Vadász- és Versenylap 45. évfolyam, 1901

1901-12-17 / 103. szám

A nuinkáskérdések, a phylloxera pusztításai, a nép nyomora egyre szembeszökőbbek lettek s hozzájárult a gazdasági kérdések — köztük a kiegyezés — egész lánczolata. Erős ember kellett a gátra s ekkor vette át Darányi Ignácz a minisztérium vezetését. Az államférfiak történetében bizonyára ritkaság az az asszimiláló képesség, gyors itélet s mondhatjuk intuiczió, melylyel orgánuma lelkébe látott, annak minden részletére programmot dolgozott ki, jeles munkaerők megválasztásával a függőben levő ügyeket dűlőre juttatta és minisztériumának nemcsak feje, hanem is lelke lett. A rája háramlott kérdések ma már javarészt el vannak intézve és nem papiroson, mert egyik legfőbb érdemét hallgatnék el, ha nem emelnék ki, hogy tevékenységének zsinórmértéke az volt : a praktikus élethez alkalmazkodni, nemcsak a gazdákért s a népcrt, hanem a gazdákkal s a néppel dolgozni. Munkásságának ez adja az életmelegét s erejét. Tárczájának nem voltak kedvenczei s nem voltak mostohái. s uj intézményekként a keszthelyi gazdasági tanintézet, a földmivesiskolák,. az állatélettani (bakteriológiai) kísérleti állomás, a földtani intézet stb., fűződnek a miniszter nevéhez. A gabonauzsora meggátlása, a rutén-akczió, a népies gazdasági kiadások, a borhamisítás megakadályozása, az állatorvosi közszolgálat államosítása, kopár területek beerdősitése stb., mind oly expediensek, melyeknek az ország nagy hasznát látta. E munkakörben az országos lótenyésztés emelésének tényezőit is megtaláljuk. Külön kell azonban megemlítenünk, hogy a mezőrendőri törvény végrehajtásával 1904-ben a tenyésztés egy fontos tényezője lép életbe, hogy az 1900: XVII. t.-cz. a ragadós lóbetegségek meggátlását fogja eredményezni a lószállitás ellenőrzésével, hogy a katonaság által elvont jeles anyag a miniszter közbenjárása folytán succesive ismét visszajut a kisgazdákhoz. Az állami ménesek száma is kettővel szaporodott: a gödöllői és a kolozsi gazdasági ménesLossonczy Mihály ministeri tanácsos. Minden kérdés őszinte jóbarátot talált benne, minden jogos irány hathatós pártfogót. Csak főbb vonásokban emiitjük meg Darányi működését, mikor az alábbi adatokra hivatkozunk. Az 1896 : V. t.-cz. a filloxera által elpusztított szőlők rekonstrukczióját indította meg, az 1898:11. t.-cz. a munkaadók és mezőgazdasági munkások közti jogviszonyt szabályozta s mindakét fontos, sőt égető kérdést biztos mederbe terelte. Az 1898 : V. t.-cz. a mezőgazdasági statisztikát állapítja meg s gyümölcse hatalmas öt kötet, mely a számok fényével világítja meg gazdaságunk álláspontját s ugy a tudósnak, mint a praktikus gazdának nélkülözhetetlen iránytűje. A miniszter hajtotta s hajtja végre az 1894 : XII-ik, a mezőgazdaságról szóló törvényt, mely az állattenyésztést magasabb színvonalra emeli s üzemszempont vezette Darányit, mikor Ausztriával való állatforgalmunkat uj alapra fektette. 1896-ban létesült a mezőgazdasági muzeum, mely ma már állandó jellegű Nagy Gábor cz. ministeri tanácsos. sei. Gödöllőn Kis-Noniusok, Kolozson angol félvér öregbiti az ország lótenyész-intézeteinek számát. Az előbbi helyen hatvan, az utóbbin százharminczra rug a kanczák száma. A fogarasi ménes rekonstrukcziója is az utolsó hat esztendő számlájára tartozik, az angol és arab telivérek importálása pedig közismertebb semmint külön kellene jelentőségökre utalnunk. A bábolnai ménes parancsnoka most is Keleten jár, a kisbéri apamének száma pedig nemrég szaporodott a sokat igérő Kilcock-kal. A miniszter természetesen nagy súlyt helyez a katonaló tenyésztésre, az exportra, mely évről-évre tetemesen emelkedik s a tenyésztőkkel való szorosabb kapcsolatra. Ezt czélozzák az egyéves mének vásárlásai — a csanádmegyei parasztgazdáktól nem egy csődör került már a méntelepekhez — sa nagyobb tenyésztőkkel kötött en bloc vételi megállapodások. Végül külön emiitjük meg a tájfajta tenyésztés megteremtését. E czélra már az idei I i