Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-11-02 / 98.szám

190 >. november 2. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 617 VI, Kétévesek eladó handicapja. 2000 K. I., 400 K. II. 900 m. (22 aláirás.) 1. Br. Harkányi J p k Allotria 00 2. Mautner V. ur p k Avisa 60 3. Szemere M. ur p k Béza 56} 4. Haas G. hdn. p k Vox popüli 56 5. Mr. C. Wovd s m BeauFils 55} 6. Ifj. Dávid E. ur p m Cagliostro 55 7. Gr. Degenfeld I. p k Csillag 54} 8. Mr. Newmarket p k Melba 53 9. Capt. George s k Ananas 53 10. Péchy A. ur stp m Hangya 52} 11. Gr. Trauttmansdorff L. s h Sandy 51} 12. Sánvi S. alezr. p k Strohfeuer 48} 13. Br. Üchtritz Zs. s k Danseuse 48} 14. Zangen I. ur p k Iffy 47} 15. Szászbereki ménes s k Marietta 47 16. Mautner V. ur p m Versuch 4>',J 17. Gr. Lamberg H. p m C-eer up 46} Tip : Hangya — Csillag Pardubitz vasárnap tartja idei] meetingjét, mely azonban nem képes nagyobb érdeklődést kelteni, annyi immár a versenyünk mindenfelé és annyira igénybe van véve a közönség érdeklődése egész éven át, hogy nem is marad idejük ahhoz, hogy egy északi Csehországban lefolyó steepler-meetinggel behatóbban foglalkozzanak. A programm 'egyes számai nem is igényelnek megbeszélést, ezért alább adjuk a programmot jelöltjeinkel; Pardubitzi versenyek. Vasárnap, november 4. I. Knnelitzi dij. Td. és 2000 korona. Táv. 2000 m. Urlovasok. 3é Needless 65 3é Kótyag 65 6é Szerény 69 3é Jugurtha 65 5é Erbprinz 72 4é Milla 69 5é Plunger 74} 4é Maimaison 77 4é Dominik 69 3é Alice 73 Tip : Kótyag — Alice. II. Nagy akadályverseny. Handicap. 18.000 korona. Táv. 6400 m. id. Quilon 82 id. Mozzil Tov 67 id. Handy Andy 80 6é Slava 66 5é Valaki 74} 6é Dark Beauty 63} id. Rote Tante 73} 5é Vatel 63} 5é Buda 73} öé Wagner 62} 6é Eins ins Andere 72} id. Thecla 61} id. Annemechen 71 4é Senator II. 61 id. Gipsy Queen 71 4é Vértes 60 id. Roll 70 id. Alexander 60 id. Magyarád 68} Tip : Eins ins andere — Slava III. Kladrubi dij Gátverseny handicap. 4000 korona. Táv. 2800 m. óé Valaki 82 3é Trifelan 62} 4é Pharao 75 3é Raltavár 62} 3é Da kommt sie 72} 4é Gwen 62 4é Timár 72 3é Slipper 61 6é Driver 70 3é Isalco 61 3é Suada 67} 3é Kótyag 60 5é Malteser 67} 3é Alice 60 4é Maimaison 64 3é Gayette 57 3é Vitzli Putzli 62} Tip: Suada — Driver. IV. Hölgyek dija. Akadályverseny. Td. és 1600 K. Táv. 3200 m. Urlovasok. id. Irish Fencer 72} 5é Czakompak 75 5é Darley 70 4é Consequent 70 5é Plunger 75 id. Grál 77} Tip: Czakompak. V. Jesnicaner akadályverseny. 3000 korona. Táv. 4000 m. 46 Senator II. 65 4é Tartuffe 60 6é Eins ins Andere 79} 4é Cecilic 72 5é Buda 77} id. Magyarád 69} 5é Wagner 70} 4é Troubadour 62 5é Valaki 67} 4é Gwen 60 5é Czakompak 65} 4é Royal Virgin 60 Tip: Buda — Troubadour. BRACHFELD F. CSÁSZ. á KIRÁLYI UDVAEI SZÁLLÍTÓ Mii SZERBmuDVABl SZALUTÓ t>A \ BUDAPEST DOROTTYA UTCZA 7. SZ. ihjtarzxxft toyadatía dcrmch jws hold. TARCZA. Az arabs lótenyésztés jelenlegi állapotáról Kis-Azsiában. Érdekes mü jelent meg a napokban Berlinben ; czime: «Von Mittelmeer zum Persischen Golf, durch den Hauran, die Syrische Wüste und Mesopotanien»

; számos fénvképpekkel és térképpel; irta Báró Oppenheim Miksa E jeles ethnograíiai műnek van egy része, mely bennünket közelebbről érdekel, az, mely az arabs lótenyésztés jelenlegi állapotáról, az arab lovakról áítalában, azok különböző fajtáiról, az eladási árakról stb. szól. Legújabb adatokról lévén szó. érdekesnek tartjuk ezeket alábbiakban röviden ismertetni. A beduinoknál különös jómóduság bizonyítékát képezi az, ha valaki lovakkal bir; a jó lovak azonban a beduinoknál jelenleg éppen nem találhatók oly navy számban, mint sokan hi zik, és egyáltalán kérdéses lehet, voltak-e valamikor oly nagy számban jó lovak, mint ezt többen állítják; a folytonos használat és a hosszadalmas háborúskodások igen sok lovat tönkre tettek és számos ló vándorol ki az országból ajándékképpen a török hivatalnokoknak. Az első nagyobb veszteséget az arabs lóállománynak a jelen században I. Abbas khedive okozta; ez mindenféleképpen kereste és ápolta az összeköttetést az arabsokkal és nagy számban vásároltatott Arabiában hátas tevéket (Reit Kameele) de még inkább nemesebb fajtájú lovakat ; állítólag több mint 1000 jó kancza került innét az ö magán-istállóiba Egyptomba. Ennél még érzékenyebb veszteséget képezett az indiai kormánynak az utóbbi évtizedekben kifejezésre jutott előszeretete az arabs lovak iránt; ez, a szultán engedelmével, nagy tömegekben szállított ki méneket Bombayba. Az európai forgalomba csak nagyon kevés valóban fajtiszta ló kerülhetett, annál is kevésbbé, mert a török kormány a fajlovak (mének és kanczák) k vitelét szigorúan eltiltotta. A tajlovak őshazája a lulajdonképeni Közép-Arábia, a Negd (Nedjed) és a délre fekvő oázis-csoportozatok; a középarábiai sivatagban is sokkal kisebb a fajlovak száma, mint hiszik (többek számítása szerint csak 500, dt körül, mely mind egy tulajdonosé: Ibn Raschid és családjáé (kiről Br. Nolde után sokat közöltünk e lapokban ezelőtt 2 évv el, midőn tőlünk Fadlallah ezredes Svriába utazott) ez évente 100 egyéves csikót küld Kuet-be a perzsa öbölben, honnét Bombayba viszik, darabjáért 100 fontot fizetvén); de még kisebb lesz a tisztá fajlovak száma, ha a tiszta-vért oly szigorú mértékkel merjük, mint a beduinok, mert ezek csak öt családot ismernek el tiszta fajként, ez az öt pedig a néphit szerint öt oly kanczától ered, melyeket Mohammed próféta «nemes» kanczákként jelölt meg ; persze, ez a geneologia tényleges jelentőséggel nem bir, mert jóval Mohamed előtt léteztek már nemes lovak. Az öt «nemes»-nek elismert család a következő : Kehelan, Hamdan, Hadban, Saklawi és Abeijan, melyek között legnagyobb a Saklawicsalád. Sokak szerint a Gilfan- és Dahmancsaládok is nemesek, bár egyébként csak félvérekként vannak elismerve. A lovak értékének megállapításánál sokkal nagyobb súlyt helyeznek a vérre, mint az alkatra. Valóságos ménesek azonban sehol nem léteznek; az egyetlen ilyen, mely némíkép hasonlít az európai ménesekhez, Damaskus mellett van és Muhammed Said pasáé, a ki évekig volt szyriai vándorkaravánok vezetője. Az utóbbi időkben nagy veszedelem fenyegeti Arábiában a lófaj tisztaságának megörizhetését. A beduin csak nagyon nehezen válik meg kanczájától, mert csikókat ad neki, melyek vagyonát Szaporítják és mert portyázásaira sokkal jobban használhatja mint a méneket; ha van elajándékozni való lova, ugy lehetőleg mént ad és kanczájától nem igen válik meg. Azelőtt a legelökben szegény vidékeken és rossz időkben a méncsikókat megölték, de most a mének eladása által (sok kereskedő már egyéves korában megveszi a beduinoktól a méneket) a tedezö mének száma Arábia egyes részeiben annyira csökkent, hogy ett mindinkább kevésbbé fajtiszta áriatok vétetnek most használatba a fajtiszta kanczák fedezésére, a mi nagy veszedelem a tiszta arabs fajra. Mindama lovak, melyeknél az anyai ágon való fajtiszta származás határozottan be nem bizonyítható, félvéreknek (Kedisch) neveztetnek, de ezek közt is vannak sokszor remekszép és meglepően nagy és erös példányok melyek mint használati lovak a «nemes» lónak nem sokban állnak mögötte. Általában a lovakat igen kímélik ; a beduin ritkán lovagol másként mint lépésben ; csák ha harczban van vagy ha üldözik, lovagol galopban vagy karrierben, de mihelyt elmúlt a veszedelem, azonnal ismét lépésben lovagol. A trabot még a városi emberek sem ismerik és az európaiak trablovaglása náluk mindig a legnagyobb derültságet kelti. A keleti ember különben is azt hiszi, hogy a trab elrontja az állat jó mozgását, erre pedig nagyon sokat ad. A beduinok az ö ménjeiket a sivataggal szomszédos városokba viszik eladásra, mint Damaskus*), Alleppo, Mosul és Bardad; ujabban azonban a kereskedők maguk is elmennek a sivatagba és ott a helyszínén veszik meg a beduinoktól lovaikat, azután tovább eladják a városokba vagy külföldre exportálják, különösen Egyptomba és Indiába. Egvptom Szíriában vásárol. Különösen az angol occupátió óta az egvptomi kormánynak egy bizottsága megy évente lóvásárlás czéljából Damaskusba, hol kiválasztja és megjelöli a megvásárolt lovakat; az átlagár darabonként 25-30 font között váltakozik, de az eladó köteles a lovakat saját költségére és veszélyére Egyptomba szállitani, a mi eliart 3 hétig; csak ott fizetik ki neki a vételárt. Sokkal nagyobb a kivitel Indiába, hova, különösen Bombavba, már a mult század óta szállítanak lovakat. Az arabs ló itten nagy konkurrencziát csinál a benszülött indiai, valamint az Auszlráliából behozott nagy lovaknak, annyira, hogy az indiai kormány most már majdnem valamennyi lovasezredbe bevette az arabs lovat; az angol tisztek és a gazdag indiai fejedelmek nagy számban tartanak maguknak drága arabs fajlovakat. Az árak nagyon különbözők; fajtiszta kanczákért két, három, söt ötszáz tontot is fizetnek és 100 fonton alul ilyen még az olcsóságáról ismert Barbadon sem volna kapható. Fajtiszta mén azonban 50 fontért is kapható és 100 fontért már igen szép példányokhoz lehet jutni. Jó félvér kapható 20— 30, használható hátasló 10—20 fontért. Végül szerző ama nézetének ad kifejezést hogy az európai ló, ha oly kevés ápolásban és oly silány táplálkozásban részesülne, mint a hogy abeduinoknál szokásos, ugy megközelítőleg sem birna annyi kitartással mint az arabs ló. A müvet, mely két nagy kötetből áll és számos illustrációkkal van ellátva, Dietrich Reimer könyvkereskedő adta ki Berlinben, de bizonyára megszerezhető minden hazai könyvkereskedő utján is. ') Hogy ez mily kevés lehet azonban, mutatja az, hogv Damaskusban fekvő török lovasság (pedig alig lehet több egy-két Escadronnál) mint br. Oppenheim irja, egyrészt Magyarországból vásárolt lovakkal van ellátva.