Vadász- és Versenylap 48. évfolyam, 1904

1904-11-12 / 109. szám

748 VADÁSZ- ÉS VKRSENY-LAP. VII. Eladóverseny. 2000 K I, 400 K II. 1000 m Krausz L. ur 3é s her Ismerős King Monmouth Fries 1 Janek 2 Krouzil 3 Weisse 4 Stehno 5 Fetling 6 Bulford 7 50:77 I, „„.„„ „, quotája győzelem esetén : 30 Corfu, 37 Master Jack, 46 Macchiavelli, 110 Fruska, 123 Aurelia, 376 Gelosa. Könyvfogadá­sok: 1} Corfu, 3$ Master Jack, 4 Ismerős, 5 Fruska, 6 Aurelia és Macchiavelli, 10 Gelosa. Köny. 1 h. nyerve, fejh. 3-ik. A győztest 3900 koronáért Maut- ner V. ur vásárolta meg. Versenyérték : 1970 K I. 1350 K II, 1160 Ka versenypénztárnak. Idö 106 G/ f o -Isabella 52 Br. Harkányi J. 4é p k Corfu 51} Egyedi L. ur 3é stp m Master Jack 53} Wachsmann A. ur 3é p k Fruska 52 Gr. Fries M. 3é p her Macchiavelli 53 Péchy A. ur 3é s k Aurelia 47 Löbl M. ur 3é s k Gelosa 50} Totalisateur: 10:54. Helyrefogadások: 50:66 II, 50:71 HI. A többi ló quotája a legjobb likőr BRAUN TESTVÉREK (czégtulajdonos belatini Braun Géza) = • BUDAPESTEN = a legrégibb magyar likörgyárban késziil. (ALAPÍTTATOTT 1839-BEN) Kapható a finomabb füszerkereskedésekben = és csemegeüzletekben. = Fedezési hirdetés. Az 1905-iki fedezési idény alatt az abonyi ménesben (vasút-, posta- és távirda-állomás Abony, Pestmegye) a kővetkező telivér mének állanak: Duncan ell. 1890-ben, ap. Doncaster, a. Black Agnes Barbi­lontól, a. Little Agnes, Saunterertöl. Duncan a Leger stb. stb. győztese. Du ncan : Diadal, Alfréd, Topaze, Testőr, Durban, Tubereuse, Curieuse, Dynamit, Campbell, Dolomit, Arató, Heldin stb apja. Fedezési dij : 200 kor. (Még 16 kancza fogadtatik el.) Piety eil. 1893 ban, ap. Satiety a. Devote, Hermittöl a Devotion, Stockwelltöl. Piety gyözött a sandowni Great Kingston Two yrs old Race, — a manchesteri Cnp, — (1887 £ , és az ascoti Alexandra Plateban (1340 £.) Nyertes ivadékai Angliában: Copshawholm és Keithock. Fedezési dij: 100 kor A kanczák gondozása és élelmezése a kis­béri díjszabás szerint számíttatik és a ménes­intézőség kivánatára a számla a kanczák el­szállítása előtt egyenlítendő ki. Bejelentések bt. Harkányi Jánoshoz Budapest, Andrássy-út 4. sz.', intézendők. Karlshorst*) iL Az Orcadian pálya 4000 méteres és tizennégy ugrás­ból áll, tehát akadályainak számát illetőleg fölötte áll az ugyanolyan távolságú, a Mittlere, Kleine vagy Jünger-Bahnon futandó versenyeknek. Sövénynyel kezdődik a steeplechase s azután két közel egy­máshozfekvö árkon kell a lovaknak áthaladniok, hogy újra két sövény következzék. Ezután a kikövezett sánczot kell ugrani. A magunk részéről ezt tartjuk Karlshorst egyik legkomolyabb ugrásának, egyrészt, mert meglehetősen éles forduló előzi meg, másrészt, mivel a többi akadályhoz képest magas, széles, fixi­rozott s igy tisztán ugrandó. Utána egy sövényes sáncz, majd a tribün előtti már ösmertetett ugrások következnek, az úgynevezett s szintén már leirt Wald­sprunggal s egy sövénynyel nyomukban. Az utóbbi bullfinch után a pálya élesen, fordul jobb kézre s egy patakon át, még egy árkos-sövényt kell ugrani. A befutó sövény után a lovak 45 fokú szögletben fordulnak a czél felé s igy a tulajdonképpeni egye­nes. mintegy 300 méter hosszú. Számos nehéz ugrá­saival s éles fordulataival az Orcadian pálya routi­nált steeplert kiván meg. Miután a befutó rövid, a lovak úgyszólván végig együtt maradnak s érdekes végküzdelmek napirenden vannak. Ezek után a fö-pályákat vesszük sorra, megálla­pítva, hogy távolságuk 3200, 4000, 5000, 5500 és 6000 méter közt váltakozik. Az utóbbit véve alapul e kurzus ösmertetésével a többi pálva iránvát is meg­fogjuk ösmprni. A 6000 méteres pálya 23 ugráson át vezet és sövénvnyel kezdődik, majd fonott gát következik s aztán két egymáshoz közel s ivben fekvő sövényt kell ugratni. Ezután a tribünök előtti ösmert akadályok következnek, majd a lovak az erdő­ben tűnnek el, hogy újra előbukkanva, egv patakot ugorjanak s aztán a «dombra» menjenek föl. Fonott sövény után a kikövezett sáncz jön sorra, majd két sövényes ugrás, — az egyik az alagi drophoz hasonló, — s utánuk a steeplerek a pálván átkacskaringózó patak legszélesebb pontján mennek át. Éles forduló vezet innét az úgynevezett karlshorsti angol ugrás­hoz, a mely téngleg a legkomolyabb ugrások egyike, a melyet a"continensen látni lehet s nagy arányai­val meglepi az embert. Két patakot s a szokásos sövényeket ugorva, a lovak széles ivben a befutóhoz érnek s hosszú egyenesben futnak be a czélhoz. Ez a pálya tulajdonképpen két nagy körből s a hozzátartozó befutóból áll, igy tehát a mi lovaink­nak legalkalmasabb terrenum az érvényesülésre, annyival inkább, mert végig jobbkézre kell lovagolni. Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy aránylag sok ugrás van, köztük Karlshorst legnehezebb aka­dályai, a melyek majdnem mindig forduló után követ­keznek. Hátra van még a nagy és mértföldes steeplechase pálya ösmertetése. Az előbbinek távolsága 5000, illetve 6000 méter. Az utóbbi esetet véve alapul, 22 ugrást látunk. A lovak a tribünök előtti három ugrást veszik s azután é'es ivben kerülik meg az erdőt s egy árkon s egy sövényen ugorva, balkézre mennek át s a kikövezett sánezon haladnak tova a fonott s az északi-sövényhez, a honnét egy árkot ugorva, rögtön derékszögben fordulnak a sövényes árokhoz s egy railses gáthoz, a mely után csaknem 35 fok­ban kanyarodnak jobb kézre s az előbb is emiitett droppot és a nagy patakot ugorják, nyomában az angol ugrással. Innét az ut félkörben a befutóhoz vezet, s meglehetősen hosszú egyenes rekeszti be a versenyt. Ezen a pályán a mi lovaink már aligha boldogulnának, a rendkívül éles fordulók a karls­horsti viszonyokkal teljesen ösmerös steeplert kíván­nak meg. A mértföldes pályát csak ritka esetekben futják be. Ennek távolsága 7500 méter s 28 ugrás van rajta. A tribünök előtti három ugráson mennek át a lovak, azután éles ivben kerülve meg a harmadik hely tribünjét, egy árkon át az úgynevezett Flieder­hackot ugorják s jobbkézről a balra fordulva, a kő­sáneznak mennek, a melyet fonott sövény, majd a «hegy» követ s aztán ismét az erdőt kerülik meg a lovak, hogy keresztül haladjanak a tribünök előtti tavon, a mit a berliniek speciális látványosságnak *) Lásd a Vadász- és Versenylap 107. számát. tekintenek. A körülbelül 20 méter nagy vizén átgá­zolva, a lovak, párhuzamosan a tribünnel, a pálya közepén levő egyenes vonalon mennek északnak és két élö sövény után újra egy tág in and outnek minősíthető sövényen haladnak át s a tribünök északi pontjánál elfordulva a dropot és a nagy pata­kot ugorják, a honnét az úgynevezett karlshorsti angolugráshoz érnek, melyet két közel fekvő nyilt árok követ s aztán a nagy ivü befutó. Számos kanya­rodásával ez a pálya az összes nehéz ugrásokat fel­öleli s valamint a nagy pardubitzi és a nagy alagi akadályverseny specziális lovat kiván meg, ugy az e kurzuson futandó vadászversenyek is sajátos lova­kat követelnek, a melyek lehetnek lassúk, de min­denesetre biztosan ugró s főként könnyen forditható steeplerek legyenek. A steeplechaseket ennek daczára relative gyors iramban futják s arra soha sincs eset, hogy a lovak lassú vágtában, vagy éppen ügetve induljanak útra. Természetes dolog, hogy Karlshorstban gyakoriak a balesetek. Épen ezért sajátságos, hogy beteg-szál­litó kocsi nincs, hanem a szerencsétlenül járt lovak­ért két kerekű s kézzel tolható targoncza megy, a melyen primitív hordágy fekszix. A közönséget a bal­esetek meglehetősen hidegen hagyják, a minthogy általában a publicum magatartása a versenyek alatt igen csöndes. A budapesti ember meglepetve fogja tapasztalni, hogy a finisheket milyen csöndben várják ki, a győzteseket nem szokás akklamálni. Ezt a tribün tetején müködö katona zenekar végzi el, a mely, mikor az elsö ló a mázsához visszatér, éles tust fuj harsonáin. A steeplechasekban többnyire urlovasok szállnak nyeregbe, van több olyan futás is, mely csak osztrák, magyar, vagy német urlovasoknak áll nyitva, néme­lyek csak az utóbbiak számára állanak nyitva. Különös sajátossága az egyes akadályverseny handicapoknak (a mi Karlshorstban sikversenyekben sem ritka), hogy a kirótt teherböl 2} kgot engednek, ha a ló egy minimális, mondjuk például 1500 márkás árért eladó. Ezt nem lehet helyeselni, mert ha a handicap jó, ugy a versenyt annak a lónak kell megnyernie, ha pedig ez az eset nem következnék be, ugy a handi­capper munkája meg van bélyegezve. Az engedmé­nyeknél helyes dolog, hogy tekintettel vannak a folyó évben nyert dijakra, illetve maidenségre, sőt látunk olyan engedményt is, a mely azt mondja: április 1-je óta versenyben futott, de pénzdijat nem nyert lovaknak, minden eredménytelen futás után öt kilogramm engedmény. A zászlók közti futásokban a külföldi lovak — handicapot kivéve — 3} kg. pönalitást visznek. Olyan urlovasok, a kik még nem nyertek 1500 márkányi sik vagy zászlók közti futást, 3 kg. engedményt kapnak. Ez az engedmény vissza­tér akkor, ha az illető uriovas például a folyó év­ben s a verseny dátumát megelőző 12 hónapban nem nyert 1000 márkás futást. Ez a pont jótékonyan hat az uriovas képzésre s legutóbb a magyar urlovasok budapesti értekezletén is szóba jött. Vannak ezen­kívül még kizárólag kezdő urlovasok részére kiirt futások is, igy oly gentlemanok számára, a kik például a folyó évben nem nyertek 2000 márkás versenyt, a kik egyáltalán nem győztek 1500 márkás verseny­ben stb. Egy sajátos engedmény, hogy némely dij­ban a hadgyakorlatokon legalább 14 napig résztvett lovak 2} kg.-mal kevesebbet visznek, mint a mennyit a handicapper reájuk rótt. A pönalitásokban és en­gedményekben egyékként nagy a változatosság, ugy hogy úgyszólván minden ló megtalálhatja a maga versenyét. A német urlovasgárda több tagját közönségünk is ismeri Alagról. Általában meglehet állapitani, hogy a német gentlemanok igen jól lovagolnak, biztosság­gal, nyugalommal és erélylyel s a versenyek képe csaknem mindig tetszetős. A sor élén ez időszerint Bach­mayr hdn., Wallenberg R. ur és Lücke M. ur álla­nak, a kik közül valóban bármelyik érdemes a championatusra. A finishben talán Wallenberg ur a legjobb, a pace megítélésében Bachmayr hadnagy, a ki oly nyugalommal és számítással lovagol, a mely méltó volna egy jó angol protessionatushoz. Lücke urnák nagy hátránya, hogy rövidlátó, a mi kétszeres akadály a karlshorsti zeg-zugos pályákon. Ezzel nagyjában leirtuk Karlshorst verseny üzemét, illetve azokat a részeit, a melyek a mi köiönségünl

Next

/
Thumbnails
Contents