Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900
1900-04-14 / 20. szám
1900. április 14. A lovak trainingje bizonyára a legeslegfontosabb része a versenyügynek, érdekesnek tartjuk tehát felemlíteni, hogy immár Angliában is — pedig ezzel sokat mondunk — vannak hivei a lovak «idö ellen» való trainingjének, a mi az ügelö-lovaknál különben az egész világon el van terjedve, Amerikában pedig a galoppverseny-lovaknál is általánosan alkalmazásban van és pedig nem is rosz eredménynyel, mint ezt számos amerikai telivér kitünö futása az angol versenypályákon eléggé bizonyitja. Ujabban a «Sporting Life», ez a tekintélyes londoni szaklap tör lándzsát az «idö elleni« training mellett, felemlíti, hogy C. Archer idomár Sir Geoffreyt is ezen amerikai rendszer szerint trainirozta a Lmcolnshire-re, mint látható fényes eredménynyel. A Sporting Life newmarketi tudósítója igy úja le ezt a traininget: «Naponta '1200—1G00 méteres galopp, minden szombaton egy kissé erősebb próba, hogy a lefolyt héten elért haladás látható legyen. Egész éven át nem változik ez a rendszer, mely, ugy vélem kitünö; ezzel a trainer megadja a lónak éppen azt a munkát melyre nézete szerint szüksége van, a hét végén pedig oly paceben galoppoztatja a lovat, minőt ennek eonditiója megenged és pedig órával a kezében. Az óra a tanácsadó, de nem azért, hogy bizonyos időt olvassunk le róla, mely alatt a ló valamely távolságot befut, hanem mert az óra a ló munkájának megbízható próbaköve. Knight of the Thistle és Berzak tavalyi galoppjainál az óra megbecsülhetetlen szolgálatokat tett; kezdetben Berzak mindig leverte társát, de a mint ez utóbbi íitebb és fitebb lett, revenche-ot vett leveretéseért Berzakon. «De óra nélkül — mondá Huggins idomár — miként állapíthattam volna meg pontosan, hogy Berzak ment-e hetenként jobban visszafelé formájában avagy Knight of the Thistle haladt-e előre ?» Berzak mindig betartotta az ö idejét, de a társa, az megjavította és igy Huggins tudta, hogy lovait helyesen dolgoztatta. A mi trainerjeink azonban,ha egy lovat egy héten át galoppoztatnak s szombaton kipróbálják : miként teszik ezt ? Vagy ugyanazon lovakkal próbálják ki vagy másokkal és igy a pace rendkívül külömbözö lehet. Minden próbafutásnál tehát az óra absolut nélkülözhetlen és számos nagy tévedést, csalódást ki lehet kerülni, ha megkérdezzük előbb az órát, ezt a csalhatatlan birót. Egy amerikai nevetve mondta nekem egyszer: «Azt hiszem, ön nem akarja mindig az igazságot megtudni, pedig az órával, ha akarja, megtudhatja. Nem mondom hogy az órával egyedül ki lehet próbálni egy lovat arra nézve, megnyerhet-e valamely versenyt, de kérdem, hogy, ha két perez alatt lesz lefutva egy trial egy oly verseny számára, melyre, a multat alapul véve, átlag csak egy perez és 50 mp. szükséges, minő értéke lehet ennek a trialnpk ? Felvilágosithat ugyan arról, hogy egy ló bizonyos körülmények között és bizonyos pace mellett jobb-e mint egy másik, de nem nyújt biztosítékot az iránt, hogy az illető verseny lefutásához szükséges idö alatt is be fog válni a próba». Mit szólnak ehhez a mi trainereink ? * * * Flying Fox megvásárlását, mint már emiitettük, Francziaországban nem éppen osztatlan rokonszenvvel fogadták Párisi levelezőnk ez ügyben többek közt következőket irja nekünk f. hó 10-iki kelettel: Hadd szenteljek néhány szót annak az eseménynek, hogy Flying Faxért 987,000 frankot adott Mr. Edmond Blanc. Mindenekelőtt rövid statisztikában bemutatom az eddig telivérekért fizetett legnagyobb árakat, amiből kiviláglik, hogy Flying Fox-ol minő csodaállatnak] tartják s mily sokat várnak a méhesben való szereplésétől. Ormonde-ot a «század lovát» Mr. Nord Macdonough vette meg 771,000 frankért Galtee More-et az orosz kormány 525,000 « Saint fílaise-1 Mr. Belmont newyorki milliomos 500,000 « Meddlert szintén egy amer. nábob 362,000 « Commont. a childwicki ménes 375,000 « Matchboxot az osztrák kormány 450,000 « Doncastert annak idején a Westminister! hg vette meg 350,000 « (s tovább adta a kisbéri ménesnek) Meltont az olasz kormány 250,000 « Már most, ami magát Hying Fox megvásárlását illeti, hát bizony, a franczia szakkörök éppenséggel nincsenek elragadtatva tőle. Persze büszkék rá, hogy a minden idők eme legdrágább és kétségkívül egyik legjobb lova Frartcziaországba került, de tekintettel arra, hogy ma már egész sereg elsőrangú apamén van a franczia ménesekben, nagyon magasnak találják az árát, annál is inkább, mert a franczia állami méneskezelőség, tavaly potom 150,000 frkért vette meg Hying Fox istálló társát Irántiért amely egy elsőrangú franczia szakember véleménye szerint jobb akviziczió. Ezek a szaktekintélyek azzal argumentálnak, hogy Flying Fox tulajdonképpen mint versenyló is alig valamivel jobb Frontiernél. Van is valami a dologban, Flying Foxot kétszer verték meg egyenlő suly alatt, az amerikai Caiman és St. Gris, már pedig Frontier később ezt a két lovat játszva verte meg s a tavalyi Eclipse stakesben csak azért lett második, mert a Westminsteri herczeg Flying Fox-al akart nyerni. Igaz, hogy Frontier súlyt kapott töle, de megverhette volna az egész sulykülünbözettel. A mellett Frontier kifogástalan küllemü és a származása is a lehető legjobb. Igy argumentált előttem néhány hozzáértő szakember. Majd elválik igazuk van-e. Egyelőre bizonyos hogy ha Edmond Blanc elfogadná, akár száz kanczát is bejelentenének a nagy Foxhoz. * * * A telivérek fedeztetési dijai Amerikában éppen nem mondhatók magosaknak, pedig állítólag Amerika lenne a kincsek birodalma: A legmagasabb fedeztetési dij odaát 250 dollár, de ezt csak néhány legkiválóbb apaménért követelik; ezek közé tartoznak pld' Salvator, Ornament és az Angliából importáltak közül: Albert, Order és Juvenal. De pld. Ben Holladay. melyet hosszú távolságokra a legjobb lónak tartanak melyet Amerika valaha produkált, 150 dollárért fedez. Az angliai kiváló futásairól jól ismert Knight of the Thistle, melyet tavaly vittek át Amerikába, 100 dollárért fedez, azon apamének száma pedig, melyek 50 dollárért fedeznek, egyhamar meg sem számlálható. Ha most ehhez hozzá vesszük, hogy a lótenyésztők Amerikában éppen nem szegény emberek és hogy ott a dollár nem igen számit többet mint nálunk a forint, ugy csodálkoznunk kell azon, hogy a fedeztetési dijak ily alacsonyak. Vagy talán ennek is a konkurrenczia volna az oka, mely Amerikában minden téren korlátlanul uralkodik ? © C OO'OÖOO a o ©O 0 Q © © O O 0 á ©o g © Q Q Q © QO'OO ® © HALUSKA JANOSi CS. ÉS KIR. UDVARI SZÁLLÍTÓ. BECS (Szent-István templom átellenében). Vadászterület bérbeadása. A Veszprém vármegyében fekvő Gergelyi községnek mintegy 1200 k. holdra terjedő mezőségböl és marczali rétségböl álló határa területén gyakorolható vadászati jog, f. é. május 24-én d. u. 3 órakor Gergelyi községházánál tartandó nyilvános árverés utján, f. é. aug. 1-töl számítandó 6 évre, bérbe fog adatni. 1900. ÉVI VERSENY-IDENY A magyar, osztrák és német sportkörök találkozó helye és szállása: Frohner Imperial szálloda Béc s , Kärntner-Ring, Bécs. "> Újonnan berendezve. sm Férfi kalap kereskedés PORFI F. ÉS FIA. cs. és kir. udvari szállitók. Budapest, váczi-utcza 89. sz. © o © ö a i s a I., J a s o m ir g o tt s t r as s e 3. g j o j . g j LADIES RIDING-HABITS AND COSTUMES. g ! oOooaeooooocooaoop aooooo&OOáSaCO Bármilyen állási keres i 31 éves. keresztény, nős, kiscsaládu, erélyes, j jómegjelenésü, gvmnásiumot végzett, 11 évi | gyakorlattal biró gazdatiszt, teljesen jártas | állattenyésztés, hizlalás, tejgazdaság, ezukor- j répa termelésben, könyvvitelben, katonai köte- | lezettségnek lovasságnál eleget tett. bármikor I beléphet és bemutatkozik. Czim «Biztos jövő» j alatt a kiadóba. m ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Gömör-megye lótenyésztése. Már az állami mének behozatala előtt is a SajóRima s Balog völgyén egyes községekben jó munkabíró, sőt olykor csinos kocsilovakat is tenyésztettek a jobb módú földmivesek, különösen Torn ally a-Rimaszécs s Hangony vidékén. Természetes, hogy a jobb fajii mének használata óta az elöhaladás szemmel látható, nemcsak a jelzett, de más vidékeken is és nemcsak igás s kocsi lovak, de katonai használatra is megfelelő s csinos külsejü lovak találhatók a megye számos községeiben. Mihez nem kis mértékben járultak hozzá az 1899. évben Gömőrmegyében a 7 fedeztetési állomáson felállítva volt 24 állami mén : melyek közül volt 4 angol telivér és pedig Rimaszombaton Alföldi, és]Nem marad, Tornallván Turul 11. és Várgedén Magister ; 8 angol félvér: Felsö-Balogon Leperd IV., Fúró (Furioso), Kövin Csákó 3. Rimaszécsen Kalandor 14. Tornallván 150 Munkács 1. Conut Zdenko 3. és Milon 1. Várgedén Ecséd; 5 arab félvér : Alsó-Bátkán Zarif 111., Rimaszécsen Mehemed Ali és O-Baján, Rimaszombaton Zarif 1—2 és Jussuff 11; 3 Nonius : Alsó-Bátkán Nonius XVI., Rimaszombaton Illó Nonius 10. és Tornallyán Nonius XXXVI—19 ; 3 Gidran : Kövin Gidran XXXV11, Rimaszécsen 119. Kardosrét 2. Rimaszombaton Kengyel Gidran 2. és Tornallyán Pluto 11—2 lipiczai fajta. Hogy aránylag kevés lovat vásárolnak katonai használatra: egyéb okokat nem is említve, abban keresendő sok esetben, hogy a midőn a bizottság már ide ér, csak 10—15 lovuk hiányzik, de még hátra van egyik s másik megye, s igy aztán bevesznek 4—5 darabot, daczára, liogy beválnék 20—40 darab is. Hogy ez nem szerencsés intézkedés, annyi bizonyos : mert a tenyésztőnek el tog menni a kedve attól, hogy jó anyagát egy ilyen bizonytalan vásár kedvéért messze földről sokszor rossz időben haszta lanul befárassza! , Az úgynevezett táj fajta tenyésztés nincs meg egy vidéken sem : különbözö mének fedeznek minden állomáson. Vannak angol telivérek, félvérek, olykor egy-egy arabs telivér, félvér, gidran, Shagya, kis és nagy Nonius, olykor egy irlandi, lipiczai, s néhány magán tenyésztőtől vett mén is. Az angol jellegű lovak leginkább Tornallya vidékén találhatók ; jó Gidrán ivadékok voltak egy időben Ozsgyán vidékén : láttam néhány sikerült irlandi ivadékot a Balogvölg^ néhány községében. Csinos formájú, arab eredetű csikókat a megye alsó részén, s néhány erőteljes Nonius ivadékot a megye különbözö vidékén szórványosan. A megye felső vidékén a tenyésztés még keveset haladt; ma is többnyire a régi mokány hegyi lova k láthatók, melyek ugyan tenyésztési szempontból bizony keveset számítanak, dp az ottani használativiszonyoknak megfelelnek, t. i. a többnyire hegyek és erdökböli fuvarozásra teljesen alkalmasak. Még mielőtt a ménte'ep a szabadkai pusztán (Rimaszombat tulajdona) elhelyezést nyert márjnéhány birtokos foglalkozott a lótenyésztéssel. — Farkas Ábrahám a megyei gazdasági egylet s lótenyésztés volt elnöke : diliházai birtokán több anya kanczát tartott ; a csikók egy időben nyári legelőre a Pelsöczi nagy hegyre mentek. Eleintén a jobb vérű állami angol félvér mének után tenyésztett, majd későbben maga tartott fedező telivér mént. Először megvásárolta a gr. Esterházy-féle Conquerort, de ez nem vallott be. főleg termékenységét illetőleg, de máskülönben sem produkált különöst. Később meg vette a Frohner-féle Csikóst, mely nagyon bevállott; több kiváló csikót adott, de 4 évi használata után a még teljes erejében levő mén a tenyésztés nagy kárára kimúlt. Eriékes kanczái voltak a boldogult Kadvdnszky Károlynak Sztárnyán is ; legnagyobb része Kisbér s Mezőhegyesről beszerezve, hogy ivadékai nagyobb feltűnést nem szereztek, s az eladásnál nagyobb szerepet iiem játszottak : tulajdonitható annak is, hogy a tulajdonos sem passionatus kocsis, §em lovas nem volt, s igy a lovak begyakorolva nem lettek; leginkább néhány csikó katonai használatra lett eladva. Szép és értékes anyagja volt (s gondolom van is még) Szentmiklóssy Istvánnak Bejében ; szép és jó vérű anyakanczák, köztük egy pár angol-telivér. Egy időben sok tiszti lovat vásároltak töle, s néhány darab szép áron adatott el a budapesti luxus lóvásáron is. Nagyobb állománya van még Beélik Ivánnak AlsóVálvban ; magas félvérek s Angló-Arab keresztezés, néhány bábolnai szép s értékes kancza után is van ott. A kanczák mint igás és kocsi lovak használtatnak ; a csikók pár év óta a Gazdasági egyesület Otrokocsi legelőjén töltik a nyarat. Pár év előtt Gróf Andrássy Gézának értékes, nemes lovai (köztük sok telivér) voltak Betlérben, vagy Oláhpatakon és Gombaszögön vannak elhelyezve s ugy tudom, hogy e ménest ma is a jelzett helyeken tartja fenn a nemes gróf, Kisebb mérvben tenyésztenek még a megyében többen, mint a Hevessyek. Fáy Viktor, Máriássy Andor, Szontág Zoltán, Bornemisza László és István Hámós, Szentiványi stb. de leginkább használati lovak után s főleg csak sáját használatukra.
