Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-05-05 / 28. szám

EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet. I A vidéki versenyegyletek, Az Urlovasok szövetkezete Hz Urkocsisok szövetkezete s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. fli/flfamuit Előfizetési ára: egész évre 24 kcr., f évre ápril—október végéig (a vers.-idöszak) 20 kor., £ évre január—junius 14 kor és julius—deczember szintén 14 kor. Negyedévenként 8 kor. Az előfizetési pénzek a «Vadász-és Versenylap» kiadóhivatalához (Ferencziek bazárja III. lépcső I. emelet) czimezendök. 28. szám. Telefon-szám : 657. Budapest, 1900. szombat, május 5. Távirati czim: Versenylap. Budapest. XLIV. évfolyam. ]\legjelenil( a budapesti, alagi és bécsi lóversenye^ ideje alatt minden versenynap előestéjén, a többi időben hetenl^int egyszer (szombaton) sztárai ós nagymiháiyi gróf Sztáray Nep. János (Szül. 1840 márczius 4. megh. 1900 május 4.) a Magyar főrendiház, a Magyar lovaregylet, az Orsz. lóteny. bizottm., a Nemzeti Casino tagja stb. stb. életének 61. évében pár hónapi szenvedés után, tüdővészben f. é. május hó 4-én reggel 7V

2 órakor elhalálozott. . . . «Eljövök a pesti versenyekre» ! . . voltak bucsu-szavai hozzánk — még nagy reménységgel eltelve, midőn pár hét előtt Abbaziában meglátogattuk s midőn szerencsések voltunk öt a javulás utján láthatni, mi sainos, csakhamar megfordult . . . Eljött ugyan még, — de fájdalom, mindnyájunk nagy bánatára — éppen a pesti versenyek kezdete előtt két nappal el is hagyott bennünket örökre. A Magyar Lovaregyletnek nagy gyásza van; gr. Sztárayban egyik hasznos vezér tagját vesztette el; a hazai versenyügynek országszerte és évtizedek óta kevés olyan hive volt. mint a megboldogult, ki ugy a központban, mint, a vidéki verseny helyek megteremtésében, igazgatásában annyit közreműködött s ki a lóversenyeknek — a szó nemesb értelmében véve — fiatalságától kezdve halálos ágyáig szakadatlanul, testtel-lélekkel hive volt . . . Gróf Sztáray egyike volt ama valódi főuraknak, kik ha valami pályát választanak — azt teljesen és becsületesen be is töltik. — Egyike volt ő ama valódi sportférfiaknak, kit nem az anyagi haszon kilátása vonzott a versenyekre, — de a legnemesb állit, a versenyló kedvelése, tehetségének kiismerése, gyönyörködés annak szép nemes alakján, küzdelmeiben : az bilincselte öt a gyephez, hogy egész életét — versenyröl-versenyre utazva — annak szentelje. Egy valódi sportsman v >It ö, ki fiatalabb éveiben lovagolt és vadászott, később mint versenybiró, mint rendező, mint törvényhozó, mint handicapper (akkor még nem volt fizetéses) szerepelt és kitünö manager lett, ismeretes országszerte, mert a versenyló idomítása körül sok tapasztalattal birt. Gróf Sztáray tekintély lett versenyügyekben, ö nagyon pontos és rendszerető ember volt. ki nem csak a maga, de a gondjára bizott egyletek pénzügyeinél is hasznosan gazdálkodott. Nemcsak a Magyar Lovaregyletnek és vidéki versenyleteknek volt ismételt izben igazgatósági tagja, de az ausztriai lovaregylet is megtisztelte öt — e ritka kitüntetéssel. Mint istállótulajdonosnak régebben nem volt sok lova, de ezek mindig rendben voltak, mert ö igen jól értett a trainirozá.s nagy tudományához; s az ö manegirozása mindig arra mulatott, hogy nem csak a maga anyagának tehetségeit, de a más istállókéit is helyesen tudja megitélni; legjobban bizonyítja ezt, miszerint több izben egyik-másik barátja, kinek elfoglaltatása nem engedte, hogy a versenyzés szövevényességét figyelemmel kisérhesse, őt kérte fel istállója vezetésére, tudván azt. mily nagy passiója is telik ebben. A 70-es 80-as években nagyban is kisérte a. szerencse, ugy a saját, mint szövetségese és régi meghitt barátja gr. Hunyady Imre lovaival a legnagyobb diadalokat aratta. Ki ne emlékeznék még Buzgó, Metallist és számos más lovaik nagy győzelmeire; a helyes manegirozás, igazabban jugeirozás, minden eddig látott formáját felülmulta azonban, midőn 1885-ban Budapesten a Kiállítási Nemzetközi dijat megnyerte és pedig ugy. hogy mind a három lova Buzgó, Jewess és Metallist az első három helyet foglalta el, minek becsét tetemesen növelte az, hogy az akkor tájban még rendkívüli nagy dijért a 40,000 frankért (40,00 külön a 2-dik és 1000 fr. a 3-diknak), nem csak hazai legjobb lovainkat (mint az 5é Buccaneer-Mariolin kancza) Anna Cambrian, Gyöngyvirág, de a graditzi ménes derék ménjét Botschafter I et is legyőzték. A mi Iegkülönösb volt, hogy ö mindezt már előre kiszámította s egy hónappal a verseny előtt ki is nyilvánította. De ne zengjünk tovább régi dicsőségről — midőn mély szomorúság tölti el szivünket — midőn ily ritka tehetségű, általánosan bec.-ült ember és igazi four — elhunytát gyászoljuk. Emléke feledhetlen lesz a magyar versenyügy történetében! Legközelebbi szám hétfőn délután 4 órakor. Egyes szám ára 2G fillér.