Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-03-24 / 13. szám

1900 márczius 24. VADASZ- ÉS VERSENY-LAP. 115 rö'eg kiemellek a magyar lovat és követendő példaként állitották oda a mi telivértenyésztésünket. Ugy hiszem, hogy ez a körülmény eléggé bizonyítja, hogy helyes uton haladunk, de bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy mig ezelőtt husz évvel saját hadseregünket sem voltunk képesek a szükséges lóanyaggal ellátni: addig ma már exportált lovaink után tetemes összegek folynak be az országba. — A

;statistika mutatja, hogy 1884-ben, tehát ezelőtt 16 évvel, körülbelül 8900 egynehány lovat vittünk ki, körülbelül 4.170,000 frt értékben ; a számok azóta évről-évre nagyobbodtak, ugy hogy a mult évben körülbelül 40000 lovat exportáltunk közel 16 millió frt értékben.-- Hogy lovaink'minösége sem romlott. erre nézve utalok a minden esztendőben megtartatni szokott nagyobb hadgyakorlatokra, a melyeken lovaink állandó dicséret tárgyát képezik, és utalok a Bécs—berlini távlovaglás eredményére. — Országos kincsünket azonban, t. képviselőház, a melyet lóanyagunkban birunk, nemcsak fentartani kötelességünk. hanem ma. a gőz és villany, a motor kocsi és kerékpár korszakában kétszeres kötelességünk azt fejleszteni, hogy lóanyagunk kelendőségét ne veszítse és megtarthassa verseny és piaczképességét. Arra kérem tehát a t. minister urat, hogy lótenyésztésünkben az elmúlt két évtizeden keresztül követett iránytól valahogyan el ne térjen és ne hagyja magát divatos jelszavak által elcsábiltatni. Minden eltérés a jelenlegi iránytól ugrás volna a sötétbe, mely könnyen megbo-zulhatja magát. Ezt az irányt annak idején megállapította boldogult Kozma Ferencz, kinek országos lótenyésztésünk terén hervadhatatlan érdemei vannak. Ez az irány jónak, hasznosnak bizonyult, ettől eltérni megbocsáthatatlan hiba volna. » « * Mindazonáltal engedje meg a t. képviselőházi hogy még néhány megjegyzést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) E megjegyzéseim nagyon rövidek lesznek, nem akarván a t. házat ismétlésekkel untatni, miután mindazokat a miket az általános vitánál a lótenyésztés kérdésében Makfalvay Géza t. képviselőtársam elmondott: nagyjában és egészében magamévá teszem és helyeslem. A Kisbéri állami ménesbirtokon okvetlenül fentartandónak vélem a telivér tenyésztést, de kisebb menyiségben. Tartson az állam Kisbéren Anglia legelső ménjeivel párosított 6—8 oly el-örendü anyakanczát, a milyent magántenyésztö besz rezni nem képes. Ezek megvételénél arra kellenne ügyelni, hogy méncsikók legyenek alattuk és akkor sokkal olcsóbban és sokkal kevesebb koczkázattal fogunk elsö rendű apaállatokhoz jutni, mint a jelenlegi módszer mellett. Azt hiszem, hogy ezen általam ajánlott mód sokkal inkább fog egy magasabb állami feladatnak megfelelni, mint a jelenlegi középszerű anyagból álló tenyésztés, a mely legföljebb a már virágzó privát tenyésztésnek csinál concurrentiát.*) Mielőtt áttérnék egy másik lófajra, mely most nagyon divatos, engedje meg a t. minister ur, hogy röviden kegyes pártfogásába ajánljam a mezőhegyest ménesbirtol on levő Furioso és Kis-Noniusméneseket, mely lovakban egy eléggé meg nem becsülhető anyagot birunk, s mely anyag az angol telivérrel megjavíttatván, ugv kocsi elölt, mint nyereg alatt kiválónak bizonyult. A t. minister ur országos lótenyésztésünknek nagy szolgálatot fog tenni, ha arra törekszik, hogy ezen lovak mostani jellegükben továbbra is megtartassanak, t. i. hogy erős csontozatuk és kiváló testmélységük az angol telivér helytelen alkalmazása által csorbát ne szenvedjen.mely hibaakisbéri félvérménesben tényleg már megtörtént. Különösen nekünk, a h ik a hátasló jelleg elérésének szempontjából *) Már változás állt be olyformán mint a nemes gróf javasolja. A föszerk. kénytelenek vagyunk az angol telivérrel mélyen belenyúlni országos tenyésztésünkbe, csakis ezen anyag áll rendelkezésünkre, hogy a telivér esetleges hibáit és hátrányait tenyésztésünkből ismét kiküszöböljük. Mintán Mezőhegyesnél tartok, engedje meg a t. ház, hogy megemlékezzem az ott levő Gidrán ménesről, Ha ezelőtt 20 évvel valaki egy Gidránról beszélt, minden lótenyésztő tudta, hogy az egy rossz derekú, gyalázatos kötésű, hosszú lehajlós csüddel biró, minden tekintetben puha és hasznavehetetlen állat. Hogy ez a Gidrán-ménes mikép került Mezőhegyesre, nem kutatom; tény az. hogy ott volt és ma is ott van. De te-sék megnézni, hogy ez a ménes milyen vál'ázáson ment keresztül. Ma csupa aczélos, előkelő kinézésű, kitünö derekú és kiváló mozgású egyedeket találunk. Volt alkalmam megfigyelhetni, hogv ezen Gidránok a vadászterepen 70—80 kiló suly alatt elsőrendű szolgálatot végeztek, ugy hogy meg vagyok róla győződve, miszerint bármely hadiárat sanyaruságait játszva fogják legyőzni. — Ha azt kérdezzük, hogy ezen változás mikép és honnét keletkezett, arra nem találunk más választ, minthogy ezen változást az angol telivérnek okos és rendszeres használata által lehetett vsak elérni. Fel is kérem az angol telivér minden ellenségét, fáradjon le Mezőhegyesre és győződjék meg személyesen szavaim igaz voltáról. * * , * Áttérek az amerikai üyetőre. Egy külföldön élő hazánkba, gr. Gyulai Adolf. Amerikában a lótenyésztés körül szerzett tapasztalatait összefoglalta egy jelentésbe; ebben azt javasolja a íöldmivelésiigyi minister urnák, hogy vigye be az amerikai ügetőt országos tenyésztésünkbe, illetőleg, hogy az amerikai ügetövel javítsa meg a magyar lovat, a mely az ö nézete szerint képességeinek határkövét elérte már és ennek következtében a kereslet fokozódó igényeinek megfelelni többé nem képes. Én ezt a nézetet t. képviselőház: nem tehetem magamévá, és ezen tanács keresztül vitele ellen határozottan tiltakozom ; tiltakozom pedig azért, mert ma, midőn úgyszólván állig fegyverben állunk és lovaink legnagyobb részét lovasságunk használja fel: országos lótenyésztésünknek nem képezheti feladatát ügetöket tenyészteni, illetőleg olyan vért venni be országos ló tenyésztésünkbe: mely vér évtizedeken keresztül tartó szakadatlan training által a lehető legnagyobb ügetöképességre lett idomítva és ennek következtében előreláthatólag ezen ügetöképességét igen jól át is fogja örökíteni. A másik ok mely engem mint tenyésztőt a legjobban bántana: az a körülmény, hogy az amerikai ló mint lófaj előttem egy ismeretlen faktor, a melylyel nem tudok számolni. (Igaz. Ugv van.) Az amerikai ló nem egy megállapodott,nem constans lófaj, hanem olyan, melynek származását csak egy bizonyos fokig ismerjük. söt á'litólag a meglevő törzskönyvelés sem lenne teljesen megbizható. Mi lehet tehát annak a következménye, ha az amerikai vért beveszszük a tenyésztésbe? Az a kellemetlen meglepetés,hogy az én,hippologice véve teljesen szabályos alkatú, minden tekintetben correct ménlovam : az ismeretlen elődökre valló u. n. Rückschlag folytán korcsivadékokkal fog megajándékozni és elrontja az egész tenyésztésemet. (Igaz ! Ugy van !) Elismerem, hogy az amerikai ügető rövid távolságra a világnak a legjobb lova, de most emiitett okoknál fogva nem tar'om tanácsosnak, hogy ezen vért bevigyük országos tenyésztésünkbe, a mit indirekte a jelentést tevő Gyulay Adolf is elismer, ki munkájában mindenütt csak egy, a legmagasabb igényeknek megfelelő kocsilóról beszél. Itt ismét hivatkoznom kell a német-parlamentben lefolyt budget-vitára, melynek szóno kai határozottan kiemelték, hogy az amerikai ló hadicélokra alkalmatlan, és a lömeges amerikai ló-import ellen orvosszerül a magasabb beviteli vámokat ajánlják. — Maradjon meg tehát az amerikai ügető a privát tenyésztőnél, már t. i. annál, ki az én szerény felfogásom szerint ménesét el akarja rontani. Nem mondom, hogy egyik má-ik privát tenyésztőnek nem fog sikerülni nagy pénzért egy constans amerikai ménlóra szert tenni, melylyel ménesének értékét emelni is fogja: de állítom,hogy az Amerikából hozzánk importált ménlovak nagyobb része lótenyésztésünknek több kárt okoznak, mint hasznot hajtanak; és tartok töle, hogy tenyésztő társaim, kik ma az amerikai vérrel experimentálnak : néhány év múlva nekem igazat fogr.ak adni s be fogják látni, ugv a mint beláttak a németek, hogy az amerikából hozzájuk importált lovak nagyobb része az odavaló tenyésztésnek salakját képezik a mint hogy nem is lehet feltételezni, hogy az amerikai tenyésztők legjobb lovaikat hazájukból kieres/szék. * * Atiérek 1. ház, a hidegvérű ló tenyésztésére. Tagadhatatlan, hogy az országnak sok vidékén a hidegvérű lónak tenyésztése nagyon kifizeti magát, és ennek következtében különösen kisebb tenyésztőink előszeretettel foglalkoznak vele. Így pl. szűkebb hazámban, Alsó-Somogyban a köznép egy választott csikóért, a mely egy nehéz hidegvérű ménlöl és egy könnyű magyar kanczából származik : olasz kereskedőktől darabjáért 40—50—60 frtot is szokott kapni. Ez olyan magas ár, a melyet melegvérű választott csikóért nem kap meg soha. — De figyelmeztetem a t. minister urat, hogy ezen hidegvérű lóval való keresztezés nagyon kétélű fegyver. Arról a vidékről, a hol a hidegvérű lóval kereszteznek: katonalovat nagyon ritkán szoktak assentálni, söt merem állítani, hogy egészjnagy vidékek lótenyésztését ezen keresztezéssel örökre tönkre lehet tenni. Méltóztassék meghallgatni, hogy a német parlamentben egy képvisellö ur, von Mendel-Steinfels, ezen hidegvérü-ló tenyésztéséről s az avval való keresztezésről mikép nyilatkozott. Azt mondja von Mendel-Steiní'els: «Die Warnung vor unzweckmässigen Kreuzungen möchte auch ich wiederholen. Man kann diese nicht oft genug aussprechen, und ich bitte den Herrn Landstallmeister dringend, dass er seinen ganzen Einiluss bei der Besetzung der Deckstationen durch die Gestüt-Directoren dahin ausübe, dass das planlose Kreuzen und das Kreuzen nach theorischen und unbewährten Grundsätzen unter allen Umständen hintangehalten werden. — Wenn wir in der Lage von England wären, dass wir uns nur Gebrauchspferde schafften durch die Kreuzung von einem warmblütigen Hengst und einer kaltblütigen Stute oder umgekehrt

: dann wäre die Sache anders; aber bei unseren bäurlichen Züchtung geht dieses Kreuzungsproduct wieder in die Züchtung über, und dann kommen traurige Rückschläge, die eine ganze Landespferdezucht vollständig verderben können. (Sehr richtig.) Sehen Sie sich doch die Kreuzungsproducte an von belgischen Hengsten und Halbblut-Stuten, Stuten hannoverischer oder oldenburgischer Abkunft!— Was ist das Ergebniss einer derartigen Paarung ? Ein Geschöpf, das kaum brauchbar ist, ein schwerer, dicker, lymphatischer Körper und dünne, spindelige Beine. Eine nochmalige Kreuzung mit einem solchen Jammerthier giebt noch traurigere Resultate. Ich glaube, wir müssten in Deutschland als gebranntes Kind vorsichtig sein, da wir durch die Kreuzung — auch in der Rindviehzucht — in der ^verflossenen Zeiten unendlichen Schaden uns selbst gethan haben» T. képviselőház! A mit Steinfels mondott, az teljesen ráillik a mi hazai viszonyainkra ugy hogy ahhoz nincs mit hozzátennem. Az 2.