Vadász- és Versenylap 49. évfolyam, 1905

1905-01-01 / 1. szám

18 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1905. január l. igénybe venni és nekünk szűkebb terünk lesz velük megmérkőzni. Néhány sort várva kezeiből maradok igen lekötelezettje. Czenk, 1839. julius 27. 1848-ban Széchenyi leveleiben ritkán ir a versenyekről, igy márczius 28-án, mikor azt hallja, hogy «Pesten nem lesz lófuttatás, a min nagyon busulna, mert zivatarban ugy kell élni s ugy kell folytatni mindent, mint jó időben s mert épen most van néhány jó gebéje, a melyek az élet azon stádiumában is nagy hasznára lennének fordithatandók, mikor arra kerül a sor: Illa berek, nád a kert!» Széchenyi sportszeretetét jellemzi e levelének (Tasner Antalhoz, 1848. márcz. 28. Pozsonyból) ez a passusa: «Kérem nyugtasson meg e tekintetben (t. i. a versenyek dolgában), mert annyi nyugtalanság közt, melyben élünk, még a versenyfutásról is letennem, igen leverő volna.» Döblingi magányában Széchenyi" alig gondolt már a futtatásra. Egy 1859. ápr. 4-iki levelében Heinrich kapitányt figyelmezteti, hogy a lóversenyre nevében 221 frt. 40 krt fizessen be, s ez az utolsó levélbeli dispozicziója a versenyeket illetőleg. (A Lovakéul.) Széchenyi Naplóiban szintén találunk a versenyekre vonatkozó adatot, a melyeket munkánk más helyein ismételve használtunk föl. Végül megemlékezünk még a Lovakrul czimü munkájáról. Az első röpirat, melyet Széchenyi szárnyra bocsátott, tudvalevőleg ez a könyve volt. Bejegyzi naplójába a napot, melyben e művével elkészült: 1827. november 18-ika volt. Boldogult Hunyady József árnyékának szenteli könyvét «a kiuél a jó Hazafi nevezetet senki jobban meg nem érdemli, a ki sok jó magot hintett el hazánkban, kinek szemei elől távol maradott ugyan a gyümölcsözést mutató idő, de el fog jönni.» Hosszas katonai szolgálata és külföldi utazásai alatt szerzett tapasztalatait rakta le eme könyvben, de gondja volt reá, hogy «igen unalmas és az Istálló Szagátul egészen ellepve ne legyen, — mert minden Szag a maga helyén kivül igen kellemetlen». Az újítások vak ellenzőinek «gyűlöletes» fajára azt mondja hogy csak «rontani s a forró hazaszeretetre hidegvizet tud önteDi». De Széchényi egyúttal elejét veszi azon később annyiszor tett szemrehányásnak, hogy hely, idő és körülmények számbavétele nélkül akar külföldi példák után mindent újjáteremteni. «Nagy érdeme van annak, a ki elől megyen» ; és: «AZ, ki életében sok gyümölcsfát nevelt, a föld alatt is csendesebben nyugszik.» De másrészt ; «Éppen oly czéliránytalan volna Magyarországon egy merő Angol Gazdaságot folytatni, mint Angliában egy tiszta magyar gazdaságot űzni»; irja, és: «A nemzetiség egy nemzetnek az, a mi a fognak a zománcz, ha az egyszer megtörik, a belső csont is utána rothad, — s azon ember, ki nemzetiségét már elvesztette, se királyának hiv jobbágyja, se hazájának jó polgára nem lehet.» Angliában Széchenyi összeállítása szerint ez időben egy négyszög mértföldre 326 ló, Erdélyben 255 esett. Széchenyi ezután a magyarországi tenyésztés elhagyatott állapotát irja le s szükségesnek tartja, hogy az a gazdasági élettel szerves egészszé tűzessék, vagyis ue legyen az fényűzési czikk. Lovaink nemesítésére legalkalmasabbak a keletiek s igy az angol vért tartja annak s ezzel kapcsolatban leírja az angol tenyésztés akkori állapotját, amelynek főrugója a versenyzés sportja. E kérdéssel együtt a legnagyobb magyar behatóan foglalkozik a training s a management egyes kérdéseivel s erre vonatkozólag máig helyes nézeteket hangoztat. A munka ugyanilyen terjedelme foglalkozik a tenyésztés problémáival és ennek előfeltételeit megkívánja, a versenydijakat, futtatóteret, trainiugintézeteket, tenyésztő-egyleteket, a keleti vért, méneskönyveket, rendes lóvásárokat, stallionokat stb. Gr. Széchenyi Istvánnak egy másik szakmunkája. a: Néhány szó a lóversenyek körül czimü müve tulajdonképpen csak válaszirat egy bizonyos -Pesti Lajos-hoz, ki a Hírnök cz. lapban többek közt a lóversenyről a következőket irta: «A vásár rosszaságán mindenki panaszkodott; a lóverseny (most lóvetének elkeresztelték) többnyire csak a nagy uraknak) szerez mulatságot és nyereséget. A polgárság alig vesz'részt benne, a parasztok pedig mindinkább elmaradoznak, mert 20, 30 forintért nem igen akarják lovaikat ront I tani. A néző közönség is már csekély részvéttel I nézi e mulatságot, mert a hirdetményben kitett futások sokszor egészen elmaradnak, máskor a feljegyzett 6—7 ló helyett kettő fut s néha legnagyobb jutalomért csak egy paripa járja körül a pályát nagy kényelemmel, nem igen mulattatván mást, mint, a ki nyertes lesz. S igy már közmondássá lett, hogy «a lóverseny nem sokkal mulattatóbb egy tudós értekezés felolvasásánál». Széchenyi erre azt feleli, hogy a lóverseny nem a nagyurak mulatsága, hanem a lótenyésztés nemesítése miatt létezik. Elismert dolog, hogy a lótenyésztésre semmi nem hat oly erős ingerként, mint a díjazott versenyfutás s erre vonatkozó nézeteit a gróf élénk érveléssel adja elő. Polemizál továbbá e műben Széchenyi Maréchailal is és a versenyzés elvét hirdeti. {1828. Régi színek.) Az 1828-ik évi versenyek kezdetét május 20-ra tűzték ki és két féle pályadijat irtak ki. Kimondották hogy ezentúl az első osztályhoz tartozó lovak két arany, a másod osztálybeliek egy aranytétet fizetnek. A 3-ik s 4-ik osztálybeli lovak minden beiratási dijtól fel voltak mentve. Egyébiránt az 1827-ik évi futtatási törvények 1828-ra is érvényesek maradtak, azonban némely módosításokkal, amelyek között a legfontosabb az, hogy a mének csak 2 és nem 3 fonttal visznek többet mint a kancák. Az 1828-ik évi versenykönyv már terjedelmesebb mint az első és szerzői gróf Széchenyi István s Döbrentei Gábor voltak. Itt már a lovasok szinei is föl vannak jegyezve. Igy gr. Széchenyi István szinei fehér test, veres ujj és sapka voltak, báró Wesselényi Miklósé kék és fehér csikós, báró Wenckheim Józsefé veres test és ujj, fekete sapka, gróf Audrássy Györgyé fehér és zöld csikós, sötét veres sapka, gróf Károlyi Györgyé kék test, veres ujj és sapka, gróf Nádasdy Tamásé kék test és ujj, fekete sapka, gróf Esterházy Mihályé kék test, sárga ujj és sapka gróf Hunyadi Józsefé kék test, fekete ujj és sapka, gróf Sándor Móriczé zöld test és ujj, veres sapka stb. Összesen 28 istálló tulajdonos jelentette be istálló szineit. 1828-ban összesen hét verseny napot tartottak. Az első nap május 20-ikáu igen élénk volt s a verseny sport gyors fejlődéséről tesz tanúságot, mert nem kevesebb mint 11 mérkőzés került dülöre. A megnyitó külön fogadást 1400 ölre gróf Károlyi György Clevelandja nyerte meg és pedig könnyen gróf Széchenyi István Alusa-']ü ellen; ezután paraszt lovak mérkőztek s e napon ínég négy ilyen fajta futás volt programon és ezenkívül még három külön fogadás. Az első ilyen fajta versenyt gróf Andrássy György Cardenioja nyerte meg, báró Orczy László sárgája ellen. Egy másik külön fogadásban a már ösmert Babieka könnyen verte meg So;ta6-SM5f,inajd gróf Széchenyi István Sultánaja játszva nyert egy Semanoff uevü orosz ló ellen, ezenkívül két elegyes versenyzés is volt, 1400 pozsonyi ölre. Az első ily fajta futás fölötte furcsa eredménynyel végződött. Az egyik lovat Bogát, azért kellett disqualifikálni, mert lovasa miután nyerge elfordult a nyerő oszlop előtt szállott le, a másik két ló pedig egy oszlopot elkerült. A programul tizedik számát képező elegyes versenyt, teher kiegyenlítés nélkül gróf Széchenyi István Gaiving-ja nyerte meg. Az egyes futásokban az előző évvel ellentétben paraszt lovak a telivérekkel már nem vették föl a liarczot és nem sikerült egy Schaffer nevezetű főhadnagy próbálkozása egy orosz és egy tiszti hátas lóval sem, amelyek mi szerephez sem jutottak. A következő versenynapot ez évben néhány nap választotta el az elsőtől és az május 24-éu került diilőre. A versenyek ezúttal is javarészt elegyes futások és külön fogadások voltak s a győztesek sorában látjuk gróf Keglevich László Solyomját, gróf Károlyi Lajos Emir je', gróf Andrássy György Cardeniojdt, gróf Széchenyi Pál Hajhóját és gróf Széchenyi Istváu tíawingjét ; fel lehet említeni, hogy e napon Boggis János az akkori idők legjobb lovasa bárom futásban győzött. A harmadik nap május 27-éu volt, a napot megnyitó külön fogadásban Szárcsa győzött, az 5-ik pálya dijban Oleveland, egy külön fogadást pedig Gawing nyert meg Emir ellen. A nap eseménye a gróf Festetics billikomért való futás volt. Ez a verseny gróf Károlyi György Babiekájának nagy formájáról és álló képességéről -ett bizonyságot ; a győztes ugyanis összes ellenfeleit legaloppozta és végül distance-álta. A vert mezőnyben volt gróf Széchenyi István Bunassuia is s igy Babieka az 1828-ik év legjobb lovának bizonyult. Annál nagyobb volt a meglepetés szombaton május 31-én. A jelzett napot külön fogadás nyitotta meg, a melyet gróf Keglevich László névtelen lova nyert meg, amely már az előző nap utolsó külön fogadásában is győztes maradt. Ezután következett a chief-event, a gróf Károlyi billikomért futás 3 angol mértföldre ismételt mérkőzéssel. E versenyben Babieka újra starthoz állt s legveszedelmesebb ellenfelének Cleveland látszott, amely május 27-én az 5-ik pálya dijat, előzetesen pedig egy külön fogadást nyert meg, de kevesen hitték, hogy Babiekát képes legyen megverni. Az első futásban Babieka győzött és pedig 4 perez lü másodpercz alatt, Cleweland 2-ik volt. A második mérkőzésben azonban fordult a koczka és Cleveland megverte a kedvenczet és ugyan ez az eredménye volt a harmadik futásnak is. Az idő az első és a harmadik mérkőzés közt csak 8 másodpereznyi különbséget mutat, általában azonban meglehetősen gyenge, ha figyelembe vesszük, hogy ma ezt a távolságot körülbelöl 3 perez és 56 másodpercz alatt teszik meg, sót akadály versenyekben is a Cleveland ideje alatt. A negyedik nap másik két versenyét Woful és Cardenio nyerték meg. Az ötödik nap versenyeiben Manó László Burkusa gróf Széchenyi István Ismaelja és Alusa, gróf Hunyady József Sultánája és gróf Széchenyi Pál Belvoirinaja győztek. Ezenkívül két walk-over volt. A 100 aranyas nemzetközi dijért csak Broenenberg ur Sledmereje állt ki, mig gróf Esterházy Károly Patrickja, amelynek Babiekával kellett volna megmérkőznie, szinte versenytárs nélkül maradt. Az utóbbinak nyilván megártott a minapi hármas futás. Gróf Esterházy Károly erre kijelentette, hogy az igy megnyert 30 drb. aranyért következő kedden bármely ló ellen felveszi a harcot Patrickkal. Szombaton junius 7-én volt a következő versenynap, amely alkalommal az első versenyt gróf Keglevich László Sólyomja nyerte meg Burkus ellen. Ezután külön fogadás volt a már ösmert Sledmere és Patrick között. A matchet Sledmere nyerte meg, miután a rossz temperamentumu Patrick kitölt. Ez egyébként gyakran megtörtént az első versenyeknél. A nap többi futásait Sultána, Emir és gróf Nádasdy Tamás Tücke/ja nyerték meg. (Az első Asszonyságok dija.) Az 1828. meeting kedden junius 10-én fejeződött be. A megnyitó paraszt gazdák versenye után, egy külön fogadásban Grosvenor könnyen győzte le Coriandert. Ezután az Asszonyságok dija került dülöre 2000 pozsonyi ölön. A versenyt Babieka nyerte meg és ezzel revanchot vett a szürke Clevelandon, amely csak második lett Tucker előtt. Részt vettek még a versenyben Nelsan, Belvoirina Tököly Péter ur szürke lova, a többi startoló fölött az egykori hivatalos versenyjelentés, rövid stb-vel tér napirendre. Az Asszonyságok dija után Ifo/«l nyer meg egy külön fogadást Alus ellen s egy ujabb mérkőzésben ismét megveri. A fentebb jelzett Pafnck-kihivásban 8 ló futott és Emir megverte Patrickot. A többi 6 lóról a jelentés nem szól, azonban igen mérsékelt ellenfelek nyilván parasztlovak lehettek, mert jóllehet Patrick egyszer kitört, máskor pedig, mint a tudósítás mondja «egy helytt sokáig ágaskodott» mégis második lett. A nap két utolsó futását gróf ClamGallas Comtesseje Seagull ellen és gróf Berehtold Antal lengyel nevelésű Boyja nyerte meg, a szintén lengyel Lady ellen. Mint tudjuk ez alkalommal egyes futásoknál az időt is feljegyezték, azonban annak je'entőséget nem tulajdonítottak «mert sebes ló mellett a még sebesebb jobban siet, a lassúbbal pedig erejénél hátrább maradoz» Az 1828-ban győztes lovak között tehát mint látjuk Babieka és"CIereland voltak a legjobbak, mig Bolivárral és Al-Borákkal már nem találkozunk. Mint külföldi nevelésű lovak Sledmere, Patrick és Comtesse szerepelnek. A lóverseuy könyvnek egy érdekes része a pénztári kimutatás. Eszerint a bevételek 2700 egy pengő frtot és 1037 aranyat tettek ki. Л kiadások 976 aranyra és 2149 pengő frtra rúgtak, igy a pénztárban 61 arany és 551 frt. maradt. A bevételeket már föntebb részleteztük, a kiadások szerint pálya dijakra 700 arany es 220 frt. ment. Ma a Magyar Lovaregylet a budapesti lóversenyek díjazására 1.72о

.4'Ч) кого-