­lajban rejlik, mely az izzadtsággal összevegyülve oly csipös, hogy a legkisebb mértéken kérges börü ló­nak csüdjét gyulladásba hozza. Első idényben majd minden ló szenved ezen bajban mig a talajt meg nem szokja. Bély, 1906. évi deczember 30-án. Báró Sennyey Béla. A luxuslóvásárok. A Tattersall márczius 11-ikétől 13-ig tartja meg 35-ik luxuslóvásárját. E vásároknak czélja az volna: a magyar tenyésztőt közvetlen összeköttetésbe hozni a vevőkkel, különösen a külföldiekkel. Sajnos, ezt a szándékot a vásárok nem valósithatják meg s maguk a tenyésztők háttérbe szorulnak a lókereskedökkel szemben. A most megjelent katalógust lapozgatva, benne a legtöbb ló tulajdonosa professzionátus keres­kedő, a kik közül számosan egész kollekczióval s a megfelelő ügynöki személyzettel lépnek harezba. Oly tárgy ez, a melylyel szükséges foglalkozni. Maga *) Moharos János debreczeni telepbeli föállator­vos a mén szemeit alapos lükőrvizsgálat alá vévén hivatalos jelentésében azokat teljesen épeknek jelzi. a rendezőség évek során át minden lehetőt elköve­tett, hogy tényleg a tenyésztőket és a lótarló vidéki birtokosokat egyesítse a Tattersall vásárain. A díja­zások is ezt voltak hivatva előmozdítani. Ennek daczára az illetékes körök egyre szórványosabban jelentkeznek s a Tattersall, ha nem akarta kitenni magát annak, hogy vásárja quantitás dolgában is meg­állja helyét, a lókereskedőknek tág teret volt kény­telen adni. Nem czélunk a lókereskedök ellen irni. ösmerjük foglalkozásuk nehézségét és elüsmerjük, hogy a kül­földdel való közvetítésben érdemeik vannak. Azonban kétségtelen az, hogy a tranzakeziós vásároknál a tenyésztőknek, kisgazdáknak szerény haszon jut, sőt többnyire költségeik alig, hogy fedezve vannak. A lókereskedö előnyben van az utóbbiakkal szemben : rendelkezésére állanak kül- és belföldi összekötteté­sei, ügynökei bejárják az egész országot, az üzleti rész lebonyolításánál a gyakorlat révén nagy élel­mességre lesznek szert, valamint bizonyos, hogy kocsilovak párosításában, kiállításában, elővezetésé­ben ügyesebbek a kisgazdánál, a ki többnyire vidéki viszonyok között él. Ez a magyarázata, hogy mig egy-egy lókereskedö 30—40 lovat jelent be a vásárra és azokat javarészt el is adja, a Kisbirtokos nehe­zebben tud tul adni jukkerein, hátasain s ellene szól az a körülmény is, hogy ha lovai nem kelnek el, ugy azokat még hazaszállítania is szükséges, a mi ujabb költséget jelent. Hogyan lehetne e bajokon segíteni, nehéz meg­mondani. Mindenesetre : első sorban hasonló fegyve­rekkel és pedig ügyességgel, élelmességgel, üzleti szellemmel. Sajnos, ezek a tényezők többnyire távol állanak a magyar embertől s őket megtanulni nem mindig tudja, gyakran nem is akarja. A lónevelés­nek nálunk még mindég bizonyos nobile officium jellege van s a magyar ur e tekintetben nem hajlandó engedni. Ez nr.indenesetre szép vonás, de a modern időkkel nehezen egyeztethető össze. Nálunk ma lovat eladni igen nehéz: az igények külföldön is erősen megnőttek, a magyar jukkernek félelmetes konkur­rencziája akadt az amerikai vérű lovakban, a vám­tételek is folyton emelkednek, végül az automobil terjedése sok luxusló existencziáját pusztította el. Valóban kiváló anyagnak kell lennie annak, a mi ily körülmények közt érvényesülni tud s az eladónak minden eszközi meg kell ragadni, hogy vevőre talál­hasson. A védekezésre nincs más mód, mint modern alapokra helyezkedni : csak a legjobbat nevelni, a külföld kívánalmai után indulni, a lovak behajtásá­ban, belovaglásában a legnagyobb preczizitásra töre­kedni s a külfölddel lehetőleg közvetlen érintkezést fentartani. Nem utolsó föltétel még az is, hogy a luxus­lóvásárra kerülő lovak jól legyenek előkészítve, lehetőleg csinos szerszámban, kocsiban jelenjenek meg, ne ijedezzenek, a mi gyakori a vidékről felke­rülő lovaknál és hogy olyan kocsis, lovász vezesse elö őket, a ki ért is a hajtáshoz, a lovagláshoz, miután különösen az utóbbi téren meglehetős rosszak a viszonyok. Nagyjában ezeket akartuk a vásár alkalmával hang­súlyozni s még csak egy látszólag jelentéktelen körül­ményre akarjuk a figyelmet fölhívni. Ez az, hogy a lókereskedök szeretettel jeleznek «angol félvéreknek» gly lovakat, a melynek eredetét maguk se tudják s a mely jelzett eredetet gyakran semmi sem indokol. Ez nem helyes eljárás s a külföld esetleg furcsa képet kaphat tenyésztésünkről. A ki a katalógus szárma­zási jegyzékét átnézi, az többször (og ily mivel se indokolt megjelölésekkel találkozni, a mit a jüvöbcn a rendezőség bizonynyal nem is fog megengedni. A tavaszi luxuslóvásár (márcz. 11—13.) első ka­talógusa megjelent s az eddigi bejelentések 404 da­rabra rúgnak ; ez a szám természetesen még emel­kedni fog. Az anyag sokoldalú s angol telivéreket, amerikai ügetőket is ad, s az utóbbiak általában erősen vannak képviselve. Egy fajtiszta orosz agárkutya, szuka, 6 hónapos, szürke folttal, olcsón eladó Czim a kiadóhivatalban. 2—2

Next

/
Thumbnails
Contents