Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-10-26 / 96.szám

- - 581 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 19U0. október 26. Valamennyi franczia hidegvérü-ló, jó fej és nyakállással, zömök széles testtel és erőteljes végtagokkal bir. A Belga hidegvérű ló a legjobb valamennyi nyugoli nehéz-faj lovak között, miután a legszabályosabb, elég szilárd és legjobb menöképességgel bir. Sokszor csodálkoztam, hogy tud egy ily nagy, hatalmas és nehéz állat, oly könnyedén ügetni. Szinük különféle sötét árnyalatú de főleg pej. Magasságuk 160 és 170 ctmr. botmérték között változik. A belga ló származási helye szerint — Brabant és Wallon név alatt is szerepel. Vannak Condros név alatt is. Állítólag ezek után nevelnek a kisbéri állami — gazdaságban nehéz lovakat. Az itt nevelt mének a pallini m. k. állami. — méntelep-osztályhoz osztatnak be

ués Magyarország délnyugoti részét látják el apalovakkal. Az angol «Suire-hors» vagy közönséges nevük szerint «Scheuer», a legnagyobb és legerössebb nyugoti-fajta ló. Nagyságuk 165 és 176 clmr. botmérték között hullámzik, — szinük ámbár különféle, de túlnyomó még is a pej. Rendkívül izornteljes a far és a lapoczka. Hajzatuk nagyon dus, melynek ápolására különösen gondot fordítanak. A lábszárak és bokák hajzatát nagyra növesztik, ugy hogy a csüdhajlás egészen fedve van. Ezen óriási állatok hihetetlen terheket vontatnak London utczáin. Clydesdal és Suffolk bejelentetett ugyan egypár példány, de én egyetlen egyet sem láttam a kiállításon. Azt hiszem nem is hozattak el. A schleswigi és rajnavidéki némelországi nyugoti-fajta nehéz lovak egy osztályba vétettek, daczára annak, hogy a slesvigi sokkal könnyebb és nemesebb, — lehet mondani vérrel telitett, egészen jó ügetöképességgel bir és e miatt a német hadseregbea mint hámosló alkalmaztatik, holott a rajnavidéki a legnehezebb hidegvérű lovak közé sorolható. A különféle országbeli nehéz lovak között, leginkább fölemlitendök a «Nóriak» melyeket osztrák szomszédaink — 20 kétéves méncsikóval — mutattak be. Ezek mind válogatott jó példányok voltak, melyek boni divat szerint pántlikával és virágokkal felczifrázva, Tyrol, Salzburg, Steierország és Austria tartományok. jobb tenyésztői által küldettek a párisi kiállításra. Összehasonlítva őket a többi nyugoti-faj 2 éves méncsikaival, be kell ismerni, hogy sokkal szárazabb és szilárdabb végtagokkal birtak, mit valószínűleg az alpesi legelöknek köszönhetnek, de viszont — ugv tetszett, •—- hogy nyakuk rövidebb és lábuk hosszabb volt, valamint hogy ügetöképességük nincs annyira fejlesztve. Jók, de kisebbek voltak az Oroszországba plántált és a khrenovai állami ménesben nevelt, Ardenni-nyugoti faj lovak. * * * Francziaorseág állami-lótenyész-intézetei egy külön istállóban, a következő fajú és számú tenyészlovakat mutatták be : 1. Arabs-televért: 1 mént és 1 kanczát. 2. Angol-televért: 6 mént. 3. Angló-arabs-televért: 5 mént és 3 kanczát. 4-. Angló-arabs-félvért: 2 mént. 5. Angló-normandit; 11 mént. 6. Norfolk-Bretont : 4 mént. 7. Vendei és charantaisi-félvért: 4 mént. 8. Percheront: 3 mént. és 9. Boulonnaisit: 2 mént. Ezen istállóban nem csak kitünö tenyészpéldányok, hanam egyúttal azon fajok is lettek bemutatva, melyek állami-támogatásban részesülnek. Szem előtt tartva a haderő szükségletét, egyúttal támogatja a luxusló és nehézfajta előállítását is,, hogy ezáltal a mindenirányu szükségletről gondoskodva legyen és ily módon a tenvésztö is megtalálhassa számadását. Habár a 42 darab bemutatott tenyészpéldány mind jónak volt mondható, még is a mi Viszonyainkat és szükségletünket szem előtt tartva, leginkább tetszett egypár jól megalkotott Anglónormandi-mén. Az anjoltelevérek között' is volt egynehány nagyon jó példány. * * * Ha már most figyelembe veszem a párisi nemzetközi lókiálitáson látott, hallott és tapasztaltakat, ugy a következőket kell felsorolnom. 1. A cuúurállamokban a lovak ára átlag véve 2-szer, de söt 3-szor oly magas, mint minálunk és igy a lótenyésztés mindazoknak, kik vele okszerűen foglalkoznak, egy tisztességes hasznot hajt. 2. A külföldön nagyon is figyelembe veszik a világpiacz kívánalmait és ebből kifolyólag, vagy tenyészlovak előállításával, vagy pedig oly lovak tenyésztésével foglalkoznak, melyek előnyösen értekesilhetök. 3. A külföldi félvérló nagy és formás, tömeges és csontos, szinre nézve sötét árnyalatú. nagyobbrészt pej és kitűnően tud ügetni. A mellett jámbor és szelid, mert a tenyésztő kiskorától togva jól bánik veié. 4. A Démetországi-lótenyésztök vidékenként társulatokká csoportosulnak, szövetkeznek, hogy lovaikat egyöntetűvé tegyék és tökéletesbitsék; azon czélból törzskönyvebk a homogén-fajtájú, jobb kanczákat és 'csak a legjobb hasonlófaju méneknek adnak engedélyt fedezésre. Szinte gondoskodnak arról is, hogy eladó fiatal lovuk, szakértők által, vagy kocsiba vagy nyereg alá betanitlassék. Ezen czélból behajtó és belovagoló iskolákat (Tattersallt) tartanak, a hol mindig található 100 darab betanitott ló, melyeket ezen intézet egyúttal előnyösen értékesii. Az eladott lovak mind fiatalok által pótoltatnak. 5. A kisgazda, kinek gazdaságához csak egy lóra van szüksége, ép oly jó kanczával rendelkezik, mint a nagyobb gazda vagy földes ur. Ö abból indul ki, hogy a jó csak annyit eszik mini a rosz, a jó kancza pedig egy olyan töke, mely dúsan kamatoz Ezen kis gazda azonban sohasem neveli maga fel csikaiát, mert ép ugy mint nálunk, nincs meg a módja arra nézve, hogy jó lovat tudna leinevelni. A kisgazda eladja tehát csikaját választott korában, egy olyan nagyobb gazdának vagy földesúrnak, — kinek e czélra berendezett csikókertje — kifutója és elég levegője van. Ilyen csikókat 100-tól 200 forintig terjedő árban vesznek meg. Sokszor megesik, hogy a kisgazda már előre eladja a csikót. Ez ugy történik, hogy a vevő határozza meg. melyik ménnel fedeztessék a kancza. A földesúr tehát jó tanácscsal is szolgál a kis tenyésztőnek. 6. Olyan kanczát, melynek örökölhető hibája van, nem törzskönyvelnek. Ezáltal kizárják az illető vidék tenyészanyagjából. Egyszóval a szövetkezetek gondoskodnak arról, hogy hibás anyag után ne tenyésszenek és ne ronthassák a tenyész-kerületnek jó hírnevét. 7. Az egyes tenyészkerületek nagy pontossággal és a kellő szigorral vezetik a törzskönyvet, melyre egy megesküdött és a szak szolgálatban jártas törzskönyvvezetőt tartanak. Szinte van a társulatnak — ugv mint nálunk a megyéknek, szakemberekből alakult lótenyész-bizottmánya és elnöke, kik a tenyésztést mindig éber figyelemmel kisérik és a törzskönyvet ellenőrzik. Nagyobbrészt a lótenyész-bizottmányi tagok párositják a kanczákat a ménekkel. Keleti-Porosz országban, a hol főleg állami mének fedeznek, minden fedeztetési állomáson van egy úgynevezett «Stationshalter». Ez vagy a község földes ura, vagy egy nagyobb gazda, a kinél az államimének el vannak helyezve. Ily fedeztetési-állomásra csak lóápolót küldenek az állami-ménekkel, a szakszolgálatot és az irományok vezetését pedig a Staiionshalter vállaljafinagára.Minden tenyészkerületnek meg van a fajbélyeqe, melyet a bal czombon alkalmaznak. Igy az oidenburgi-lófaj-szövetkezetnek egy O és felette egy herczegi korona, a holsteini-tájfajtának egy lo-»as kivont karddal stb. 8. A csikók ezen tenyészkerületeken nagyon jól lesznek tartva, hogy kellőkép fejlődjenek. Átlag 4 klgr. zabot és 8 kgr. széna-értéket etetnek naponta. Zabot nem csak télen, hanem nyáron a legeltetési-idöszakban is kapnak és pedig ugyanannnyit mint télen. Ennek kell tulajdonítani, hogy a németországi félvérek már 3V

2 éves korban csaknem kész lovak, nagyok és csontosak. 9. Az egyes tenyészkerületek ben csakis hasonfajtáju félvér méneket használnak és pedig nagyobbára olyanokat, melyek a kerületben tenyésztettek. Angol-telivér-méneketelvétve csak ott alkalmaznak, a hol a hadsereg részére hátaslovakat tenyésztenek, mint p. o. Kelat-Porosz tartományban. Azonban sem itt, sem Francziaország azon vidékein, a hol félvérló tenyésztéssel foglalkoznak, csak ritkán és nem szivesen veszik igénybe, miután tapasztalatból tudják, hogy még a legerősebb csontú televérek is, túlságosan finomítják a végtagokat. 10. Habár a 9-ik pont alatt már érintettem. mind a mellett ismételten kell hangsúlyoznom, hogy a, külföldi félvérlovaknál, az ügetőmenés nagyon ki van fejlesztve. Ugy látszik, miként erre már régebb rdö óta nagy súlyt tektetnek, mert ügetö-menésük a mellett, hogy magas és tetszetős, egyúttal tértnyerö is. Csaknem valamennyi külföldi-félvérló 3 perczen alul képes egy kilómétert ügetni. 11.) A fél vérlovak kipróbálása szempontjából az egyes szövetkezetek több helyen rendeznek évente sik és ügető versenyeket. Ilyformán tehát a fiatal tenyészanyag munkára vétetik, idomiiva lesz és kipróbáltatik. Szinte vannak lótenyészlési-jutaloin-dijosztások, a hol a 3 éves kanczacsikók és a tenyészkanczák lesznek megbirálva, és dijazva. Igy lehat utmutatást nyernek a tenyésztők, hogy melyik a jó tenyészkancza. 12. Egészben véve a külföldi-félvérló nem oly edzett szilárd és kitartó, mint a mi állami és nagyobb magánméneseinkben neveltek, de mert a külföldön a csikók a szabadban nevelödnek, több tápszert kapnak és ügetöképességük nagyon is fejiesztetik : igy a kor kívánalmainak annál inkább is megíelelnek, mivel a culturállamokban nagyobb távolságot ma már alig kell befutniok. Hazafi. KÜLFÖLDI CYEPEK. Melyik Anglia «legjobb» kétévese, erre némi képet vet az angol handicaper munkája, egy szabad handicap, mely a newmarketi «Houghton hét» programmjába van felvéve és ma lesz lefutva. E handicap eleje igy néz ki: Princess Melton 57 Water Lily 54$ Toddington 57 Polly Ecetes m, 54$ Orchid 56 Lord Melton 54 Volodyovski 56 Hercules 54 Star Shoot 55$ Good Moring 53$ Ftoriform 54$ Chicane 53$ Vetes 54$ Endociak 53$ Doricles 54$ Az élén tehát két Melton ivadék áll, s minthogy a 300.000 koronáért vásárolt Princess Melton — kancza, a nemi különbözetet (3 fontot) tekintve, ezt tartja a handicaper Anglia legjobb kétévesének. Viszont azonban itt sincs kimagasló egyed, mert hiszen a handicapernek elegendő volt hét fontot felvenni, hogy a fenn emiitetteket egymással össze hozza. Newmarket okt. 24. The Cambridgeshire. 500 font. Táv 1100 m. Mr. I. C. Suliivan 4é p m Berill Rouge Dragon—Creve Coeur 47$ kg. Thompson 1 Möns. Ephrussi 3é p m Codoman 55 kg. T. Sloan 2