Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-11-24 / 103.szám

626. A «doping» (Hatása a versenyló képességének fokozására s néha petyhesztésére. — Amerikai trainerek manipulatiói a fogadások tekintetében. — Alkalmazásának hátránya a tenyésztésre.) Három hónap előtt még senki sem tudott róla s ma minduntalan hallja az ember emlegetni. — Mi is az a «doping» ? — Amerikai ^találmány, még pedig nem is a legjavából. A doping nem más, mint a lovak képességének szabályozása vegyiszerek által. Vannak szerek, melyek a szervezetre ingerlöleg hatnak s az összes élet funkcziókat (okozzák, mig mások bágyasztólag hatva, csökkentik azokat. Az orvosi tudomány ezen tapasztalatait az amerikaiak behozták a trainingbe és ezek segítségével a legnagyszerűbb csalásokat viszik végbe. Ezen vegyiszereket lehet Pravaz-fecskendő segítségével bőr alá fecskendezni, a hogyan például a morphinisták élvezik a morphium hatását, de lehet őket bebőleg is alkalmazni folvadékok. zselatin kapszulák és pilulák alakjában. Természetes, hogy a vegyiszerek hatása alatt a lovak egyszer jobban tutnak, másszor minden kritikán alul, aszerint hogy minő szer lett alkalmazva; az illető állat pedig alapjában véve mindig ugyanazon kondiczióban van. A ki tudja, hogy minő szert kapott a ló, ehhez alkalmazhatja fogadásait. Alapjában véve tehát a «doping» be nem avatott embertársaink tudatlanságára alapított mesterkedés, magyarán mondva csalás, a mely kizárja a tisztességes, a fair versenyzést. Az amerikai trainerek gondozása alatt Angliában egyes lovak olyan formaváltozáson mentek át, a minőt doping nélkül megérteni és felfogni nem lehet, s ezért kezdték hangoztatni befolyásos oldalról annak a szükségét, hogy a doping tilalma a versenyszabályokba felvétessék és szigorú büntetés alá essék. Az amerikaiak ugyan igyekeztek tagadni, de védekezésüket lerombolta az a levél, a melyet Mr. L. de Rothschild ez ügyben a «Times»-nek küldött. Mr. Rothschild az amerikai Jockey club egy befolyásos tagjától levelet kapott, a melyben az illető kijelenti, hogy a doping valóban létezik. Régóta ösmerik, különösen a kisebb versenyiereken, a hol lelkiismeretlen állatorvosok alkalmazzák. Noha bőr alá fecskendezés alakjában történik ,de mivel egyrészt a szurási csatornát a szakértő hamar felismeri, másrészt a beszúrás helyén gyakran duzzanat támad, ennélfogva ujabban zselatin-kapszulákba teszik a szóban forgó szereket. A zselatin vastagságához képest a kapszula a gyomorban rövidebb vagy hosszabb idö alatt oldódik fel s a szer hatásának kezdete igy tetszés szerint szabályozható. A doping azonban nem olyan általánosan használt fogás, mint gondolható volna, mert egyes lovak sehogy se tűrik. Az amerikai versenyszabályoknak is van egy pontjuk, a mely erre vonatkozólag minden ilyen szer alkalmazását, s evvel egyúttal a mechanikai eszközöket is, mint minők a villamos sarkantyú és ostor, a legszigorúbban eltiltja. Látható ezen levélből — mondja Mr. Rothschild, — hogy nemcsak a doping, de a villamos sarkantyú se tartozik a mese országába hanem tényleg ösmert dolgok. — Hogy használtattak-e Angliában? Erre positiv adat még nincs, de az bizonyos, hogy némely lovak az amerikai trainerek gondozása alatt valami titokzatos és még nem ösmert kezelés folytán gyors és meglepő forma változáson mentek keresztül. Teljesen egyetért Lord Durhammel, hogy szigora rendszabályokkal kell rendezni a turf jelenlegi állapotát, a mely, hiszen mindenki látja, bármi másnak mondható, csak megfelelő és kielégítőnek nem. A bűnösöket rögtön és szigorúan kell büntetni. A lokális stewardok ismélelten büntettek amerikai jockeykat, de mivel a Jockey Clubnak Dem jelentették fel őket. ez utóbbi i,etn tehet egyelőre semmit. Pedig jó lesz vigyázni reájuk, a kik nemcsak pullolnak, hanem a versenyszabályok daczára is nyíltan és nagy összegekben fogadnak. Mihelyest kellő feljelentések érkeznek, reményli, hogy a Jockey Club olyan lépéseket fog tenni, melyek ezt a mármár elmérgesedő kérdést gyökeresen rendbe fogják hozni. Igy ir Mr. de Rothschild. Levelével egyidejűleg szinte kapóra jön az amerikai «Thoroughbred Record» újságban «Hidalgo

»-nak a czikke, a mely tenyésztési szempontból tárgyalja a dopingot. «Gyakran kérdeznek — irja Hidalgo — hogy Angliában tényleg jobb lovakat nevelnek-e. mint mi (amerikaiak) s én változatlanul tagadólag felelek. Mi több jó lovat nevelünk, mint ők. de csak azért, mert nagyobb tőkével és több tapasztalattal dolgozunk ha mégis az angol tenyész mének túlszárnyalják a mieinket, ez azért van, mert versenyczélokra nem lettek dop-olva. Ez teszi tönkre az amerikai lovak tenyész képességét. Statisztikai adatok ugyan még azt bizonyítják, hogy azon mének közül, melyeknek ivadékai a mult évben 20 000 dollárnál többet nyertek : 11 importált ménre jut átlagban 26,323 dollar nyereség, mig 12 belföldi ménre átlag 26.177 dollár, s ez alapjában véve majdnem egyenlő eredmény volna, de nem szabad szem elöl téveszteni azon körülményt, hogy akkor, a mikor ezen belföldi mének versenyekben futottak, a doping még teljesen ismeretlen volt\ .... De milyen lesz az arány tiz év múlva, mikorra a cocáin-fecskendő áldozatai már a ménesekben fognak működni ? Majd meglát|uk. Jelenleg legalább egy tuczat tenyészmént ösmerek itt, a melyek még nincsenek tizenkétévesek és majdnem teljesen impotensek! Nem képesek évek óta 2—3 kanczát vemhessé tenm. Egyik-másik már ki is lett herélve és kocsiba fogták. Itt. van például Formero; ez a ló egyik napon korteher versenyeket nyer, a másik napon eladó versenyben helyre se tud vergődni! Az utóbbi években 10,000 dollárnál jóval többet nyert s származása is kitünö a mennyiben aDyai ágon Pocahontas legjobb leányától Ayaconarától származik, apai ágon pedig abból a vérből, melyből egy Norton egy Freeland és egy Volante s mégis, tenyésztési czelokra nem adnék érte 100 dollárt se, hacsak nem látnám, hogy ivadékai is vannak. * * * Ez a «dope» baj ugylátszik, hogy az amerikai turf csődjét fogja maga után vonni. Most mikor a legjelesebb hippologusok belátják, hogy az Eclipse bentenyésztést csakis a Berod vér infusiójával lehet fenntartani, a melynek legjelesebb képviselője Hannover öt éven át volt első s egyszer második az apamének nyereségi sorában, a miért is ez a vér most a legkeresettebb, szinte borzad• k a gondolattól hogy a tenyésztést el fogjuk árasztani egy csomó impotens belföldi ménnel! A millionárius versenyzők könnyen mondhatják, hogy ilyen preparálás nem valószínű, mert elég pénz jön forgalomba nélküle is. Ezek az urak csak magukról beszélhetnek, de utóvégre ök is trainereket alkalmaznak és az utóbbiak tudják, hogy alkalmazásuk csak addig tart, a mig eredményekre, nyereségekre hivatkozhatnak, eredmény elérésére pedig minden mód jó, csak az eredmény látható legyen. A czél szentesíti az eszközt! Ezért senki se lehet b-ztos arról, hogy a lova nagy versenyek előtt nem kapott-e egy kis « segítséget». Mi lesz a vége ezen visszaélésnek, kérdi Hidalgo ? Mi? Hát az — feleli ugyan ö (az amerikai) — hogy egy évtized múlva vagy Anglia, Francziaország vagy Ausztráliába kell mennünk. ha lenyészménekre leend szükségünk, azaz oda, a hol ezt a praktikát nem ösmerik ! Ez komolyabb dolog, mint a ininönek a legtöbb ember tartaná. Az angolok már is névszerint emlegetnek egy amer,kai lótulajdonost, a ki ezt a praktikát alkalmazza. Én a magam részéről kétszer is meggondolnám, mielőtt egy amerikai származású tenyészni int vásárolnék, ha ez a mén két-három idénynél tovább volt trainingben s ezt megszívlelni, az Egyesült Alla nok minden tenyésztőjének kötelessége!» Igy ir Hidalgo, s levele alkalmas arra, hogy minden előrelátó ember az amerikai módszer «elönvei» felett komolyan gondolkozzék! br R—r. * * * Ugy látszik, hogy a budapesti és bécsi Jockbyclubok igazgatóságai korábban értesültek már az amerikai trainerek és jockeyk némelyike által gyakorolt eme praktikáról s a lapunk hivatalos részében már 14 nap előtt de leginkább a mai számban megjelent közlemény mintegy intésül szolgái. Mi is régebben tudmk ezt már — de a folyamatban levő — s nálunk talán még nem practizált ez ujabb találmány felemiit ésével nem akartunk lármát ütni; — most azonban megszűnvén a versenyek — szükséges, hogy ez ügy a nyilvánosság elölt pertraktáltassék ; van e benne valami — vagy nincs, hogy a jövő évi versenyek megkezdése előtt tisztába hozassék. A föszerk. Fedezesi hirdetés. Az 1901 évi fedezési idényben a perváti ménesben (Kisbér mellett) a következő telivér mének vannak felálitva : Xaintrailles ap. Flageolet a. Déliane, ap. The Flying Dutchmann a. Impérieuse Orlandotól. Xaintrailles ivadékai nyertek eddig Francziaországban, Angliában és Németországban több mint 2i millió frankot. Fedezési dij : lOOO korona. Oly kanczák után, melyek IsOO-ban Xaintrailles ntán meddők maradtak, 1901-re csak fél ledezési dij számíttatik. Mindig ap Gaga any. Mutiny, ap. Scottish Chief any. Mutina, Victoriustól. Mindig a bécsi Criterium (30.000 korona) az Alagi dfj (30.000 korona) a Király dij (103.350 kor.) stb. nyertese. Fedezési dij 400 korona. Csak huszonöt kancza fogadtatik el. Abonnent ap. Przedswit a. Aschenbrödel, ap. Lecturer, a Lady Elisabeth. Trumpetertöl Abonnent: Rió Tintó, Blondine, Sándor, Tarantella II. Peregrinus, Loti, Sporting Lady slb. stb. apja. Fedezési dij : 400 korona Oly kanczák után, melyek 1900-ban Abonnent utánmeddök maradtak, 1901-re cs«k fél fedezési dij számíttatik. , Kegy-ur ap. Kisbéröcscse any. Kedves, ap. Cambuscan anv. Louisa, Ephesustol Kegy-ur apja: Vivó, Jablanica, Victress, Joubert, Intrigant stb.-nek. Fedezési dij : 400 korona Acrobat ap. Trapéze (Tristan testvére) any. Nadine ap. Albert Victor any. Velindra, J. Melbournetól. Acrobat 1891—1896-ig Angliában 69-szer futott s 18 izben nyert. Fedezési dija 200 korona. Doria ap. Donovan a. Adria. ap. Pásztor, any. Fantasie, The Palmertól. Fedezési dija 200 korona. Oly lovak anyái, melyek egy sik versenyben 2000 koronát vagy azonfelül nyertek — ingyen. Bejelentések a Jockey-Club für Österreich versenytitkársághoz Bécs, I., Augusztiner-Strasse 8., vagy a ménesintézöséghez Pervát, posta-, vasut-és távirda 1 állomás Kisbér, intézendök. 1—2