Vadász- és Versenylap 48. évfolyam, 1904

1904-12-10 / 113. szám

782 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1904. deczember 10. Igazlátónak Phoenixet rendeli, - Ki vigyáz, őrködik, s a versenyt figyeli. Aztán megkezdődött a verseny. A start mindjárt sikerült s Akkor valamennyen ostort ragadának. Megcsapkodván, kiki odaszólt lovának. Hajók felöl kelvén, futva rohanták át A messzire nyúló pálya rónaságát. Magasan a szélben lobogott sörények, Körmeik a porból felleget verének. Az iram tehát gyors volt, mely mikor visszafelé jöttek a lovak még erösebbé lett. Itt a vezetést Eumelos ragadta magához, de közvetlen nyomában haladt Diomedes, kinek lovai már-már beérik a vezetőt, mikor Nagy irigységből Diomed kezéből Apollo az ostort most ki nem ragadná. Az incidenst felhasználja Eumelos, még gyorsabb futásra ösztökéli lovait, mig Diomedos lovai lankadnak, botolnak, Egyszerre megérzik hijját az ostornak. Ily módon, miután a többi versenyző messze elmaradt, Eumelos győzelme biztosnak látszott, de Pallas, Apollo csinyjén felháborodva Diomedesnak ostorát visszaadta, miáltal . . . Uj elevenséggel lovait hajtotta. Eumelos fogata még előljár, de egyszerre Félrecsap a két ló, elhagyja az utat, Darabokban kell majd felszedni a rudat. Maga a király is lebukott a földre, Könyökét megzúzta, orrát összetörte, Vérzik szemöldöke, halántéka, szája, Szava elállt, könnyben ázik az orczája. A hogy Eumelos kitört, Diomedes került az élre, mig a második helyre Menelaos jutott Antilochus előtt, utolsó helyen pedig Meriones haladt, a ki nem vett részt komolyan a versenyben. A sorrend az ut hátralevő részén ugyanaz maradt. Diomedes könnyen nyerte a versenyt, de a második helyért erős küzdelem folyt le Antilochus és Menelaos közölt. Antilochus igy biztatja lovát: Csak Menelaosnak járjunk közelébe ; Igen bizakodik az aranypejjébe ; Örökös szégyentek, kudarczotok volna, Ha az a kis kancza lajtatok kifogna! Erősebbek vagytok, vágjatok elébe. S tényleg sikerül is neki. Egy helyen, hol a pálya keskenyedett, s mellette rögös, az esőzéztöl mélyített ut vezetett, Antilochus letért a pályáról s e horhón (mély uton) hajtva, megkerüli Menelaost s elébe vágott. Menelaos látva a cselt, odaszól Antilochusnak, hogy .... bizony esztelenül hajtasz, Keskeny itt az ösvény, jobb, erősen tartasz, Várj, mig tágul az ut; ha összeakadunk, Itt vész a szekerünk, itt veszünk mi magunk. De Antilochus nem hallgat rá, mire Menelaos nagy haragra lobban, s ezeket mondja: Antilochus, téged eszesnek csudálnak, Holott kártevőbb sincs a világon nálad. De bár megszerzed is most a győzedelmet, Nem kapod a dijat, csak esküszó mellett. Igy szólt, s lovaira biztatólag riadt: Meg ne lankadjatok a busulás miatt, Kifáraszthatjátok Antilochus lovát, Mindkettő elhányta már a csikó-fogát! Ezalatt a nézőközönség feszült kíváncsisággal kiséri a klasszikus versenyt. Homeros itt leirja két ismert sportsman Idomenes Kréta királyának és Ajaxnak szóváltását, a kik azon vesztek össze, hogy az egyenesbe fordulóba kinek a fogata fordult be elsőnek. Idomenes azt állította, hogy Diomedes van elsö helyen, mig Ajax Eumelos mellett erősködött. Végre is fogadtak egy három mérczés kondérba, s itélöbirónak Agamemnon királyt hivták fel. Tehát már akkor, ha többé-kevésbé szük körben is, fogadtak a versenyekre, a mi azt bizonyítja, hogy a fogadás és a lóversenyzés kezdettől elválaszthatlan fogalmak. A fogadás különben hamar eldőlt, mert vége felé közeledett a verseny. A fogatok gyors vágtatásban közeledtek a czél felé ... s im Diomedes ott terem egyszerre, Ostorral lovait lapoczkáin verve, Száguldtak a lovak, nem ismerve gátat, Csak repülvén mintegy, a légben ugráltak, Gazdájuk orczáját porszemmel keverve. Ragadja a két ló, a mint meg-megered ; Az ónnal-aranynyal iratos szekeret, Ugy forog a kerék, hogy a finom homok Alig érzi meg azt, nem hagy rajta nyomot. A pályaudvarban megállott; lováról Szakadt a veríték szügyéröl nyakáról. A verseny győztese tehát Diomedes lett, a ki könnyen nyerte a futást. Másodiknak Antilochus érkezett be közvetlenül Menelaos előtt, a kilöl . . . Csak oly távolságban, mint lótól a szekér, — Alig is mondhatni ilyen távolságnak — Antilochus mögött Menelaos vágtat. Azután Menelaos mögött egy kopja hajtásra Merion ügetett, Idomenes társa, Lovai hajtósak, lassú a szekere, Gyeplőnek, ostornak maga sem mestere. A nemes Eumelos utolsónak ért be, Maga fogta magát a törött szekérbe. Ugy huzza, mig lovát maga előtt hajtja. Az eredmény megállapításához Homeros oly megjegyzéseket füz, a melyekhez hasonlók manapság is gyakran előfordulnak. Igy kiemeli Antilochust, a ki kitűnően kormányozta fogatát, s Menelaost nem gyorsasággal hagyta el, hanem ravaszul és számítással A mikor a versenyzők mind beértek, Achilles a verseny rendezője azt a különös ajánlatot tette, hogy a második dijat ne Antilochus, hanem Eumelos, a kit a lovai kifordítottak kocsijából, kapja meg. Antilochus ez ellen protestált, mire Achilles ugy döntött, hogy a második dij megmaradt Antilochusnak, Eumelosnak pedig külön ajándékot ajánlott föl, amit az el is fogadott. De ezzel még nem volt a verseny sorsa végleg elintézve. Menelaos ugyanis óvást emelt Antilochus ellen keresztezés czimén. Élőmbe hajtottál, lovam szégyenére, Bár a tied hajtós, lustább is a vére. Majd Sőt törvényt tartani én magam is merek, Hiszem, helybenhagyják az achiv emberek, Mert igaz törvény lesz -- Antiloch állj elé, S mint szokás, lépj lovad, szekered elé. Ostorodat, melylyel hajtottál, emeld fel, Lovaidat érintsd a másik kezeddel, Poseidon istenre ekként esküdjél meg, Hogy nem hamissággal csellel kerültél meg. Az óvás azzal végződött, hogy azt Menelaos visszavonta, mert Antilochus beösmerte, hngy cselekedete «elsietett» volt, s ezt a protestáló elégtételnek vette. Mindezek után Achilles felszólította Sthenelost. hogy ossza ki a dijakat. A versenyzők átvették azokat, mire a lóverseny általános megelégedésre véget ért, s megkezdődtek az atléta-harczok. ^paarjanos^ = ÉKSZERÉSZ = BUDAPEST, Yl„ KORONAHERCZEG-UTGZA 3. SZÁM. 1 . 1 0 ^ NAGY YÁLASZTÉK SPORTTÁRGYAKBAN ^^KÜLÖNLEGESSÉGEKBEN, YERSE ©a. ÉS YADÁSZD ÍJAK BAN. AKBAN^^ iSENY C$f Eladó ménló. Apja 728 Furiosó XXIII—9 anya kísérlet telivér után, nagyanyja Furiósó XII. — szép anyja Macbeth telivér után Mezőhegyesről vásárolt. Eltetett 1901. máj. 28. pej 168 cm. magas. Katonai tisztilónak is alkalmas, szép mozgású Venni szándékozókért fogatot küldök Lökösháza vagy Battonya vasúthoz. M. Dombegyház 1--1 Förster Elek Gát- és akadályverseny jockeyink. Az 1904-dik évben a monarchia versenypályáin zászlók közti futásokban 41 jockey lovagolt s küzülök 22-en értek el eredményeket. Champion Slinn lett, a ki 89 lovaglás közül 23-szor győzött. Slinn az év elején engagement nélkül lovagolts különösen a Frank Hesp idomította lovakkal nyerte versenyeit. Az ősszel Mautner Viktor ur szerződtette s a legnagyobb steeplechase-istálló révén azután Slinn elsővé küzdötte fel magát. Utána a sorban a belföldi származású Rosack következik, a ki csak egy győzelemmel maradt .Slinn mögött. Rosack tavaly csak négy győztest tudott lovagolni, mig az idén valami vei szerencsésebb körülmények között ő lehetett volna a champion. A Herbert istállónak ez évben három lovasa is volt, s Rosack legtöbbször a második lovaglást kapta. Nevéhez fűződik különben az idei Schönaui dij eredménye, hol Bátor részére nyakhosszal biztosította a győzelmet az Angliából hozott Mason lovagolta Negomglen ellen. A harmadik helyet szintén belföldi lovas, Csompora, foglalja el. a ki 15 győztest lovagolt. Csompora győzelmei közül a Nagy alagi akadályverseny és a Nagy bécsi öszi akadályverseny emelendők ki, s különösen az utóbbi volt népszerű, hol n) ak, illetve fejhosszal verte meg Tromffal a Mauthner-istálló két crackjét Aconitot és Sociust. Utána H. H. Huxtable következik 14 nyeréssel, de százalék tekintetében recordja rosszabb a két belföldi : Rosack és Csompora sikereinél, mert 80 lovaglásra volt szüksége, hogy a 14 győzelmet elérje. Poole, a tavalyi champion mindössze háromszor haladt el elsőnek a birói páholy előtt. A Maut- ner istálló volt jockeyja az idén többször oly szerencsétlenül bukott le lovairól, hogy az év nagy részében egyáltalában nem is lovagolhatott. Emlitéresre méltó még Mason szereplése, a ki a kottingbrunni versenyekre jött át a szigetországból, kilenczszer szállt nyeregbe s [ ebből négy versenyben győzött. Az Írországi Hickin nyolcz lovaglása közül csak egy volt eredményes, mig William- son az egykori champion háromszor ült nyeregbe, /özni nálunk nem tudott. statisztika ez lov. L II. 111. Slinn 89 23 16 16 Rosack 64 22 16 5 Csompora 49 15 9 10 Huxtable 80 14 20 15 Lawton 49 9 10 8 Fejes 31 8 6 4 Kapousek 26 7 3 8 Machan 39 5 5 7 Shejbal 41 4 6 4 Mason 9 4 2 1 Poole 21 3 6 4 Smejda 8 3 2 2 Kordac 5 3 — — Healy 23 2 1 2 Vetter 9 2 1 2 Fürst 24 1 4 4 Hickin 8 1 4 Buckenham 11 1 3 Barker 8 1 2 1 Gutái 10 1 1 2 Móricz 8 1 1 1 Printen 2 1 — 1 BORHEGYI f. BORKERESKEDŐ Gizella-tér 1. — Egyetem-utcza 2. Ajánlja • asztali, pecsenye- és tokaji asznborait — nemkülönben valódi franczia és belföldi pezsgőit. Árjegyzékkel bérmentve készséggel szolgál.