Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-01-21 / 4. szám

2 2 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1905. január 1. verseny, mig a Badeni dij dotáeziója 30^0 K.-ról 4000 K.-ra, a meeting utolsó napján diilöre kerülő akadályversenyé pedig 3000 K.-röl 5000 K.-ra emelkedett. A propozicziókon meglátszik a törekvés a futásokat nyiltabbá tenni. Lezárva a verseny-időszak ösmertetését jegyezzük föl, hogy ezúttal kerül elóször dűlőre, és pedig szeptember 10-én, a 40,000 koronás őszi kauczadij, a mely tudvalevőleg 27 aláirással záródott. Az októberi versenyek változásai javarészt analógok a tavaszi és nyári meetingek módosításaival. A gátversenyek és akadályversenyek sorából az 1800 koronás, nagy pályára nem illő futások kiestek; agátversenyekben most is csak continentalis lovak iudulhatiiak, francziák kivételével. Értékesebb lett egyébként a hatodik napi gátversenyhandicap (3000 K. helyett 4000), a melybe négyéves s idősebb lovak indulhatnak. Uj sikversenyek a második napi Winter- hafen dij (5000 K. 2400 mt.) a melyben oly 3 éves s idősb lovak futhatnak, a melyek még nem nyertek 50000 K. értékű korteherversenyt, s a pönalitások 7 kg.-ig emelkednek. Hasonlóképpen uj jellegű dij az október 29-iki 5000 K.-ás Államdij (3200 mt.), a melyért hároméves mének és kanczák szállhatnak sikra. A Gunnersbury verseny dotáeziója 5000 K-ra emelkedett az eddigi 4000 K. helyett, a Lainzi dij több kisebb futással együtt nyiltabb jellegű lett. A nagy bécsi akadályversenyben a belföldi lovaknak adott engedmény 1905-ben már nem csupán a folyó és az elmúlt évben bizonyos értékű futást nem nyert lovaknak jár ki, hanem azoknak, a melyek 1905-ben nem nyertek 4000, illetve 1800 K. értékű dijat. Néhány futás távolsága ezen a meetingen is rövidebb, igy a 4000 K.-ás Pratersternidijé, a mely 1300 m. helyett 1000 méterre szól, egyébként pedig nyiltabb jellegű is lett. Ezzel befejeztük a bécsi versenyek idei föltételeinek ismertetését s áttérhetünk Kot ingbrunnra, a hol javarészt a föntebb már vázolt módosításokat látjuk. Itt sincs többé 1800 K. értékű gát vagy akadályverseny s az előbbiekben csak continentális lovak (francziák kivételévei) futhatnak. A távolságokat elsősor! an a kétévesek futásainál redukálták, gyakran 900 méterre, a mivel a mezőnyök kétségtelenül nagyobbak lesznek Uj versenyek a negyedik napi urlovasoknak kiirt handicap (3000 К. 1600 mt.), az ugyanilyen jellegű második napi steeple chase handicap 5000 К. 4800 mt.) 4é s idh. lovaknak s az ötödik napi Südbalm han- dicap (4000 К. 2400 mt. 3é s idb lovaknak). A két előbbi verseny propoziczióit lapunk más helyén találják meg az olvasók. Dotáczióban csökkent a kottingbrunni nyári akadályverseny, a melynek győztese az eddigi 9000 K. helyett csak 8000 K.-t kap. A kottingbrunni dij, a mely most a Helenenthali díjjal egy napon, a meeting befejező délutánján kerül dűlőre, dotáczióban a régi marad, de a pönalitások csak korteherversenyekért számitódnak s a 2) kg.-os engedmény 3) kg.-ra emelkedik, azzal a módosítással, hogy oly lovak kapják, melyek még 1800 méterre (eddig 1600 mt.) nem nyertek 5000 K. értékű versenyt. Végül emlitsük fel, hogy a harmadik napi Bucsu verseny handicap jellegűvé változott s a záró számot képező akadályverseny 3000 K.-ról 4000 K.-ra emelkedett. Az osztrák lovaregylet által 1905-re kitűzött dijak a kővetkezők: Bécs 1.714.700 kor. Kottingbrunn 343.800 « összesen 2.058.500 kor. A mult 1904-ik évben volt kitűzve. Bécsben 1.613.800 kor. Kottingbrunban 336.900 « Végezetül itt közöljük, hogy a bécsi lovaregylet freudenaui és kottingbrunni pályáin a versenyek hogy oszlanak meg távolságok szerint. Sikversenyek : Bécs Kottingbrunn összesen 1.950.700 kor. A dijak emelkedése tehát 107.800 korona. Talán nem lesz érdektelen, miután most már erről teljes képet alkothatunk, az Ausztriában és Magyarországban 1905-ben kiosztásra kerülő versenydijak összegét feltüntetni. 1905-re kitesznek: Az osztrák Jockey-Club által kitűzött verseny dijak 2.058.500 koronát A Magyar Lovaregylet által kitűzött dijak 1.890 140 « Az Urlovasok Szövetkezete által kitűzött dijak 386 000 « A vidéki osztrák és magyar versenypályákon kitűzendő dijak circ

a 100 000 « összesen 4.434.640 Kor. 900 méterre 27 6 1000 « 59 19 11(0 « 26 — 1200 « 30 11 1300 « 18 — 1400 « — 1 1600 « 29 4 1800 « 5 — 2000 « 13 2 2400 « 14 3 2800 « 4 1 3200 « 5 1 Ös-zesen 230 48 gátversenyek : Bécs Kottingbrunn 2400 méterre 26 9 2800 « 3 — 3200 « 2 — Összesen 31 9 akadályversenyek Bécs Kotti . gbrunn 3200 méterre 12 4 4000 « 8 1 4800 « 1 1 5000 « 1 — 6400 « 2 — összesen 24 6 Mint a kimutatásból látszik, a rövid távolságú versenyek erősen megszaporodtak, főként a 900 méteres futások, a melyekből Bécsben és Kottingbrunban összesen 33 kerül dűlőre a a tavalyi 17-el szemben. 1000 méteres futás idén 78 van és tavaly 65 volt kiirva, mig a kimutatás többi része nagyjában megfelel a tavalyi arányoknak. A propozicziók nagy szakértelmű összeállítása mutatja, hogy az osztrák lovaregylet vezető körei élénk figyelemmel kisérik a versenyüzemet s annak apró részleteit mentől jobban iparkodnak kiépiteni. Épen ezért remélni lehet hogy a lovaregylet a jövőben az istállótulajdonosok egy régi óhaját, a második és harmadik pénzek emelését is figyelembe fogja venni s egyes futások ma még magas beiratási dijait leszállítja. Ez bizonyára be fog következni, ha a mostani változások népesebb mezőnyöket, élénkebb sportot nyújtanak s ez fogja igazolni a rövidebb távolságra fektetett üzemet is, a mely némelyekben talán aggodalmat kelthet. Г

„ ^ PAAR JÁNOS \r —= ÉKSZERÉSZBUDAPEST, 1 Y„ KORON AHERCZEG-UTCZA 3. SZÁM. £ N1 NAGY VÁLASZTÉK SPORTTÁRGYAKBAN, KÜLÖNLEGESSÉGEKBEN, YERSENYÉS YADÁSZDIJAKBAN. (Sa,. A budapesti gyöp történetéhez. Аз ürményi ménes. A Vadász- és Verseny-Lap újévi számában a budapesti gyöp történetét közölvén, e munka elején szó van az ürményi versenyekről, melyeket a mult század elején Hunyady József gróf rendezett. Sok érdekeset találok ezen ösmertetésben, de talán az se lesz teljesen érdektelen, ha az ürményi ménesről egyet s mást kiegészitésképen elmondok. Ürmény az akkori kocsiközlekedés szerint Bécstől körülbelül 34 óra kocsizásra, Pesttől negyven órányira volt. Hunyady gróf a gyors utazás embere volt s minden törekvése arra volt irányítva, hogy olyan lovakat neveljen, a melyekkel 11 — 12 óra alatt Bécsbe és 13—14 óra alatt Pestre jusson. Tapasztalt lótenyésztő volt, s még sem bizott teljesen a saját tudásában, ezért ménesének szervezésére két nagytudásu hyppologus segédkezését vette igénybe. Az egyik a hires Justinus volt, a ki tudásának jó részét azokon az utazásokon szerezte, a melyeket Hunyady gróf pénzén tehetett, a másik a gróf összes uradalmainak igazgatója, Appel volt. Juslinus utazott, vásárolt kanczákat és méneket, tervezte a párosításokat stb., ellenben Appel inkább a gazdasági részt intézte, a takarmányozást, istállózást és felnevelést. A ménesben az arabs vér uralkodott, a legszebb és legtisztább vérű arabs mének fedezték eleintén az arabs vérű kanczákat, de később nehezebb kan-* czákat is, a melyekből a gróf hires fogatait alkották A lovakat nyereg alatt is kipróbálták, erre valók voltak az ürményi lóversenyek, amelyeket aVadászés Verseny Lap ösmertetett. Az ürményi lovaknak olyan hirük volt, hogy a mult század második és harmadik tizedében úgyszólván minden nagy ur Urményben vásárolta a posta-fogatait, igy a palatínus s több királyi herc/eg is. Leghíresebb fedező ménje a ménesnek Tuja volt. Tajar (a gyors) tulaj.donkép Fechtig báió részére érkezett Triesztbe. Fechtig báró abban az időben Magyarország egyik legelső tenyésztője volt, a ki tisztán arabs tenyésztést folytatott és ismételten vásárolt Kairóban és Aleppóban tiszta, arabs vérű tenyészállatokat, Tajarhoz érdekes módon jutott. Mehemed Ali, az egyiptomi alkirály megunva a mamelukkok garázdálkodásait, kairói palotájában nagy ünnepélyt rendezett és ez alkalommal a mamelukkokat kivégeztette. A mamelukkok lovai azon albán katonák zsákmányai lettek, a kik az alkirály parancsait végrehajtották. A zavaros időkben az ország gazdagjai mutatkozni se mervén, Fechtig báró az albán katonáktól konkurrens hijján potom áron megvette a legszebb mént, Tajart. A ló eredetét kutatva, egész bizonyosan megállapították, hogy Tajar Murád bejnek Ghize melletti hires ménesében látott napvilágot és később Emir bej sheiknek, a kivégezett mamelukkok egyik főnökének a birtokába jutott és mint Egyptom egyik legjobb lova volt ösmeretes. Fechtig báró igen örvendve az olcsó vásárnak, Tajart kereskedelmi hajón rögtön útnak inditatta Trieszt felé. Útközben a hajót nagy viharok lepték meg, s a lovak a hajón, a mely minden másra inkább volt berendezve, mint lószállitásra, igen sokat szenvedtek, több ló ki is mult. Tajar a^ egész utazás alatt a fedélzeten feküdt. Testét sok heg borította, a melyek a csatákban szerzett sebesülései emlékei voltak, ezek egyrésze most feltört Nyilt sebekkel, elcsigázva, meggyötörve érkezett Tajar Triesztbe és Fechtig báró igyekezett megszabadulni tőle, Appel, Hunyady gróf igazgatója, akkortájt Triesztben volt és annyira megkapta őt Tajar, daczára satnya állapotának, még mindig látható szépsége, hogy 16500 francért megvette. Igy jutott Tajar Örménybe, illetve az Ürmény melletti Keszibe, a hol hamar összeszedte magát, s oly szép lóvá fejlődött, hogy Veltheim grófnak, a ki azon kor egyik leghíresebb hippologusa volt, és Heissnek, a híres állatfestőnek egybehangzó véleménye szerint mintaképe volt a legtökéletesebb lónak. A milyen nagy volt a szépsége, olyan nagy volt az intelligencziája is. A lovászszal, a kire gondozása bizva volt, egy takaró alatt aludt, s ha éjjel az istállóban a többi lovak rendetlenkedtek, ugy a lovászt gyöngéden lökdösve felkeltette, hogy rendet csináljon ; reggelenként pedig olyan óvatosan kelt