Vadász- és Versenylap 48. évfolyam, 1904

1904-02-20 / 8. szám

1904. február 20. 85 mint hajtóssága valószínűleg onnan eredt, hogy kellő konditióba hustartósága miatt lehetetlen volt hozni. Deczember 7-én megsántulván, többet nem vadászott, és igy vonult is be állomás helyére. Vadászott: 15-ször. 3. A debreczeni méntelep turia-remctei osztályától : 746. Tüske 6. (ap. Runzenbruder any, Rigó) Párta tiprás következtében ezen mén komolyan kipróbálható nem volt, mert fenti baj folytán november 21-től deczember 12-ig gyógykezelés alatt állott, és igy éppen a legjobb vadászatokat mulasztotta el. Annak daczára, hogy a vadász conditióból Tüske tökéletesen kijött, nagyon kielégítő módon ment, rendkívül szép actióval vágtázott, könnyen ment a mély földben is, és elég sebességet és nagy gyözösséget tanúsított. Temperamentuma a lehető legjobb, és miután nagyon tehetséges és nagyon kemény lónak látszik lenni, azonkívül az ugráshoz is nagy kedvet mutat, érdemes lenne a jövő idényben ismét egy falkához beosztani. Vadászolt 8-szor. 193 Persistive 7 (ap. Persistive any. Montbar.) Az első vadászatokon annyira kellemetlenkedett és oly makacsul tagadott meg minden mászást — az ugrást nem is említve — hogy kételkedtem, miszerint csak használható vadászló is lehessen belőle. Egyszer megkísértettem egy más lovast — a 2-dik ostorászt — ültetni rá s már ezen első kísérletnél ki volt ezen mén cserélve. Ezután vadászatról vadászatra jobban ment s bár az akadályok elleni ellenszenvét egészen el nem hagyta mindvégig s ezeknél néha csak sok veszödséggel volt rábírható, hogy átkeljen rajtuk, rendkívüli tehetséget árult el, gyönyörűen vágtázott, s mentül hosszabb volt a vadászat bármily mély talajban s mentől sebesebb ütemben ment az, annál jobb kedvvel ment, a fáradság legcsekélyebb jelét sem árulva el. Ha megszokná az akadályokat, mit egy második vadászidény alatt okvetlenül el lehet vele érni, legelső rendű, tehetségű vadászló vállna belőle, mely minden terepen minden falka után fényesen megállná helyét. Nagy kár, hogy deczember 12-én hátsó jobb szárcsontját megsértette és ettől kezdve nem vadászhatott többé. Vadászott 11-szer. 17 O-Bajan 1—2 (Ó-Bajan 1-Gazlan Shagya 84) Ezen ló ismét bebizonyította, hogy kevés kivétellel mily rendkívüli aczélos és kitartó lovak az O-Bajanok. Már több rendkívül jó ló vadászott ezen családból a mándoki falka után s ez a legjobbal is legalább egyenrangba helyezendő. Határozottan rendkívül kemény, gyözös, elég sebes és nagyon edzett szervezetű ló, kellemes vadászlónak ugyan nem mondható, rnert a felülés után mindig 5 — 10 perczig, gyakran a vadászaton is és néha még a hazajövetelnél is, mikor már pedig elég alkalom adatott neki a megnyugvásra, hevesen rúgott, mi azt bizonyítja, hogy fáradságot soha nem érzett ezen mén ostorász ló daczára, melynek a feladata a legtöbb esetben, az egész vadászmezőnyben lévő lovaké közt a legnehezebb. Ó-Baján tehát mint egy rendkívül egészséges, aczélos konstituczióju, rendkívül tehetséges ló nagy dicséretel érdemel. Vadászott 9-szer, 81 O-Bajan 12 (Ó-Bajan—56 Jussuf). Jobb ló volt, mint a hogy azt húsos és kissé puhának tetsző kelleme elárulta. A lassú falka után, bár nem kielégítő sebességgel, de alig gyözősséggel ment, mi fenti hiányosságát némileg pótolta és igy egy nem sebes vadászaton kedvező talajviszonyok közt nagyon használható volt. Temperamentuma és jóakarata kifogástalan. Vadászott 12-szer. 12 Gazlan 1—8 (Gazlan 1-22 Ó-Bajan) Tökéletesen kielégítő sebességű, nagy gyözösségü, tehetséges, igen kellemes vadászíó. Eleinte minden elejébe kerülő kis akadálytól félt, de a legrövidebb idő alatt erről leszokott s fenakadás nélkül ment mindenen keresztül, miután emiitett jó tulajdonságain kivül még kemény szervezetű ló is volt, jó osztályzatot érdemel. Vadászott 12-szer. Gróf Furgách László. Az országos lótenyésztés kérdéséhez. — Levél a szerkesztőhöz. — Tisztelt Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy becses lapjában én is némi észrevételeket tehessek a mostanában annyit emlegetett lótenyésztés, ló nemesítés és egyáltalában a tenyésztendő lófajta megválasztásáról. Én azt tartom, hogy bármely lófajtát neveljünk is, az csak addig lehet előnyös a tenyésztőre, a meddig vele saját szükségleteit fedezi, azután már csak akkor fizeti ki magát, ha a felesleg, bármely fajból is, jól értékesíthető. Nálunk Magyarországon már odáig jutottunk, hogy saját szükséglelünk nagyon is fedezve van, ezt mutalja'minden vásár, mert a legkisebben is 2—3000 eladó lovat találunk, de sajnos, vevő alig van kettőhárom és ez is mind csak remondát kereső lókereskedő, kik csak ugy vásárolnak, ha a lovakat potom 150—180 írtért megkaphatják. Épen igy vagyunk akkor is, ha a külföld vesz nálunk lovakat. Ezt rendesen csak akkor tudjuk meg a" lapokból, ha az illetők már fedezték szükségleteiket. Az ilyen lókivitelböl nincs a tenyésztőnek semmi (haszna, az az egy pár kereskedő, kikhez a külföldiek kénytelenek fordulni, szintén csak azon alul vesszi a lovakat, ennek az oka az, hogy nincs senki az egész országban, ki az ilyen lókivitelre a közönséget figyelmeztetné, vagy a külföldi vevőt útbaigazíthatná. Egz ilyen lókivitelnél százezreket nyer a kereskedő, de ugyanannyit veszít a tenyésztő. (Láttuk ezt az angol bur háború alkalmával.) Nálunk tehát nem annyira arról lehet szó, hogy milyen lovat tenyészszünk, hanem hogy feleslegünket hol értékesíthetjük. Azt sajnosan tapasztaljuk, hogy a katonaság kis tenyésztőtől vagy parasztembertől nem vesz lovat és ezekkel nem is érintkezik, mióta a katonai lóvásárok beszüntettettek. Megrontja lótenyésztésünket a katonaság az által is, hogy lovaikat kisbirtokosoknak, paiaszt embereknek is kiadja használatia. Azt kérdezem tehát, hogy kinek a részére neveljen a kis tenyésztő lovat. Azért mondom kis tenyésztő, mert a ménestulajdonosainkat felkeresi a lóavató bizottság, miért is ezek nem panaszkodhatnak a rossz lóértékesités miatt és valószínűleg nem is tudják, hogy a kis tenyésztő helyzete milyen kedvezőtlen. Csoda-e tehát, ha a kis tenyésztő igyekszik áttérni a hidegvérű lovak nevelésére, melyekért könnyen kaphat pénzt, hiszen a lótenyésztést nem azért üzzük, hogy ezzel az államnak áldozatot hozzunk, de igenis, hogy belőle jövedelmet lássunk. Az állam mindent elkövet, hogy a hidegvérű lovak tenyésztését lehetőleg hátráltassa és majdnem kényszeríti a kis tenyésztőket, hogy csak kizárólag katonalovakat neveljenek, melyeket nem képesek értékesíteni, csak potom áron kereskedők utján. Nem osztom külőmben azon urak nézetét sem, kik azt állítják, hogy a hidegvérű lovak tenyésztése az országnak nagy hátrányára volna, ellenkezőleg, látjuk, hogy a gazdálkodás Magyarországon is mindinkább belterjesebb lesz, a gépek mindinkább szaporodnak, ezekbe pedig erős és nyugodt, tehát hidegvérű lovakra van szükségünk, a mostani tüze? lovakkal gépeket vontatni nem lehet. Nagyrédén, 1904 febr. hó 14-én. Brezovay Sándor. juk be őszintén, füldmiveseink és kisgazdáink indo. lenciájának tudandó be, ami sajnos, de még kis gaz dóinkban igen gyakran található. Ezen pontnál szerény nézetem szerint következőleg lehetne segíteni oda kell hatni, hogy kisbirtokosaink a lótenyésztést nagyobb mérvben fejlesszék és főleg, hogy több jó lovat neveljenek, mert most a népies tenyésztésben az igazán jó pótló nagy ritkaság számba megy. Lóavató bizottságunk működésen azaz a pótlovazásnál megyénk területén minden alkalommal jeleD vagyok s legnagyobb sajnálatomra csak azt bizonyíthatom, hogy lóavató bizottságunk elnöke a leglelkiismeretesebben jár el akkor, mikor 60—100 elővezetett csikó közül legfeljebb 6—10 drbot tud megvenni. Ebből látható, hogy mily sok rosz lovunk van és igy van az a szomszédos vármegyékben is, hol többször volt szerencsém ily alkalmakkal jelen lehetni. Nem csoda tehát, ha a kis tenyésztőnek a lótenyésztéstől ily körülmények között el megy a kedve és a folytonosan szaporodó és több jövedelmet hozó tejszövetkezetek által, a nyugati vöröstarka tenyésztést pártolja, mert egyrészt jól értékesiti a tehén tejét, másrészt pedig a vöröstarka növendék marhát mindég jó árban tudja eladni. Ezt bizonyítja azon körülmény is, hogy vármegyénkben 1903-dik évről a folyó évre három fedeztetési állomást kellett a mének ki nem használása végett beszüntelni. Ebben a tekintetben is hivatkozom szomszédos vármegyéinkre hol szinte rohamosan fogynak a fedeztetési állomások, különösen biztos tudomásom szerint Veszprém megyében. (Ez tévedés, Veszprém megyében sem a fedeztetési állomásokat, sem az ezekre kiosztott méneket nem csökkentették. A szerk.) Ezt meg kell akadályozni és nagyobb áldozatokkal is, ha szükséges odahatni, hogy kis tenyésztőink a lóneveléssel föl ne hagyjanak, sőt nagyobb díjazásokkal a lótenyész bizottság ügybuzgúságával, községi gazdasági előadásokkal serkenteni a kis tenyésztőt a lónevelésre és a jó egyedek megtartására. Ha ez nem sikerül, szomorú jövöt látok bekövetkezni, azt, hogy véderönk szükségletét pár év alatt hazánkban fedezni nem tudjuk. Ezen sorok értelmének hozzáadásával, Abauj Torna vármegye átiratát, vármegyénk törvényhatóságának a legmelegebb pártolására ajánr C'.!.. ,! lom. Jaross Sándor. MRNMRNMMMM abauj Torua vármegye tudvalévőleg valamennyi törvényhatóságnak hozzájárulás végett megküldötte határozatát, melyben a pótlovaknak három éves korukban való megvásárlását és a liferánsok kizárását kívánja Alább közöljük Jaross Sándor urnák az ösmert tenyésztőnek és Győr vármegye lótenyésztő bizottsága elnökének érdekes szakvéleményét, a melyet e tárgyban a megye alispánjához intézett s a mellyel szintén hozzájárul a tervezett modozatához. Nagyon helyesnek gondolom — úgymond Jaross ur — azon alapelvet felállítani, hogy a hadsereg és honvédség pótlovait közvetlen és csakis a tenyésztőtől vásárolják már három éves korban és állami (hadseregi és honvédségi) csikó telepeken neveljék tovább íj éves korig. A lúliferánsokat azonban teljesen kiszorítani, ma meg nem tartom czélszerünck és pedig a következő okokból: A pótlovazási bizottságok kerületeiket bejárva, a tenyésztoKtöl közvetlen vásárolják a hároméves csikókat a csikótelepek részére, minden nagyobb tenyésztőt, minden nagyobb községet fölkeres a bizottság, a honnan több csikó eladásra jelentve lett s a bejelentett csikók közül minden alkalmas csikót megvesz. Midőn a bizottság egész kerületét bejárta, akkor látja, hogy az általa bevásárolandó csikók összegéből, még ennyi meg ennyi hiányzik. Erre azon kérdés merül fel, hogy már most a hiányzó csikókat hol vegye meg? Más bizottság kerületébe menni a bizottságnak csakis akkor van megengedve, ha az illető kerület lóavató bizottsága a neki kiszabott pótlovakat már bevásá rolta és akkor is csak ministeri engedély után. Feltéve, hogy ez meg lett engedve, a bizottság a szomszédos kerületekben már csak selejtezett csikókra akad, ennélfogva venni vagy nem tud vagy nagyon keveset, ugy, hogy akkor is ott áll, hogy nincs elég csikaja. Most következik be a liferans szükséges volta, a lóliferans fáradságot nem kiméivé, maga úgymint ügynökei minden legkisebb községet bejárnak, még ha a tizedik vármegyében is és a még kapható jó csikókat kifürkészi, összevásárolja és a bizottság elé állítja. Ily körülmények között a lóliferáns szükséges és hasznos. Erre ugyan azt felelhetné valaki, hogy ha a liferáns össze tudja szedni a lovakat, miért nem tudja azt a bizottság. A bizottságtól azt kívánni, hogy minden legkisebb községbe bemenjen és ló után kérdezősködjön, nem lehet, ezt ideje nem engedi, a bizottság csakis a nagyobb községekben megtartott pótlovazás alkalmával vásárolhat az elővezetett anyagból. Hogy egyik vagy másik földmives lovát a bizottság elé nem vezeti, ez valÜí ® & & % Üí Üí Üí Üí Sí Sí Sí Sí Sí Sí Sí % Sí fontos javítás a kakasnélküli rendszeren. — Kitünö Hammerless-duplapuskákat legújabb szerkezettel, melyeknél a belső zár-részek csavarhúzó nélkül, kézzel szétszedhetők, saját szabadalmazott szerkezettel szállít J. Novotny CS. és kir. szab. fegyvergyára, Prága, V. L. Az előrész alatt fekvő kakasra gyakorolt nyomás által a fedőlemez leemelhető és az ezáltal megnyílott zár-mechanizmus az ujjakkal kiszedhető. A zár-részek gyors tisztítása, ugvszinte könnyű és gyors javítás a zár-mechanizmus megzavart működése esetén. Különösen előnyös oly lövészeknek, kik fegyverüket nem tisztilathatják ^^ a fegyverkovács által, j^gg M M & & ÜÍ ÜÍ M ÜÍ M Üí Üt M Üí Eladó egy hétéves 80 centiméter magas Mohrenkopi belga ponny. Czim : Segesváry Ödön, Domony. 1—2 A legjobb franczia pezsgő GEORG CEILING & CIE REIMS. VEZÉRKÉPYISEL0 LEO WINTER WIEN, IX., CRÜNE THORGASSE 19, KAPHATÓ: BORHEGYI F. BUDAPEST, 1Y„ GIZELLA-TÉR 1. SZÁM.