Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-01-27 / 5. szám

38 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 2. A fentebbi versenyfeltételek, csak a cs. és kir. hadsereg és a két honvéd-hadsereg tényleges- szolgálatában lévő tisztek, tiszthelyettesek egyéves önkéntesek tulajdonát képező és általuk lovagolt lovakra érvényesek, amennyiben ezek tulajdonosai egyleti tagok. Csgk oly lovak tekintetnek tisztek, tiszthelyettesek stb. tulajdonátképezőknek, melyek minden kétséget kizárólag azok sajátjai: kibérlett lovak nem vehetnek részt a versenyekben. 3. Az Írásbeli és távirati nevezések bérmentve a titkársághoz intézendök : Sopron Éles szög 3. szám. Ezzel együtt a szin és suly is megjelölendő. Távirati nevezések 24 óra alatt levélben megerősítendők. 4. A nevezés zárórája esteli 8 óra. 5. A beiratási dijak a verseny előtt beíizetendök, s ezek valamint — külön rendelkezés hiányában — a második, harmadik, és negyedik dij, ha az illető ló helyezve nincs, a versenypénztárt illetik. 6. Minden versenyben a tiszteletdíj a győztes lovasát illeti. 7. Minden nyereményből 5% vonatik le. Minden ló után, mely a pályán megjelenik 10 kor. gyeppénz és annyiszor a hányszor indul, 5 kor. startpénz fizetendő. Walkovernél a dijnak csak a fele adatik ki és tiszteletdij nem adatik ki. 8. Lónak a starthoz való küldése csak ama czélból, hogy a propositióknak elég tétessék, nem engedhető meg. 9. A terhek megállapításánál I frt 2 kor., a cs. és kir. arany 10 kor. a német bir. márka 1'20 kor., a franc 1 kor., az angol sovereign 24 kor. számíttatik. 10. Lovagolni csak egyenruhában vagy dressben lehet, azon urak részére, kik egyenruhában lovagolnak, a szint a titkárság állapítja meg és a verseny előtt a mázsálóban a megfelelő szalagot 2 kor. ellenében átveszik. 11. Lakás és istálló iránti megkeresések a soproni versenyekre a lóverseny egylethez Sopron, a pozsonyi versenyekre Berlin Gyula úrhoz (Pozsony, Magyar Király szálloda intézendök.) 12. A pozsonyi versenyek alatt a «Katonatiszti Lóversenyegylet» titkárságának czime Pozsony Zöldfa szálloda. Sopron, 1900 január 10. A Katonatiszti Lóversenyegylet elnöksége. 1900. január 2D. Álnév bejelentés. A versenyszabályok 128. § a értelmében a következő álnév: Óborai ménes az 1900 évre mindkét Jockey Clubnál bejegyeztetett. Versenyszin bejelentés. A versenyszabályok 149 és 227 §§-ai alapján a kővetkező versenyszinek: Ferdinandy Béla : vörös testi fekete pántok, vörös sapka Zangen lgnácz : viola test, sárga sapka. mindkét Jockey Clubnál az 1900 évre bejelentettek. Bánat jelentés. A Graditzi porosz királyi föménes a 4 éves Gastfreundért és a 4 éves Greif-ért ausztria-magyarországi minden kötelezettségükben bánatot jelentett. * * * Elnevezés. Gr, Andrássy Tivadar tulajdonában Festő 2é p m Bálvány—Favorita Gr. Esterházy Móricz tulajdonában lllaberek 2é p k Zsupán—Ranavalo Fay Béla ur tulajdonában Móra 5é p k Morgan—Kinkora Gr. Szápáry József tulajdonában Luki 4é s h Balzsam—

Lunatic Lucia 2é s s Balzsam—

Lunatic Lucretia lé s k Pásztor—

Lunatic Kiheréltettek: Dreher Antal: 3é p m Trappist llg. Esterházy Miklós : 4é p m Our Boy Lov. Lederer Sándor: 5é p m Aczél Ugyanaz : 3é p m Vulcan * * * Birtok változás. Az osztrák kormány megvette az Óborai ménestől a 4é s m Watchman-t Gr. Bethlen István megvette gr. Teleki Tibortól a 8é stp k Kisbarna-t Hg. Esterházy Miklós megvette gr. Bissingen Nándor őrnagytól a Gé s h Alvo-t Gr. Schönborn Ferencz fhdn megvette Hansi Friestöl a 3é p k Agra-t Gr. Pálíl'y József eladta Oroszországba a 8 éves p k Atbara-t fedezve Quick Marsh és Hannover Jack által. A versenyzés sportja és tapasztalatok a turf köréből. VIII. A handicapolásról és a haudicapkönyv vezetéséről legutóbbi közleményeinkben — ugy általánosságban, mint a részletekre vonatkozólag — sokat elmondottunk, a nélkül természetesen, hogy ama részlet-kérdéseket, melyek azokkal összefüggésben vannak, kimerítettük volna. Ezuttal a handicapolás két ily speciális kérdésére akarunk kiterjeszkedni, u. m. a hivatalos handicapolásra 'és arra, vájjon a külömbözö távolságokra mennyiben létezik külön handicapolás. Amint magáról a handicapolásról vajmi kevés kimerítőbb tanulmány Íratott a világirodalomban, ugy a hivatalos handicapperek eljárási elveiről és a hivatalos handicappolás módszeréről is alig-alig lehetett bármit is olvasni a sportirodalomban, Pedig a versenyü/emben nagy fontossággal bir, hogy a handicapperek eljárási módszeréről legalább főbb vonásokban tájékozva legyünk. Nem feltétlenül szükséges, hogy a hivatalos handicapper az év egész folyamáról rendszeres időrendi handicapkönyvet vezessen. Az időrendi haadicapkönyv pontos és szakadatlan vezetésére sokkal nagyobb szüksége van a versenyzőnek és a fogadónak, mert a hivatalos handicappernek.— mikor az ö meetingje következik, melyben az egyes handicapokban viendő terheket ö szabja ki, -— a múltról, az eddig lefolyt versenyek alapján, nyilt vagyis átlagos handicapot készit. s ez képezi a bázisát annak a munkálkodásnak, melyet az ő meetingje alatt ki kell fejtenie, s ezt végre ehronologikus bandicapkönyv vezetése nélkül is elkészítheti. Az általa készit ett nyilt handicap pedig, akár időrendi handicap-könyv alapján dolgozik vagy a nélkül, nem képezheti merev kifejezését. a múltban mutatott legmagasabb ehronologikus formáknak hanem az szükségképen engedményes jellegű azaz kompromissum szerű, melyben az egymással ellentétes formák átlagos kifejezést nyernek. Csakis ily bázis alapján kezdheti meg a hivatalosan funkezionálo handikapper a meeting folyamán teljesítendő működését, — s mentől inkább képes a direkt formáknak kifejezést adni munkálatában, a nélkül azonban, hogy a mult időközi formaváltozásait (a javulásokat és képességcsökkenéseket) : is figyelmen kivül hagyná: annál inkább fog működése igazságosnak látszani s annál kevésbé lesz a versenyzők elégedetlenségének kitéve. A meeting folyamán azonban a fentebbi módon készített nyilt handicapjanak bázisán, a ehronologikus mód szer szerint kell tovább haladnia, elvül szolgálván,hogy a nyerteseknek, az alapul szolgáló nyilt handicapban kifejezett képességebez mérten felfelé, a vert lovaknak pedig lefelé kell menniök. Ebből pedig önként következik hogy a helyezett lovak a hivatalosan működő handikapper handicapjában hozzávetőleg általában azon a helyen maradnak, ahol addig voltak. A győzelmek felbecsülésénél azonban a hivatalos handikappernek szabad szigoruabban is eljárni, mint annak, aki a magánhasználat szempontjából', tisztán a képesség magasságát akarja abszolút alakban kifejezésre juttatni. A handicapper tehát nem csupán taksál, de a hol szükségét látja, poenalizól is, s különösen keményen fogja felszámítani a handicapokban aratott győzelmeket, vagy keményen fog elbánni oly lovakkal, melyek egyik versenyt a másik után nyerik, hogy azon lovak, melyek már eleget nyertek, ily módon többé-kevésbé nehezebb feladat elé állitassanak a handicapokban. mint a többiek, melyekre a nyerés jobban rájuk fér. Ily módon a handicapper eléri, hogy ama lovak, melveket győzelmeik alapján bizonyos fokig poenalizált, handicapot csak egy ujabb időrendi javulás esetén nyerhetnek, s ezt is csak akkor, ha a méltányosabban súlyozott lovak közt nincs olyan, mely előző képességéhez mérten szintén javulást hoz a versenybe; mert ha van, akkor minden valószínűség szerint ez utóbbi ur fog maradni a bár javult, de a handicapban keményen kezelt ló ellenében is. Ez oknál fogva felette ritkán is fordul elő, hogy egyes lovak két vagy több handicapot nyerjenek szakadatlan sorban, a mit — ha még is előfordul — a handicapperek nem szívesen látnak. A meetingek folyamán való folytatólagos munkálkodása közben, a handicapper a helyezett lovak valamelyikének már előbb feltételezett képességén marad állva, s igy jön létre a nyerő lovaknak a handicapban való fel-, s a vert lovaknak lemenetele. Gyakran azonban a handicapper kénytelen a 2-iknak beérkezett lóval is felmenni, ha az illető verseny feldolgozásánál a 3iknak helyezett lovon marad állva. Sőt ha szükségesnek látja, ki>ételes esetekben a 4-tk lovon is állva maradhat. A helyezett lovakkal azonban a handicapperek nem szoktak teljes szigorúsággal felmenni)' hanem enyhített alakban, — mert nem méltányos, hogy a helyre kilovagolt lovak a legközelebbi handicapokban oly szigorúan kezeltessenek. hogy nyerési esélyük többé-kevésbé elenyészszék. Sokszor azonban a handicapperek a helyezett lovakkal is kénytelenek handicapjukban tetemesen felmenni, ha t. i. egyes lovak a handicapban jól alant álltak, s azután más oly versenyekben indíttatnak, melyben eredetileg nem volt esélyük, de egy nem remélt javulással ily versenyekben még is a helyezett lovak közé küzdik fel magukat. Ily esetekben azt szokás mondani, hogy az a ló kiíutottt a handicapból (a nélkül, hogy versenyt nyert volna). Mindezeknél fogva a versenyistállóknak — ha jól akarnak operálni — tisztában kell lenniök azzal, hogy lovaik az ö képességükhö mérten' mennyire állanak kedvezően vagy kedvezőtlenül a handicapokban, hogy ezen alapon választani tudjanak, tnely versenyekben czélszerübb azokat a starthoz küldeni. Hogy a handicapper a veri lovaknak menynyit enged, az igen különböző lehet. Legbiztosabban lejön a ló a handicapban, ha magában a handicapokban fut rosszul, illetőleg helyezetlenül. Ez is nagy részben attól függ. vájjon a handicapper a 2-ik, vagy a 3-ik lovon marad-e állva, mert utóbbi esetben legfeljebb 1 — 3 fontot engedhet a vert lovaknak. Mindenesetre azonban vigyázni fog a handicapper, hogy azon esetben is, ha az illető verseny feldolgozásánál a 2-ik lovon maradt állva, a helyezetlen lovaknak egy rossz futás alapján 4—5 fontnál többet ne igen engedjen, nehogy az illető ló tulgyorsan kiváló nyerési esélyhez jusson valamely későbbi handicap megnyerésére, ha arra az időre ismét formába jönne. Igen gyakran előfordul, hogy egyes lovak, — melyek formáiukban visszafelé mennek, oly versenyekben helyezetlenül fúlnak, ahol a helyezett lovak jóval rossabb klasszisuak náluknál. Ily versenyek feldolgozása alkalmával arra jutunk, hogy bizonyos lovak 10—15 fonttal, sőt ennél is többel futottak rosszabbul, vagyis formájukon alól: tehát ha a handicapper e rossz futásaikat teljes mértékben figyelembe venné, igen hamar túlságosan kieresztené őket, s formájuk visszanyerésének esetére, tulnagy nyerési esélyt adna kezükbe. TELI VÉR EK ÉS VERSENYEK.