Vadász- és Versenylap 48. évfolyam, 1904

1904-01-30 / 5. szám

52 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. wege III. és Coral voltak mögötte, majd az egész mezőny felzárkózott és a tengerpart mellett levő oldalon Spa III. vette át a vezetést. A favorite azonban ott egy sövényt a zászlókon kivül ugrott és erre lovasa feltartotta Erre ismét Sautoir került az élre s annál könnyebben nyert, mert Damt lovasa későn hozta a finishbe. Mons. Ch. Liénart a nizzai meetingnek mind a négy nagy futását megnyerte, a Grand Prix de la Viile de Nicet Killarneyvul, a Prix de Monte Carlot Tigellinnel, a Grand Prix de Monacor Sautoirral és a Prix du Monacot Saint Saulgeval. Ch Bariller, Francziaország tavalyi champion jockeyja februárban nem szállhat nyeregbe, mert négv heti fegyvergyakorlatra kell bevonulnia. Oroszországban a tőlünk kivitt lovak közül tavaly Fata Morgana ITH, Cleo 5112, Purge 1802 rubelt nyertek. Baden Badenben az idén tisztelet dijakon kivül 420,0L0 márka kerül dülöre. A Grand Prix Monacoban esedékes quoták : 29 Dam és Spa III., 57 Corul és Norvégé III., 64 Miss Baccara 75 Cymbalier és 193 Umber, Xaintrailles ivadék az idős ltobo vasárnap Nizzában megnyerte a Prix d' Espous de Paul gátversenyt. Edward királynak R. Marshnál husz lova van trainingben, melyek az idős Caiman és a négyéves Mead kivételével két és háromévesek. A hannoveri katonai lovagló iskolának külön trai- ning telepe van, hol tizenhárom tiszt gondoztatja versenylovait. Ezek közt több olyan van, melyet tőlünk vittek ki, mint Fragile, Dodo, Kótyag, Windhund, Testőr, Angelina Cisneros, Duty, Don Diego stb. Mitchell francziaországi akadály jockey szombaton Nizzában a reggeli munkánál oly szerencsétlenül bukott fel, hogy erös agyrázkódást szenvedett. A Grand Prix de Monaco győztesei 1894 év óta: 1894 5é Canada 65) Stanley 1895 6é Chátillon 65 Newby 1896 id Olifant 76 F. Morris 1897 5é Brüte Tout 65 West 1898 5é La Belle Ferronniére 63 Stanley 1899 6é La Belle Ferronniére 67 Watts 1900 id Padlock 65 Pearce 1901 5é Ourai 63 J Clay 1902 4é Lieutenant 60 Chapman 1903 öé Love 65 Ch Bariller 1904 6é Sautoir 65 Chapman Az angol akadályverseny saison tulajdonkép két részből áll, a tavasziból, a mely újév naptól kezdődve körülbelül májusban vagy junius elején végződik és az ősziből, a mely augusztusban kezdődik és az év utolsó napján ér véget. Az elöbbeni tartamát az év első felére, az utóbbiét az év második felére szokás tenni. A mult év julius elsejétől az év végéig terjedő időszakban tartott akadály és gátversenyeken a következő apalovak ivadékai nyertek 300 font sterlingnél többet : Ascetic (Hermit—Lady Alicia) 1400 font Win rfieid (Barcaldine

—Chaplet) 611 « Baliol (Blair Athol—Marigold) 597 « Common (Isonomy— Thistie) 581 « Studley (Camballo —Florence Aislabie) 530 « Magboy (Xenophon —May Dag) 487 « Uackler (Petrarch —Hackness) 466 « Bed Prince II. (Kendal - Empress) 455 « Bonnet Rogue (Isonomy—Jannette) 447 « St. Andrew (St. Simon—Maid of Perth) 429 « Scout (Galopin

—Sylva) 422 « St. Patrick (Philammon — Paradise) 417 « Enthusiast (Sterling—Cherry Duchess) 399 « Adieu (St, Simon—Farewell) 337 » Loved use (See Saw—Pilgrimage) 335 « Raeburn (St. Simon —Mowerina) 320 « A névsorban taláfiuk még Buckinghamot (Galopin —Lady Yardley) 246 font sterling, Timothyt (Hermit —Lady Masham 229 font sterling és Bmnitthorpet (Isonomy-Rudstone) 204 font sterling nyeréssel. Francziaországban a totalisateur adót 7) százalékról nyolezra emelték fel. Az igy befolyó jövedelmet egyes szegény vidékeknek vízvezetékkel való ellátására fordítják. Cb. Liénart lovainak nizzai győzelmei alkalmából jótékony czélokra 3600 frankot adott. Killarney eddigi pályafutása alatt 371297 frankot nyert dijakban. Expert II. a liverpooli nagy akadályverseny egyik jelöltje a New Ypars handicap steeplechaseben mint favorite csak harmadik lett. A futást Stwwden nyerte meg, a mely szintén a liverpoolira pályázik. Az olasz Derbyben, mely Rómában április tizennegyedikén kerül dűlőre, még negyvenöt ló indulhat, melyek közül tizenegy sir Rholandi, nyolez-nyolez pedig a. Garmignanoi és a Voltai ménesek tulajdonai. Lustkandl telivér pej mén, ap. Beauminet, any. Crosspatch az 1904-iki idény tartama alatt Devecscrben fog fedezni. Fedeztetési dij 200 korona. Kanczák ellátása a kisbéri tarifa szerint. Bejelentéseket elfogad gróf Esterházy Ferencz méneskezelösége Devccser, Veszprém vármegye. 1 — 3 ORSZÁGOS LOTENYESZTES, Válasz a memorandumra. Wertheimstein Alfréd ur, Bihar várraegye lótenyész-bizottsági elnöke, az augusztus 17-iki értekezlet ösmert memarandumára terjedelmes fejtegetésekkel válaszol, amelyek külön füzeibe foglalva, most láttak nap világot. Az élénk érvelésű füzet pontról-pontra foglalkozik a memorandum kívánalmaival, a melyekkel szemben meg van a maga külön véleménye. Konzekyecziáival nem minden lótenyésztő fog egyet érteni, de nem lehet elvitatni, hogy a fejtegetések a népies lótenyésztésegyik jóhiszemű, az ügy iránt lelkesedő művelőjét állítják elénk,a ki mondanivalóit tetszetős formában tudja előadni. Wertheimstein Alfréd ur mint a magyar ló minden barátja, abból a helyes álláspontból indul ki, hogy az angol és arabs vérre az országnak feltétlenül szüksége vau, de emellett nem tör pálcát a többi törzs felett és munkája magvaként hangsúlyozza, hogy ugy a Noniusok mint a lipiczaiak nélkülözhetetlenek a népies lótenyésztésben. A röpirat szerzője ezt a nézetet számos érvvel támogatja és nem egy tapasztalati ténynyel erősíti meg. De a memorandumnak nem csupán ezek a kérdések a foglalata részletesen terjeszkedik ki lótenyésztésünk egész területére és empirikus alapon állva minden tárgyhoz van egy-két megjegyzése. Igy sorát ejti a carrossier tenyésztésztésnek, a tipus kérdésének, a formalizmusnak, az állami méneseknek, a visszatenyésztésnek. a bérméneknek stb. Bár nézeteit nem minden tekintetben osztjuk, munkájának egy részét és pedig a Noniusokról szólót alább közöljük, mert a szélesen meginduló eszmecserét az ügy érdekében hasznosnak tartjuk. Az országos lótenyésztés kérdésében alább Beniczky Adám urnák Pest vármegye lótenyész-bizottsági elnökének egy számunkra irt cikkét is közöljük, valamint Lipthay Béla urnák Szabolcs vármeg e lótenyésztész-bizottsági elnökének egy nyilt levelét, amely Wertheimstein Alfréd ur röpiratára vonatkozik. Wertheimstein Alfrid ur munkájából ezt a részt vesszük ki : Áttérve az emlékiratban a Nonius fajta ellen felhozottakra, előrebocsátom, hogy a magántenyésztésben magam is szűkre mért helyet határoznék meg számára. Magam sem rajongok nagyon érte. Ez azonban izlés dolga. Ellenben a t. értekezlet azon nézetét, mely szerint e lófajta népies tenyésztésünkben lehetőleg restringálandó, absolute nem oszthatom. Nem akarok e helyen kiterjeszkedni egyes Noniusmének felsorolására, melyeknek ivadékai a luxuslovak különféle hivatásában számottevő helyet foglaltak el; sót nagy értéket képviseltek, csupán csak azt állítom, hogy e fajta semmi esetre sem adott okot az ujabb időben divalossá vált megvetésre. Ha a Noniusok vadászati vagy katonai czélokra általában véve talán kevésbbé alkalmasak — ámbár szerintem csak örvendhetnénk, ha tüzérezredeink jó Woiwíísokkal láthatnák el magukat — mégis a magasabb vérű luxushámosok és a közönségesebb gazdasági lovak közé sorolandók é6 mint olyanok, a népies tenyésztésből átlag kikerülő egyéb lovaknál sokkal jobban értékesíthetők. Ez oly factor, a mellyel számolni kell s a mely egyszersmind magyarázatát adja népies lótenyésztésünkben használt e tenyészanyag kedvelt voltának. E szempontból nem tarthatom indokoltnak, hogy e lófajta az állami tenyésztésben restringáltassék vagy háttérbe szoruljon Ezzel szemben semmit sem bizonyít annak konstatálása, hogy Hajduvármegyéböl, a hol az állami és köztenyésztésre engedélyezett méneknek körülbelül 50°/o-a tényleg A

rom</sokból áll. ma már állítólag egyetlen egy remonda sem kerül ki. Hiszen ugyanott a mének másik 50°/o-a után, a melyben az angol vér több, mint 2/s"dal van képviselve, talán mégis származhatnának katonai czélokra alkalmas lovak ? Sokkal inkább valószínű az, hogy Hajduvármegye ezelőtt sem igen nevelt remondáknak való anyagot s a Nonius mének nagyobb mérvű alkalmazását azért karolta fel népies lótenyésztésében, mert lóanyagának értékesítése nem volt kielégítő. Ehhez hasonló körülményekkel találkozhatunk az ország sok más vidékén is. Ha p. o. megyémben a 42 állami ménállomáson elhelyezett 120 drb mén kiválasztását a tenyésztöközönségre biznám, az kevés kivétellel csupán csak Noniusokat választana ki. Nem bizonyít fentebbi állitásom ellen az sem, hogy a t. értekezletnek ez irányban személyes meggyőződést szerzett több t. tagja szerint Debreczen város törzsménese «a lehető legenyhébb bírálatot sem állja ki és ma már minden értelmes hippológusban csak bosszantóan fájdalmas szánalom érzetet költhet fel.» Mert a kinek ezen ménes anyagát ezelőtt 30-40 évvel közelebbről ismernie alkalma volt, elfogultság nélkül valóban nem állíthatja, hogy a IVbítófs-mének használata azon rontott volna. Sót e ménesnek az 1899. évben Szegeden tartott országos kiállításon bemutatott impozáns collectiója éppen ellenkezőjét bizonyította és az ott jelen volt szakértők mind elismerték nevezett ménesnek jó tenyészirányban vezetett haladását. Az értekezlet emlékirata a JVouius-fajta iránti ellenszenvében ugyan nem terjeszkedik ki az ujabb érában létesült alföldi tájfajtára; azonban gyakori lekritizálása mellett elégszer hallható, hogy a beiéhelyezett várakozásoknak nem felel meg. Egyébiránt még azt is észlelni vélik, hogy a tájfajta tenyésztésének terül 'tén, létesitése óta kevesebb egyéves méncsikó válik be az állam által bevásárolandókból, mint annak előtte. Mindazonáltal talán még jókor lenne e tájfajta tenyésztésének eredménye felett pálczát törni. Mert hiszen, hogy a lótenyésztésben fajtákat teremtsünk s azoktól constanságot követeljünk, több idő kell. mint a mennyi az emiitett tájfajta keletkezése óta lefolyt. Különben tekintsünk kissé vissza, ugy a mint ezt Debreczen város ménesénél tettük, arra az anyasra, a mely a létesítendő tájfajtának alapjául szolgált. Vegyük például BékésSzarvas vidékének népies lóállományát. Személyesen szerzeit tapasztalatom alapján mondhatom, hogy az néhány évtizeddel ezelőtt még oly jellegtelen, idomtalan, minden kötést és alapot nélkülöző valami volt hogy nincs a világon az a reproductor, amely abból oly rövid idő alatt kielégítő anyagot formálhatott volna. Mégis a gyakorlottabb szemű szakértőnek a szegedi országos kiállításon már alkalma lehetett a tájfajtákból bemutatott családoknál azt a jó alapot felismerni, amelyen a tenyésztést czéltudatosan és kellő szakértelemmel folytatva, a czélbavett eredménynek kimaradhatatlannak kell lennie. Különben annak, a ki e tájfajta létesitését kezdeményezte és vezette, általában a lótenyésztés és minden függeléke iránt oly sok érzéke van, annyi lelkesedéssel, szakértelemmel és odaadással állott annak szolgálatában, hogy nézeteink különbözősége esetén, csupán a rendelkezésünkre álló tapasztalati anyag alapján részemről valóban nem mernék nézetei és tapasztalatai ellen állást foglalni. Ezen á'lásfoglalástól éppen ugy óvakodnám néhai Kozma Ferencz azon intézkedésével szemben, a mely szerint a 80-as évek második felétől kezdve a Debreczenváros törzsménesének regenerálása Nonius-ménekre bízatott. A más tenyésziránynak kedvezőbb vagy kevésbbé sikeres eredményét firtató kérdés megvitatását mellőzve, itt csupán csak annak konstatálására szorítkozom, hogy mig annak az idomtalan, tehetetlen hústömegü, mar és kötésnélküli, kos-orru, teletalpu anyagnak czélbavett regenerálása sem a telivér (

Bolero, Man-at, Arms), sem a félvér (Furioso. North Star) ménekkel nem sikerült, addig a Debreczen-város méneséből az 188Vki budapesti országos kiállításon bemutatott anyagnak az 1899. évi szegedi országos kiállításra vitt collectióval való összehasonlítása fényesen igazolja a Nóniusok correctori képességét. * Nyilt levél. Wertheimstein Alfred úrhoz, Bihar vármegye lótenyésztési bizottságának elnökéhez. A világért sem akarok vitába elegyedni tisztelt kollega úrral röpiratában megjelent hippologicus fej" tegetéseiért, óh nem ; de azon a bizonyos lótenyésztői értekezleten — a melyen az a «casus belli» memorandum napvilágot látott — jelen volt urak egy részének megbízásából, a többinek utólagos jóváhagyásának reményében, de okvetetlenül mindnyájának nevében tiltakoznom kell azon feltevés ellen, hogy az esetleg öntudatos és tendentiosus lett volna, mely röpiratában a 28-ik lapon nyer kifejezést, a hol a collega azon «sajnos jelenséget» véli constatálni, hogy: a legkipróbáltabb erők, bármennyire nélkülözhetetlenek, ténykedésük ideje korában, mihelyt bármely oknál fogva szereplésük teréről lelépnek, velük együtt elveik és intézkedéseik is attólfogva háttérbe szorulnak» Méltóztassék tudomásul venni, hogy azt a 17 urat semmiféle néven nevezhető subjektiv indokok nem vezették. Tisztelettel Liptay Béla Szabolcs vármegye lótenyész bizottságának elnöke. «MITTKE „CASINO" pezsgő. Külön töltés. Budapesti főraktár: IV., Szep-u