Vadász- és Versenylap 50. évfolyam, 1906

1906-12-08 / 102. szám

750 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1906. november 24. DOBRIN J. FE T S A BUDAPEST, IV., Kossuth Lajos-utcza 14-16. (A Nemzeti Kaszinóval szemben.) Telefon 301. Budapest, iy06 deczember 8 1907. versenyév. Magyar kanczadij. Budapest. — 8000+ 1 Justice 6 Sedirande 18 Ibolya 4 Love Letter 10 Comme qui dirait 14 Karline 6 Gretchen 10 Bluette 14 Enida 6 Muse ia Havanna 16 Odább 6 Frau Godl 18 Ella Megegyezés szerint a többi. KlrmlydlJ. Budapest. — 1800+ 5 Horkay 6é 6 Hieronymus 3é d Justice Sé 6 Tábornok 34 6 Lore Letter Sé Megegyezés szerint a többi. Osstrák kanczadij. Bécs — 8400 m. 68 8 Elmore 3é 51 48", 8 Gretchen 3é 48 49"/, 1» Elzevir 4é 63 51 18 Rother Stadl 4c 64'/­49'/, 12 Faith 4é 59'/, !'/, Justice 4 Frau Godl 6 Gretchen 6 Muse 6 Sediranda 8 Bluette 13 Enida Megegyezés szerint a többi. Bécsi Derby. 2400+. Styrian Tébornek Hieronymus Fabula Elmore Justice Negativus Midshipman Turkefir Gretchen Whitte Desir Turcaret Frau Godl Hamolo Grey Tick Lángoló Gyufa 40 40 40 40 40 66 100 100 Tulisan Sediranda Táltos Taplótartó Exelsior Bandi Bisamberg Scarabäus Megegyezés szerint a többi. Double- és Treeble-Eventek 1 Halmozott fogadások. Vidéki megbízásoknak készséggel teszek siegst. A bookmakef-startodds hivatalos jegyzesei a ma­gyarországi versenyekre a «Vadász- is Versenylap», aa ausztriai versenyekre a «Wochen-Rennkalender» ben jelennek meg és a fogadások ezen jegyzések szerint ozérrittatnak A. fizettetnek ki YERSENYDIJAK mindennemű sportra, állandóan gazdag választókban találhatók SCHUCH L. UTÓDAI diszmüáru'üzletében BUDAPEST,Kiflyö-u. 4. 100 darab mezei nyul megvételre ke­restetik. Ajánlatok a debreczeni vadásztár­sulat czimére, Debreczen, kéretnek, Meghívó az Urlovasok Szövetkezete választmányának 1906 deczember 8-án délután 3 órakor tartandó ülésére. Tárgy : 1. Az 1906. évi hozzávetőleges zárszámadás be­mutatása. 2. Folyó ügyek. 3. Tagválasztás. Budapest, 1906. november 24. Inkey Antal, elnök. TELIYÉREK ÉS VERSENYEK, A totalisateur-ügy. A földmivelésügyi miniszter ur a képviselőház szombati ülésén válaszolt Kmety Károly képviselő ur ösmert interpellácziójára a totalisateur-játék ügyében. Mielőtt ezt a fontos kérdést részletes megvilágítás tárgyává tennők, ideiktatjuk a mi­niszter beszédét egész terjedelmében. Az inter­pelláczióra adott válasz a következő : T. képviselőház ! Kmety Károly képviselő ur hoz­zám és a belügyminiszter úrhoz interpellácziót intézett. Leszek bátor felolvasni a t. Ház előtt az interpellácziót. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa.) «Szándékozik-e az igen t. földmivelésügyi minisz­ter ur segédkezet nyújtani a szerencsejáték-szenve­délynek orvoslására az által, hogy a bel- és pénzügy­miniszter urakkal egyetértőleg mielőbb törvény­javaslatot nyújt be a lóversenyfogadások meg­szüntetése, illetőleg az 1894: IX. t.-cz. hatályon kivül helyezése tárgyában.» T. ház ! Én elismerem, hogy vannak jogosult panaszok, vannak jogosult aggodalmak e téren­Foglalkozom is az e téren mutatkozó visszásságok és kinövések megszüntetésével, de nem hagyhatom megemlités nélkül azt, hogy az 1894. évi XXIX. t.-czikk szoros összefüggésben van a lótenyésztés és a lóverseny országos érdekeivel is. Nagy meg­rázkódtatás és nagy koczkázat nélkül rögtönösen e téren tabula rasa-t csinálni elhibázott és veszé­lyes dolog volna. De viszont, a mit az ország s a lótenyésztés érdekeinek megóvása mellett tehetek, különösen oly irányban, hogy a legszegényebb nép­osztály, a nép alsó rétegei védelmet és oltalmat találhassanak, azt igenis szándékom megtenni. (Helyeslés.) E tárgyban tartottam egy szaktanácskozmányl, de különben tárgyaltam a Lovaregylettel is és ezek után van szerencsém a t. Háznak a következőket jelenteni. (Halljuk ! Halljuk !) Mindenekelőtt jelentem azt, hogy a totalizatőr­alap jövedelmeiből a népies köztenyésztés érde­kében szándékozom 1907. évben 100.000 koronát felhasználni a költségvetés keretében. (Helyeslés.) továbbá a legolcsóbb helyen a lóversenyeknél, a 60 filléres helyen tervbe van véve a totalizatőr eltörlése. (Élénk helyeslés.) A Lovaregylet tiszt­viselőit kötelezni fogja arra, hogy a mennyire csak lehetséges, tiketeket kiskorúaknak, tanulóknak, a serdülő ifjúságnak ne szolgáltassanak ki. (Élénk helyeslés.) A mi pedig az előre való fogadásokat, a bookmakerek kérdését illeti, erre nézve ugy óhajtok intézkedni, hogy a bookmakerek nyilvános irodai helyiségeket ne tarthassanak. (Helyeslés.) nemkülönben az iránt is intézkedni szándékozom, hogy a bookmakerek készpénzfogadásokat ne fogad­hassanak el és bogy kizárólag hitelfogadásokat vehessenek ál, a mi azt jelenti, hogy csakis a vagyonos rétegek, csakis a sportkörök, a kiknek hitelük van, a kik folyószámlát nyithatnak, a kik letéteket adhatnak, azok fognak a bookmaker-foga­dásokban részt vehetni. (Helyeslés.) Végül jelentem a t. Háznak, hogy ez intézkedé­sek pontos végrehajtását hatályosan ellenőrizni a kormány kötelességének tartja. Mindenekelőtt adjunk kifejezést ama ószinte tiszteletünknek, a melyet a földmivelésügyi mi­niszter iránt érzünk. Darányi Ignácz a verseny­sport érdekében sokat tett, nemkülönben az országos lótenyésztésért, a melyet mint szer­vesen összefüggő dolgokat tekintett s intézke­dései meg is hozták a várt gyümölcsöket. Az 1894: XII., az 1907: XVII. t.-cz. nagy haladást jelentettek mezőgazdaságunk e fontos ágában s alatta keletkezett a gödöllői és a kolozsi mé­nes, neki köszönhetjük Fogaras rekonstrukczió­ját. kiváló keleti ós számos sikerült angol mén importját, továbbá az egyéves mének vásárlá­sát s a nagyobb tenyésztőkkel való en-hloc vételi megállapodásokat. «A létezőt tökéletesí­teni» — Kozma Ferencz ez ösmeretes jeligéjét a miniszter teljes érvényre juttatta s lótenyész­tésünk az utolsó években, a nehezedő gazda­sági viszonyok daczára egyre fejlődni s emel­kedni tudott. De midőn zászlót hajtunk Darányi Ignácz érdemei előtt, jogot merítünk magunknak arra, hogy a földmivelésügyi miniszternek a totalisa­teur korlátozása tárgyában elmondott fejtegeté­seket aggodalommal fogadjuk, s ama vélemé­nyünknek adjunk kifejezést, hogy ez által az ügy nem ugyan katasztrófa, de mindenesetre nehéz idők elé került. Az olcsó hely totalisa­teurének eltörlése érzékeny vesztesége lesz nem­csak a Lovaregyletnek, de magának a totalisa­teur-alapnak is, a mely eddig hathatós emel­tyűje volt a telivér- s ezzel kapcsolatosan a népies tenyésztésnek is, nem is szólván arról, hogy e lényegesen megcsappant forrás révén a főváros szegényeinek is jóval kisebb támoga­tás jut, mint eddig. Tárgyaljuk e dolgot sine ira et studio s kerül­jük azt a hippokrizist, a mely e kérdésekkel szemben sok helyről mutatkozik. Lóverseny és lótenyésztés szorosan összefüggő kérdések. Erős népies tenyésztés csak ott van, a hol telivérek mérik össze erejüket, s azon or­szágokban, a hol ez a természetes értékmérő és kipróbáló tényező hiányzik, a lótenyésztés ha­nyatlani fog, még akkor is, ha valaha a viru­lás tetőpontján állott., a mire Arábia a legekla­tánsabb példa, Viszont az angol lótenyésztés emelkedésének kezdete pontosan egybeesik ama időponttal, midőn II. Károly az addigi értékte­len csengettyűk helyett az első nagyobb értékű verseuydijakat kitűzte. Mikor gr. Széchenyi Ist­ván megalapította nálunk a lóversenyeket, ugyan a czél lebegett előtte: az országos tenyésztés ügye s az a példátlan fellendülés, a mely e téren egy század alatt bekövetkezett, csak annak tu­lajdonitható, hogy eszméi gyökeret vertek, hogy uj és becses anyag került az országba ós hogy e «létező folyton tökéletesittetett.» Gr. Széchényi annak idején a lóversenyezésről irt munkájában mindenek előtt megállapítja, hogy sem katonai, se gazdasági, kereskedelmi,közlekedési, fényűzési czélokra való lovunk nincs s ő maga is szivesebben lovagolt külföldi lovakat, mint magyarokat. Azóta nagyot fordult a világ s mai nap mind e kívánal­maknak megfelelő lovaink vannak, a melyek nem­csak a hadsereg szükségletét látják el, de nagy exportot is jelentenek. S ezt mind a versenyek teli­vérei okozták, mert telivér nélkül nincs félvér, félvér nélkül nincs népies tenyésztés, — ez oly egyenes vonal, a melynek helyes voltában a legelfogultabb elme sem kótelkedhetik. Hogy a lóverseny igazán virulhasson, arra sehol se volt elég egyes istállótulajdonosok áldozatkészsége és nem elég a kormány se­gítsége, itt a nagyközönségre is szükség van s hogy ez a nagy publikum vagyoni viszonyaihoz mérten anyagilag is érdekelve akar lenni a lovak mérkőzésében, ezt csak azok diffikultál­hatják, a kik az ember lelki tulajdonságait nem ismerik vagy nem kívánják ismerni. A játék emberi vonás, ennélfogva érthető és meg is bocsájtható, egész addig a határig, mig túlzott szenvedélylyé nem fajul, oly szenvedély ­lyé, mely a mások érdekét sérti s a közrendet megbolygatja. Ebből a szempontból nézve ver­senyügyünket, bátran konstatálhatjuk, hogy Ma­gyarországon e határok nem lesznek túllépve. Az ujjunkon tudjuk elszámlálni azokat az ese­teket, a mikor e szenvedély káros megnyilat­kozása a törvény előtt volt kénytelen felelni s e tekintetben elég utalni a lapok törvényszéki rovatára, a hol ily esetek minden színezés da­czára a lehető legszórványosabbak. Pedig a bűnösöknek kész enyhítő körülményül, egérut­nak kínálkozik a mentség, hogy «a lóversenyre vittem a pénzt», valamint az is természetes, hogy­ha valaki sikkaszt, ugy a futtatótérre szalad, abban a reményben, hátha valami szerencsés véletlen folytán egy csapással, sőt kamatokkal tudná visszaszerezni a hűtlenül elsáfárolt összeget. Angliában az utolsó munkás is büszkén mondja el, hogy a maga megkereste shilling fölött csak neki van joga disponálni — s nem tür maga fölött gyámkodást. Helyeseljük, ha az éretlen

Next

/
Thumbnails
Contents