Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-12-02 / 95.szám

— 1899'. deezember 9. ADÁSZ- Li VERSENY-LA; (5 3 ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS, 90. 238/11. 1. sz. , Értesítés. A bombayi cs. és kir. osztr. magy. consuJa'us hivatalos értesítése szerint az indiai kormány 1988 drb. katona lovat szándékozik vásárolni Bombayban. Calcuttában és Madrasban. A lovak 4—5 évesek és 15 maroknál nagyobbak legyenek. Ailag-ár 4-5 £ Budapest, 1899 november 28. Földmivelésügyi m. Ur. minister. О Felsége legkegyelmesebben méltóztatott tailallah El Hedad Mihályi, a bábolnai ménes parancsnoki állásra áthelyezn', s Schlosszer Frigyes századost a székesfehérvári mentelep, — Rónay Lajos századost a fogarasi ménes parancsnokává kinevezni. Lókivitelünk és lóértékesitésünk kérdéséhez. Egyik felvidéki tenyésztőnktől kapjuk az alábbi sorokat : Tekintetes főszerkesztő ur! Bizony szomorú dolog, hogy midőn kilátás van rá, hogy az országból ily tömeges lókivitelünk lesz, mint jelenleg Parisba, Indiába és Bulgáriába, akkor mi közvetítőkre szorulunk, hogy ők néhány százezer forintot zsebre tegyenek s mi tenyésztők ugyanennyit veszítsünk. Mire való akkor a Budapesti Tattersall, mely fenhangon, nagy belükkel hirdeti, hogy ö a Magyarország . jobb ló értékesítésére alakult részvénytársaság ; talán bizony azért, hogy néhány luxusló-vásárt rendez évenkint, melyen a külföld megveszi az állami ménesekből felküldött jó kanczaanyagot, a melynek inkább az volna a rendeltetése, hogy az országban a lótenyésztést emel je, holott ellenkezőleg még ezekkel concurrentiát csinál a hazai lótenyésztőknek s még inkább lenyomja ezek lovainak az árát, Szerintem a Budapesti Tattersallnak az volna egyik feladata, hogy a midőn biztos vevőket tud, kik nálunk tetemes lóvásárlásokat óhajtanak tenni, akkor az illetőknek tudtára adatnék, hogy a Tattersallbau kaphatnak lovakat, csak tessék egy bizonyos időt kitűzni a lóvásárlásra, ezen batáridő az ország minden részében publikáltatnék s én bizton reményiem, hogy a tenyésztők sietni fognak az ily kedvező körülményeket felhasználni s lovaikat szép számban felküldik, természetesen, ha biztosak lesznek a felöl, hogy a Tattersallban a költségeket és a levonandó perczentekei nem fogják annyira felemelni, hogy ismét ezek emésztik fel a netaláni csekély hasznot; igy talán mi is megélhetnénk s nem csupán a közvetítők. Ez az én véleményem, nem tudom Szerkesztő ur osztja-e nézetemet; egy kis kísérlet azt hiszem nem volna káros. Tisztelettel ß-.y. Készséggel közöltük a fentebbi levelet, mert lóértékesitésünk és ebből kifolyólag lókivitelünk ügyét oly fontosnak tartjuk, hogy ezeket illetőleg az eszmék tisztázásához örömmel 'járulunk hozzá ; már pedig ki volna illetékesebb ahhoz, hogy hozzászóljon lókivitelünk fontos kérdéséhez mint maguk hazánk tenyésztői, kiknek érdekeit elsősorban érinti hazánk lókivitele. A mi fenti soroknak a közvetítőkre vonatkozó részét illeti, nehéz dolog ezeknek igazsága elől elzárkózni, mert tény, hogy lóexportunk ma majdnem kizárólag, lovainknak itthon való értékesítése pedig szintén nagy részt a közvetítők kezében van — de mik az okai ennek ? Első sorban a megváltozott gazdasági viszonyok, melyek a tenyésztők existentiáját is megnehezítik és szinte utalják őket arra, hogy a kedvezőbb alkalmakat be nem várva, lovaikat mielőbb eladják, persze a közvetítőknek, kik mindenkor készek a vásárlásra ; másodsorban pedig azon szintén tagadhatlan tény, hogy a Lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság («Budapesii Tattersall»), mely első sóiban volna hivatva lókivitelünket előmozdítani és tenyésztőinknek ez ügyben segítségére lenni, nem képes ebbeli feladatának megfelelni, de nem mintha vezető férfiaiban nem volna meg ebhez a tehetség és az akarat, hanem mert pénzügyi helyzete teszi erre képtelenné. A mi különben az igen tisztelt levélíró ur által proponált módot illeti, az éppen nem kivihetetlen •és ezért ajánljuk is a budapesti Tattersall igazgatóságának figyelmébe ; mint közvetítő a Tattersall tényleg nagy szerepre van hivatva ; a jelen esetben pl. (lásd fenntebb a Minister közleményét) ha az indiai kormánnyal érintkezésbe lépne és ezt rá tudna bírni arra, hogy Budapestre lóvásárló bizottságot küldjön, itt könnyen lehetne összehozni tenyésztőinktől pár ezer darab lovat és nem volna szükség a lóügynökökre. . . . URKOCSISOK SZÖVETKEZETE, Az Urkocsisok szövetkezete január 17-én közgyűlést tart, melyre mindazon egyleteket, tenyésztőket, versenyzőket meghívja, kik ügetösporrial foglalkoznak. Az Urkocsisok szövetkezetének U99-ik évi versenyein a dijat nyert istálló tulajdonosok a következők : 1.) Nyertes istálló! illa'jdonosok : nyert Gr. Károlyi Lajos 9700 korona Wienerwaldi ménes 5100 « Br. Sennyey István 4-700 « Gr. Andrássy Géza 3200 « Gr. Dessewffy Miklós 2250 « ifj. Bernrieder József 2100 « Comp. White 1700 « Chernel György 1300 « Gr. Károlyi László 1000 « Kubinyi Márton 1000 « ifj. Vojnich Sándor 900 « Pröckl Tivadar 900 « Gr. Keglevich Gyula 850 « Br. Sennyey Géza 500 « Förster Ottó 450 « Gr. Csáky György 300 « Gr. Teleki L. Gyula 250 « Mr. Black 250 « Gr. Korniss Károly 200 « Br. Haupt Stummer L. 200 « Mi-. Fred 200 • « Blau A. D. 200 « Gr. Schönborn Károly 150 « Gr. Andrássy Tivadar 50 « összesen 37.450 kor. ÜGETOVERSENY, TENYESZTE A hazai ügető sport és tenyésztés kérdéséhez. Kaptuk az*alábbi sorokat: Igen tisztelt főszerkesztő ur ! Becses lapja buzgó olvasója vagyok, az ügetösporttal évek óta foglalkozom. Természetes, hogy gróf Keglevich 0 mélt. czikkét nagy figyelemmel olvastam; sajnálom, hogy a gróf ur nézeteivel ellentétbe kerülök, de az ügy érdekében szólalok fel és reménylem, hogy ezt Ö méltósága megbocsájtani fogja. Az ügetősportnak. nincsenek ellenségei, de igenis vannak rosz barátjai, és nincsenek, a mi még sajnosabb, pártfogói. kik anyagilag és erkölcsileg támogatnák. A rivalitással vádolt galoppozok a 70-os években . mit mindent tettek, mozdítottak ; mennyit áldoztak ügyük érdekében ! Az, élen álló magyar főurak mily nagy összegekkel segélyezték a kezdetet s áldoztak addig is, mig csak később a magas kormány és a főváros is támogatni kezdte a lóversenyeket! De még fényesebb példa az Urlovasok Szövetkezete, mely nem egyébbel mint czéltudatos akarattal és az illető egyéniségek áldozatkészségével") emelkedett rövid egynehány év alatt mai magaslatára. Hogy az íigetösport nem tud lábra kapni, első sorban a tenyésztők bűne, kik csak eladni és nem versenyezni akarnak : mi által a jó ló külföldre kerül, nálunk pedig nem marad anyag, melylyel versenyeket rendezhessenek. Itt megint csak ayaloppozókra kell utalnom, kiknél azelőtt minden tenyésztő versenyzett is. Második sorban okozható az Urkocsisok Szövetkezete, mely nem iparkodik az ügynek támogatását kieszközölni a magas kormánynál és a főuraknál, és nem tesz semmit, hogy a polgárság szélesebb köreit is megnyerje az ügetésnek. Teremjenek csak az ügetésnek Magyarországon is oly férfiai mint a galop-sportnak voltak és vannak : Esterházy, Festetics, Batthyány : akkor kézfordulatban minden rendben lesz és van ügetösportunk is Áttérve az iigetök tenyésztésére, be kell ismernem, hogy itt az amerikai vérnek sok és m ikacs ellenségei vannak ; de megint csakis a tenyésztők bűne, hogy igy áll a dolog, mert daczára annak, bogv az eddigi tenyésztés kizárólagosan csak oda irányult : magyar kanczákból jó jukkert és hámoslovat nevelni, van a derékegyházi, királyteleki, parnói, betléri, sasbaimi, puszta-berényi, szt.-ábrahámi, tömördi, vedrődi, tökés-ujl'alui ménesben elegendő számú amerikai vérből származott csikó, mely nyereg alatl épp ugy felelne meg, mint az angol félvér : magam ismerek egynehányat, mely Alagon is kellő előkészítéssel megtudná keresni zabját. Ezek a lovak, lia nyereg alatt be lennének mutatva a luxuslóvásár alkalmával az ott egybegyűlt «ellenségnek», hamar győznék meg ezt, hogy nemcsak jó szivart, de sebes ügető és hátaslovat egyiránt produkálni képes méneket is lehetne importálni Amerikából. *) Es nagyobbrészt a Magyar Lovaregyletével ! Á föszerk. Hogy az amerikai lónak általánosságban-alkati hibái vannak, már tagadom : mert a felsorolt hibák ép ugy előfordulnak az angol telivérben, mint az eredeti magyar vérben ; elismerem azonban, hogy az eleintén hozzánk került anyagban túlnyomók azon tulajdonságok, mely magyar szemeinket sértik : de ez megint a tenyésztő vétke, miért nem vesz olyat, mely kívánságának megfelel? Mindenfelett szeretem a szép és jó lovat, voltam is Amerikában, még pedig 6 esztendeig, és merem állítani, hogy ott ezer meg ezer lovat találni, a melyet egy magyar állami ménesbe beosztva, a legnagyobb lóismerö sem tudna alkatáról megismerni, hogy nem magyar. Gyulai gróf ur müvét ismerem és bámulattal tölt el, hogy rövid tanulmányútja alatt mily helyesen tudott tájékozni ; egyben azonban téved, mert ott a szép ló sem"ritka, sem pedig drága: a Yankee a «greenbakjait» csakis a sebes lóért teszi le, szivesebben vesz egy csúnyát, ha az csak «/

б másodperczczel gyorsabb mint a szép. Amerikában egy legénységi akadályversenyt láttam 2 angol mértföldre, a versenyt egy szfp deresen nyerte egy altiszt 4 perczen felül, de már nem emlékszem, hány másodpercz volt még; a ló 200 dollárért lett eladva; mit szólna ehhez az a passionatus galoppozó, ki annyira dicséri az amerikai kocsiloval ? Az amerikai ló a jelen és a.jövö lova. Magyarországon is meg fog honosulni és túléli a byciclit; de még az automobilt is. Kiváló tisztelettel B. A. D. Helyet adunk e soroknak, hogy tisztázzuk azt a kérdést : nem rontja-e el az amerikai lóval keresztezés — a bátasló-tenyésztést ; de azt talán felesleges mondanunk, hogy a beküldő nézeteivel nem értünk mindenben egyet. Azt mondja pl. hogy az. ügetősportnak nincsenek a magyar főurak közt pártfogói, mint voltak és vannak a galopp-sportnak, de ez az állítás igy odadobva téves, mert a galopp-sport hazánkban már több mint70éves múltra tekinthetvissza, de az ügetö-sport egy Amerikából impoitált intézmény. melynek még nincs oly múltja, mely imponálólag tudna hatni és vonzóerőt birna gyakorolni ; szükségessége és hasznossága felett pedig eltérők a vélemények, ugy hogy nincsen semmi olyas, mi az embert fellelkesíteni tudná iránta vagy éppenséggel arra tudná birni, hogy áldozatokat hozzon érette. Es mégis ki tagadhatja, hogy a magyar íigetösport élén álló férfiak máris nagy áldozatokat hoztak az ügyérdekében ? A sok kiváló amerikai ló importja, a budapesti uj versenytér megalkotása stb. stb. bizonyítják ezt. A mi az Urkokocsisok szövetkezete ellenében felhozottakat illeti, kénytelenek vagyunk ez állításoknak ellenében megjegyezni, hogy a versenytér kieszközlése, annak nézőterekkel ellátása, totalisateur-engedély kieszközlése és üzembe tétele, a versenyeknek folyvást gyarapodása és erre szükséges költségek előteremtése, az Urkocsisok igazgatóságának — elég fáradságába kerültek. A mi fenti czikkelyben a tenyésztőkre és a tenyésztésre vonatkozólag mondottakat illeti, nem akarunk most meddő polémiákba bocsájtkozni ; ehhez hozzászólani különben is tenyésztőink vannak hivatva, kiknek tapasztalataik elmondására szivesen bocsájtjuk rendelkezésükre lapunkat. 76250 I/l-a. fezt Az alábbi vadászterületeknek 1900 január elsejétől 10 évre való bérbeadása iránt folyó évi deezember hó 28-án d. e. 10 órakor az elősorolt hivatalok helyiségében és a magy. kir. földmivelésügyi ministerium erdészeti főosztályában zárt ajánlati tárgyalás fog tartatni. Bővebb felvilágosítások a tárgyalási helyeken s az erdőgondnokságoknál nyerhetők. Az Írásbeli zárt ajánlatban kiteendö, hogy ajánlattevő az árverési és szerződési feltételeket ismeri s magát azoknak aláveti. •3 H A hivatal Az erdögondnokság A vadászterület kiterjedése Évi bér, illetve kikiáltási ár •3 H n e v e kai. holdj korona 1 Liptó-Ujvár Teplicska I. 5244 600 i 2 « « « II. 5013 600 3 Mrs.-Sziget Bogdán 25778 1000 4 « « Fehérlisza 39765 100O 5 Zsarnocza Bród 6292 60,1 6 « Geletnek 7169 6"0 7 Nagybánya Láposbánja-fermzélj 28993 600 8 Bustyaháza Hus/.t 6203 600 9 Lippa Berzova 1410 40 Budapest, 1899. november hó 27-én. Magy. kir. földmivelésügyi minister.