Vadász- és Versenylap 47. évfolyam, 1903

1903-08-28 / 72. szám

508. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1ÖG3. augusztus 28. ÜGETŐ-VER

SENYEK, fldETŐ-TEHY

ÉSZTÉS Versenynaptár 1903-ra: Baden : augusztus 30. Pozsony: szeptember 6. 8. il. 13. Nagyvárad : szeptember 19. 20. Eperjes : szeptember 20. Bécs : szeptemb » 24. 27. « oktober 1. 4. 6. 8. 11. Boross Frigyes idomár, ki legutóbb gróf Lónyay Gábor lovait trainirozta, Pozsonyban nyilvános idomárként telepedett le. Ügetőket kedvező feltételek mellett fogad el trainingbe. Czime : Szarvas szálloda. Urkocsis handicapot futottak vasárnap Badenben. A versenyben öt fogat vett részt. Győztes lett lovag Rossi hároméves W echselbalgja, mely 2870 métert 1;34} recorddal futott be. A győztest a tulajdonos hajtotta. A második helyet herczeg Ypsilanti Tivadar Talismánja (hajt, báró Moser) foglalta le, mig a herczeg maga gróf Wimpffen S. Zsarnokjával' harmadik lett. Badenben vasárnap futották az összesen 4000 koronával díjazott Matadoren-Handicapot, melyben csak azon lovak futhattak, melyek a Championshipre nevezve voltak. Ez a verseny is heat-verseny volt, kettő a háromból. Caid, mely 1660 méterről indult, két heatet nyert egymásután, 1:22 és 1:23 recorddal ; Contralto (1-22

2 és 1:23

8) mind a kétszer jó második lett, igy a verseny sorsa hamar eldőlt. Ш Adolf és tá egyedüli magyar sport-czipész üzletében Budapest, VI. ker., Andrássy-ut 76. szám Mm-, jockey- в Mó-csinál úgymint mindennemű sport-czipők kész raktára valamint mérték szerinti készitése. Több rendbeli elsőrendű kitüntetések. Magyar kir. szabadalom B0RHEGYI f, BORKERESKEDŐ Gizella-tér 1. — Egyetem-utcza 2. Ajánlja — asztali, pecsenye- és tokaji aszuborait —

: nemkülönben valódi franczia és Árjegyzékkel bérmentue készséggel szolgál. HOTEL ROYAL WIEN, CRABEN, STEFANSPLATZ. ir i ж A versenyidényre haviszobák és lakosztályok, ellátással és anélkül, jutányosárak mellett. Étterem. — Személyfelvonó. Fürdó'k. RIEDL J. SZÁLLODÁS. IRODALOM. A Gróf Szécbenyf István emlékkönyv most megjelent kötete széles körű érdeklődésre tarthat számot. Magvas czikkek, érdekes közlemények tarkítják a száz oldalra terjedő füzetet. Igy közli a sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi család leszármazását, írván, hogy a Széchenyiek mondai történelme a magyar kereszténység első századaiban vész el. A család valószínűleg nógrádi eredetű s eleintén Zéchennek, majd Zéchen nek, Szécseninek irták, mig végre a névirás a mai Széchenyinél állapodott meg. A könyvben folytatólag Boros Mihály nagy tudásu czikket közöl Széchenyi politikai és államférfin pályájáról és érdekes «Egy hazafi» széles mederben mozgó tanulmánya: «Mit akar Szemere Miklós?» Azzal kezdi, hogy «Széchenyi István óta alig találunk embert, mint ö, ki a mit tett, önzetlenül tette. Csakis a hazáért, a magyar fajért». Az eszmefuttatásból érdekesnek tartjuk kiemelni a következő tételeket : «Szemere Miklós ott kezdi a honmentést, a hol kezdeni kell : az ifjúság lelki és testi, különösen katonai nevelésénél. Az ifjúságon épül a haza jövője. A mit még el nem rontottak, ép és valódi, az a hasznos anyag. Szemere Miklós nem tehet róla, hogy a mai ilju nemzedék még nem olyan, mint ö szeretné. Az ö eszméit korán, 12—15 éves cseperedökbe kell beoltani. Itt kezdje, ezekre vesse a legfőbb gondot». Ezek után sorra veszi a czikkiró azokat a könyveket, melyek Szemere Miklós tollából hagyták el a sajtót, s ezekről értekezve, a többi közt ezt irja: «Az igaz bátrakat Szemere Miklós az ifjúságból akarja nevelni, ezért fűzte gyöngysorba gondolatait »Fiatal véreim» czimü munkájában. Az angol nevelést, mely lelket, szivet nemesit, testet edz, tűzi ki példaképül. Vivás, lovaglás, fürdés és mindennemű testedzés a fö, a mellett a táncz, mely a léleknek nemes lendületet ad. Katonának kellene nevelni fiainkat. Ez a lcgesleggyengébb oldalunk, hogy nem tesszük századok óta. Milyen legyen a fiatalság? Erre igy felel Szemere : Legyen a fiatalság először is jellemes, ha sokat tanultak, annál jobb. A haza megvédésére és a nök gyönyörűségére, boldogitására születtek ök. Legyen lelkük tele hévvel és térdük ne hajoljék e földön, csak az Oltár, az Igazság és Szép előtt. Legyenek először emberek, aztán jó magyarok. Legyenek először emberek, aztán jó keresztények. A sajtóról, az újságírásról elmélkedve, kijelenti : «hogy legnehezebb a hazugságok ellen küzdeni, mert a hazugságok mögött mindig nagy magánérdekek rejlenek ; különben nem lett volna érdemes a hazugságokat ki találni». «Ha a sajtó férfiai mind hivatott férfiak volnának, a kik fölfogják a helyzet magaslatát, nem lenne semmi panasz. Ezalatt nem azt értem és nem arról akarok szólni, hogy nyelvünket sokan rosszul írják — ez csak a firma —• de hogy sok esetben nincsenek sem képzettségileg, sem erkölcsileg qualifikálva». Majd foglalkozik Szemere Miklós parlamenti működésével, és itt ezeket irja: «Szemere Miklóst a tasnádi kerület választotta országgyűlési képviselőjévé. Az országgyűlésen mindjárt első felszólalásával gyarapodott hirneve. Beszédjének veleje az otthonvédés volt. Oszlopos alkotást látna abban, ha az otthonvédő törvénynyel ajándékozná meg a kormány a föld népét, azt a népet, a mely adójával fedezi a közköltségeket és vérével megvédi a hont. A 10—20—50 stb. holdat ne lehessen sem elidegeníteni, sem meg nem osztani. Ezzel ezer szociális bajt orvosolna a kormány és kiérdemelné a nemzet háláját. Másodszor 1902. április 12-én a közoktatási tárcza tárgyalásánál szólt általános tetszés mellett az ifjúság neveléséről. Azt kívánta, hogy az ifjúságot ne csak tanitsák, de neveljék is. Kimagasló volt szónoklatában, hogy a főváros burkolatköve, hideg talaj a lelkes fiatalságnak, illusiókat (álmaikat) rajta feledik. Csak azt tanulják meg korán, hogy az arany fajsulyánál fogva a mindennapi életben is lenyomja a mérleget. A beszédeket tett követte. Szemere Miklós az ifjúságból többet vivni tanittat kitünö mesterrel. Czéllövö házat építtetett. Vivő- és lövő versenyekre pályadijakat tűzött k

; s meg is tartották az első vívó- és lövő-versenyt. A vivásban magyar ifjú aratott diadalt : a lövésben is jeleskedtek, de ez még a jövö zenéje. Mindenben kitünteti magyarságát. A liazai versenyügynek is sokat használt azzal, hogy több magyar fiút, köztük Bonta Ferenczet, taníttatott ki lovagolni Angliában. A vivő- és lövö-verseny után jelent meg ismét egv könyve A Fenséges Uralkodóház figyelmébe czimén. A hazafisággal tündöklő munka jeligéje ez : «Legyen tanúm mindenkinek a hazafisága — és birám a lelkiismerete.» Szemere Miklós talán az egyetlen a nyilvánosság emberei közül, a ki a hazáról is ir és beszél. Az utolsó évtizedben ez a szó : haza, sem írásokban, sem beszédekben nem fordul elő, a helyett országot, államot használnak. Ö a hazát emlegeti hazaszeretettel. Szemere Miklós, a ki a hazafi névre valóban érdemes, nemcsak okosan ir és beszél, de szavait és irását tettekkel koronázza. A magyar ifjúságot vivó- és lövő-vetélkedéssel serkentette a hadi erényekre, virtusra, a mely a dicsőség kútforrása. A lefolyt vetélkedő ünnepek fel is buzdították a magyar vért s a jövendő virtus alapját letevék s a fejedelmi bőkezűség gyümölcsét jó reményben mutatták. Szemere Miklós azok közé a kevés nagyjaink közé tartozik, kik bevésődtek a nemzet szivébe és az önzetlenség történeti becsű példái. Végül a kővetkező sorok zárják be az eszmefuttatást : «Szemere Miklós önzetlenségében kétkedni nem lehet. Áldozatkészségével, adakozásaival az első helyen áll az elsők között. Bőkezűségének nemcsak aránya, de iránya is tiszteletreméltó sulyu ! Nem beszél a maga házáért, csak a hazáért, neki nincsenek gyermekei, de még oly boldog sem, hogy felesége volna, csak fia a magyar hazának, de méltó és hü fia. Nemzetet akar nevelni, a mely nem szolgákból és czédákból, de honfiakból és_ fenkölt lelkű honleányokból álljon. Harangoznak. Ébredjünk ! És boldog lesz a magyar.» E czikken kivül az emlékkönyvben még értekezést találunk gróf Széchenyi Isvánról, mint bölcselőröl, Széchenyi lelkivilágáról stb. Áz évkönyvet olvasóink figyelmébe ajánlhatjuk. Bolti ára egy korona. Cleopatra. Érdekes könyv jelent meg az Atheneuro kiadásában franczia nyelven. Czime : Cléoprttre savié—

son règne. Szerzője Bernáth Dezső, ki könyvét magyar nyelven is megírta, de sajátos irodalmi viszonyaink közt müve nagyobb érdeklődésre nem talált. Most a nagy irodalmi és történelmi apparátussal megirt könyv franczia nyelven látott napvilágot és bizonyos, hogy a külföldön nagyobb és megérdemelt pártolással találkozik, mint odahaza. Könyvében a. szerző Cleopatrat uj világításban helyezi elénk, s nem a ledér asszonyt, hanem a királynét és a szivvel biró nőt ecseteli biztos vonásokban. Csász. és kir. udv. hadseregi szállító JYIULLER HENRIK raktára és gyára: Bécs, II., Praterstr. 8. Lovaglási és Istálló-fölszerelvények, továbbá minden a lóversenyekhez és vadászatokhoz szükséges kellékek. Egyenruha és nyeregszerszámraktára lovassági, gyalogsági, tüzérségi és utásztisztek számára, о BRACHFELD F. CSÁSZ. h ICIRAUl UDVARI SZÁLLÍTÓ , szirb.m.udvaffl яаштй «jx. BUDAPEST DOROTTYA UTCZA 7. SZ. awzâlt жялглл вгкы&гггж az«.