Vadász- és Versenylap 47. évfolyam, 1903

1903-12-12 / 107. szám

Caeziiu sc. egyszersmind AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, A Pozsonyi ügetőverseny- egyesület Az Urlovasok szövetkezete, A Budapesti Polo-Club, A vidéki versenyegyletek s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 24 kor., s/< évre ápril - október végéig (a vers.-idöszak) 28 kor., l/

2 évre január—junius 84 kor. és julius--deczember szintén 84 kor. Negyedévenként S kor. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (Ferencziek bazárja Ш. lépcső I. emelet) czimezendök. 107. szám. Telefon-szám 657 Budapest, 1903. szombat, deczember 12. ver.myîïî! Buïpest. XLVI

L évfolyam VJlíí. I 4JAOOUJinj/| MUUUJIULJÍ. I Megjelenik a bndapesti, alagi, karlsbadi, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyebkor betenkint egyszer HIYATALOS Budapest, Nevezési zárnapok. Magyar Lovaregylet vezértltkársága. Nemzeti Casino. Deczember. Emlékirat az országos lótenyésztés ügyében. Augusztus 17-ikén Budapesten sportsmaneink, mastereiuk és tenyésztőink kitűnőségeinek köréből tizenhatan értekezletre gyűltek össze, a melybeu az országos lótenyésztést érdeklő kérdéseket vitatták meg. Közvetlen okul a tanácskozásra az szolgált, hogy az 1894 : XII. t.-czikkneka tenyészkerületekre vonatkozó intézkedése végrehajtási terminusához közeledik, de alig csalódunk, lia azt hisszük, ho'gy az összegyűltek szükségét érezték, hogy az országos lótenyésztés néhány régen vajúdó kérdését vessék föiszinre s egymás közt megállapodva s határozatuknak tekintélyük összeségével adva súlyt, forduljanak memorandumukkal a legilletékesebb tényezőhöz, a főldmivelésügyi miniszterhez. A tanácskozásnak magánjellege volt : sem a minisztériumot, sem az egyes gazdasági és sportbéli faktorokat hivatalból senki sem képviselte, a mit sajnálnunk kell, mert a megbeszélésben igy több nézet érvényesülhetett volna s a váddal szemben a védelemnek is helye jutott volna. Mert nem lehet tagadni, hogy a memorandum a lótenyésztés mai irányát — a mennyiben ennek megállapítása a főldmivelésügyi minisztériumtól függ — birálat alá veszi, e tekintetben részben erős javításokat kíván, sőt az ez idő szerint követett elveket határozottan el is ítéli. Épen azért, ismételjük, szerettük volna, ha az értek

ezletre a főldmivelésügyi minisztérium 15. 1Э04. Tav.-m. Gr. Károlyi Gy. emlékv. 32.000 k. 1000"? Nevezés — 1904. . . Eeyes. Nemv. Hazali-dij 20.000 k. 1600"? — . . . Kancza-dij 20.000 k. 2000"? . — • • . Alagi-dii. 30,000 к 2000"? — > Nyári-m.Erzsébet Királyné dijT.-dij és 50,000 к 2000"? . — • ... • Tenyésztök-dija. 10,000 k. 1100»/ . — • Oszi-meeting St. Leger 60,000 к. 2600"? ... ... . — « . « Szt.-Laszló-dij. 32 t.00 к. 1500"?. . — • Tatra-Lomnicz Kárpáti-dij tOoOO k. 1200"?. ... . — 190C/1907. Nyári-mect.Kettös Ivadékvers 20,000 k. 1100"? . — 1904.Tav.-m.Király-dij.T dij.100.000 k. 1800"? Kisbánatjelentés — . Nyári-meet. Szt, István-dij 60.000 k. 1800»/ URLOVASOK SZÖVETKEZETE. Versenyhatárnapok 1904-re. Márczius. Alaq 25, 27, 29, 31. Április. Alag 3, 4, 6, 7. Pozsony 29, 30. Május. Alag 29, 31. Junias. Alag 2, 26, 28, 29. Jnlins. Alag ... ... ... 1, 3. Siófok 9, 10. Szeptember. Alag 4 6, 8, 11. November. Alag 3, b, 6. NEM HIVATALOS. megbízottját is vendégül látták volna s különösen ha azon gróf D'Orsay Olivér részt vesz, mert a memorandum éle, azt mindjárt itt megállapíthatjuk, Mezőhegyes tenyésztési iránya ellen fordul, Mezőhegyes neve pedig széjjelválaszhatlanul van összeforrva legjobb hippológusaink ez egyikének nevével. A memorandum hatvan oldalra terjed s az értekezlet előadójának: Hammersberg László urnák a műve. Meg kell mondanunk, hogy a füzetet, bár nézeteivel nem minden pontban osztozunk, szakirodalmunk nyereségének tartjuk, mert benne tenyésztésünk mikrokozmusát kapjuk, a mely élvezetes és élénk stílusával a laikus figyelmét is megragadja, a tenyésztőnek pedig alapot ád az elmélkedésre, mert az uj s felújított eszméknek egész sorozatát állítja elénk. Természetesnek látszik, hogy az emlékirat tenyésztőink körében visszhangot f'og kelteni s máris élénk eszmecserének adott alapot, amelynek kifejlődéséből az ügynek csak haszna lehet. Hammersberg László urnák a memorandum nézeteit a Magyarországban s a Köztelekben kellett megvédeni s mai czikkünkhöz mellékeljük Hunkár Dénes urnák, Veszprémmegye lótenyésztési bizottmánya elnökének, egyik legnevesebb tenyésztőnk hozzánk intézett levelét, a melyben a memorandum szerkesztőjével ellentétes nézetét fejti ki. Valószínű, hogy a vitába még mások is bele szólanak, ami által a kérdés csak szélesebb körű lesz s minden nézőpontról megvilágítást nyer. A memorandumnak elsőbben is azon tételeire akarunk kiterjeszkedni, amelyeket úgyszólván minden tenyésztő szívesen a magáévá fog tenni. Hogy Magyarország a nemesvérü lónak hazája, azt nem szükséges igazolnunk, bizonyítják maguk a tények. Ez évezredes tenyészirány, amely egy uj évezredben szinténmegfogja állani helyét. Nincs is senki, aki ez állapot megváltoztatását kívánná s ez iránynak legerősebb pillérei épen maguk az állami lótenyészintézetek és méntelepek. Egy pillantás az utóbbiak jegyzékébe, megmutatja az angolvér uralmát, amelynek ereje fokozodik az által, hogy a tekintélyes számú arabs anyag szintén összefüggésben van vele. De az egyéb törzsek, a lippizait kivéve, szintén annyira telitve vannnk angol vérrel, hogy ők is voltaképpen az angol félvér nevet érdemlik meg, s ezt a nézetet mi a magunkévá tcszszük. Abban tehát mindenki egyetért a memorandummal, hogy nemzeti gazdaságunknak ezt a kincsét megkell őriznünk és a maga alapjain tovább kell fejleszteni ; eltérések csakis a részletekben lehetnek. Itt már ellentétes nézetek fognak találkozni s közülük néhányat mi is följegyezünk, Igy nem Írhatjuk alá föltétlenül a memorandumnak azt a lényeges pontját, hogy apákul csakis a versenypályán kipróbált telivér mének alkalmaztassanak. Ez annyi volna, mint (Bábolnától eltekintve) Fogarast megszüntetni, Mezőhegyest pedig gyökerestől átalakítani, s ez oly kérdés, melynek megvitatásába részletesebben kell belebocsátkoznunk. Nem kell mondanunk, lapunk minden egyes száma a bizonysága, hogy a telivér tenyésztésnek nálunknál buzgóbb liivei Magyarországon aligha vannak. De amennyire megbecsüljük az angol telivért a vérsenypályán s a tenyésztésben, a mennyire lelkes hivei vagyunk Kisbérnek, annyira tudjuk méltányolni Mezőhegyesnek s mai tenyészirányának, tehát az inkriminált Noniusok jelentőségét is a népies tenyésztésben. Nem habozunk régebbről ösmert nézőpontunkra állani s megmondani, hogy a Noniust a maga helyén becses és gazdaságilag jövedelmező tényezőnek tartjuk, amelynek megszüntetése egyes vidékekre ma már csapás számba menne. Ez áll első sorban Arad, Csanád,Békés és a velők szomszéd megyékre, amelyeknek kis gazdái a Noniusok tenyésztésével az ősfoglalkozás egyik legjobban fizető ágához jutottak, másodsorban egy csomó nagyobb tenyésztőre, a kik a Noniusnak barátai, e ragaszkodásnak hasznát látják s a kik nem óhajtanak eltérni az iránytól, a mely birtokuk jövedelmezésének tényezője. A memorandumnak aránylag legnagyobb része a Noniusokat itéli el s itt találkozunk Hammersberg László urnák a télen e lapokban kifejtett s meglehetősen ösmert nézeteivel, a melyek annak idején élénk eszmecserére adtak alapot. Újra el kellene mondanunk mindazt, a mit az év elején a Noniusok mellett fölsoroltunk s egyúttal Mezőhegyes védelmére megirtunk. Ez mindenesetre hosszadalmas volna s igy csak röviden foglaljuk össze azt, a mit lapunk ez évi hatodik és nyolczadik számában részletesen elmondtunk. Ez abban csúcsosodik ki, hogy a Nónius a kihasználásnak minden módozataival becsülettel állja meg helyét, úgyis mint vadászié, mint campagneló, mint hámos, mint igás, egyformán alkalmas, sőt, hogy vér mégis csak van benne, igazolják az idei nagy-váradi futtatások, melyben a rendszerint jó félvérek futotta félvérgátversenyt egy Nonius nyerte meg. A masterek minósitvényei nem egy első osztályú Nonius vadászlóról emlékeznek meg s ha figyelemmel kisérjük a számfeletti kanczák árverését, látni fogjuk, hogy a külföld érdeklődése nagy mértékben fordul a Noniusok felé, a minek legjobb tanúi egyébként a mezőbegyesi táj fajta kis tenyésztők, a kik legmagasabb és absolute magas áraikat épen külföldről kapják. A Noniust a magunk részéről tehát már az elmondottuk okokból sem zárnók ki a nemes ló köréből, aminthogy e jelzőt nem lehet megvonni a mezőhegyesi Gidránoktól és Furiosóktól se. Hoszszu évtizedeknek munkáját döntenók meg vele, lia Mezőhegyes tenyészirányát egy csapással meg akarnók változtatni Mezőhegyes mai direktíváit Kozma Ferencz állapította meg, egy világkiállítás szenzácziós sikere pecsételte meg s tanuja minden objektiv néző. a ki a nagy alföldi mintagazdaságot a népies tenyésztés szempontjából vizsgálja. De más oldalról is vizsgálhatjuk e tárgyat. Ha áll a tétel, hogy a helyes országos tenyésztés tulajdonképen az állami mintagazdaság meg nagyobbított képe, ugy szükséges következés, hogy az állami mintaintézetek viszont az országos tenyésztés tükrei legyenek s megtartsák az állandó összeköttetést minden tenyésztővel, a nagygyal ugy mint kicsivel, a kikkel állandón együtt munkálkodnak egy nagy honvédelmi s gazdasági czél elérésében. Azok a tenyésztők tehát, a kik az évtizedes, mondhatjuk : évszázados állami példán elindulva, tenyésztésüket a Noniusok vagy Gidránok nevelésének rendszerére helyezték s a kik kereslet-kinálat arany mérlegén is kipróbálták e téren való gazdasági tevékenységük értékét, e törzsnek megszüntetésével egyszerre éltető forrásuktól esnek el —mert a méneket még mindig elsősorban az állam adja — eltekintve annak az erkölcsi momentum nyomasztó hatásától, hogy egy évtizedeken át helyesnek elősmert állami rendszert maga az állam hirtelen haszon nélkül valónak jelent ki. Ezek a tenyésztők pedig, ha báró Podmanic

zky Gyula Legközelebbi ezámunk szombaton délelőtt jelenik meg* — A mai ezám ái*a 40 fillér.