Vadász- és Versenylap 45. évfolyam, 1901

1901-06-14 / 43. szám

1901. junius 14. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 297 Amerikai training! (A Rohonczv-Iovak győzelmei alkalmából). A bécsi nyári meeting alatt lezajlott események között legtöbb eszmecserére Foster amerikai trainer bécsi sikerei adtak tárgyat sportkörökben. A siker valóban rendkivüli, amit Rohonczy Gedeon lovaival Foster igen rövid idö alatt elért. Érdekes, hogy Foster a tavaszszal Morgannal jött be Amerikából, s Morgan azzal állított be Rohonczy Gedeon úrhoz, hogy hozott számára Amerikából egy trainert, akinek keze alatt minden ló meg fog javulni, s a Rohonczyistálló érdekében a legmelegebben ajánlja, hogy Ezermester és társai a Foster gondozására bizassanak. Rohonczy ur azonban nem adta lovait Foster kezeibe, mondván : hogy ö meg van trainerjével elégedve, aki hü, ragaszkodó és szorgalmas, s aki tavaly képes volt a Szent László dijat megnyerni Ezermesterrel. Foster tehát istálló nélkül Őgyelgett hazánkban, mig Antonius kezébe nem került, melylyel pár hét alatt valóban meglepő sikert tudott aratni. ból Ítélve, 20 fonttal lehet öt jobbnak tartani, mint volt akkor, midőn J. Reeves kezei alatt a legjobb volt. Pár hét alatt eme sikerek megdöbbentettek mindenkit, a ki gondolkozik, s már mi is hangoztattuk, hogy az amerikai training-rendszer megbecsülhetetlen előnyöket rejt magában. A tények beszélnek, de Angliában is oly lovak nyerték meg az idei Derbyt és a Kanczadij at, melyek amerikai módszer szerint lesznek idomitva. Tény az is, hogy az öreg Waugh, a ki elismert tekintély az angliai proffesszionatusok között, egy levelében azt irta, hogy az amerikai-training kézzel fogható sikereivel szemben az angol iskola elbénul, s tenni kell valamit, mert ki nem fogják állni a konkurreneziát. De hát miben áll tulajdonképen az amerikai training, s miben különbözik az angoi iskolától ? Az természetes, hogy a jó Foster nem fog iskolát nyitni, hogy rendszerét mindenkivel közölje, s módszerének minden csinját-binját másoknak az orrára kösse. Az amerikai trainingben a lovak egész más gondozásban részesülnek ; oly aprólékos Istrandja arabs telivér mén Paur Hugó udvari titkár felvétele. Még mindenkinek élénk emlékezetében áll Antonius két nagyszerű győzelme a pesti tavaszi versenyek második felében, melylyel Foster ügyességének már is nyomatékos jelét adta. S ámbár Antonius már akkor jobb volt, mint bármikor más trainer kezei alatt, sokan véletlennek tulajdonították a sikert, mondván : hogy más lovak is javultak s Antonius-sal Fosternek szerencséje volt. A Rohonczy-istálló lovai egymás után vereséget szenvedtek abban az időben, s Rohonczy ur — látva az Antonius-szal elért sikert — haladéktalanul Foster gondjaira bizta istállóját, és ámbár az idö meglehetős rövid volt, a bécsi nyári meeting zártáig mégis oly meglepő volt Foster- ténykedése, hogy a turf világban egész forradalmat idézett elö. St. Cleofásból klasszis-lovat csinált, mely a Derbyben harmadik lett, s azután a Buccaneer-versenyt nyerte meg. Hamamelis circa 18—20 fonttal jobb, mint áprilisban volt, Peregrinus klasszis lovakat ,birt megverni, Esti csillag félre-fogott nyakkal canterben verte meg a Derbyben ötödiknek futott Eleget-et és Antonius a Lady Patroness-versenyben oly sikert aratott, hogy utolsó formájáés egyéni minden egyes lónak az ellátása és kezelése, hogy leghelyesebben fejezzük ki, ha azt mondjuk, hogy az amerikai trainer joformán dajkálja a lovát, s foglalkozik vele kora reggeltől estig. Az amerikai trainer hasolithatatlanul többet mozog a lóval a szabadban és a napon, anélkül, hogy túlsókat galoppoztatná. Nem kitartásra, hanem gyorsaságra dolgozik velük, a canter munka igen kevés, ritkán és igen rövid távolságra hagyja lovait menni, de gyorsan, mert időre trainirozza őket. Gyors galopp, trial vagy versenv után a ló ápolása a fődolog, s dörzsölés és massage által oda hat, hogy a megerőltetett szervezet felüdüljön, s a felfokozott étvágy a megerőltetés folytáni eröveszteséget fokozottabb mérvben pótolja. Az amerikai trainer nem akar 30—40 lovat trainirozni, ö 10—18 lóval tökéletesen beéri, mert különben nem képes mindenikre oly aprólékos gondot forditani, mint azt szükségesnek látja. Hogy mi mindent csinál még, vagy nem csinál az amerikai, arról mint fentebb mondottuk nem tudunk referálni, de tény, hogy a Foster gondja alatti lovak kitűnően néznek ki, s duzzadnak az izmoktól, s a lovak oly erőben vannak, hogy öröm rájuk nézni. Az istálló-tulajdonosok között sokan ugy gondolkoznak, hogy Amerikából fognak maguknak a jövö idényre trainert hozatni, amin a Forster megdöbbentő sikerei folytán épen nem lehet csodálkozni. Nem tartjuk érdektelennek felemlíteni azt a tényt sem, hogy ezelőtt két vagy három esztendővel, egyik nagyobb training-telep tulajdonosánál egy L. nevü egyén jelentkezett, s arra kérte az illető tulajdonost, hogy alkalmazza öt versenyistállójánál, ö amerikai módszer szerint akarja a lovakat idomítani és lovagolni, s garantirozza, hogy pár hét alatt minden ló meg fog javulni, s felette fog állni annak a klasszisnak, melyben addig mozgott, s igy minden lóból nyerőt fog csinálni. Ez az L. nevü egyén hivatkozott arra, hogy hosszú éveken át Amerikában egyes versenyistállókban mint abrakmester és munka jockey volt alkalmazva, hogy számtalanszor lovagolta a vezető lovat a munkában Tod Sloannal, s hogy a lovaknak amerikai módszer szerinti gondozásában, idomitásában és lovaglásában jártak, s esküdött reá, hogy pár hét alatt jelentékeny sikereket fog felmutathatni. Az illető istálló tulajdonos — kiben a vállalkozási szellem tehát nem hiányzott — megengedte, hogy L, az ö training-telepére jöjjön. A trainer azonban igen hosszú arczot csinált, midőn a jövevény megjelent, s a munkában az ö lovaira felült. Akkor még ismeretlen volt nálunk az amerikai lovaglás, s épen ugy, mint Morgan első szereplését nevetés kisérte, L.-nek lovaglási modora felett is szánalmasan mosolyogtak a telep angoljai és magyarjai. Miután pedig a trainer az ownernek azt a kijelentést tette, hogy ö nem hagyja a jövevény L. által lovait elrontani és letöretni, másod vagy harmadnapra az amerikai abrakmester eltávolíttatott a telepről s Isten tudja, holvan azóta. Mindezek elmondása után pedig várakozásteljesen nézünk a jövő elé, hogy az amerikaiaknak a lóversenysport körüli elvitázhatlan sikerei folytán, mi minden fog nálunk is történni. Istrandja, arabs telivér mén. «istrandja» arabs telivéri Ö Felsége a török Szultán ajándékozta Fülöp orleánsi herczeg Ő kir. Fenségének viszonzásul a herczegnek Konstantinápolyban a Szultánnál tett legutóbbi látogatására. A lovat a Szultán megbízásából 1900. év szept. hó 26-án Youssuf Ziya Bey lovassági kapitány, a Szultán istállómestere, hozta személyesen Alcsuthra. A ló Konstantinápolyban elletett 1893-ban Botmértéke 149, szalagmértéke 161 cm. és szürke szinü. A ló pedigreeje török és franczia nyelven szines alapnyomatú papirra van irva, s kitünteti, hogy a mén a Koheilan-el-Adjouz családból származik, apja Djeilan arab 33, any, Muzeien arab 7, kiállította a pedigreet Faik, grand Ecuyer d. S. M. I. le Sultan. Remek példánya az arabs lónak, érdemes a bemutatásra. Megvételre kerestetnek szarvas-agancsok valódi koponyával és levetettek, úgyszintén őz és iramszarvas agancsok nagyobb mennyiségben. Azonkivül szarvas-szemfogak és vadsertés agyarak is, Átvétel esetleg a helyszinén. Ajánlatok az ár megjelölésével alábbi czimre küldendők : D. H. Rudolf Mosse Dresden. 1—3 Árverési hirdetmény. Oszlop község vadászterülete 1901 julius 4. B. m. és N. sz. Király községek vadásztarülete 1901. julius 15-én, Csesznek község vadászterülete 1901. julius 16-án mindig délelőtt 9 órakor 6 évre bérbe adatik. B. szt. Király. 1901. mnius 10. 1—3 A körjegyző.