Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900
1900-07-04 / 51. szám
340 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. volt azelőtt a főhely, de posványos és hideglelést terjesztő talajánál fogva odahagyatott, csak a teve-ször-szönyeg gyár maradt ott. A ménes-tisztikar meglehetős nagy száma mellett az alantasabb személyzet 500 katonából áll, ebböl 200 a ménesbe, 300 a gazdaságba van beosztva, képzelhetni, hogy a kevés erő mellett a nagy kiterjedésű földek mivelése nein igen sikeres; igaz, hogy még segítségükre van 32 teve. 100Ö-nél több drb marha és néhány ezer juh; ezeket is annak a 300 katonának kell gondozni, meg a szönyeg-gyárba is dolgozni. A lóállomány kővetkező: mén : 15 magvar és orosz 6 belföldi (török) 31 arabs együtt 52 mén anyakancza: 119 magvar és orosz 180 belföldi 8 eredeti arabs együtt 307 anyakancza csikó : 382 idegen félvér 164 benszülött 104 arabs együtt 686 csikó továbbá: gazda sági l ó 7 drb. Összesen 1052 ló A mének között a legjobb anyagot az arabsok képviselik, majdnem mind Irak és Nedjidból importált, de van már 5 darab melyet itt neveltek. Legtöbbje a méneknek szürke szőrű, de más szinüek is vannak. Kevés múlja felül az 1-50 szalag mértéket, csak néhánya éri el az 1'58-at. Itt meg kell említenem, hogy az európai kereskedők túlzott félénksége a kicsiny arabsmének iránt, sokszor értékes tenvészanyagtól fosztja meg őket. Megfelelő kanczával párosítva a kis arabs-mének is nagy productumokat tudnak szerezni, mint ezt többi közt Cbajannál (a Bábolnán levő eredeti arabsnál) látjuk, mely maga alig 148 centim, nagy, de erőteljes kanczákkal nagyon derék ivadékokat ad. — Habár a Tschifterel ménesi arabok egy európai tenyésztő szemei eiött nem is tartanák ki valamennyien a tüzpróbát, de első czéljuknak, tudniillik az ottani lóállomány nemesítésének, még is csak megfelelnek, mert az általuk nemzett csikókon láthatni, hogy az anyák hibáit megjavítják. A magyar és orosz mének származása ismeretlen; a magyarok általában Áorréit példányok,, a mit az oroszokról nem lehet mondani. Az itt ievö 6 belföldi mén (apjuk eredeti arab, anyjuk arab paraszt kancza) — már mutatja, hogy minő fog lenni a ménes s ha sikerülne a menesigazgatóságnak átlag ily productumokat tovább is elérni, gratulálni lehetne neki. Habár a nehéz fej az eisö nemzedéknél még nem tűnt el, de már is észrevehető nemes pointeket és tágasb menési képességet mutatnak. A csikók, különösen az eisö évben és pedig szük táplálkozás mellett, elég .jól fejlödnek, bár a mi fogalmaink szerint nem jói néznek ki; soványak a legelőik és a zab csak a papíron marad. A ménesbeli ncmesb kanezák párosítása kézből történik. A paraszt kanczákból 15-öt osztanak be minden ménhez a legelőre. A fedeztetés febr. május hónapok alatt történik. A ménes főhelye Mahmudie, melyet az Alpuköi vasutállomástól 3 óra alatt elérhetni, az anatóliai száraz fensikon (a régi Lythinien meilott) fekszik és csinos kis török város. Van neki szép mosheeja, egy török fürdője, egy vendég szállója és nem rég óta tisztek és katonaság részéie tiszta lakások. Az istállók tágas fa és tégla-épitmények. Mahmudieben vannak a csödorök, ugy szintén a 119 magyar és orosz kancza. valamint 8 eredeti arab kancza csikaikkal, mig ez utóbbiak el nem * választatnak. A többi anyakancza és csikaik, úgyszintén fedezési idény alatt a hozzájok beosztott kanezák — az Asirie, Hawidie és Schiftlik — majorokban vannak. Az assiriéi majorságban és környékén cserkészek vannak letelepedve, kik a Kaukázusból vándoroltak ide, s kiknek lótenyésztését az állam segélyezi, ugy, hogy ezek már évenkint kb. 100 drb jo katonai lovat nevelnek. Mahmudieben még egy versenytér is van, melyen évenként, kétszer a ménesben és a környéken nevelt lovak tenyész próbái tartatnak meg. * * * A második ménes Malatiában van, Örményországban 460 lóval: itt a tenyésztési irány főkép a kurd ló megnemesitése, a mi némileg könnyebb is, mert az itt található kurd ló már magában is finomabb fajtájú mint az anatóliai és már többszörösen bir arabs vérrel is. Ennek a környékén gazdag cserkeszek nagy ménesekkel birnak; ezek a nagy birtokosok néha az allami föménesböl egy-egy apalovat kapnak amiért tartoznak a mén után esö eisö éviáratból néhány jobb csikót az államnak átengedni, de a következő évjáratból már aztan a katonai czélra alkalmas és kiválogatott csikókat megveszi az állam. A malatiai ménesben 1899-ben — a saját nevelésüeken felül még mintegy 150 drb csikó neveltetik melyeket a környékbeli tenyésztőktől vásároltak össze 3—12 török fonton (á 10—11 frt o. é.). * * * A harmadik ménes helye : Adana 250 lóval nagyrészt a Hauran-ból való arabs és porosz kanezák. felnevelésre van ott most 120 vásárolt csikó. Ezenkívül egy ezukorgyára is van a ménes gazdaságnak. A negyedik ménes Bagdad, csak a mult (1898.) évben alapíttatott, eisö sorban arabs lovak tenyésztése folyik. A török kormány ugyanis tapasztalván hogy az eredeti arab mén vagy kancza olyan ivadékai, melyek nem Arábiában, vagy Irakban ellettek és neveltettek, többnyire elvesztik alakjuk legelünyösb pointjait, például inaik, izmaik, szárazságát és kötszöveteik lazábbá válnak — elhatározta tehát, hogy az arabs ló tenyésztését a hazai íöldön is megkísérli, és különösen azon irányban, melyet az ottani tenyésztők nem vesznek eléggé figyelembe, vagy nem tehetik (mint az okszerű | árositás, elegendő abrakolás és rendes mozgatás) — uj érát kezd meg, ezek különös figyembe vételével. Az Euphrat termekeny talaja igen alkalmasnak mutatkozik e czélra s igy keletkezett e ménes mely kiterjedt mezőgazdasággal bir. 1899 elején 130 ló volt itt, mind tiszta arab vérből. Ezeken kivül ugyanaz évben 20 magyar kanczát hoztak ide, hogy lássák, mint állják ki az ottani éghajlatot és változott körülményeket, hogy vájjon jó tulajdonságokat megtartják e teljesen. Mindezek betetözéseül jelenleg egy ménesiskola félét rendeznek be a Bosporus partjain, hol kezdő méneskari tisztek és gazdaszati hivatalnokok nyernek kiképeztetést; egyúttal egy tenyészkisérleti állomás is lenne ez, melybe mintegy 40 drb. különféle fajtájú kancza helyeztetnék el (az előbbi intézkedés igen szükséges, de hogy inicsoda megállható tapasztalatot szerezhetnének ez utóbbival egy helyen annyi féle fajtával — ezt bajos elgondolni.) Hogy mindent elmondjunk Török-ország lótenyésztési körülményeiről, meg keli emlitnünk, hogy a szultánnak is van egy magánménese Konstantinápoly közelében, Kiat-hané*) Igen érdekes lenne megtudnunk, ha netalán Bábolnáról származott kanezák voltak-e ezek s hogy a földmivelésügyi ministerium lótenyésztési osztálya fog e tenni tudakozódást az eredmény felöl. ben, az európai édes vizek mellett. Ennek a , ménesnek három udvarában körülbelül 2000 drb ló van, kocsi és hátas lovak, melyek I részint a császári udvar, részint a testőrség ' számára szükséges pótlovakból állanak, hogy | innen (begyakorolva) azokat idöröl-idöre kiegészíthessék. Egy részök ugyanitt tenyésztésre is használtatik, ezek sok féle országból valók, mint ajándékok idegen uralkodóktól, vagy mint évi adó-járulékok a tartományokbólAzonban egy pár eredeti arab-lón kivül a többiek tenvészértéke csekély. Mindezekből látható, hogy Törökországban immár a lótenyésztés terén is nagy a munkálkodás és hogy meg vannak vetve az alapjai annak, hogy idővel ők maguk fedezhessék katonai lószüks gietüket. Persze, a ki nvugoti szemüvegen át nézi Törökország lótenyésztési állapotát, az sok oly berendezésre fog találni' a mi előtte érthetetlen és némely tenyészmén láttára fejét fogja rázni, de objective bírálva és tekintetbe véve az ország különleges viszonyait, el kell ismerni a czéltudatos igyekezetet, mely pedig a siker biztositéka. vegyes. Szombat-vasárnap: Siófok és Karlsbad ! Különvonat a Déli Vasút, budai pályaudvarából Siófokra mindkét versenynapon déli 12 óra 25 perez kor ; érkezés a versenytérre és a versenyek kezdete 3 órakor. Gróf Pejacsevieh Albert esküvője. Cziráky János gróf és neje szül Almásy Erzsébet grófnő bájos leányával: Czirákv Jeanne grófnővel e hó 10-én köt házasságot Pejacsevieh Albert gróf. Budapesten julius 9-én lesz a polgári kötés a Kalvin-téri anyakönyvi hivatalban, ugyanez este a mennyasszony nagybátyja, Csekonics Endre gróf fényes estélyt ád palotájában. Másnap, julius 10-én, délelőtt 11 órakor iesz az esküvő a Józsefvárosi Jezsuita-templomban, hol Esterházy Jenő gróf jezsuita-atya adja az egyház áldását az uj pária. A násznagyi tisztet Károlyi István gróf fogja viselni, a mennyasszony részéről Almásy Dénes gróf, a vőlegény részéről Cziráky I Béla gróf lesznek a tanuk. Az egyházi szertartás , után a Nemzeti Kaszinóban lesz dejeuner. Az esküI vöre — melyen az egész magyar főúri világ képvij selve lesz — nyolezvan személy hivatalos. Hoffmann Lipót őrnagy egy-két lóval részt vesz a I siófoki versenyeken s e lovakat gr. Thun hadnagy I fogja lovagolni, ki az ilidzei versenyeken ügyes I lovasnak bizonyult. Gr. Orssich Pál a hároméves Triole-t eladta gróf Desfours hadnagynak, kinek színeiben a siófoki versenyeken előreláthatólag a zászlók közt fog futni. I Jankovich Gyula és Geist Gáspár urak nyerték a lefolyt alagi második nyári meetingen a legtöbbversenyt, illetve az összes versenyek felét, amennyiben mindegyikük három győzelmet aratott, Jankovich ur Előre II, Dora és Mary Ágnessel, Geist ur Remény, Redactor és Dijnokkal. Az urlovasok közül Krause. Szemere. Brook és Gróf Orssich urak egyegy, Horthy Jenő ur pedig, ki remek lovaglásaival mindnagyobb mértékben vonja magára a figyelmet, i négy győzelmet aratott. Siófok szombat-vasárnapra igen jó sportot igér; az első napra 73, a második napra 79 lovat neveztek és ezek legnagyobb része szerepelni is fog a programmon. Szerencsénk lesz jóformán a legtöbb, az utóbbi hetekben Alagon szerepelt lovakhoz, melyekhez még hozzájárulnak Gróf Festetics Tassilotól Fonyód, Hg. Taxistól Kilenczes, Hoffmann örnagyGladiator, stb. és vagy tiz olyan ló is, mely Alagon még egyátalán nem is futott. Érdemes lesz tehát kirándulni Siófokra. Diszes sport-társaság van most együtt Karlsbadban ; ott vannak: Milán király, Hg. Fürstenberg, Gróf Trauttmansdorff, Br. Springer, Péchy, Szemere, Baltazzi, Baranyay Pál, Lossonczy Gyula, Mr. Dorryt urak és sokan mások. Az Erzsébet Királyné-dij az idén nagyszerű versenynek Ígérkezik és érdekesség dolgában alighanem felül fogja múlni az augusztusi meeting összes versenyeit, talán a Szt-István-dijat sem véve ki. A leg! utóbbi bánatjelentéskor ugyanis nevesebb lovak közül j csak Sternbusk, Felemás, Glendor és Hamlet töróltettek a versenyből, melyben azonban állva maradt 38 , ló, közöttük Per Butters, Galifard. Mindegy, Max, : Incroyable, Pilátus, Sobri,Garaboncziás stb Ily lovak mérkőzése rendkívüli érdekességet kölcsönözhet az. aug. 26-iki nagy futamnak.
