Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-12-08 / 105.szám

644 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1900. deczember "22. arra indítana, hogy lovait helyre leggyakrab­ban még is kilovagoltassa». Ezen vélemény kapcsában legyen szabad nekem is, agy is mint sportirónak, ugy is mint verseny-istálló-tulajdonosnak, e tekin­tetben nézeteimet nyilvánítani, már abból a szempontból is, mert minden éremnek két oldala van. Ha versenvüzemünkben a helyre való kílovaglás kenyszere bizonyos alakban ki volna mondva*), annak sok jó és értékes eredménye lenne. Nagy mérvben elősegítené a versenyek tisztaságát s alkalmas volna az időről-időre felmerülő, gyakran alaptalan gyanúsításokat is kiküszöbölni, s ez oly eredmény volna, mely a nagy közönségnek a lóverseny-sport iránti kedvét és bizalmát, — s igy magát a sportot kedvelő közönséget is növelné: már pedig ez alárendelt kérdés nem lehet, mert hiszen a lóversenysport virágzá-a a nagy közönség részvételén alapul. Biztos védelmet nyújtana a lovasoknak; a látszatért senki meggyanúsítva vagy büntetve nem volna, s például a Hesp-eset sem történt volna meg. Az, hogy versenyüzemünkben a helyre való kílovaglás nem kötelező, az istálló tulajdonosok­nak nem nyújt oly előnyöket, hogy a helyre való kílovaglás kötelezővé tételéről legalább is beszélni, vagy azt óhajtani ne lehetne. Hogy a helyre kílovaglás a lóanyag idő­előtti elhasználását és igy kis mezőnyöket eredményezne, ez az állítás igen szük, i — lehet modani tarthatatlan — alapokon nyugszik. Az anyag elhasználódik ugy is; j a helyre való kílovaglás pedig ezt az elhasz- j nálodast csak igen jelentéktelen mérvben ; növelné. Némely istálló vagy trainer talán túlságos i nagy súlyt helyez arra, hogy lovait helyre ki ne ) lovagoltssa a handicapok végett, illetőleg j azért hogy a lovai a handicapokba jól jöjjenek j be. Csakhogy a sok routine-nal biró handi- j capperek a helyzetlen futások folytáu is oly I keveset engedtek az egyes lovaknak, hogy | azzal a pár fonttal a kézben, tulságo- ! san ritkán jutnak abba a helyzetbe, hogy handicapot nyerjenek, — s ha még is nyer- j tek handicapot, ugy a legtöbb esetben — csak kevés kivételtől eltekintve — időrendi javulást lehet e lovaknál constatálni, mely­lyel az illető handicapot különben is meg­nyerték volna. Ha a versenydijak szempontjából, az anyagi oldalát tekintjük a dolognak, csak a magam példájára hivatkozom, a ki saját lovaimat helyre rendesen ki szoktam lovagollatni, s a lovaim által nyert második és harmadik di­jak az össznyereménynek közel 2/ 6-öd részét tették ki a lefolyt esztendőben, ámbár a második helyek — különösen az osztrák Jockey-Club pályáin — sok versenyben nagyon is szerényen vannak dotálva. Pedig még azt is meg kell jegyeznem, hogy daczára annak, hogy lovaimat helyre kilovagoltatom, helyre fogadásokat nem szoktam kötni, mert a fogadások szempontjából, egy annak előtte nálunk nagyon ismert angollal egy vélemé­nyen vagyok, a ki azt szokta volt mondani: «A versenyben csak egy jó hely van, és ez az első.» Ha valaki lovait helyre is kilovagoltatja, még az az előnye is meg van, hogy minden­kor tisztában van lovai momentán verseny­képességével. s nem él illúziókban, hogy lova itt vagy ott lehetett volna, mert a jockey gyakran jóhiszemüleg félre vezeti a tulaj­donost. *) Például: valamely versenyben résztvevő lova 1 a lovasnak feltartani, vagy arról a pénzdíjjal hono" rált helyről hová ostorzás nélkül érkezhetett volna, visszamenni, csak akkor szabad, ha versenyköz­ben a ló vagy lovas épségét érintő baleset adta magát elő. Mindezeknél fogva tehát, ha valamikor illetékes helyen is szóba jöhet a helyre kílo­vaglás kényszerének kérdése, nem látnám át, hogy annak behozatala minő különös akadályokba ütközhetnék, feltéve hogy az istálló-tulajdonosok többsége sem volna ellene, s feltéve, hogy a második pénzek kérdése a Jockey Clubok által az egész vonalon mél­tányos rendezésben részesülne. F. B. Fedezési hirdetés Az 1901. évi fetLczési idényben az ászári ménesben (Kisbértől 15 percznyire) fedezni fog Gourmand az 1893-iki bécsi Derby győztese; ivadékai közül nyertesek eddigelé: Szomorú, Pattogó, Gau­driole, Gourgandine, Baranya stb. Fedezési dija: 2ré0 korona: csak 40 kancza fogadtatik el. Bejelentések az ászári ménesintézöséghez (posta Kisbér) intézendök. 3—3 Pályázat állatorvosi állásra. A gorazdai (bosnia-herczegovinai) államménes­ben létesített állatorvosi állás betöltésére 1901 január 15-iki lejárattal pályázat hirdettetik. Ezen állás javadalmazása a IX. fizetési osztályba lévén sorozva, igy 3000 korona fizetéssel és 400 korona pótlékkal van összekötve. Pályázók kérvényeiket a sarajevoi « /Landes­regierunghoz» intézzék s a következő okmányok­kal szereljék fel: a) keresztlevél, b) állatorvosi oklevél, c) eddigi működésűkről szóló bizonyítványok, vala­mint megkívántatik, hogy az illető valamelyik szláv nyelven beszéljen. Azok a pályázók, kik valamely cs. és kir. avagy m. kir. államménesben, továbbá a monarchia vala­mely nagyobb magánménesében már megfelelő praxist végeztek, előnyben részesülnek. Sarajevo, 1900. november 2'2-én. A bosnia-herczegovinai országos kormány. 1* * cs a í^l éfjSZBljŐSZ # Budapest, # Váczi-utcza 25. szám. # # # # # # * * # # # # * Ajánlj* saját készítményét aranyban, szUstben és drágakövekben. Különlegességek: phantasietárg jak. verseny- és vadász-dijak saját mintá­zatonkint. Fedezési Hirdetés. Harvester Angol telivérmén, ap. Sterling a. Wheath-ear, J. Melbournetól; az angol Derbyben győztes (a Legernyerö Lulu, Akárhogy, Vőlegény stb, apja) 1901 évben fedezésre Egyeden van fel állitva. Fedezési dij : 400 korona. Ellátás Kisbéri tarifa szerint. Bejelentéseket elfogad Ménesintézőség Egyed (Sopron megye) 1—3 Apaméneink sikerei 1900-ban, ivadékaik nyereménynagysága szerint. Lapunk mult számában kezdtük megismertetni apaméneinknek ivadékaik révén ez idén a monarchia versenypályáin elért sikereit, s akkor kimutattuk azokat, melyek financialiter «100.000»-en felül állanak, jelen alkalommal ismertetjük azokat, melyek a 100.000-en alul sorakoznak. Megkezdi a sort Master Kildare, nyomon követi öt Beauminet, az első az apamé­neink közt bőven képviselt Stockwell — az utóbbi a Touchstone vérnek — volt méltó képviselője. Volt, mondjuk, mert mind a kettő elveszett már tenyésztésünkre, rövid idő­köz alatt mindkettő kimúlt. Az utóbbi években oly méltatlanul mellő­zött Bálvány, Buccaneer vére — folytatja a sort, s ha nem is nagy tettekkel dicsekvő ivadékokat láthattunk töle pályáinkon, azok — tekintve a nem épen fashionable anyákat — minden vonalon jól megállották helyüket. Jó volna tenyésztőinknek kissé több figyel­met szentelni Bálvány irányában, mert hisz tudjuk, a mi sok Gunnersbury, Cambuscan kanczáink gyenge Newminster vérének nincs jobb erősítője a Buccaner vérnél. Aztán ve­gyük csak figyelembe, hogy Bálvány már egy Botond an —- Carrasco, Lovag apjában — egy olyan utódot adott tenyésztésünknek, amely remélhetőleg az idők folyaman nagy­ban leend hivatva a Bálvány nevet dicsőí­tetni. Az abonyi ménes lakója a következő is; Beau Brummel, a Touchstone ver Orlando ágának képviselője. Bizony Beau Brummel is megérdemelné, hogy javára a reklám dobot kissé megpergetnék. — Elenyészően csekély a töle származó ivadékok száma az eddig emlitettekéhez képest; mindössze tizenegy Beau Brummel futott ez évben. De ezek közt ott találjuk a Trial stakes nyertest, Poloni­ust, a jelen év egyik legjobb fiyerjét Sarkan tyut, továbbá Adomát, mely sajnos az idén nem tudott ráduplázni tavalyi nagy formá­jára, a SZÍVÓS Néhát stb. stb. Jó bizonyítvá­nyok ezek az ivadékok a George Fiederick mén számára, mely ugylátszik ivadékaiban csakúgy ad gyors, a mint SZÍVÓS , lovakat; is. Egy szintén kevésre becsült stallion a kö­vetkező: Achilles II., szenczáczios nyertese az 1891-i bécsi Derbynek. Igaz ugyan, hogy mint versenyló — bár Derbyt nyert — nem volt valami kimagasló jelenség, de ugylátszik a ménesben utódjaira nagyobb mérvben tudja képességét átruházni. Hét ivadéka sze­repelt, köztük négy olyan, a milyent a «drága» apamének is büszkén vallhatnának utódaiknak. Jó versenyképes állatok, s meg­becsülendő tulajdonságuk, hogy erös oldala­kut a szivósság képezi. A megfoghatatlan módon kegyvesztett Arca­dian, egy Buccaneer unoka, Kisbér fia, ugyan­csak fényesen reáczáfolt a teljes mellőzésre. Mikor már úgyszólván semmiért sem kellett senkinek, bérbe vette öt Rohonczy Gida, de nem sokáig tartotta ö sem, pedig rövid török­becsei működése alatt oly lovakat adott Esterfi tulajdonosának, melyekkel ennek a passionatus istálló tulajdonosnak jó napjai lettek a turf mezején. Ivadékai közül ele­gendő, ha felemiitjük az idei év egyik leg­jobb, ha ugyan nem a legjobb, kétévesét: Ezermestert. Primás II, a Stockwell vér képviselője, a Kincsem unoka követi Arcadiant, nehéz dolog e ménnel tisztába jönni. Igaz ugyan, hogy csak elvétve kapott jobb minőségű anya­kanczákat, s azokkal utódaikban (Pandora, Dalffy) magára vonta a figyelmet, de általá­nosságban még sem sokat produkált. Pedig mennyit vártak töle a Dem tenyésztők; a tenyésztők (ök tudják miért?) annál kevesbbet,

Next

/
Thumbnails
Contents