Vadász- és Versenylap 45. évfolyam, 1901

1901-06-14 / 43. szám

1901 junius 14. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 299 Utóhangok az ez évi kassai versenyekhez. Egy mostanig nem divatozó és előfordulni nem szokott incidens — mely magát a folyó évi kassai versenyek második napján, a Fiildmivelésügyi m. kir. minister dijában, előadta — birt engemet arra, hogy szokásom ellenére tollhoz nyúlva, igy hiv­jam föl különösen : «a Magyar Lovaregylet,» — de nem különben kivétel nélkül minden hazai vidéki versenyegylet igazgatóságának figyelmét arra, — hogy az alább leirt «uj» versenylovaglási módnak a jövőben eleje vétessék és ismétlése megakadályoz­tassák. Ugyanis Kassán — a fentnevezeit napon és ver­senyben — melynek egy 1500 korona díjjal dotált 3200 mét(r távú akadályversenynek kellett volna lennie — három ló ment urlovasok alatt az in­duló oszlophoz. A 3 ló lépésben indittatott s ugy lovagoltatott az első akadályig, ez előtt körülbelöl 50 méternyire vágtába ugrattattak be, — de az aka­dályon tul rögtön ismét lépésbe vétettek. ílgy lett belovagolva az egész akadályversenypálya f része, mig az utolsó akadály előtt vágtázni kezdett a me­zőny, — és a 3200 méteres akadályversenyből lett egy körülbelül 800 méter távú sikverseny. Ezen egész különleges lépésverseny 18 hosszú perczig tar­totta a közönség türelmét a kínpadon. Hogy mi indította a lovasurakat ezen váratlan és meg nem szokott versenylovaglási módra, — azt nem tudom, — nem is fürkészem : de bármi lett légyen ennek indoka, azt helyeselni nem lehet ; és mivel hallgatásunk által egy legalább nekem veszé­lyesnek látszó praecedenst szentesíthet mint olyan, ki a versenysporttal már elég régen előszeretettel foglalkozom és mint a «kassai Versenyegylet» igaz­gatóságának elnöke kötelességemnek tartom az úgyis sok - llenséggel biró — gyakori támadásoknak kitett — versenysport érdekében felszóllalni. Ha ilynemű versenyekkel fogjuk «mullattatni» a nézőközönséget, — ki'ezen esetben egy 3200 méter távú akadályversenyben s nem egy 800 méteres sik — vagy egy gáttal biró — ha ugy tetszik gátver­senyben — tette fel pénzét az általa választott lóra, — akkor ne csodálkozzunk ha esetleg — csalódva combinátioiban — a publicum elidegenedik pályáink­tól s ennek folytán elmarad. Nézetem szerint ez a legbiztosabb mód az úgyis gyér törzsközönséget el­idegeníteni, a mely mostanig hü látogatója volt versenyeinknek s mely azokat fentartotta. Lehetnek ugyan talán nagy ritkán esetek, a hol imitt amott — egy nehéz akadályokkal bővelkedő pályán, — a hosszú táv és mély föld által oda lesz­nek a lovasok utalva, hogy lovaikat versenyközben kissé szuszhoz juttassák egy lassúbb iramba vétel által, — vagy talán bukás, — kitörés stb. esetleg oda kényszerítheti a versenyzőket, hogy a vágtát egy időre megszakítsák, de azért itt sem fog elö-> fordulni, hogy az egész pálya lépésben lovagoltassék be, — mint a hogy az Kassán történt. Nálunk a legkomolyabb és legerősebb steep­lechase pálya Pardubitz, — Angliában : Liverpoole ; az elsőn későn ősszel,, — a másodikon kora tavasz­szal tartatnak meg a versenyek. Nagyon sokszor megtörténik — a rendesen erős időszak folytán — hogy ugy itt, — mint amott tul mély a pálya, de azért itt sem tartják szükségesnek a lovasok az egész distancziát nyugodt lépésben lovagolni be. Ha tehát ezeken a pályákon is tudnak a lovak sebesebb vagy lassúbb iramban végig vágtázni, — mennyivel in­kább lehet megkövetelni, hogy ezt egy vidéki pályán is megtegyék, — hol még megközelítőleg sincs ko­molynak nevezhető akadály. Ha el is fogadnám talán, hogy a nagy pályák, — hol a sport iránti érdeklődés meggyökeredxett — néha-néha ehhez hasonló eseteket elbírhatnak ma­randandó káros következmények nélkül, de ha a nagyon ingatag alapon álló vidéki pályáinkon — hova a néző közönséget édesgetni kell, s hol az a legnagyobb előzékenységet méltán követeli a ver­senyintézőségtől az ily versenyek gyakorivá válnának : akkor a publicum nagyon hamar hátat fordit a ver­senyeinknek s oda fog menni — nagyon természete­sen — hol pénzéért azt élvezi, a mit várt ; ily körül­mények közt aztán a kőz nséget a versenysport iránti közönnyel vádolni nem lehet. — Néző közön­ségre kivétel nélkül minden pályának feltétlen szük­sége van, mert e nélkül egy pálya sem tarthatja fen magát. Óvakodjunk tehát attól, hogy a publicum ilyen nem várt kellemetlen meglepetésekben részesüljön. Egy, ezen versenyhez nagyon közel álló régi jó barátomnak, — kivel külömben nagy örömömre néze­teink majd mindig egyeznek — rögtön akkor mondtam hogy az ilyen esetek ismétlését el kell kerülnünk, mire ö vállat vonva azt az éppen nem várt választ adta, hogy «ez egy megengedett dolog, — ez min­denütt ugy van vagy lehet, és annak daczára, hogy ö ezen esetet nem éppen nem helyesli, szükségét nem látja ezen változtatni, de különben is most az egyszer panaszra okunk nincs, mert ez volt Kassán az idény legszebb versenye, — a mennyiben a három ló közel jött be egymás mellett.» Nohát kérem, ha ez mindenütt igy van, ugy az mindenütt nagyon roszul van ! Ha meg van engedve egy versenyt igy lovagolni, — miért ne szabadna az egész programmot igy morzsolni le ?! Ily körülmények közt kizárólag csak magunkat fogjuk okolhatni, lia a néző közönség teljesen kimarad. Ha a néző közön­ség galopp versenyeket remél látni és lépésverse­nyekkel vendéglik meg a szereplök, és az ezt rossz néven veszi : azon nem csodálkozzunk. Kérdem tehát szükséges-e az ebbeli intézkedés vagy sem ? Nézeteim szerint elkerülhetetlenül szükséges, — s tagadom, hogy az alapszabályokat megváltoz­tatni vagy kitoldani ne lehessen, ha azok hiányos­ságát az ember belátja és ez által versenyügyünk javát éri el és a publicum érdekeit megóvja és védi. Nem kétlem, hogy mindazok, kik versenyügyünk javát igazán szivükön hordják — magukévá teszik nézetemet és oda fognak működni, hogy az ilyen semmi által sem indokolt kiforgatása a verseny föl­tételek intentiójának és a publicum megtréfálásának — még csak az eshetősége is megakadályoztassék az által, miszerint toldassanak meg versenyalapsza­bályaink azon ponttal : hogy «minden versenyben — az igazgatóság által elfogadhatónak látott fontos okok nélkül — annak meg nem szakitott vágtábani lefutása megkövetelte­tik, különben érvénytelen a verseny és a dij nem adatik ki » — Sikversenyeknél pedig határoztassék meg azon idő maximuma, a mely alatt egy kilométert be kell futni, hogy nevetségessé ne válljon a verseny egy szabadon választható jármodor alkalmazása által ; egy szóval hassunk oda, hogy a galopp versenyek valóban galoppban lovagoltassanak is. Miután engemet csakis versenysportunk érdekeinek megóvása vezérel, — nagyon természetes, hogy min­dé. i ez irányú — az én javaslatomnál esetleg czél­szerübb — intézkedés előtt a legnagyobb örömmel fogok meghajolni. Ismétlem tehát, hogy nyomjuk el csirájában és pedig mielőbb és a legerélyesebben az ilyen secesziós versenylovaglási módnak a lehetőségét is, minek el­mulasztása által esetleg még azt is elérhetnénk, hogy az illető dijadományozók subvenliojukat is meg fogják vonni az egylettől, ha látják, hogy arra sem érdemesitik a versenyzők dijukat, hogy a pályát érte körül vágtázzák. — Vegyük bármely vidéki pályán komolyan a versenyeket és ne tegyük azokat nevet­ség tárgyává. Kelt Mándokon 1901. junius hó 14-én. Gr. Forgáeh László. ORSZÁGOS LOTENYESZTES, Figyelmeztetés. A m. kir állami méntelepek ménanyagának osztályo­zása, illetve selejtezése a következő napokon fog meg­tartatni, u. m : Debreczenben julius 15-én Szatmár-Németiben » 16-án Turia Remetén » 18-án Eperjesen » 20-án Rimaszombaton » 22-én Sepsi-Szent-Györgyön » 27-én Homoródon » 28-án Deésen » 29-én Székesfehérváron augusztus 2-án Bábolnán » 3-án Nyitrán » 6-án Palinban » 9-én Nagy-Atádon » 10-én Nagy-Körösön » 11-én Dorozsmán » 12-én Békés-Csabán » 14 én Baján » 16-án Verseczen » 18-án Ezen alkalommal az érdeklődő tenyésztők és ügy­barátok, mint egyébkor, ugy most is szivesen lát­tatnak. A méntelepeknél a jelzett napokon kiselejtezett, tenyésztésre még használható mének mindjárt a helyszínén el fognak adatni. M. ki", földmivelésügyi Minister. Lókivitelünk Aföldmivelési minisztériumban össz­szeállitott statisztikai adatok szerint lókivitelünk ör­vendetesen fellendült niert mig 1899-ben mindössze 39,416 lovat exportáltak, addig tavaly a lókivitel 57 ezer darabra szökött s a lótenyésztő gazdák 42 mil­lió koronát kaptak exportált lovaik után, Az idei eredmény sem marad hátra a mult évi mögött. A kivitel Olasz- Francziaországba és Anglia gyarmatai felé irányul. Örömmel regisztráljuk e közleményt, de némi kétely vegyül hozzá, mert ha 57,000 lóért 42,000,000 koronát kaptunk volna akkor átlag 736 ko­rona lenne, mit kissé magasnak tartunk j ajánljuk ezt a statisztikusok figyelmébe ! A lótenyésztés fejlesztése A földmivelésügyi mi­niszter a mult év folyamán negyven gazdasági egyesü­letnek 18.960 korona összeget utalványo ott, hogy azt lódijazásokra forditsák. hogy igy különösen a kis­gazdákra a lótenyésztés fejlesztés érdekében minél inkább hassanak. A folyó évben szintén jelentékeny összeget fog a miniszter e célra forditani. A lóte­nyésztés fejlesztésére jelentékenyen kihat az is, hosy az állam maga is sok lovat vásárol; legutóbb 339 egyéves méncsikót vásárolt 156—526 koronával, még pedig legtöbbnyire kistenyésztöktöl. A bábolnai törzsménekhez az idei fedezésre érkez­tek : Széli Kálmán miniszterelnök rátóti uradalmá­ból két arabs-kancza Irma és Fáczáu, mindkettő mellett csikó van Shagya Xl-töl és fedezve lesznek az emiitett apaló által — Továbbá a sárvári berezegi uradalomtól Szennyes nevü kancza tavalv csikója volt Shagya Xl-töl. ezidén pedig Koheilan 1. által lett fedezve. Ugyanezen uradalomtól tavaly Szalon­kának is volt csikója Shagya Xl-töl az idén nem ött el a kancza. — Pfeifer Lipót ur Visnyevcei (Hor­vát-Szlavon orsz ) földbirtokosnak is voltak itt tavaly kanczái. s szét osztva'lettek : egy Shagya, egy Sakin­tola és Sylvide ; az először nevezett Shagya X I tői az utóbbiak O-Bajánnal : sajnos, hogy nem tudatta lettek-e csikóik. VEGYES. Tisztelt előfizetőink közül figyelmeztetjük mindazokat, kik a folyó évre még egyáltalán nem fizettek elö, vagy kiknek előfizetésük már lejárt vagy junius végén lejár, miszerint mai szamunkhoz postautalvány van mellékelve ; kérjük ennek felhasználásával az esedékes előfizetési összeg mielőbbi szives beküldését, nehogy a lap további küldését beszüntetni legyünk kénytelenek. A kiadóhivatal. Társas kirándulás Sarajevóba! A f. é. junius 29. 30-án tartandó Saraje­vói versenyek alkalmából társas kirándulás rendeztetik. Indulás Budapestről keleti pályaudvar junius 28 d. u. 2 óra 40 p. Érkezés llidsére junius 29. d. e, 8. óra. Indulás Ilidséröl junius 80. d. u. 6 óra 19 p. Érkezés Budapestre julius 1. d. u. 1 óra 5 p. Részvételi jegy ára 100 korona, melyben benfoglaltatik az oda- és visszautazás első osztályban (hálókocsival a bosnyák határtól Ilidzéig) továbbá lakás, ellátás, belépti jegy a versenytérre és kocsi a versenytérre. Jelent­kezéseket elfogad dr, Magyar László, a Ma­gyar Lovaregylet vezértitkára. Frank Hesp rehabilitalva ! A súlyosan bűn­hődött jockey mindkét Lovaregylet e hó 11­iki határozata alapján ismét vissza nyerte lovaglási engedélyét. Fadlalali el Hedad Mihály ezredes f. hó 12-én utazott el Törökországba s junius 27-én fog vissza­térni. Valószínű, hogy az ottani (lapunkban már ismer­tetett) állami ménesek egyikét-másikát fogja meg­látogatni. Durmann Jenő főhadnagy (Durmann altábornagy szeretetreméltó fia és ügyes méneskari tiszt) szabad­ságot kapott s f. hó vége felé hosszabb utazásra indul a Svajcz, Francziaország slb. felé. A hires cobhami ménesről legközelebb ismertetést hozunk dr. Rosner munkatársunktól, ki azt mr. W, Allison társaságában látogatja meg. A Grand Prix napjára'1 visszamegy Parisba, s erről is azonnal ér­tesítést küld lapunknak. A krakkói versenyekről szintén lapunk egyik munkatársa Sebők Viktor ur fog eredeti tudositáso­kat küldeni. Szombat este : kisjenöi nevezések; Szombat és hétfő este : tatai nevezések Kedden délután jelenik meg lapunk legközelebbi száma, mely már közölni fogja a két első krakkói nap versenyeiről szóló tudositást és az összes tatai nevezéseket. Kara nincs teljesen rendben; azért nem futott az Aaron Handicapben a várakozásokhoz képest és azért nem ment el Hamburgba. Hosszabb pihenőre van szüksége. Cash Sloan, a «nagv» Sloan öccse, ki mint Reszke Jean jockeyja Oroszországban lovagol, a varsói mee­tingen szalcadatlanul egymásután 15 versenyt nyert ! Scharbe ma délután fut a hamburgi nagy handi­capben (1С 000 mka, 3200 m,) melyben 62} kiló a súlya s Tarai lovagolja. Nagy feladat előtt áll Péchy lova, s hogy győzelmet arathasson legjobb képes­sége birtokában kell lennie. Mars-ot gr. Orssich Páltól megvette báró Ludwigs torff Alfons főhadnagy.

Next

/
Thumbnails
Contents