Vadász- és Versenylap 48. évfolyam, 1904

1904-03-24 / 17. szám

144 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. kesülten nyilatkozott az angol trainerekröl és joc- j keykröl. Ezeket a lóra született embereket — úgymond — semmire se lehet tanítani, a mit már ne tudtak volna. Bobrinskiról és Lancashireröl, a melyek a newmarketi deczemberi árverésen 5000, illetve 3000) guineáért Fáber és Buchanan urak tulajdonába mentek át, sokat tart és a derbyben igen jó esélyt ad nekik. Mr. J. R. Keene, beszélte Allen egy alkalommal, arra a kérdésre, hogy nem sajnálná-e, ha Bobrinsky a derbyt másnak nyerné meg, ezt válaszolta- sajnálnám-e? Söt I Ha egy általam nevelt ló nyerné meg a derbyt, oly büszkévé tenne, hogy minden meggondolás nélkül 5000 guineát adnék, ha ezáltal győzelemhez segíteném. Az angol háromévesekről a londoni Sporting Worldban e héten egy magán kézből eredő szabad handicap jelent meg, mely Pretty Pollyt kortársai közt kimagasló tehetségnek tünteti fel. A handicap a kővetkező : Pretty Polly 62) Court Scandal 51) Santry 58 Cinquefoil 51) .Jean's Folly 58 Merryman 51) Newsboy 57) Heronry 51) St. Amant 57 Xeny 51) Henry the First 56 Rydal Head 51) Bass Rock 55) Orme Shore 51 Fiancee 55 Barbette 51 Bobrinski 55 Orieanta 51 Mousqueton 54) Chanter 51 J/arsden 54 Roseate Dawn 51 Delauney 54 Duke ofLeinster 50) Lancashire 53) The Scribe 50) Montem 53) Extradition 50) Sweeper 53 Queen's Holiday 50) John o' Gaunt 52) Mintagon 50) Hands Down 52 Vergia 50) Irish Gal 51) Clonmell 50) Mons. Ch Lienart lovai márczius 15-ig Franczia- ország zászlók közti versenyeiben 194.836 frankot nyertek. A Lienart istálló utan a sikeresebb ownerek a következők : mons. Duboy 41.500, vicomte de Fontarce 39.200, Leigh idomár 38.111. mons. A. Matthysens 37.900, mons. R. Mill 37.025, mons. Frank Gardner 32.444 frank nyeréssel.] 29911 szám IV. 1904. Vadászati jog bérbeadási hirdetés A magyar állam tulajdonát képező illetőleg bérbirtokokon szervezett alább felsorolt vadászterületeken a vadászati jog gyakorlásának 6 évre terjedő bérbeadására zárt Írásbeli ajánlatok utján versenytárgyaláSífog tartatni. I. Budapesten a földmivelésügyi minisztérium tanácstermében 1904, évi április 18-án d. e. 11 órakor. 1. Mezőhegyes első vadászteiület mintegy 15182 hold2. « második « « 12478 « 3. Kisbéri elsö (nádasdi) « « 3600 « 4. « második « « 5420 « 5. Bábolnai « « 5300 « 6. Debblati puszta « « 47000 « 7. Silingyiai alapitvánvi birtok « 3000 « Legkisebb ajánlat: az l-nél 3000K., 2-nál3000 K., 3-nál 1000 K., 4-nél 800 K., 5-nél 800 K., 6-nál 300 K., 7-nél 1000 K. II. Fogarason a ménes birtok igazgatóságánál ugyanakkor: 1. Sárkányi és mundrai gazdaság mintegy 1329 hold 2. Alsóporumbáki « « 311 « 3. Alsó árpási « « 293 « 4. Szkorei <ag és rét « 255 « 5. Alsókománai tag « 200 « 6. Kucsulátai tag « 456 « 7. Lupái tanya és erdei legelő « 650 « 8. Felsöveniczei tag, rétek és erdei legelő mintegy 700 h. 9. Felső kománai,'gazdaság mintegy 545 hold Legkisebb ajánlat: az 1-nél 25 K., 2. 3.4. és5-nél 5-5 K., 6-nál 10 K., 7-nél 15 K„ 8-nál 20 K., 9-nél 10 K. III. Kolozspusztán az intézői irodában ugyanakkor: 1. Kolozsmegyei mezőőri gazdaság mintegy 942 hold 2. « boósi « « 309 « 3. Torda Aranyos megye tordai« « 764 « Legkisebb ajánlat': az 1-nél 20 K., 2-nál 5 K., 3-nál 15 K. Az egy koronás bélyeggel ellátott ajánlat egy negyed évi bérnek bánatpénzzel együtt az illető helyen a tárgyalást megelőzőleg beadandó. Az ajánlatban világosan kiírandó, hogy ajánlattevő a szerződési feltételeket ismeri és azoknak magát feltétlenül aláveti. Pályázhat minden büntetetlen nagykorú férfi; vadász társulatok vagy társbérlök kizárvák. Az ajánlott bérösszegre való tekintet nélkül az ajánlatok el vagy el nem fogadására nézve a földmivelésügyi minister szabadon határoz. A szerződési feltételek a földmivelésügyi ministei rumiban (HI. em. 121 sz.) és az illető birtokok igazkatóságánál illetve kezeiőségénél betekinthetök s ugyanott a vadászterületre nézve bővebb felvilágosítás is szerezhető. Budapest, 1904. évi márczius hó 14-én. M. kir. földmivelésügyi minister. ORSZÁGOS LÓTENYESZTES, Lótenyésztés Japánban. A távol keleten lejátszódó nagy események ujabban az egész világ érdeklődését Japánra, erre a törekvő és haladó, erös nemzeti érzéstől áthatott szigetország felé terelik. Minden intézménye érdemes fejlődést mutat és nagy tanulságokat nyújt. Igy a lónevelés is, melynek ismertetését az ottani földmivelési és kereskedelmi minisztérium egybegyűjtette s a legutóbbi években közzétett adatok nyomán ismertetjük e helyen. Ismeretes, hogy a japán kormány kiküldöttei a mi állami méneseink intézményeit több izben tanulmányozták s azokból kormányuk, illetve állami méneseik részére tenyészanyagot is szereztek be. Noha okmányok, feljegyzések nincsenek is a Japán lótenyésztés eredetéről, valószínű, hogy az ottani lótenyésztés ös-eredetü s ugy látszik, hogy a lónak a csatatéren való alkalmazása ismeretes volt már évszázadokkal előbb. A Japán időszámítás 907. éve április havában (247. Krisztus urunk után) a kudorai király, kinek birodalmát a jelenlegi Korea egy része képezte néhány lovat ajándékozott a Japán udvarnak. Ez volt az elsö eset, hogy idegeu lovak kerültek be az országba. Később 944-ben a kudorai király ismét több lovat adományozott az udvarnak, melyet tenyésztés céljából az ikomayamai legelőn helyeztek el, a miből következtetni lehet, hogy a ménesbeli tenyésztés ezen időben már ismeretes volt Japánban. Körülbelül 1145 és 1215 között (485—555) a lótenyésztés nagy kiterjedést nyert és a lovak száma uyagyon fölszaporodott, a mire abból is lehet következtetni, hogy ebben az időben kezdték viszonozni a kudorai király udvariasságát, a mennyiben két vagy három izben is küldtek ajándékba saját tenyésztésű lovakat az ottani udvarnak. 1305-ben (645) először adattak ki szabályzatok a katona-lovakra vonatkozólag. Tizenegy évvel később a herczegeket és udvari alkalmazottakat kötelezték arra, hogy a rendes használatra szolgáló lovakon kivül tartsanak alkalmas hátaslovakat, melyeket szükség esetén a körülményekhez képest hivatalos használatra rendelkezésre bocsáthassanak. Ugyanezen időben az állami alkalmazottak utasíttattak katona lovak beszerzésére és] idomitására. Ezen időben lett egy lóosztály hivatalosan szervezve, melynek feladatává tették a lótenyésztési kérdések intézését, továbbá a postának lovakkal való ellátását. 1432-ben a kinai és és sanyói kormányzóságokat rendeleti uton utasították, hogy a lótenyésztésre nagy gondot fordítsanak, hogy szükség esetén elegendő számú lovak álljanak rendelkezésre. Nemsokára ezután elrendelték, hogy a lovak pontosabban írassanak össze, majd 1468-ban a lótenyésztés feletti őrködést az udvari istállók felügyelete alá helyezték. Szigorú rendelkezéseket intéztek a kormányzóságokhoz a szaporodásokat illetőleg is, s ezzel annyira mentek, hogy a fedeztetési idény tartamára megtiltották a ménekhasználatát, mert azáltal a tenyésztéstől el vonattak volna. 1475 és 1530 között (a mi számításunk szerint 815 —870) katonai szempontból elrendelték, hogy a mutsui és dewa-i kormányzó-ságokban található terherhordó lovak kivételével, katona lovakul alkalmas anyag az illető kormányzóság területéről kivihető ne legyen. 1587-ben (927) az ugyne\ezett Yengi törvényköny lett közzétéve, mely igen hasznos utasításokat tartalmazott minden a lótenyésztést érintő körülményre nézve, ugy mint a takarmányozásra, tartásra és fedeztetésre. Ezen időben létesült sok ménes, ezek közül Kozukeben kilencz állami ménest alapítottak s elrendelték, bogy a Kai ménes hatvan lovat tartozik kiszolgáltatni éventen a császári udvarnak. 1846-ban (1186). midőn a katonai hatalmat MinamotoYoritomo gyakorolta, a lótenyésztési ügyek nagy gonddal kezeltettek. Később azonban rendszer, illetve uralkodó-változás folytán a katonai lovak iránti kereslet kisebbedett, miért is a lótenyésztés, különösen a keleti részeken rohamosan hanyatlott. 2192-ik év körül (1532) portugálok és olaszok arabs lovakat hoztak be, azonban az akkori kormányzat nem igen méltányolta az ily importokat, miért is ezen lovak ivadékai nem terjedhettek el az országban. Körülbelül hatvan év múlva portugál miszsziouáriusok hoztak be ismét idegeu származású lovakat, Később belső háborúk folytán majdnem 1004 márczius 24. minden, az országban található ló hadi czélokra lett felhasználva, ugy hogy ennek tulajdonitható a lótenyésztés rohamos visszaesése. Daczára a beisó békének 2260-ban (1600) történt beálltán aka lótenyésztésre nem fordítottak annyi gondot, mint előbb. 2338-ban (1678) Mitsukuni Tokugawa Ono-mura és Taga gunban nagy területet rendezett be eey ménes czéljaira s oda tizenkét külföldi tenyész lovat helyezett el. Ezen ménest a Temi-éra alatt beszüntették (1781—88), később a Tempo-éra alatt (1830—1843) ismét felállították, mig 1869-ben történt újból való beszüntetése után 1882-ben harmadszor szervezték. Idegen tenyész-anyagot a Stogunate kormány hozott be 2385 és 2397 (1725—1737) évek között és pedig a német-alföldiek importáltak persa eredetű méneket és kanczákat, összesen 28 darabot és Kogene, Mineoka és Saunolie vidékén helyezték el, hogy javítsák az ottani lóanyagot. Ezután egy német-alföldi évente hozott be lovakat és oktatást adott a japánoknak a lónevelést illetőleg. 2438-ban (1778.) Nagasaki elöljárósága hét persa eredetű lovat ajándékozott a kormánynak, azonban ezek sivül öt darab szerencsétlenség folytán szállítás közben ellmlott. Az import egyike a «Sakanuda»-i állami ménesben helyeztetett el, mely ménest a Japánban divott felnevelési rendszer mellett kezelték, mig amásikata«Wadagura-i, németalföldi rendszer mellett kezelt állami ménesben állították fel. — 2464-ben (1801-bon) Yesoban létesítettek egy magán ménest, s ezen ménes anyagából alakult később a jelenleg is fennálló állami ménes: Hokkaido. Egyáltalában a Togukama-uralom alatt a lótenyésztés nagy lendületet nyert, s különösen nagy figyelmet fordítottak az alábbi három állami ménesre : Sendai, Nambu és Kagoshima, azt tartják hogy a két előbb emiitett ménesben persa vér az alap. mig az utóbb emiitettben jávai vér. 2521 körül (1861.) a kormány ezer meg ezer selyemgubót ajándékozott III. Napoleonnak. Ezen udvariasság viszonzásául III. Napoleon udvari istállójából 14 arabs mént és 11 kanczát küldött a japán kormánynak. A lovak közül néhány magasabb hivatalnokoknak használati czélokra adatott át, mig a többit tenyésztési czélból a ménesekben helyezték el. Ivadékok nemdmaradtak utánok. Egyikük: «Irondale», Paris név alatt az uyeno-i állatkertben volt elhelyezve. Az ezután következett időben, tekintettel a Japánban fennállott zavarokra, a lótenyésztés ügye nem fejlődött. báró P. Gg. A luxus lóvásárra, mely e hónap 13-tól 17-ig folyt le a Tattersallban összesen 322 lovat hajtottak fel, melyből 142 adtak el 171.140 korona árban, vagyis egy ló átlag ára 1135 korona volt. Kétségtelenül beigazolódott a jelen vásáron, bogy a gazdaközönség nem tudja kihasználni a luxus lóvásárok nyújtotta előnyöket. A mostani vásáron a felhajtott anyag nem felelt meg a luxusló követelményeinek, ez volt az oka annak, hogy bár az eladás */s része külföldre jutott, a külföldi vevők nagy része nem tudta szükségletét kielégíteni. Ez kétségtetenül a tenyésztők indolencziája, a kik a budapesti vásárra csak azt az anyagot küldik, amit odahaza kéz alatt nem tudnak értékesíteni, holott kétségtelen, hogy sehol az országban jobb árakat nem érnek el, mint a fővárosi luxus lóvásárokon, a hol a jó anyag biztosan elkel. Például említjük Andrássy Sándor grófot, a kinek 15 felhajtott lova közül 14 elkelt. Ugyanígy a prófesszionátus lókereskedöké is, a kik a felhajtás 90%-át eltudták adni. A vevők közt ez alkalommal ismét nagy számban voltak a külföldiek, kik több értékes anyagot vásároltak. A vásáron a legmagasabb árt dr. Almásv Imre gróf díjazott négyes fogata érte el, melyért her czeg Odescalchy Géza 7000 koronát fizetett. Liptay Arthur négyesét 5600 koronán Ivanovich Iván ur vette meg, a Fischer és Keller czég hintós kettőse 4700 koronán a csehországi Haas György tulajdonába ment át, gr. Andrássy Sándortól bárom lovat 440J koronán a berlini Woltmann György vett meg, gróf Hadik Barkóczy Endre ugyancsak bárom juckert 5200 koronán Bernrieder János urnák, egy négyest 4600 koronán br. Hildprandt Ferdinándnak adott el, gr. Karácsonyi Jenötöl pedig egy kettes fogatot 4400 koronán Ivanovicti János ur vásárolt meg. A küllőid érdeklődésére számot tarthat az április 17-én kezdődő második lóvásár is. Tisztán a tenyésztőkön múlik az