Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-03-02 / 10. szám

1907. márczius 2. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 109 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Kivitelünk Németországba. A «Vadász és Versenylap» 1905. és 1906. évi évfolyamaiban bóven tárgyaltuk Magyarország lókereskedelmét. Kimutattuk ott, hogy lóimportunk nagyjában inkább csak tenyész-állatokra szorítkozik, mig kivitelünk igen nagy és a lónak minden fajtáját és minőségét magában foglalja. Különösen Németországba és Ausztriába volt lóexportunk jelentékeny. Lókivitelünknek mindig e két ország volt a legnagyobb piacza, melyek tenyésztésünknek mintegy levezető csatornájául szolgáltak, üvről-évre emelkedett ez a kivitel és igy mindig nagyobb és nagyobbköz gazdasági fontossággal birt. 1906. márczius elején Németországgal uj kereskedelmi és vámszerződés lépett életbe, mely szerint a német beviteli vámok lényegesen emeltettek. Mig az előtt minden fajtájú és értékű ló után a vám 20 K. volt, addig most a vám nagysága a ló faja és értéke szerint különböző és 144 K.-ig emelkedhetik. Miután az elmúlt évről a statistikai adatok már rendelkezésünkre állanak, megállapíthatjuk a vámemelés befolyását. Németországba kivitelünk 1905-ben 4185 drb volt, 1906-ban 2029. drb. A csökkenés tehát 2158 drb. vagyis 51'54°l

a. (Ezzel szemben Ausztriába való kivitelünk rohamosan emelkedett, igy kivitelünk volt Ausztriába 1905-ben 15581 drb, 1906-ban 21423 drb, az emelkedés tehát 5842 drb vagyis 27-26<V

0.) Még nagyobb értókbelileg a csökkenés, mivel a Németországba exportált anyag mindig meglehetősen nagy értéket képviselt, amennyiben a kivitel zömét versenylovak, igen jó minőségű hátasok, elsőrendű hintósok és jukkerek képezték, mig az Ausztriába való export fóleg selejtesebb kocsilovakra szorítkozott. Ha pedig tekintetbe vesszük azt, hogy ezen tarifa csak márczius elején lépett életbe és a német lókereskedók január és február hónapokban igen erősen exportáltak, hogy a nagyobb vámot kikerüljék, ugy bízvást mondhatjuk, hogy a csökkenés tulajdonképen 51»/

0-nál jóval többre rug és a kővetkező évek egész évi adatai a csökkenést még nagyobbnak fogják elótüntetni. Ezzel szemben örvendetes tény, hogy az Ausztriába való kivitel nagy emelkedést mutat, azonban ez nem képes az előbb megemlített oknál fogva a német piacz elvesztését pótolni. Igy tehát hivatott közegeinkre vár az a feladat, hogy lovainknak, mig a most fennálló kereskedelmi szerződés életben marad, uj piaczot teremtsenek oly államokban, melyekkel kedvezőbb vám és kereskedelmi viszonyban vagyunk. Szemelvények Magyarország hajdani lótenyésztéséből.*) II. Körülbelül ugyanazon időben, melyben az erdélyi méneseket ismertető kimutatás készült, vita tárgyát képezte az országban ama kérdés, vájjon melyik méneskezelési rendszer hasznosabb, az-e, mely mellett a mének állandóan a vad ménesben illetve anya. kanczák között tartatnak, avagy az-e, hol a mének rendszeres istállótartás után csupán a tavaszi fedeztetési idény folyamán bocsáttatnak a kanczák közé. Hogy ezen kérdések akkoron felvettettek, élénk világot vet a régi méneskezelési állapotokra. Hogy pedig (ényleg ez akkoron vita tárgyát képezte, bizonyítja, ezt a Podmaniczky-család tiszaföldvári, egykoron igen jó hirü ménese körül alkalmazott Schieben Mihálynak ezen ménes körül szervezett tapasztalatai alapján eme kérdés megvitatását, illetve megvilágítását czélzó, 1780-ban br. Podmaniczky Sándorhoz Aszódra intézett jelentése. Bevezetésül elmondja, hogy a vad ménes tartása igen olcsó, mivel leszámítva a csikós tartását, annak nyáron csupán legelő s télen széna vagy szalma kell s elesik a mének külön tartása és abrakolása, holott ez a mének istállózása mellett darabonként évi 36 forint s négy ménnél összesen 144 torint költségtöbbletet okoz, ezen kivül egy külön ápoló tartására évi 70 forintot számítva, a rendszeres méneskezelés szerinte évente összesen 214 forint többkiadást von maga után. A vad-ménes kezelést a jelentés már azért is igen károsnak tartja, mivel a kanczák tavaszszal azonnal sáriásnak indulnak s márcziusban a mének már sokat fedeztek, ugy hogy midőn az igazi fedeztetés ideje bekövetkezett, a vad-mének már nem tudtak kellően megfelelni. Azonkivül hátrányosnak tartja ezen viszonyokat a jelenlés azért is, mivel a vad-mének egészségi állapotát és öröklő-hibáit ellenőrizni lehetetlen lévén, a legtöbb esetben bármily nagy volt a ménes abból alig lehetett egy jó lovat választani. (Ezt tekintetbe véve, természetesnek találhatjuk azt : hogy bár az ország anyakancza-állománya csökkent is, az ország ló-feleslege aránylag semmiben sem csökkent.) Ezen állításának igazolásául telemliti Seitleben, hogy midőn ő 1714-ben a tiszaföldvári vad-ménes kezelését átvette, a ménes állománya 13 vad-mén és 100 anyakanczából állott s legjobb esetben ezen állomány után 40 csikó esett évente s ezek közül is alig élte meg a fele az éves kort. Az 1774-ben megejtett selejtezéskor a heréltek darabjáért legfeljebb 60 forint ár folyt be, mig a kanczák 10—25 forint közötti árban adattak cl. A 100 kancza közül 35 darab anyakancza lett megtartva, melyekre ugyancsak 1774. és 75-ben alábbi spanyol vérű mének vásároltattak : 1. Amoroso, szénfekete 6 éves spa- vételára nyol mén a gróf Thun-féle ménesből 338 frt 40 kr 2. Serpentino, szénfekete 4 éves, apja: Majestuoso, anyja: Lutza 101 « 36 « 3. Millor, vörösderes, 4 éves mén, apja: Fructuoso, anyja : Electa 127 « — « 4. Copriolo, meggypej, 4 éves mén, apja: Fructuoso, anyja: Dondonna 127 « — « A rendszeresen kezelt ménes jövedelmét, illetve hasznát, Seitleben alábbi szerint ismerteti : Alapul veszi, hogy a katonai ellátási árak szerint egy mén évi tartása 36 forintba került, Amoroso és Serpentino három évig, Millor egy évig, Capriolo két évig fedezvén a ménesben, a csikós évi fizetése 70> frt. összesen tehát 210 frtot hozzászámitván, a mének 1228 frt 16 kr. kiadást okoztak. Volt pedig csikó a három év alatt, mely idő alatt az anyakancza-létszám is emeltetett: Amoroso után összesen (i4, Serpentino után 44, Millor után 4 és Capriolo után 17, összesen tehát 129 darab csikó. Ezek közül a ménes három törzsmént nevelt fel s részint mint fiatal mén, herélt, avagy kancza értékesíttetett 211 és 50 frt közötti árban 40 drb, összesen 4953 frt értékben. Ezenkívül beosztatott anyakanczául a ménesbe a fent kimutatott csikókból 20 drb.; 2780 frt értékben, igy tehát összesen bevétel volt a három évjáratból 7733 frt; levonásba hozván ebből a mének beszerzéséből és tartásából felmerült 1921 frt 92 krt tiszta haszon mutatkozik 5811 frt 8 kr. jövedelem. A három évjáratból ezenkívül fenmaradt csikókkal külön foglalkozik a jelentés s felemlíti, hogy összesen hét törzsmén került ki az uj mének után és pedig : Certuoso, Fascha, Soliman, Forsa, Modesto, General és Admiral. A jebntés végül oda concludál, miszerint ezen adatok meggyőzően szóllanak a mellett, hogy egy rendszeresen kezelt ménesnél, kevesebb anyakancza létszám mellett is, ugy minőség mint mennyiség szempontjából sokkal többet lehet elérni. Vigasztalást meríthetünk ezen 126 év előtti fejtegetés eredményéből, mert hisz most is ehhez hasonló kérdések vannak felszínen, ugy a lótenyésztés, mint egyáltalában az állattenyésztés körül, hogy a belterjes gazdálkodás az állatlétszám csökkenését vonja maga után. Állithatjuk, hogy ez nem természetes következtetés, sőt megfordíthatjuk a tételt, a belterjes gazdálkodás egyik fő feltétele a viszonylag nagy állatállomány s mint már czikkem elején is emiitettem, habár ennek kellékei ezidőszerint talán még hiányzanak is hazánkban, az állatlétszámnak hatalmas fellendülése csak rövid idő kérdése lehet. Lókiállitás Bécsben. A XXVII. lókiállitást a cs. és kir. bécsi gazdasági egyesület lótenyésztési szakosztálya f. évi május 18-tól 26-ig rendezi. Közelebbi felvilágosítást ád : a Sekretariate der VI. Sektion, Wien, I., Schaufler-gasse 6. AGARASZAT. A Waterloo Cup. A Waterloo Cupért vívott három napos küzdelem az elmúlt hét utolsó napján véget ért s a mérkőzést Long Span nyerte meg, a mely az utolsó összevetésben Glenbridge-et verte meg, ezzel a serleget s az értékes pénzdijat sir Buchanan-.lardinenek szerezve meg. Long Span-1 mindjárt kezdetben fogadták volt, mig Glenbridge oddsa az első összevetésnél G6:l-en állott. A döntő mérkőzésben Long Span (egy kölyökagár) rögtön hosszakkal vezetett s könnyen bánt el Glenbrigde-zse\. Az ötödik összevetésnél az utóbbi Such a ma>k ot győzte le, Long Span ugyanakkor Platonic fölött aratott volt diadalt. Az összes szaklapok megegyeznek benne, hogy Long Span a mezőny legjobb és leggyorsabb agara volt. A nyerő Patcleg Bridge —

forest Fairy-töl származik s pedigreejét itt adjuk : ü 1 3 h Jester Ptarmigan Monkside Jester Gallant Fee Monkside Toledo Reality Toledo Terrific Miner Aeolus Miss Birkelt Miner Lady Margaret Miss Birkelt Reaction Bedfellow Reaction Lady G andyne Mac Pherson Master Sam Berschel Mac Pherson Annie Mac Phereun Berschel Stargazing 11. Canute Stargazing 11. Stargazing Greentick Bedfellow Thetis Greentick Heartburn Thetis Tonic Herren Tonic Terrific ... Misterton Contago I.ina Mullingar Contago I.ina Mullingar Gulnare II. Harfager Gulnare II. Herrenhauson Glenlivet HighlandeiSeaserpent Glenlivet Reckless Kate Seaserpent Mermaiden Oversman Mermaiden Syren Denier Peter Greyfell Denier Ccomassie Greyfell Always Busy Greentick Bedfellow Mrs O'Shea Greentick H'arteuru Mrs O'Shea Bess o' the Nook Mentor Bess o' the Nook Forest Queen A versenyt megelőző estén tartott dinner után, mikor az összehúzás történt, a sportsmanokat szomorú esemény zavarta meg, ugyanis mr. F. Graham székében ülve hirtelen meghalt. Mind Skóczia legkiválóbb versenyzője és tenyésztője sok eredményt ért el, mi pedig benne birtuk legkiválóbb tenyészkanunk Imp. Grouse Hill tenyésztőjét. 753/1907. Árverési hirdetmény. Gödöllő község elöljárósága a képviselőtestületi közgyűlés 12/kgy. 1903. számú határozata folytán ezennel közhírré teszi, hogy Gödöllő község határában a kisebb birtoko gyakorolható vadászati jog 1907. évi augusztus hú 1-töl — 1917. évi julius hó 31-ig terjedő időre Gödöllő községháza tanácstermében 1907. évi márczius hó 9-én délelőtt 10 érakor megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ár 500 korona, melynek 10%-a az árverés megkezdése előtt bánatpénzül leteendő. Az árverési feltételek Gödöllő községházánál a jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kelt Gödöllőn, 1907. évi február hó 26-án. Szlabeg József s. k. P. H. Addm Ferencz s. k. jegyző. biró. Nagyobb birtokot óhajtanék venni lehetőleg közvetlenül a tulajdonostól. Ajánlatok czimzendők : «Komoly vevő 61549« Schwarz Józs'f hirdetőjébe, Andrdssy-ut 7. Budapest. 2—2 Versenydressek legjobb minőségű selyematlaszból való készítésére a legjutányosabb ár mellett ajánlkozik Torjay M. Budapest, I., Attila körat 45. sz. ajtó 10