Vadász- és Versenylap 47. évfolyam, 1903

1903-01-31 / 5. szám

• 1903. január 31. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 49 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS, Lótenyésztő kerületek. A tájfajta tenyésztésének kérdése nem uj. Már az 1894. évi XII. törvényczikk intézkedik róla, hogy ugy a szarvasmarha, mint a lótenyésztés érdekében, a klimatikus viszonyoknak megfelelően, számbavéve minden tekintetet, mely a köztenyésztés kérdésénél megoldásra vár, bizonyos jellegzett tájfajtákat tenyésztő kerületek állíttassanak. Azaz : egyes zónák jelülendök meg, melyekben bizonyos tenyésztési irány következetesen keresztülvihető legyen. Mikor 189 -ben a jelzett törvényczikk életbelépett, a földmivelésügyi kormány a törvény rendelkezését a szarvasmarha tenyésztésre azonnal foganatosította, a kerületeket megállapította s a vármegyéket a tenyésztési iránynyal egyező szabályrendelet készítésére ulasitotta. Ez intézménynek a gyakorlatban immár meg is vannak a maga sikerei. Nem egy vidék van, a hol éppen e törvény intézkedései nyomán a szarvasmarha tenyésztés iránya egyöntetűvé válott, értékes állatokat produkált és a gazdáknak évről-évre növekvő hasznot hoz. Most keriil sor a lótenyésztési kerületek életbeléptetésére. Ismeretes körülmény, hogy a lótenyésztési kerületek fölállítását uagyobbszabásu előkészületek, adatforrások beszerzése előzte meg. Elég rámutatnunk a lótenyésztő kerületek ügyében tartott ankétra, valamint arra, hogy az ország összes törvényhatóságai, a vármegyei és városi lótenyészbizottságok fölhivatlak, hogy az e tárgyban küldött kérdöponlokra feleljenek és a lótenyészkerületek fölállítására vonatkozó nézeteiknek adjanak kifejezést. Nyilatkoztak ez ügyben az összes hivatott tényezők : a méntelep parancsnokságok s mindenki, aki a lótenyésztés ügyével hivatalból vagy kedvtelésből foglalkozik és véleményének ebben a kérdésben súlya lehet. A miniszternek, aki a széleskörű előtanulmányokat elrendelte, az volt szándéka hogy a kérdés minden érdeket kielégítően és egyúttal a gyakorlati igények szerint oldassék meg. Jóllehet ilyen széleskörű adatgyűjtés történt, a földmivelésügyi miniszter, a ki a tájfajta kérdését az őt jellemző alapossággal kivánja megoldani, azt is elrendelte, hogy méntelep-kerületenként szaktanáeskozások tartassanak a lótenyésztő kerületek megfelelő beosztása ügyében. Értesülésünk szerint az értekezletekel a lúosztályozások végeztével fogják megejteni s azokon valamenvin Lossonczv Mihály min. tanácsos, a miniszter megbízásából részt fog venni. Ez intézkedésekről csak a legmelegebb elösmerés hangján írhatunk. Ámbár lóanyagunk javításának kétségtelenül nagy tényezője a tájfajta következetes keresztülvitele, még sincs semmi okunk arra, hogy a kérdést elsiessük. A feladatot, a melyben annyi érdekárnyalatot kell kielégíteni, csak a legszélesebb körültekintéssel lehet megoldani. A szarvasmarha tenyésztésnél teljes rendszertelenségen kellett scgiteni, a sokfelé degenerált állatállományt biztos tenyészeti iránynyal és gyorsan kellett megjavítani. A lótenyésztés terén, a hol az állam irányitó rendelkezése azelőtt sem hiányzott, s a melylyel a lótenyésztésnek mai szép fejlődéséhez eljutottunk, nem volt szükség foree-irozott ségitségre, s igy e nagy feladat fölépítéséhez meg volt a kellő idő és nyugalom, a melynek gyümölcsei bizonynyal nem maradnak el. Módját ejtjük, hogy olvasóinkat ezekről a helyi tanácskozásokról annak idején értesítsük és fölhívjuk a lótenyészbizottságok elnökeinek figyelmét az értekezletekre. Az autonom vámtarifa. Az autonom vámtarifát a miniszterelnök a ház szerdai ülésén nyújtotta be. Megemlítettük már, hogy a bevitt lovak vámját 100 koronára, két évnél fiatalabb lovaknál 50 koronára emelik föl. Az anyjukat követő csikók vámmentesek. A törvényjavaslat indokolásából közüljük a következő adatokat, a melyek lótenyésztésünk viszonyaira is világot vetnek. A vámterület lótenyésztése immár annyira kifejlett j hogy belszükségletet nemcsak fedezni képes, hanem ren- ' des körülmények közt mintegy 42.000—65.000 darabra rugó kiviteli feleslege van. Hogy ez nem múlékony jelenség, bizonyítja az, hogy daczára az ország gazdasági és birtokviszonyaiban történt nagy átalakulásoknak, melyek a külterjes lótenyésztést számos vidéken úgyszólván megszüntették s a lótenyésztést megdrágították, a magyar királyság lóállománya, kisebb ingadozásoktól eltekintve, nemcsak hogy meg tudja tartani a kivívott szinvonalat, hanem még gyarapodást is mutat. Az 1895-iki és 1901-iki állatszámlálást összevetve, látjuk, hogv a lóállomány szaporulata 20,798 drb. Az 1869-iki és 1895-iki összeírásokat nézve : a lóállomány 5—7%-kal, 123,209 drbbal, öregbedett. Ausztria lótenyésztése számbelileg kevésbbé nagy, mint Magyarországé, de a szaporodási arány négyszer akkora mint a mienk. Ausztria lóállománya egyébként az utolsó számlálás szerint 1,710,818 darab, a miénk 2,282,028. A lóállomány növekvésével a kivitel fejlődése nemcsak, hogy lépési tartott, de azt felül is multa, a nélkül, hogy e nagy kivitel akár az exportált lovak minőségét, akár menynyiségét tekintve az ország lótenyésztésének ártott volna. Ellenkezőleg : a kivitel egészséges mozgalmat ébresztett az országos lótenyésztésben. A kivitel túlnyomó részben Német-. Olasz- és Francziaországba, továbbá Romániába és Svájczba irányult s tárgyát jobbára katonai czélokra, kisebb mértékben tenyésztési és igavonó anyagnak szolgáló lovak adják. Az exportált lovak annak előtte általában értékesebbek voltak mint az importáltak, kivéve a tulajdonképeni tenyészanyagot. Ujabban azonban ez a viszony megváltozott, amennyiben a behozott használati lovak egységértéke kétszer akkora, mint a kivitteké. A ' közös vámterületre a legtöbb lovat aránylag Orosz rszágból és Németországból hozzák be. Az előbbi rszágból ügetöfajták, Németországból nagy testű igás lovakat hoznak be. Az import egyébként minimális s a tarifa ez állapot állandó fenntartására törekszik. Felemiitjük, hogy 1901-ben mindössze 887 darabot importáltak. A statisztika szerint a behozott lovak száma csökkenést mutat. Ebből arra következtethetünk, hogy az ügetök és nehezebb hintós és hátas lovak behozatalának szüksége hova-tovább feleslegessé válik. Igy a behozatal csupán értékesebb, az országos lótenyésztés érdekében beszerzett tenyészlovakra, valamint nehezebb igavonásra használt hidegvérű lovakra terjed. Számolnunk kell azonban egy más körülménynyel. Ez az, hogy a jövőben oly országokból származó lovak importjának lehetünk kitéve, a mely nemzeteknél, tekintettel az ottani mezőgazdasági viszonyokra, a lótenyésztés olcsóbb, mint hazánkban. Megeshetik, hogy ez oly anyag, mely okszerű lótenyésztésünkre káros, és olcsósága, valamint az alacsony vámok következtében lovainkkal a versenyt sorompóinkon belül felvehetne. Az ily, esetleg bekövetkezhető, tömeges lóbehozatal veszélyének elhárítása lótenyésztésügyünk, hadseregünk védőképessége és állategészségügyünk érdekében egyaránt szükséges. E körülmények mérlegelése vezetett arra, hogy a jelenlegi, darabonként 23 korona 80 fillérre rugó vám felemelése szükségesnek látszott. A felemelt vám azt fogja eredményezni, hogv csak a legjobb minőségű lovakat hozzák be. Miután a fenforgó körülmények közt leginkább már kifejlett, hanem is teljes korú lovak behozatalának lehetünk kitéve, a } I vámtarifa kétféle tételt tervez s a kétévnél idősebb lovakra 100 korona, kétéves korig 50 korona lesz. Az állami mének szétosztási munkálatai a földmivelési ministériumban közel vannak a befejezéshez. Gróf Szapáry Péter osztálytanácsos a székelyföld kivételével már az ország majd minden vidékén megfordult, hogy meghallgassa a tenyésztők kívánságait, jövö héten pedig e czélból Sepsi-Szt. Györgyre utazik. Benczúrt, mely eddig a perváli ménesben fedezett, Gyérei Rikhárd ur bérbe vette Lebaudy Róbert úrtól. Benczúrt az ozorai ménesben félvértenyésztésre fogják használni. À müncheni lóvásárt április 15., 16. és 17-kén | tartják meg. Fölemiitjük, hogy a tavalyi vásárra felhajtott 1720 lóból 1350 darab kelt el. A graditzi királyi ménes apaméneihez 81 magánkanezát jelentetlek be. Habenichtshez 22. Carnagehoz 19, Mannershez 17, J/annibalboz 15, Satietghez nyolez kancza jut. Lókivitelünk Romániába A magyar használati lovak egyik állandó vevője Románia mely főleg katonafovakat importál tőlünk. Kivitelünk Romániába a mult évtizedben 3000—5000 darab közt váltakozott évente, 1900-ban azonban lehanyatlott 1852 darabra, 1901-ben pedig 1723 darabra, részint mert a gazdasági krizis következtében a hadsereg is megszorította a szükségletét, részint pedig azért, mert a hadsereg részére sok lovat (1530 darabot) Oroszországból importáltak. Ugy látszik azonban, hogy az orosz lovak nem váltak be ugy, mint a magyar lovak, mert a magyar statisztikai hivatal közleményei szerint tavaly már oktober végéig is 3^42 magyar lovat vittek ki Romániába, köztük 3111 hátast, tehát legföként a hadsereg részére. Örömmel konstatálhatjuk, hogy a magyar ló hamarosan ismét visszahódítja a romániai piaezot. Németországi telivér import. Régi panaszuk a németeknek, hogy sok telivért importálnak Németországba és hogy főkép az akadály-pályák el vannak árasztva importált lovakkal. Egy német szaklap konstatálja, hogy az akadályversenyekben szereplő lovak mintegy 80°/

0-a importált és felszólítja a versenyegyleteket, hassanak oda, hogy ez az egészségtelen állapot megszűnjék, mert minden igyekezet, melyet Németország a telivér-tenyésztés fejlesztésére l'ordit, hiába való, a mig az akadályversenyistállók nem a hazai telivérek sorából állítják össze anyagukat. Nálunk e tekintetben sokkal jobbak a viszonyok, külföldről alig-alig importálunk steepler-anyagot, s mégis meg tudjuk állani helyünket a nemzetközi versenyeken is. Talán nem lesz érdektelen, ha e helyen a német telivér import adatait közöljük. Tavaly összesen 338 telivérloval importáltak Németországba, közülük 160-at Angliából, 80-at Francziaországból, 63-at Magyarországból,tizenötöt Ausztriából, tizenkettőt Amerikából. Legtöbbjét tisztán versenvczélokra vitték ki a mit bizonvit az is, hogy a 338 importált ló közül 145 kancza, 122 herélt és 71 mén volt, a kanczák közül csak 17 volt fedezve. Ezen telivér-anyag legnagyobb része a kisebb versenypályákra kerül, hol mint azt számos magyar ló példája bizonyítja, igen jól beválik. Ez az import azonban talán már az idén nagyot fog csökkenni. Lassankint ugyanis a verseny-egyletek teljesíteni kezdik a tenyésztők kívánságait és első sorban a külföldi herélteket kizárják versenyeikből, azután pedig az uj német vámtarifa, melynek életbeléptetése nem lehet hosszú idők kérdése, oly nagy beviteli vámot állapit meg a lóra, hogy a külföldi telivérek importja a lókereskedök számára, kik első sorban foglalkoznak ezzel, máinem fogja magát kifizetni. \Ie. \Ieekin (reo: 1:32.) imp. am. mén fedez 70 koronáért a kisjenei ménesben (Biharmegye, Nagyvárad mellett). A mén esetleg örök áron is eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál a tulajdonos Olasz Elemér Nagyváradon. 1—3 Eladó Nagy füles bagoly (uhu) 2 drb. Ц évesek, vadászatra kitanítva eladók. Maksai Lázárnál Székely-Keresztár. 2—4 Élő mezei- és erdönynlakat 4—5 kg. nehezeket (február hó 4 ig küldhetők), to vábbá fáczánckat, foglyokat és özeket legerősebb magyar és cseh származásnakat és iminden más féle vadakat mérsékelt árban szállít CARL GUDERA udvari szállitó, élőállat-kiviteli vállalat, Bécs. VII/2. 1 — 2 Arjegvzék ingyen és bérmentve. Eladás. A nagykárolyi uradalmi erdészetnél nagy számú élő fáczán bocsáttatik eladásra : a kakasok ára darabonkint 10 К, a tyúkok darabja 8 K. Megrendelések Toóth Sándor uradalmi intézőhöz Nagykárolyba czimezendök. 1—1 Q Q FATTI/NGE^ husrostos kutya-lepénye. Az elismert legjobb, legegészségesebb és legolcsóbb táplálék az ebek számára. 50 kiló 22 korona, 5 kilós postacsomag bérmentve 3 korona. Prospektust ingyen küld P BUDAPESTI FŐRAKTÁR : F

attincer ° &C0. BÉCS. Wiedener Hauptstrasse 3. ZUBEK BERTALAN ÉS TSA IV., Muzeum-körut 29. sz. oMInden jobb üzletben kapható. = Vannak rossz utánzatok, ezektől óvakodjunk LJ