Vadász- és Versenylap 48. évfolyam, 1904

1904-01-09 / 2. szám

Í8 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. ^ 1904. január 9. Az országos lótenyésztés kérdéséhez. Hunkár Dénes úrtól kapjuk az alábbi sorokat. Engedelmet kérek e sorokat olvasó nagyérdemű közönségtől, hogy mégegyszer igénybe veszem becses türelmét: kénytelen vagyok azonban tisztelt collégám Hammersberg László ur deczember hó 24-én e lapokban megjelent czikkére, de csak röviden reflectálni, miután ö belemagyaráz első czikkembe oly dolgokat, melyek abban egyáltalán nincsenek. Azt állítja Hammeisberg László ur, hogy az 1903. augusztus 17-iki értekezlet igen tisztelt, illustris tagjait értettem akkor, midőn azt állítom, hogy lóneveléssel nem foglalkozó urak akarják theoreticus elveik szerint irányítani állami lótenyésztésünket. Engedelmet kérek ez egy nagy belemagyarázás, miután azon igen tisztelt értekezlet többségét, nem csak személyesen van szerencsém ismerni, de ismerem nagyobb részt lónevelésüknek fényes eredményeit is, már pedig akkor ö róluk ilyet állítani nagy absurdum lenne. A mi Bacsák ezredes ur ö méltósága szakértelmét illeti, az nem szorul egyikünk támogatására sem. Fentartom azon állitásom, hogy egy magánértekezlet, bár azon az ország első szakértői legyenek is, nem határozhat véglegesen az országos lótenyésztés irányáról. Hogy mennyire elismerem a jó telivér ló ölényét a félvértenyésztésben, annak legerősebb bizonyítéka, hogy ménesemben a félvér mén mellett magam is használok évek óta telivér méneket. Hogy jó vagy rossz lovakat tenyésztek-e, azokról való Ítéletet már csak azon igen tisztelt kül- és belföldi vevőimre bizom, kik ismételve felkeresik lovaimat. A Nonius törzs fentartását az ország közép- és kistenvésztöi szempontjából szükségesnek tartom, mint a mely törzs képviseli a csontosabb angol félvér ló jelleget, mely anyaggal kistenyésztöink dolgozni is tudnak s mely törzs szolgáltatja a nagyobb hintós ló anyagot, miután ez van az országban a legkevesebb, a külföld által pedig ez a legkeresettebb Elitélöleg nyilatkozik tisztelt collegám az úgynevezett visszatenyésztésröl, már pedig 27 évi tapasztalatom folytán meggyőződésem szerint egy nehezebb angol félvér ménest félvér mén nélkül, el nem engedve a csontozat és massa kevesbbedését fentartani nem lehet, mert a telivér mének folytonos használata által a csontozat finomodik és a test tömege fogy. Nagyon érthetetlen tisztelt collegám, midőn a Noniusokat általában, a mi első sorban kocsisió jelleg, a falkák után akarja kipróbálni, nézetem szerint fogatokban próbáltassanak ki alaposan, mielőtt atenyésztésbe soroltatnak. Az hiszem Magyarország közép- és kisbirtokosai, kik sajnos anyagiak miatt nem falkázhatnak, mint az ország többsége, megérdemlik, hogy az ö javukra is tenyésztessék egy törzs, a melylyel dolgozni is ehet. Szolga-Győr, 1903. decz. 30. Hunkár Dénes Veszprém-megyei lótenyésztési bizottsági elnök Grabensee jelentése. ,' Dr. Grabensee, a cellei ménes vezetője tavaly télen hosszabb tanulmányútra ment Francziaországba, a melynek eredményét bő emlékiratban foglalta öszsze. E jelentést Vilmos császár is tetszéssel fogadta s igy tanulságait nyilván átviszik a gyakorlati életbe. A jelentés főbb vonásait alábbi czikkünkben ösmertetjük. Dr. Grabensee a franczia Pompadour telivér ménes keletkezésének ösmertetése után a következőket mondja: «Ilyen körülmények között a ménes hosszú éveken át virágzott, mig a forradalom Francziaországban kiütött. 1790. deczember 1-én a commune elhatározta, hogy a ménes összes lovait eladja. A ménes megsemmisítése után azonban mihamar belátták, hogy nagy szükség van az állami ménesre, mert a lótenyésztés annyira hanyatlott, hogy a lovasságot nem tudták jó lovakkal ellátni. Nem kisebb személyiség, mint I. Napoleon látta be a lótenyésztés fontosságát a hadseregre és 1806-ban erélyesen foglalkozott a lótenyésztés javításával». A telivértenyésztés fontossága a hadseregi lovak képességére már ebből látható, irja Grabensee s ezen körülmény a nagy megerőltetéseknél, melyeknek a a hadseregi lovak a legközelebbi háborúnál előreláthatólag ki lesznek téve, kell hogy minden német embert gondolkodóba ejtsen és igy a lósportot és a telivért kedvezőbben Ítélje meg, mint eddig tette. Érdekes Grabenseenek a telivér felnevelésére vonatkozó tapasztalata is. Hosszú évek gyakorlata folytán, a melyeket Francziaországban is megerősített azon tapasztalatra jött, hogy a mésztartalmú és trainingre alkalmas talaj és a mésztartalmú ivóviz a legnagyobb fontosságú a fölnevelésre. Ezen körülményt, irja, nem veszik mindig kellően tekintetbe és leggyakrabban már meglevő épületek mellett takarékosságból olyan helyeken áilitják fel a méneseket, a hol a talaj, ivóviz és trainingviszonyok határozottan ellene szólnak. Tudomás szerint a graditzi királyi ménes versenylovak felnevelésére és idomitására szintén alkalmatlan. Grabensee erről a következőket mondja: «Sok év tapasztalata folytán meg van állapítva, hogy a graditzi ménes talaja versenylovak felnevelésére és idomitására nem alkalmas. Tudjuk, hogy az annak daczára a graditzi lovak által versenypályákon elért eredmények legnagyobb részben az egész világon a hippologia terén tekintélynek elismert gróf Lehndorffnak, a graditzi ménes vezetőjének, köszönhető. Minthogy a graditzi ménes áthelyezéséről a nagy költségek miatt szó sem lehet, talán ajánlatos volna megkísérelni a telivér csikókat elválasztás után a training kezdetéig olyan vidékre vinni, hol a nagyoub mésztartalmú talaj jobb takarmányt terem, hol az ivóviz mésztartalmasabb, mi által az ott felnevelt povak nagyobb ellentálló képességet kapnak. Esetleg Thüringiában, vagy a Rajna mellett volna alkalmas talaj a csiKÓk felnevelésére, a hol idomitópályát is lehetne létesíteni igy például Gothában. (Ezt azóta már meg is tették. A szerk.) Ehhez hasonló eljárást követnek Francziaország déli részén, nevezetesen Tarbes vidékén, a hol ép ugy mint Graditzban a talaj nem megfelelő, mert kevés mésztartalmú és igy a tarbesi telivér csikók nagy részét olyan kerületekbe viszik, melyeknek talaja a felnevelésre alkalmasabb». A német és franczia éghajlat közti külőmbségre is kiterjed Grabensee figyelme. «A talaj és éghajlat Francziaországban összehasonlithatlanui kedvezőbb, a lovak itt sokkal jobban és korábban fejlödnek. Midőn január hó második felében a pyrenäi hegység lábánál fekvő tarbesi telivér ménest meglátogattam, a telivér csikókat és az éveseket fölséges derűs napon a levegőn találtam és láthattam, hogy azok az egész telet a szabadban töltik. Napközben kint maradnak és csak este hajtják be őket a nyitott ablakkal ellátott istállókba, mert a közel fekvő hóval födött Pyrenáek az éjet hűvössé teszik. Nagy sajnálkozással gondoltam ekkor, január 18-án, midőn a tarbesi telivéreket a zöld legelött láttam, a mi telivér csikóinkra, melyek a telet dohos, nyirkos levegővel telt, hideg istállókban töltik el, a hol még a mindent éltető napvilágot is nélkülözik és a kemény talaj folytán csak keveset mozoghatnak a szabadban.» Grabensee e fejtegetései nem állják meg a kritikát, mert egyrészt a franczia lovak közül éppen északon nevelik a szívósakat, másrészt az utóbbi öt évben alig volt tél Németországban, a versenylovak az utóbbi években még sem mutattak nagyobb képességet. A jelentésben harmadik helyen a főlovászmester a totalizateurröl és államdijakról szól, a mi valószínűleg a totalisateur intézmény tervbe vett megváltoztatását jelenti. Dr. Grabensee itt előre bocsátja, hogy a mult század közepén egy jeles hippologus egy milliót kért verseny dijakra a telivér tenyésztés emelésére, majd igy folytatja : «Mig az 1850. évben egy millióval szándékoztak a telivértenyésztést előmozdítani, addig az most, midőn a pénznek értéke jelentékenyen kisebb, sokkal kevesebb támogatásban részesül. Miután a verseny-egyletek a totalisateurben találtak nyomasztó helyzetükben oly jövedelmi forrásra, a mivel bevételeiket szaporíthatják és miután a versenyek és a telivértenyésztés kezdett kedvező fejlődést mutatni, megteremtették a 20°/o totalisateur adót, a minek az volt az eredménye, hogy a totalisateur-forgalom husz millióról hat millióra esett, mig Francziaországban az évi totalisateur forgalom 225 milliót tesz. Ez n összegből a megállapított egy százalék levonása folytán az l'JOl. évben az országos lótenyésztés emelésére 1,808,000 márka folyt be az állami ménes-kezelöség pénztárába. A francziaországi totalisateur jövedelméről, melyet a lótenyésztés emelésére fordítanak, a «

Deutscher Sport» egy hosszabb czikkében igen érdekes számokat sorol fel. Ezek mutatják, hogy a párisi nagy versenyegyletek a 4 millió frankból, a mit nekik a totalisateur-levonások jövedelmeznek, mintegy 2%-ot jótékonyczélra és l°/o-ot az országos általános lótenyésztés emelésére adnak, 85 vidéki versenyegylet támogatására, mert különben azok fenn nem állhatnának, 2.327,500 frankot, félvér-mének tenyész-dijaira 487,955 frankot, összesen 2.815,445 frankot adiiak, ugy hogy összes jövedelmeikből alig marad nekik 1.200000 frank, a mit a legszükségesebb kiadások fedezésére szükséges tartalékalap gyűjtésére és saját versenyprogrammjuk emelésére használnak fel. Mindezen összegek kizárólag az országos lótenyésztés emelésére szolgálnak. Ezzel szemben Németországban dr. Grabensee a következő képet látja : A totalisateur magas megadóztatása folytán az állam Németországban sikversenyek dijaira, 231,000 márkát adott. Midőn a 20°/o totalisateur adót megállapították, a verseny egyletek bevétele tetemesen al ább szállott, s ezért a kormány a versenyegyletek kártalanítására 250,000 márkát állapított meg, jóllehet totalisateur adó czimén 1.500,000 márka vándorolt az állampénztárba, a miből a lótenyésztés egy fillért sem látott Igen tanulságos azon összegek szembeállítása, a melyek egyrészt Francziaországban, másrészt Németországban az állam és egyletek által, eltekintve a tét és bánat összegektől, tenyészczélokra fordíttatnak. Francziaországban ezen összeg 12.000,000 márkát, Németországban 3.088,000 márkát tesz ki.» Végül Grabensee az Angol, Franczia és Német országban levő telivérek számát emliti fel, hogy ezen három országban a telivértenyésztés kiterjedésének képét adja. Francziaországban 4139 telivér kancza áll, ebből 3313 van telivérménnel fedezve, telivér csikói száma 1908 ; Angolországban 5579 telivérkancza van és 3794 telivér csikó ; Németországban : 700—750 telivérkancza és 500 a telivér csikók PAAR JAN0S ^ Ol Q 'FATTIMGE-R' husrostos kutya-lepénye. Az elismert legjobb, legegészségesebb és legolcsóbb táplálék az ebek számára. 50 kiló 22 korona, 5 kilós postacsomag bérmentve 3 korona. Prospektust ingyen küld F

ATTINGER 0 &C0. BÉCS. Wiedener Hauptstrasse 3, P BUDAPESTI FŐRAKTÁR : ZUBEK BERTALAN, ÉS TSA IV , Muzeum-körut 29. sz. I. o Minden jobb üzletben kapható, o = Vannak rossz utánzatok, ezektől óvakodjunk I — Eladó Corregio angol telivér mén, sötétpej csillaggal, egyik lábára kese. EH. 1892-ben, apja Galaor, anyja Creve Coeur. Bővebbel a gróf Harrach uradalmi ménes intézöség Stejskal-ban Nechanic mellett, Csehország.