Vadász- és Versenylap 48. évfolyam, 1904

1904-01-01 / 1. szám

1904

. január 16. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAT. 13 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Figyelmeztetés. Az állami méntolepekben elhelyezett mének az egyes fedeztetési állomások részére a következő sorrendben és napokon fognak szétosztatni, ti. ni: Január 12-én Jászberényben, « 13-án Nagykörösön, « 14-én Debreczenben és Dorosmán, « 16-án Baján és Szatmárnémetiben, « 18-án Turiarenietén és Verseczen. « 20-án Békéscsabán és Eperjesen, « 22-én Rimaszombaton, « 24-én Székesfehérvárott, « 26-án Bábolnán, « 30-án Nyitrán, Február 4-én Palinban, « 6-án Nagyatádon, « 11-én Sepsiszentgyörgyön, « 13-án Homoródon, « 15-én Désen. Budapesten, 1903. évi deczember hó 16-án. M. kir. földmivelésügyi minister Az állami mének. Az ország egyes vidékei lótenyésztésének állapotát leginkább az tünteti föl, hogy az oda kihelyezett állami méneknek mennyi a száma és hogyan használják ki azokat, mert a dolog természetéből kifolyólag az ország azon vidékein nyer aránylag a legtöbb állami mén elhelyezést, hol a lótenyésztés intenzív. Pontos következtetéseket vonhatunk le tehát az állami mének igénybevételéről már azért is, mivel ezek fedezési eredményéről pontos naplót, illetve jegyzéket vezetnek, s igy megbízható adatok állanak rendelkezésünkre. Ezeknek a soroknak czélja egybefoglalni az állami méneknek a lefolyt idényben a fedeztetési állomásokon volt elhelyezését és kihasználását, valamint feltüntetni a jövő évi idénre nézve ugy a fedeztetési állomások, valamint az oda kihelyezendő mének számára nézve megállapított adatokat,1 megjegyezén, hogy az általános áttekintés érdekében^ egy-egy megye területére, s nem az egyes központokra vonatkozólag fogjuk következtetéseinket levonni. I. A lótenyésztés állapota a székesfehérvári méntelep kerületében. Vármegye Az 1903. évi fedeztetési idényben S ~ "»> C.'

5» — E-S N -r o o a, £ - c I >••£ c S S-o r: óé =>3-* <•* ! _ < es Az 1904. évi fedeztetési idényben -C O a EZ Es, -eo N.2 g szama Fejér Sopron Veszprem Esztergom Koi.árom Györ Moson Bars • o t Nyitra Pozsony Trencsén Baranya Somogy Tolná Vas Zala 6 17 10 32 14 6 11 4 19 1 . 7 25 20 26 18 34 71 20 38 23 S3 36 13 32 16 66 27 22 70 36 40 32 42 42 30 22 43 43 37 32 41 47 34 36 38 55 24 8 17 10 31 11 4 13 4 20 » 7 24 18 27 14 36 65 24 38 23 87 30 9 35 16 68 15 72 41 75 34 120 ~788 hidegvérű lótenyésztés javára esik. Somogy hires népies lótenyésztését elnyomta a hidegvérű tenyésztés terjedése, s a lakosság a jövedelmezőség szempontjából átmegy tömegesen a hidegvérű lótenyésztésére. Azonban még a lótenyésztés ezen ágának is versenyt okoz a dunántuli vármegyék előmenetele a marhatenyésztés iránt, mert ez most a legjövedelmezőbb, ennek tudható be Vas, Györ, Moson és részben Sopron lótenyésztésében mutatkozó hanyatlás. A mi a mének kihasználását illeti, elsősorban Zala van 55-ös átlagával. Magyarázatát a hidegvérű mének fokozott kihasználásában leli. Leggyengébb volt a mének kihasználása Moson vármegyében, hol az átlag 22 volt, s lehet mondani, hogy az állam itt a legmeszebbmenő áldozatot hozza a lótenyésztés érdekében, azzal, hogy fedeztetési állomásokat tart fenn. A székesfehérvári méntelep működési körzetébe tartozó dunáninneni vármegyék közül Barsban és Nyitrában a lótenyésztés iránti érzék és kedv örvendetes módon terjed. E két vármegyében ugy a fedeztetési állomások, mint a mének száma fokozatosan emelkedőben vannak, mig a többi dunáninneni vármegyékben a lótenyésztés fejlődést nem mutat, bár a kiosztott mének átlag eléggé lettek igénybe véve. Összegezve megfigyelésünket megállapíthatjuk, hogy a székesfehérvári méntelep területén a dunántuli Baranya, Tolna és Zala vármegyékben, valamint Bars és Nyitra dunáninneni vármegyékben fejlődik örvendetes irányban a lótenyésztés, mig a többi ezen telep működése körzetébe eső vármegyékben a szarvasmarhatenyésztés terjedése a lótenyésztésre károsan hatott. Nem terjeszkedünk itt ki ez alkalommal az egyes vármegyékben tenyésztett lóanyag minőségére, bár akkor több oly vármegye, mint például Fejér, Veszprém, Esztergom és Györ, hol a lótenyésztés számszerint nagy csökkenést mutat ugyan,, de emellett kiváló anyaggal rendelkezik. 74 47 H7 Össszesen | 284 | 803 | — | 277 Tehát a székesfehérvári méntelep területén összevetve a közölt adatokat, a jövő 1901. évi fedeztetési idényben a fedező állomások száma 7-tel, mig a kiosztandó mének száma 15 darabbal csökkenni fog, A kiosztandó mének számához hozzávetve az egyes osztályoknál tartalékban maradó 3í darab mént, valamint a méntelep állományából egyesek által kibérelt 58 mént, látjuk, hogy a méntelep állománya ez idö szerint 880 darab ménből áll, mig a lefolyt fedeztetési idény alatt az állomáuy 859 darab volt, tehát az állomány 21 darabbal szaporodott. Szemügyre véve a fentebbi adatokat, tapasztalhatjuk, miszerint sajnos, a Dunántul még nem is nagyon régen hírneves lótenyésztése hanyatlóban van. Hanyatlott a lótenyésztése majdnem az összes dunántuli vármegyéknek,' Baranya, Tolna és Zala vármegyék kivételével. Az utóbbiban mutatkozó emelkedés ugyan nem a vérbeli, hanem a II. A lótenyésztés állapota a nagykőrösi méntelep kerületében, Vármegye Az 1903. évi fedeztetési idényben. o. £ C O) — h-a 1 . a T ffl N N E Ji C O J E ifi Az 1904. évi fedeztetési idényben. H 6 £5 C ° ~ A4 8N| <JI c M O © <3 £ 53 159 42 53 162 26 77 46 26 79 33 84 45 83 85 33 140 51 38 145 10 28 42 9 25 25 68 46 26 71 17 73 43 17 74 17 59 42 17 59 60 164 46 62 171 9 49 41 10 52 és Temes vármegyében, hol az átlag 45 kanczára rúgott. Tekintettel a felsorolt adatokra, s az ezekből a nagy körösi méntelep működési körzetébe tartozó vármegyék lótenyésztési viszonyaira nézve levonható következtetésekre, bizton állithatjuk, hogy ezen vidék még hosszú ideig hazánk lóteriyesztésének támaszául fog szolgálni. Ili. A lótenyésztés állapota a debreczeni méntelep kerületében. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Heves Temes Torontál Krassó-Szörény Arad Békéé Csanád Bács-Bodrog Csongrád Összesen | 288 | 801 | — | 2r0 | í.23 Tehát a nagykörösi méntelep működése területén ugy a fedeztető állomások, mint a fedező mének száma emelkedőben van s a szóban lévő egész területen, mondani, egyenletesen intenzív a lótenyésztés üzeme. Bács-Bodrog vármegye hatalmasan fejlett lótenyésztésével még itt is kiváló helyet foglal el. Összevetve a közölt adatokat, látjuk, hogy e telep területén a jövő 1904. évi fedeztetési idényben a fedező állomások száma kettővel, mig a kiosztandó mének száma 22 darabbal emelkedni fog. A kiosztandó mének számához hozzáadva az egyes osztályoknál tartalékban maradó összesen 22 darab mént, valamint a méntelep állományából egyesek által kibérelt 51 mént, a méntelep ménállománya összesen 996 darabból áll s igy ezen méntelepnek a lefolyt fedeztetési idény alatt volt állományával szemben a mének száma 27 darabbal emelve lett, mely körülményből ezen vidékek lótenyésztésének egészséges fejlődésére következtethetünk. A mi a méneknek kihasználását illeti, a legjobb eredményt mutatja fel Torontál vármagve, melynek fedeztető állomásain a mének átlag 51 kanczát fedeztek, e mellett szintén szép az eredmény Heves, Arad és Bács-Bodrog vármegyében, hol ezen átlag 46-ra, Vármegye Az 1903. évi fedeztétési idényben Az 1904. évi fedeztetési idényben So fl) t/J 03 2 £ ezekre sztott ínek Átl. egy mén által fedezett kanczák •© o la s c © © O o N 3 c •73 o © fcr* N ' s £ < Átl. egy mén által fedezett kanczák -a Jz © — fa'" t/J c N O ö <!3 szám a száma 19 2 1 6 4 2 31 15 25 14 4 12 16 15 9 2 6 23 80 6 4 18 14 5 90 72 95 40 8 37 56 47 25 •28 4 11 82 14 173 40 19 82 42 2 6 27 1 4 31 6 18 39 4 14 31 2 5 42 9 24 44 33 96 47 15 75 46 25 100 35 14 40 30 4 9 43 12 39 40 17 58 42 15 48 32 7 25 37 9 29 30 2 4 35 5 10 41 23 84 3 5 14 46 40 178 Abauj-Torna Árva Liptó Sáros Szepes Turócz Bihar berettyóujfalusi, bá rándi. sárréti és de recskei járásában Bihar többi 13 járásában Hajdú Szabolcs Bereg Ugocsa Ung Zemplén Borsod Giirnör Nógrád Zólyom Máramaros Szatmár Szilágy Jász- Nkun-Szolnok Összesen . | 268 | 9)3 | — | 269 | 962 Összevetve a felsorolt adatokat, a debreczeni méntelep területén a jövö 1904. évi fedeztetési idényben a fedeztető állomások száma egygyel, a kiosztandó mének száma pedig 29 darabbal emelkedni fog. A kiosztandó mének számához hozzáadva a méntelep egyes osztályainál tartalékban maradó 13 drb. mént, valamint a méntelep állományából egyesek által kibérelt 50 mént, a méntelep állománya ez idő szerint 1025 darab ménből áll, mig a lefolyt fedeztetési idény alatt ez 992 darabot tett ki, tehát itt is az állomány 33 darab ménnel szaporittatott. A debreczeni méntelep működési területét szemügyre véve, az egyes megyék lótenyésztési viszonyai tekintettel az itt felserolt vívmányok egymástól elütő földrajzi fekvésére, s ebből kifolyólag különböző gazdasági viszonyaira, egymástól teljesen eltérők s hazánk lótenyésztésére a szóban levő területről csupán Abauj-Torna, Bihar, Hajdú, Szabolcs, Szatmár. Zemplen és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék bírnak hathatós befolyással, ezek mellett azonban még felemiitést érdemelnek Borsod és Zemplén vármegyék lótenyésztése is. Ugyancsak a felsorolt helyek lótenyésztésében is örvendetes fejlődés tapasztalható, a mire az illető vármegyék ménlétszámának fokozatos emeléséből is lehet következtetni. A mének kihasználása is megfelelő ezen vármegyékben, de e tekintetben Hajdú vármegye jár legelöl 47 átlagával, utána Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs vármegyék 46 átlagukkal. IV. A lótenyészték állapota a sepsiszentgyörgyi méntelep kerületében. Vármegye Fogaras Hunyad Kis-Küküllö Maros-Torda Nagy-Kiikiillö Szeben Brassó Csik Háromszék Udvarhely Álsó-Fehér Besztercze-Naszod Kolozs Szolnok-Doboka Torda-Aranyos Összesen Az 1903. évi fedeztetési idényben. Az 1901. évi fedeztetési idényben. 0J E K O « "sí o c O *© ^ £ e © n fc tJ o r'— d s z á m a száma 2 4 33 2 4 3 7 36 2 6 4 9 33 4 9 4 19 32 4 19 33 117 39 33 116 14 43 45 14 44 13 39 44 13 39 5 14 44 5 14 11 49 45 11 50 5 12 44 6 14 4 11 33 3 8 4 9 23 4 9 4 14 31 5 16 5 19 37 5; 18 4 14 35 4 14 sí c © g •o O © — ©•a c © o3 I t«J ° "© <",5 S | 115 | 380 | 115 380