Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-01-01 / 1. szám

18 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1905. január l. igénybe venni és nekünk szűkebb terünk lesz velük megmérkőzni. Néhány sort várva kezeiből maradok igen leköte­lezettje. Czenk, 1839. julius 27. 1848-ban Széchenyi leveleiben ritkán ir a verse­nyekről, igy márczius 28-án, mikor azt hallja, hogy «Pesten nem lesz lófuttatás, a min nagyon busulna, mert zivatarban ugy kell élni s ugy kell folytatni mindent, mint jó időben s mert épen most van néhány jó gebéje, a melyek az élet azon stádiumában is nagy hasznára lenné­nek fordithatandók, mikor arra kerül a sor: Illa berek, nád a kert!» Széchenyi sportszere­tetét jellemzi e levelének (Tasner Antalhoz, 1848. márcz. 28. Pozsonyból) ez a passusa: «Kérem nyugtasson meg e tekintetben (t. i. a versenyek dolgában), mert annyi nyugtalanság közt, mely­ben élünk, még a versenyfutásról is letennem, igen leverő volna.» Döblingi magányában Szé­chenyi" alig gondolt már a futtatásra. Egy 1859. ápr. 4-iki levelében Heinrich kapitányt figyel­mezteti, hogy a lóversenyre nevében 221 frt. 40 krt fizessen be, s ez az utolsó levélbeli dispo­zicziója a versenyeket illetőleg. (A Lovakéul.) Széchenyi Naplóiban szintén találunk a ver­senyekre vonatkozó adatot, a melyeket mun­kánk más helyein ismételve használtunk föl. Végül megemlékezünk még a Lovakrul czimü munká­járól. Az első röpirat, melyet Széchenyi szárnyra bocsátott, tudvalevőleg ez a könyve volt. Bejegyzi naplójába a napot, melyben e mű­vével elkészült: 1827. november 18-ika volt. Boldogult Hunyady József árnyékának szenteli könyvét «a kiuél a jó Hazafi nevezetet senki job­ban meg nem érdemli, a ki sok jó magot hin­tett el hazánkban, kinek szemei elől távol ma­radott ugyan a gyümölcsözést mutató idő, de el fog jönni.» Hosszas katonai szolgálata és kül­földi utazásai alatt szerzett tapasztalatait rakta le eme könyvben, de gondja volt reá, hogy «igen unalmas és az Istálló Szagátul egészen ellepve ne legyen, — mert minden Szag a maga helyén kivül igen kellemetlen». Az újítá­sok vak ellenzőinek «gyűlöletes» fajára azt mondja hogy csak «rontani s a forró hazaszeretetre hidegvizet tud önteDi». De Széchényi egyúttal ele­jét veszi azon később annyiszor tett szemre­hányásnak, hogy hely, idő és körülmények számbavétele nélkül akar külföldi példák után mindent újjáteremteni. «Nagy érdeme van annak, a ki elől megyen» ; és: «AZ, ki életében sok gyümölcsfát nevelt, a föld alatt is csendeseb­ben nyugszik.» De másrészt ; «Éppen oly czél­iránytalan volna Magyarországon egy merő Angol Gazdaságot folytatni, mint Angliában egy tiszta magyar gazdaságot űzni»; irja, és: «A nemzetiség egy nemzetnek az, a mi a fognak a zománcz, ha az egyszer megtörik, a belső csont is utána rothad, — s azon ember, ki nemzeti­ségét már elvesztette, se királyának hiv job­bágyja, se hazájának jó polgára nem lehet.» Angliában Széchenyi összeállítása szerint ez időben egy négyszög mértföldre 326 ló, Erdély­ben 255 esett. Széchenyi ezután a magyarországi tenyésztés elhagyatott állapotát irja le s szükségesnek tartja, hogy az a gazdasági élettel szerves egészszé tű­zessék, vagyis ue legyen az fényűzési czikk. Lo­vaink nemesítésére legalkalmasabbak a keletiek s igy az angol vért tartja annak s ezzel kapcsolat­ban leírja az angol tenyésztés akkori állapotját, amelynek főrugója a versenyzés sportja. E kér­déssel együtt a legnagyobb magyar behatóan fog­lalkozik a training s a management egyes kérdé­seivel s erre vonatkozólag máig helyes nézeteket hangoztat. A munka ugyanilyen terjedelme fog­lalkozik a tenyésztés problémáival és ennek elő­feltételeit megkívánja, a versenydijakat, futtató­teret, trainiugintézeteket, tenyésztő-egyleteket, a keleti vért, méneskönyveket, rendes lóvásárokat, stallionokat stb. Gr. Széchenyi Istvánnak egy másik szakmun­kája. a: Néhány szó a lóversenyek körül czimü müve tulajdonképpen csak válaszirat egy bizo­nyos -Pesti Lajos-hoz, ki a Hírnök cz. lapban töb­bek közt a lóversenyről a következőket irta: «A vásár rosszaságán mindenki panaszkodott; a lóverseny (most lóvetének elkeresztelték) több­nyire csak a nagy uraknak) szerez mulatságot és nyereséget. A polgárság alig vesz'részt benne, a parasztok pedig mindinkább elmaradoznak, mert 20, 30 forintért nem igen akarják lovaikat ront I tani. A néző közönség is már csekély részvéttel I nézi e mulatságot, mert a hirdetményben kitett futások sokszor egészen elmaradnak, máskor a feljegyzett 6—7 ló helyett kettő fut s néha leg­nagyobb jutalomért csak egy paripa járja körül a pályát nagy kényelemmel, nem igen mulattatván mást, mint, a ki nyertes lesz. S igy már közmon­dássá lett, hogy «a lóverseny nem sokkal mulat­tatóbb egy tudós értekezés felolvasásánál». Széchenyi erre azt feleli, hogy a lóverseny nem a nagyurak mulatsága, hanem a lótenyész­tés nemesítése miatt létezik. Elismert dolog, hogy a lótenyésztésre semmi nem hat oly erős inger­ként, mint a díjazott versenyfutás s erre vonat­kozó nézeteit a gróf élénk érveléssel adja elő. Pole­mizál továbbá e műben Széchenyi Maréchailal is és a versenyzés elvét hirdeti. {1828. Régi színek.) Az 1828-ik évi versenyek kezdetét május 20-ra tűzték ki és két féle pályadijat irtak ki. Kimon­dották hogy ezentúl az első osztályhoz tartozó lovak két arany, a másod osztálybeliek egy aranytétet fizetnek. A 3-ik s 4-ik osztálybeli lovak minden beiratási dijtól fel voltak mentve. Egyébiránt az 1827-ik évi futtatási törvények 1828-ra is érvényesek maradtak, azonban némely módosításokkal, amelyek között a legfontosabb az, hogy a mének csak 2 és nem 3 fonttal visznek többet mint a kancák. Az 1828-ik évi versenykönyv már terjedel­mesebb mint az első és szerzői gróf Széchenyi István s Döbrentei Gábor voltak. Itt már a lovasok szinei is föl vannak jegyezve. Igy gr. Széchenyi István szinei fehér test, veres ujj és sapka vol­tak, báró Wesselényi Miklósé kék és fehér csikós, báró Wenckheim Józsefé veres test és ujj, fekete sapka, gróf Audrássy Györgyé fehér és zöld csikós, sötét veres sapka, gróf Károlyi Györgyé kék test, veres ujj és sapka, gróf Nádasdy Tamásé kék test és ujj, fekete sapka, gróf Esterházy Mihályé kék test, sárga ujj és sapka gróf Hunyadi Józsefé kék test, fekete ujj és sapka, gróf Sándor Móriczé zöld test és ujj, veres sapka stb. Összesen 28 istálló tulaj­donos jelentette be istálló szineit. 1828-ban összesen hét verseny napot tartottak. Az első nap május 20-ikáu igen élénk volt s a verseny sport gyors fejlődéséről tesz tanú­ságot, mert nem kevesebb mint 11 mérkőzés került dülöre. A megnyitó külön fogadást 1400 ölre gróf Károlyi György Clevelandja nyerte meg és pedig könnyen gróf Széchenyi István Alusa-']ü ellen; ezután paraszt lovak mérkőztek s e napon ínég négy ilyen fajta futás volt programon és ezen­kívül még három külön fogadás. Az első ilyen fajta versenyt gróf Andrássy György Cardenioja nyerte meg, báró Orczy László sárgája ellen. Egy másik külön fogadásban a már ösmert Babieka könnyen verte meg So;ta6-SM5f,inajd gróf Széchenyi István Sultánaja játszva nyert egy Semanoff uevü orosz ló ellen, ezenkívül két elegyes ver­senyzés is volt, 1400 pozsonyi ölre. Az első ily fajta futás fölötte furcsa eredménynyel végző­dött. Az egyik lovat Bogát, azért kellett dis­qualifikálni, mert lovasa miután nyerge elfordult a nyerő oszlop előtt szállott le, a másik két ló pedig egy oszlopot elkerült. A programul tizedik számát képező elegyes versenyt, teher kiegyen­lítés nélkül gróf Széchenyi István Gaiving-ja nyerte meg. Az egyes futásokban az előző évvel ellentét­ben paraszt lovak a telivérekkel már nem vet­ték föl a liarczot és nem sikerült egy Schaffer nevezetű főhadnagy próbálkozása egy orosz és egy tiszti hátas lóval sem, amelyek mi szerephez sem jutottak. A következő versenynapot ez évben né­hány nap választotta el az elsőtől és az május 24-éu került diilőre. A versenyek ezúttal is java­részt elegyes futások és külön fogadások voltak s a győztesek sorában látjuk gróf Keglevich László Solyomját, gróf Károlyi Lajos Emir je', gróf Andrássy György Cardeniojdt, gróf Széchenyi Pál Hajhóját és gróf Széchenyi Istváu tíawingjét ; fel lehet említeni, hogy e napon Boggis János az akkori idők legjobb lovasa bárom futásban győzött. A harmadik nap május 27-éu volt, a napot megnyitó külön fogadásban Szárcsa győzött, az 5-ik pálya dijban Oleveland, egy külön fogadást pedig Gawing nyert meg Emir ellen. A nap eseménye a gróf Festetics billikomért való futás volt. Ez a verseny gróf Károlyi György Babie­kájának nagy formájáról és álló képességéről -ett bizonyságot ; a győztes ugyanis összes ellen­feleit legaloppozta és végül distance-álta. A vert mezőnyben volt gróf Széchenyi István Bunassuia is s igy Babieka az 1828-ik év legjobb lovának bizonyult. Annál nagyobb volt a meglepetés szombaton május 31-én. A jelzett napot külön fogadás nyitotta meg, a melyet gróf Keglevich László névtelen lova nyert meg, amely már az előző nap utolsó külön fogadásában is győztes maradt. Ezután követ­kezett a chief-event, a gróf Károlyi billikomért futás 3 angol mértföldre ismételt mérkőzéssel. E versenyben Babieka újra starthoz állt s leg­veszedelmesebb ellenfelének Cleveland látszott, amely május 27-én az 5-ik pálya dijat, előzetesen pedig egy külön fogadást nyert meg, de keve­sen hitték, hogy Babiekát képes legyen meg­verni. Az első futásban Babieka győzött és pedig 4 perez lü másodpercz alatt, Cleweland 2-ik volt. A második mérkőzésben azonban fordult a koczka és Cleveland megverte a kedvenczet és ugyan ez az eredménye volt a harmadik futásnak is. Az idő az első és a harmadik mérkőzés közt csak 8 másodpereznyi különbséget mutat, általában azonban meglehetősen gyenge, ha figyelembe vesszük, hogy ma ezt a távolságot körülbelöl 3 perez és 56 másodpercz alatt teszik meg, sót akadály versenyekben is a Cleveland ideje alatt. A negyedik nap másik két versenyét Woful és Cardenio nyerték meg. Az ötödik nap versenyeiben Manó László Bur­kusa gróf Széchenyi István Ismaelja és Alusa, gróf Hunyady József Sultánája és gróf Széchenyi Pál Belvoirinaja győztek. Ezenkívül két walk-over volt. A 100 aranyas nemzetközi dijért csak Broenenberg ur Sledmereje állt ki, mig gróf Esterházy Károly Patrickja, amelynek Babieká­val kellett volna megmérkőznie, szinte verseny­társ nélkül maradt. Az utóbbinak nyilván meg­ártott a minapi hármas futás. Gróf Esterházy Károly erre kijelentette, hogy az igy megnyert 30 drb. aranyért következő kedden bármely ló ellen felveszi a harcot Patrickkal. Szombaton junius 7-én volt a következő ver­senynap, amely alkalommal az első versenyt gróf Keglevich László Sólyomja nyerte meg Burkus ellen. Ezután külön fogadás volt a már ösmert Sledmere és Patrick között. A matchet Sledmere nyerte meg, miután a rossz tempera­mentumu Patrick kitölt. Ez egyébként gyakran megtörtént az első versenyeknél. A nap többi futásait Sultána, Emir és gróf Nádasdy Tamás Tücke/ja nyerték meg. (Az első Asszonyságok dija.) Az 1828. meeting kedden junius 10-én fejező­dött be. A megnyitó paraszt gazdák versenye után, egy külön fogadásban Grosvenor könnyen győzte le Coriandert. Ezután az Asszonyságok dija került dülöre 2000 pozsonyi ölön. A versenyt Babieka nyerte meg és ezzel revanchot vett a szürke Clevelandon, amely csak második lett Tucker előtt. Részt vettek még a versenyben Nelsan, Belvoi­rina Tököly Péter ur szürke lova, a többi startoló fölött az egykori hivatalos versenyjelentés, rövid stb-vel tér napirendre. Az Asszonyságok dija után Ifo/«l nyer meg egy külön fogadást Alus ellen s egy ujabb mérkőzésben ismét meg­veri. A fentebb jelzett Pafnck-kihivásban 8 ló futott és Emir megverte Patrickot. A többi 6 lóról a jelentés nem szól, azonban igen mérsékelt ellenfe­lek nyilván parasztlovak lehettek, mert jóllehet Patrick egyszer kitört, máskor pedig, mint a tudósí­tás mondja «egy helytt sokáig ágaskodott» mégis második lett. A nap két utolsó futását gróf Clam­Gallas Comtesseje Seagull ellen és gróf Berehtold Antal lengyel nevelésű Boyja nyerte meg, a szintén lengyel Lady ellen. Mint tudjuk ez alka­lommal egyes futásoknál az időt is feljegyezték, azonban annak je'entőséget nem tulajdonítottak «mert sebes ló mellett a még sebesebb jobban siet, a lassúbbal pedig erejénél hátrább mara­doz» Az 1828-ban győztes lovak között tehát mint látjuk Babieka és"CIereland voltak a leg­jobbak, mig Bolivárral és Al-Borákkal már nem találkozunk. Mint külföldi nevelésű lovak Sled­mere, Patrick és Comtesse szerepelnek. A lóverseuy könyvnek egy érdekes része a pénztári kimutatás. Eszerint a bevételek 2700 egy pengő frtot és 1037 aranyat tettek ki. Л kiadások 976 aranyra és 2149 pengő frtra rúg­tak, igy a pénztárban 61 arany és 551 frt. maradt. A bevételeket már föntebb részleteztük, a kiadások szerint pálya dijakra 700 arany es 220 frt. ment. Ma a Magyar Lovaregylet a budapesti lóversenyek díjazására 1.72о .4'Ч) кого-

Next

/
Thumbnails
Contents