Vadász- és Versenylap 46. évfolyam, 1902

1902-11-29 / 107. szám

1902. deczember 13. VADASZ- ES VERSENY-LAP. 67 5 Gavallér (4000-40000), Wiking (11.600 -59,000), Pruszli (7100-22143), Cocain (400-11760), stb. stb. Végezetül nem lehet elhallgatni a telivér árverések két legbuzgóbb, legáldozatkészebb vásárlóinak : Szemere Miklós és Péchy Andor uraknak ez alkalommali bal sikereit, Szemere urnák egyedül csak Milfay és Majoranna hozlak aprófára valót, Péchy Andor ur vásárlásai ellenben teljesen nyeremény nélkül maradtak — ez évben, a jövö remélhetőleg meghozza nekik is a megkívánható sikereket. Fedeztetési hirdetmény. A pettendi ménesben az 1903. évi idényben a kővetkező mének lesznek felállítva : Orwell apja Bend'or, a. Lizzie Agnes. Orwell ivadékai ezidén több mint 200.000 koronát nvertek. Fedezési dija : 200 kor. Windgall apja Gaillard, a. Windsor. Windgall Tárnok apja, mely a Hatvani dijban Beregvölgyet megverte. Fedezési dija : 100 kor. Morgan apja Springfield, a. Morgiana. Morgan a Derby és Királydij nyerő Pardon apja. Fedezési dija: 100 kor. Zászlós apja Fenék, a. Tartan Banner. Zászlós a Szent István dij nyerője. Fedezési dija : 50 kor. Styx apja Tristan, a. Simonne II. (St. Simon édestestvére). Fedezési dija : 50 kor. A kanczák ellátása a kisbéri árszabás szerint történik. Bejelentések Luczenbacher Miklós úrhoz Pettend-re, Fejérmegye, intézendök. BOR HEGYI f. BORKERESKEDŐ Gizella-tér 1. — Egyetem-otcza 2. Ajánlja = asztali, pecsenye- és tokaji asznborait —= nemkülönben valódi franczia és belföldi pezsgőit. Árjegyzékkel bérmentve készséggel szolgál. eladó 4 vadászló, 3 telivér, egy importalt irlandi. Bővebb felvilágosítással szolgál Szemerédi-gazdaság intézösége. Felsö-Szemeréd, Hont-megye. 2—3 ? ksaszari es kir. odvari szallitö mária valéria főherzzesnő részére szállított вх/тэяреэт, У.. Baimioczad-ntoza 3. sz. Bécsi-utcza saiok. 'E ké^eií: ===== i Legmodernebb angol stylben toiletteket =kitűnő szabású jaquetteket =z a legjobb minőségű angol kelmékből Modellek REDFERN & ROUMNDI LONDON ^GW J ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS, Rövid megjegyzés Lázár Pál urnák a «Magyarország ) nov. 1. és 15-diki számában megjelent czikkeire. Az igen tisztelt czikkirónak áitalában a V. és V. lapban mára kellő felelet meg lett adva, s ehhez én is röviden néhány megjegyzést teszek. Lázár Pál ur kikel az angol telivér versenyzés ellen és a letört versenylovaknak az állam által való megvételei ellen — viszont dicséri a Noniusokat és a Lipizzai fajt. A ki nem tud arabul, az ne beszéljen arabul. Mezőhegyesen egyetlenegy (sage : kein einziger) Nonius sincsen, melyben angol telivér vér ne volna és pedig minden vér a versenypályákon letört mének után. Nekem csak 1883-tól vannak adataim és ezen mének voltak : Tartar, Goodfellow, Zsarnok, Fenék, Routier, Adieu, Durczás, André, Shannon, Filou. Ha itt az országban a lóversenyügy nem volna ennyire kifejtve, vájjon honnét lehetne ezen becses anyagot megszerezni, a mi a tisztelt czikkirónak is mint ideált felállított Noniusok felfrissitöje. Én a Noniusokat nem szeretem, tehetetlenek, de a mi jó van bennök, az csak az angol telivér vérből van. Nézzük most a lipizzaiakat, hát itt először is meg kell jegyeznem, hogy én azokat tenyésztem, de soha eszem ágában sem volt, hogy azokat katona lovaknak ajánljam, mert par excellence kocsislovak hosszú derekuknál fogva és nagy actiojuk miatt, pedig a lótenyésztésnél általában csak is a remonda ló nevelés fizeti ki magát . . . ugy a hogy ! Bármely ezredben, bármely lónak a származása után tessék utána nézni és kivétel nélkül mindegyikénél Magyarországban az angol telivérnek a vérét meg fogja lelni és egész Európában egy hadsereg sínes oly jó lovakicai ellátva, mint a mienk. Még csak egypár szót, hogy miért vannak közös hadseregbeli katonák alkalmazva a lótelepeknél ? — miért

1 nem czivi] vagy honvéd ? Nékem szerény háztartásom van, kevés kocsisom és kevés lovászom, de tessék elhinni, hogy azokkal több bajom van, mint az összes béreseimmel. A ló nagyon nemes állat, azzal nem ért bánni akárki (disznókkal a mén lovat nem hajthatja ki a falusi pásztor) — és ha a honvédségtől elvennök azon katonákat, kik már azelőtt is lóval foglalkoztak, kik maradnának honvéd huszároknak"? Sokkal jobb beosztás, hogy a ki lakatos inas volt menjen a gyalogsághoz, mérnök az ágyukhoz, csikós, földmives huszárnak vagy méntelepbe. A ki nem tud arabul, az ne beszeljen arabul. Én például nem fogok vitatkozni a felett, hogy a lánczhid vagy az eskütéri hid szerkezete jobb-e ? de annyit mondhatok, hogy az eskütéri hid olyan mint egy Nomus, a lánczhid pedig mint egy arab telivér — én a lánczhidon fogok menni, tessék menni a Noniuson, ki ér előbb Budára?? Báró Podmaniczky Géza. * » * Hogy minő constructióval bir a telivér ló, (mind csontozat, mind izomzatra nézve) ezt igen találóan irta le Hammersberg László orsz. képviselő e lap mult évi 4. szániában, s hogy mily nagy és javitó hatást tesz vérével a hozzá illő félvéranyag javítására : azt elismerte és kimondta az 1901-ki Országos lótenyész-anket, melyet Darányi minister azért is hivott össze, hogy a Iájfajta-tenyésztés, továbbá az angol telivér és félvér, valamint az arabsió további tenyésztési kérdésében ítéljen. Lásd a V. és V.-lap 1901. évi 3. és 4. számában. A föszerk. Néhány szó Lázár műegyetemi tanár urnák a «Magyarország» politikai napilap november 1. és 15-iki számaiban megjelent czikkeire. Erdélyből kapjuk az alábbi czikket oly férfiutói, ki hosszú idők óta alapos ismerője lótenvésztésünknek. Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! Miként a régi trombitás szürke ló, mely a zsidó kordéja elé fogva haladt az országúton, - hallva a lovasezred kürtjét, gazdástul és kordéstul a glédába futott, — épp ugy mint a szolgálatból elbocsátott rokkantnak nvilvánitott katona felveszi rozsdásodott szablyáját, — hogy avatatlan kezek által feldúlt béke helyreállításában segédkezzék, — hasonlókép kikerestem elrozsdásodott tollamat, hogy az előttem tisztelt és még a nyolezvanas években ismert tanár ur merész szárnyalású czikkével (nem mondom szembeszálljak, — mert arra nem alkalmas) foglalkozzam. A gépészeti tudományokkal régebben foglalkozván, olvastam és ismerem kiadott müvét, és ebből arról győződtem nieg, hogy alapos tanulmány és gyakorlati, tapasztalati munka (a mennyiben csekély tehetségem bírálhatja meg) ép ebből kifolyólag, bámulatba ejt, miként és mily indokból vállalkozott a tisztelt tanár ur a lótenyésztés irányítására véleményt illetőleg tanítást koczkáztatni. Vannak jó tanárok, de írni nem tudnak, vannak kitünö lótenyésztők, de tapasztalataikat vagy nem akarják, vagy nem tudják papírra tenni, ám ! mért vállalkozik egy technikai téren kiváló állást foglaló tanár oly térre lépni, a mely kivül áll tudás körén. Mi az a lótenyésztés ? Ezt könyvből megtanulni nem lehet, alapul szolgálhatnak ugyan a megjelent munkák, de ebhez a ló ismerése, jó, söt kitünö szem, hosszas gyakorlat és tapasztalás kivántatik, e mellett más sem merészel mindenki tollhoz nyúlni, birálat szempontjából, minthogy ily kérdés országos kérdés. Helyesnek találom, hogy a földmivelésügyi m. kir. ministerium Lázár tanár ur czikkére nem reflektált, — mert hisz hasonló és többféle támadásoknak van kitéve. — Elismerem az igen tisztelt szerkesztő úr becses lapjának f. é. 105. sz. a. erre vonatkozólag válaszul kiadott feleletének helyességét, de — nem ayugodhatom meg annak végérvényes határozat*: jan. t óban egyetértek, hogy a politikai lapok szakszerű c: ekeket csakis ahhoz értök utján közöljenek, — de 1 л azok ? Előbb emlitém, hogy a lótenyésztéssel foglalkozók /agyoni állásuk, elfoglaltságuk és egyéb indokok folytán a sporl irodalmat csak ritkán gazdagítják észleleteik és tapasztalataikkal, — és talán helyesen, — mert egy kiváló lótenyésztő szava nagy súlyt fektet kezdő lótenyésztőre, — néha megesik, hogy e szó egyéni meggyőződés lévén — sok előre nem látható bajt okozhat. A sport-iró mérlegeli mindig a tapasztalatokat és a gyakorlatiságot, s jól meg kell fontolnia, a mit ir vagy mond. Ismertem a régi múltban egy W. hirneves professort a bécsi felső gazdasági iskolánál, aki az ö «

normal Pferde themájátó! el nem tért addig, mig tanulói és mások annak ellenkezőjéről hosszú idők során meg nem győzték. Nem elég a ló küllemét bírálni, — nem szabad a faj és fajtát ócsárolni, — nem lehet a különböző faj tenyésztésébe bocsátkozni addig, — mig a bíráló a ló eredetének tanulmányozásával nem foglalkozott. Hasonló ezzel az egykori festő, — ki egy nőt akart festeni, — a legszebb fö, arcz, szem, orr, száj, stb., de mindegyiket más után kölcsönözte — amelyből egy torzalak szülemlett. Részemről csak ilyennek képzelhetem ama képet, melyet a tisztelt tanár ur magának alkotott ; — és valószínűleg a lótenyésztéshez értök hasonló nézetben lévén, átadják e képet az ahhoz értőknek elbirálás végett. Nem tanulmányozta czikkiró ur magyarországi lótenyésztésünket, tessék elolvasni Gorove miniszternek 1870-ben az országgyűlés elö terjesztett ez irányú jelentését, a mely az országos lótenyésztésnek a császári és királyi hadügyminisztériumtól történt átvételét tárgyazza. Jó lett volna azt is elolvasni, mi volt akkor akivitel («jó formán semmi») s ha tudja mennyi ma, nem jajdulna fel, hogy csak 23 millió korona értékű ... (ebben jó lenne ha a minisztérium bővebb statisztikai adatot bocsátana nyilvánosságra)*) a mi nézetem szerint kissé alacsonyan van becsülve. Becses lapja válaszát kénytelen vagyok kiegészíteni azzal, hogy a községek saját ménjükkel való ellátásában annyira elfogultak, — hogy mint például az *) Mióta javult meg lótenyésztésünk ? Bizonyára mióta a telivértenyésztés a versenyek elterjedése által oly nagy mérvű lett, hogy az általa produkált félvérek az egész ország ménes szükségleteinek több mint a felét produkálják. Lásd az e lapokban több mint évtized óta majd minden évben a méntelepek kimutatásában látható számösszegeket. Söt a licenciáit mének kimutatását is. Föszerk.