Vadász- és Versenylap 46. évfolyam, 1902
1902-12-20 / 110. szám
YADASZ- ÉS VERSENY-LAP AZ AMERIKAI LOVAGLÁSI MÓDSZER HÁTRÁNYAIRÓL. M organ és Tarai óta annyit hallottunk már az amerikai lovaglási módszer előnyeiről, hogy szinte kíváncsi az ember egyszer már valamit hallani e lovaglási módszer hátrányairól is. Erről czikkezett nemrégiben a «NewYork Herald», utalván a lovaglási módszer kérdésének fontosságára, mert — úgymond - a tenyésztői körökben feltűnt, hogy az utóbbi időkben az amerikai versenylovak mily gyor-an letörnek, alig birván ki több, mint egy vagy két versenyévet. Azután igy folytatja czikkét a világlap: К jelenségek okait a tenyésztők hajlandók annak betudni, hogy verseny-rendszerünk a lovak degenerálását szinte elömozditja. Ez egy egészen természetes következtetés lenne ugyan, de ezzel szemben áll az a tény, hogy néhány nagy -ikerrel futott versenylovunk, mely pedig származását a régi, erös családokra tudja visszavezetni, melyeknél az egészség és kitartás fejlesztése voltak még a felnevelési elvek, szintén nem sokkal több időt birnak ki a verseny-trainingben, mint modern nevelésű ellenfeleik. A recordok, a gyors idők elérése utáni hajsza súlyként nehezedik a lovak lábaira és oda kényszeríti a lovakat a sok kemeny és lejtős pályára — ez a baj. De ezen állapotok nem mai keletűek. Ha tehát részben okai is a lovak gyors letörésének, ennek föokai igazság szerint mégis másutt keresendők és pedig az amerikai verseny üzem legújabb alakulásaiban, mindenek előtt azonban ama különleges ülésben, melyet jockeyink és lovászliuink az utolsó öt évben divatba hoztak, vagyis éppen azon idö alatt, mióta a lóanyag physikai gyengesége terjedni kezdett. (Tehát csak öt év óta lovagolnak ily modorban? Szerk.) Az uj ülés javára felhozzák, hogy a ló gyorsabban tud rövid távolságokat befutni, ha lovasának súlya a nyakon és a vállakon nyugszik, mmtha a hátra nehezedik és ezen állítás helyességét a tapasztalat teljesen megerősítette. Mindenki előtt azonban, a ki aló testalkatát ismeri, világos dolog, hogy a lovat, mint versenygépet inkább a nyakba nehezedő könnyebb súlytól lehet félteni, mint a hátára nehezedő aránylag nagyobb súlytól. Hogy ez bebizonyíttassák, az alábbi eljáráshoz folyamodtak. Megmérték a megnyergelt lovat; a mérleg 1005 fontot mutatót. A lovas súlya 130 font volt Most a lovat elölábaival a mérlegre, hátsó lábaival szilárd talajra állították: ekkor a mérleg 580 fontot mutatott vagyis 75 fonttal többet, mint eredeti súlyának fele, mi által ki volt fejezve a fej és nyak nehéz súlya. Erre — meghagyva a lovat ezen állásában — ráültették a jockeyt, hogy kiderüljön, mennyi suly nehezedik ez által a ló elölábaira : ekkor a mérleg (142 fontot mutatott, vagyis 62 fonttal többet. Ezután a lovat olyan poziczióba állították, mint midőn a versenyben start után éppen azon erőlködik, hogy stridejét megtalálja; igy megmérve, a lovassal együtt, a suly 768 fontra szökött, fel. Ezen kisérlet credméliyo kétségen kivül helyezi, hogy ha egy lovas, kinek súlya 130 font, a mai lovaglási módszer szerint lovagol, a nyomás a ló elölábaira éppen olyan nagy, mint midőn a ló hátán egy férfi ül, kinek súlya 260 font. Ez elegendő kell, hogy legyen ahhoz, hogy a trainereket arra birja, hogy lovaikat a munkában csak a régi módszer szerint lovagolta: sák, ha azután a versenyben elő is veszik az uj lovaglást. Az igazi különbség azonban még nagyobb és jelentékenyebb. A versenylovaknál ugyanis legfontosabb az elölábak hátsó ina, mely a lábszár-csontozat és a pata végén van megerősítve és a ló elötestének súlyát viszi. Ez egy nyulékony in-szalag, mely éppen ezt a súlyt birja el és ha megtágítják vagy elszakítják, ugy a lovat a versenyczélokra teljesen alkalmatlanná teszi. A legerősebb hátsó partie, a legjobb hát, a legszebb vállak és a legnagyobb hűség, a tökéletes versenyló ezen ismérvei, mind értéktelenek ezen in nélkül, melyet tehát joggal lehet a versenyló legkényesebb testrészének nevezni, lévén ez azon testrésze, mely leginkább van megsérülésnek kitéve. IIa tehát ajockey anyakon ül, agy éppen ez az «in-szalag» az, mely a legnagyobb nyomásnak van kitéve és igy leginkább is szenved kárt. Innen a sok letörés. Müncheni m. kiállítás 1876. Érdem-érem. Jubileumi kiállítás 1888. Bécs. Díszoklevél. \tj Bécsi világkiállítás 1873. Hal.-érem. Alsó Ausztr. Ipar.-egylet Bécs, 1880. Arany-érem. \ij Mező- és erdőgazd. kiállitás Bécs, 1890. Arany állam-érem. SPRINGER JÁNOS ÖRÖKÖSEI fegyvergyárosok és cs. és kir, udv. szállitók. RAKTÁR: WIEN, I., GRABEN 10. Készitnek mindenféle vadász- és czéllövő-fegyvereket, pisztolyokat stb. Azonkívül a czégnek nagy raktára van kész fegyverekből. A megrendelések pontosan, minta vagy kijelölés szerint intéztetnek el, ugy a minőségre, mint a biztos lövésre való jótállás mellett. Azonkívül elfogadtatnak megbízások teljes vadászati fölszerelésekre az afrikai és ázsiai expeditiókhoz. Epugy mindenféle kijavítások. Nálunk újra átvizsgált és jól belőtt puskák erdészeknek nagv választékban vannak raktáron. Mindenféle és minőségű vadász - töltények. 100 drb lf> öblű töltény vastag papirfojtással ... 3.70 lt 0 « 12 « « « « ...... 4.40 100 « 16 « « zsírozott fojtással ... .. 4.50 100 « 12 « « « « ... _ ... 5.20 Külön legesség' : Vadászpuska távcsővel!