Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-02-23 / 9. szám

1 1907. február 23. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 101 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Szemelvények Mayyarorszáy hajdani lótenyésztéséből.*) I. Az ország mezőgazdasági termelési viszonyaiban és ezzel karöltve álattenyésztésében történt óriási átalakulást mindnyájan tudjuk, mindnyájan érezzük és tapasztaljuk s most, midőn az egész gazdatársadalom már átlátja azt, hogy a mezőgazdaság jövedelmezőségének fokozása, a haladás által megkövetelt, sajnos, tulmagas közterhek teljesithetése érdekében a mezőgazdaságok üzemének rendszerében mélyreható változásokat kell hogy tegyünk, nem érdektelen visszapillantanunk a reg elmúlt időkbe, midőn gazdaságaink úgyszólván fő jövedelmét az állattenyésztés képezte. A világpiaczon fokozatosan beállott átalakulások mindinkább a magtermelésre ösztönözték gazdáinkat s feltörve legelőiket, a szemtermeléssel szemben az állattenyésztés mindinkább háttérbe szorult. Majd a távoli világrészek óriási területeinek az ekevas részére történt alkalmassá télele által, majd pedig a közlekedési világutak állal a távolban termelt s olcsón termelt gabonanemüeknek az európai piaczokra történt özönlése, visszahatással volt Európa s ezáltal hazánk mezőgazdaságára is. Ezen áramlat hatását Európa nyugati országai természetszerűleg hamarább érezték s ennek egyik következményeként láthattuk Nagy-Britannia és Irland, Belgium és Hollandia és részben Francziaország állattenyésztésének hatalmas fejlődését. Ezen országok fejlett állattenyésztésük folytán képesek voltak az onnan rajokban kivitt tenyészállatjaikkal Észak-Amerika fejlődő mezőgazdaságát ellátni, hol is megtaláljuk legtöbb esetben tisztán tovább-tenyésztve a nevezett országok legkülönbözőbb tenyész állatfajtáit. Anglia oly mértékben szaporítja legelő- s takarmánynövényekkel bevetett területeit, mint a mily mértékben 10—20 évvel ezelcjtt hazánk gazdái szaporították a szem-termelésre alkalmas, illetve alkalmassá tett földjeiket. Az intenzivebb állattenyésztésre való átmenet immár nálunk is folyamatban van s miután erre hazánk mezőgazdasági viszonyai, következtetve már a múltból is, kiválóan alkalmasak, az állattenyésztésben, értve annak számszerinti mennyiségében látszólag beállott visszaesést, remélhetőleg néhány év alatt teljes mértékben pótolni lehet. Foglalkozni kivánok ezúttal a hajdan oly hírneves erdélyi lótenyésztéssel, még pedig azon időből kezemben lévő tényleges adatok alapján, midőn Erdély lótenyésztése a legvirágzóbb fokon állott: 170J második felében. Érdekes, de némileg elszomorító hatással vollak reám ezen adatok 1 Katonai részről egybeállított akkori kimutatás fekszik előttem a volt erdélyi ménesekről. Ezen kimutatásban az akkor létezett ménesek három osztályba soroltattak, az első osztályba azok osztattak, melvek a legjobb és legszebb hátas-ló jellegűeket, a másodikba azok, melyek kiváló katonalovakat tenyésztettek a Huszár és Chevaux-legers ezredek részére és végül a harmadik osztályba azok, a melyek csupa huszár-lovakat tenyésztettek. Sajnos, hogy a rendelkezésemre álló kimutatás elavult volta folytán néhány név elmosódott s ennek tulajdonitható, hogy néhol a ménes helyének, illetve tulajdonosának helyes megnevezése elmaradt. A kimutatásban összesen 62 ménes van felsorolva s miután a kimutatás csupán az akkor legjobbaknak ismert ménestk felsorolására szorítkozott, fogalmat alkothatunk magunknak Erdély akkori lótenyésztésének hatalmas méreteiről. Az elsöosztályu ménesek vollak a kővetkezők : Gr. Teleki Károly, Szentpéter, Tordam.; gr. Teleki Ferencz, Szentpéter, Tordam.; gr. Telekiemre, Pagocsa, Tordam.; br. Dániel Imre, Nagylök, Marosszék ; gr. Rhédey Mihály, Sámson, Tordam. ; gr. Korniss Antal, *) Br. Podmaniczky Gyulától kapjuk a következő érdekes czikket, a mely élénk fényt vet a 18-ik század hippológiai viszonyaira. Gyeke, Kolozsm.: br. Bánffy Zsigmond, Borsa, Dobokám.; br. Bánffy József, Borsa, Dobokam.; gr. Gyulay Józsefné, Borsa, Dobokam. ; br. Kemény Miklós, Korond, Tordam.; br. Huszár Sándor, Appafája, Tordam.; ifj. gr. Bethlen László, Küküllöm,; gr. Teleki Sámuel, Sáromberke, Maros-Tordam.; br. Bornemisza József, Szamosudvarhely, Szolnokm.; br. Bánffy Elek, Nagyfalu, Krasznam. : br. Wesselényi Farkas, Drág, Dobokam.; Br. Bánffy György, alezr., Válaszút, Dobokam.; br. Dániel Gábor, Góth, Tordam.; gr. Kemény Farkas, Tordam. : gr. Bethlen Domokos, Szengyel, Tordam.; gr. Bethlen Lajos, Bethlen, azolnokm. ; br. Wesselényi Miklós, Zsibó, Szolnokm.; br. Bánffy Sándor, Bánffy-Hunyad, Kolozsm. ; gr. H

aller János, Gorbó, Szolnokm. : br. Szentkereszty, Egeres, Kolozsm.; gr. Haller Antal, Egeree, Kolozsm.; br. Alvintzy Gábor, Bányavíz, Kolozsm. ; gr. Haller Pál, Fehéregyház, Küküllöm. : gr. Bethlen Pál, Bonyha, Küküllöm.; br. Bornemisza János, Görgény, Tordam.; gr. Mikes István, Marosujvár, Marosszék ; gr. Mikes Antal, Magyarcsesztve, Marosszék ; br. Dániel István, Nagyszék, Kolozsm. ; gr. Thoroczkay Zsigmond, Szentkirály, Tordam.; gr. Bánffy György, Bonczhida, Dobokam. Ezen elsöosztályu ménesek közül a legjobbaknak minősíti a kimutatás az alábbiakat: a szentpéteri, sámsoni, kerendi, sáromberki, szamosudvarhelyi, drági, válaszuti, szengyeli, bethleni, zsibói, bánffyhunyadi, gorbói, bányavizi, fehéregyházi, bonyhai, marosujvári, nagyszéki, szentkirályi és bonezhidai méneseket. Másodosztályú, vagyis Chevaux-legCrs és huszárlovakat tenyésztő méneseknek minősíti a kimulatás az alábbiakat: gr. Teleki Mihály dobokamegyei méneséi ; br. Bánffy László, 0ros2falu, Szolnokm. ; br. Bánlfy József, Borsa, Dobokam. ; gr. Korniss Zsigmond, Szentbenedek, Szolnokm.; gr. Haller Péter, Alporét, Szolnokm.; özv. br. Jósikáné, Szenljakab, Tordam. ; gr. Lázár Antalné marosmegyei ménese ; gr. Teleki József, Slrmás, Tordam.; gr. Béldy Ventzel, Gáld, Tordam. ; Zaborszky, Monostor, Kolozsm. ; Barcsay Péter, Fehérviz, Küküllöm. Harmadosztályú, vagyis csupán huszárlovakat tenyésztő ménesek az alábbiak : Alsó Ferencz, Árpástó, Szolnokm.; Sándor János, Marosszék ; Fogaras István, Kisbudák, Dobokam.; Saborszky, Bethlen, Szolnokm.; Szentmarjay György, Perecseny, Krasznam.; Szentmarjai László, Perecseny, Krasznam. ; Buday, Szentiván, Tordam. ; Barcsay Lajos, Szóra. Amennyiben összebasonlitjuk ezen adatokat az ezidőszerint az erdélyi részekben fennálló ménesekre vonatkozólag rendelkezésünkre álló adatokkal, sajnálattal megállapíthatjuk ama tényt, hogy ezen ménesek igen csekély része áll még fenn ezidöszerint is, bár tagadhatatlan, hogy részben örökösödés, részben birtok-eladások folytán eg^es itt felsorolt ménesek leszármazottjai egyéb néven ezidöszerint fennálló ménesekben bizonyára fellelhetők lennének. A régi ménesekből ez idö szerint a régi helyen alábbiak állanak fenn : Sáromberke, most is egy gr. Teleki Sámuel kezén — mint régente. Válaszút, ez idö szerint br. Bánffy Albert tulajdonában. Zsibó, mint félvér-ménes megszűnt, működik, mint angol telivér ménes. Bonchida, gr. Bánfíy György tulajdonában és végül Szentbenedek,, gr. Korniss Károly kezén. Azonban a régi kimutatásban szereplő családok leszármazói közül a Telekiek, Kemények, Bethlenek, Bornemiszák, Wesselényiek, Mikesek, Béldiek, őseikhez hiven, ez idöszerint is üzík a lótenyésztést a változott viszonyok által megszabott keretekben. (Befejező czikk következik.) A fedeztetési season kezdetén tenyésztőink figyelmét fölhívjuk rá, hogy a kisbéri ménesben több ménnél még számos hely van s különösen Dunurehez, a melynek annyi kiváló ivadéka volt nálunk [Hebe, Mindegy, Sellő, Dundi, Blocksberg stb.) s a mely még ma is a régi, mindössze csak husz kancza van bejelentve. William Rufus, Royal Lancer, History, Kilcock szintén nagyobb pártfogást érdemelnének s különösen még Sorrentora akarjuk a figyelmet fölhívni, miután e mén kapitális versenyformái ugy látszik nem lesznek eléggé méltányolva. Itt emiitjük föl, hogy ezzel szemben sok nálunk és Ausztriában álló ménünk fedezési jegyzéke már régen megtelt, igy elsősorban Pardoné, Bonn Vistdé, továbbá Goyáé, Falbé, Beregvölgyé, Gouvernante, Matéhboxi stb. Az osztrák földmivelésügyi miniszter az osztrák tenyésztés czéljaira ujabban is több oldeuburgi mén megvételét határozta el. E vásárlások meg is történtek, amennyiben a kormány a január 28. és 31. között tartott oldenburgi ménkiálliiáson 66 mént vásárolt meg, melyek egyelőre a gödingi méntelepre szállíttattak. E mének legnagyobbrészt 3—tévesek, magasságuk pedig 167 és 183 cm. között váltakozik. A 66 mén közül 27-et Csehországba, 30-at Morvaországba, négyet Alsó-Ausztriába, ötöt FelsőAusztriába osztottak be. Az egyéves méncsikók vásárlása ápr. 3-ikán veszi kezdetét és május 15-ikéig tart. A földmivelésügyi minisztériumot Lossonczy Mihály min. tan., gr. Szapáry Péter min. tan., Budaházy oszt. tan. képviselik. A bizottságokban részt vesz még: három ménesparancsnok és négy méntelep parancsnok is. Két vadászié kerestetik. Feltétlen kellékek : jó mozgás, jó ugró, nyugodt temperamentum, teljes kor, illetve ha telivér, betöltött 4 év, magasság legalább 165 cm. A jánlatok kimerítő leírással és ár megjelöléssel levélileg Navratil Ákos czimére Kolozsvár, Tivoli utcza 3. kéretnek. Csak teljesen ép lovak jönnek számba. Megtekintés márcz. 25—30 közt. Átvétel ugyanakkor 2-3 YERSENYDIJ AK 1 mindennemű sportra, állandóan föj gazdag választékban találhatók ^ SCHUCH L. UTÓDAI EIU1III. és III»« diszmüáru'üzletében. BUDAPEST, Kigyó-u. 4. 421/1907. sz. Hirdetmény. Alólirott község elöljárósága közhírré teszi, hogy Kisbánya havas község az 1883. évi XX. t.-cz. 2-ik §-a alapián a község határán gyakorolható vadászati jogát 6 (hat) egymás után kővetkező évekre folyó évi augusztus hó 1. napjától 1913. évi julius hó 31. napjáig nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek bérbe adja. Az árverés 1907. évi április hó 3-ik napjának d. e. 11 órára Kisbánya havas község házához tűzetik ki. Az árverési feltételek a körjegyzői iiodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kisbánya havas, 1907. évi fi bruár hó l8-án. Szabó János, s. k. P. H. Ledár Simon, s. k. körjegyző. községi biró. Fajlovak iránt érdeklődők figyelmébe. Az «Orosz versenyistállótulajdonosok és tenyésztők egyesületének» bécsi importeurje számos nemes tenyésztésű, a legkényesebb igényeknek és a legfinomabb Ízlésnek is megfelelő, recorddal biró ügetőt, pedigrees jnkkereket és steppereket, egyesben járókat is, kulans árak mellett megvételre kinál. Érdeklődök tiszteletteljesen meghivatnak az alatti czimen levő istállókban elhelyezett kiváló anyag megtekintésére. Spitz Jobann Wien II. Franzensbrückenstrasse No. 10.