Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-02-11 / 7.szám

• 54 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1899. február 11. dom, az intéző körök maguk is áldozatnak tekintik ezt a négy félvér kanczát, mert bizony-bizony, tőle jobb eredmény semmiképen sem várható. Reménylem, hogy esztendőre már valamelyik fedezletési állomáson lesz hazája. Pedig 30.000 írt volt a vételára!.... Az öreg Kisbéröcscse és Gunnersbury sok hasznot szereztek a teli vérnek, de hogy most félvérekre is csak kevéssé lesznek igénybe véve, annak oka az, mert bár még igen jól fedeznek, de nagyon sok utánuk a meddő kancza, s így apaméni működésűk nagy részben már csupán múlatás számba megy. Guerrier iránt magam is nagy várakozással vagyok, s öt a «jövő csillagának» merem elnevezni. Culloden rosszasága miatt gr. Festetics Tassilonak bö kárpótlási és megnyugvást nyújthat : hogy Guerrierben (aránylag olcsón) valóban jót juttatott az állam tulajdonába. Kozmát jónak tartom, de csikai szárcsontban finomabbak mint azt szeretném, épen ugy mint maga Kozma. Ennek daczára jót várok tőle, mert keménységét átörökiti ivadékaira. Fenék körülbelül félvérmén lelt. de tagadhatatlan, hogy csikai igen jók. Ami az arabs ménekkel és a D.-Michellel való párositást illeti : ezek Kisbéren oly kísérletek, melyektől eredmény nem igen várható. Még meg akarom említeni, hogy a Pervaton felállítva levő Xaintrailleshez 10 kisbéri félvér kancza osztatott be (és pedig a legjobbak,) — oly czélból, hogy ezen az uton sikerüljön legalább egy jó méncsikót — mint törzsmént a kisbéri félvérménes számára — felnevelni. Hiszem is, hogy egy kis szerencsével ez a czél el lesz érve. s az eszmét nem tartom megvetendönek. . . . .y Vájjon a Natron-bicarbonio-folyadék belövellése meddő kanczáknál — előmozdítja e azok megfogamzását ?.. A tenyésztők körében e kérdés most élénk viszhangot kelt. Egyik hisz benne, mert azt véli. hogy saját kanczáin tapasztalta ; a másik nem hisz az eredményben. — A kérdés tulajdonkép tavai a hannoveri orsz.lovászmestertöl (dr. Grabenseetől) ered, ki azt állította, hogy 5 gramm «Natron-bícarbont 1000 gramm vizben felolvasztva, s a fedezendő kancza hüvelyébe fecskendezve — biztos szernek tekinthethetö hogy az könnyebben vemhes lesz. — Próbálgatták aztán Németországban több helyen, többi közt a porosz királyi föménesek egyikében, a Beberbeckben, hol 1898. május havában kiterjedt próbák tétettek e czélból (beszéli Micklev ménes felügyelő . A fenti módon kevert folyadék minden fedezésnél frissen készíttetett, s egy irrigator által, melynek csöve keménvitett mézgábó! (Gummi) állt. az illető kancza hüvelyébe folyatott be. E műtét után rendesen háromnegyed óra múlva történt a kancza meghágatása. A kísérletekhez 15 kancza használtatott, és pedig hat olyan, mely az utóbbi 3—4 évben egymásután meddő maradt. A hetedik olyan kancza volt, mely fölváltva terhes is, meddő is volt, de az utóbbi évben csikója lett. tehát olyan kancza, mely nehezen szokott fogamzani. A nyolczadik kancza már öreg volt, de az utóbbi két évben mindig volt csikója, mindazonáltal öszi eladásra volt szánva — ha vemhes lesz is. — A többi bét kancza olyan volt, melyek mindig vemhesek szoktak lenni, de 1898-ban igen elkésve jutottak fedezésre. Ezek tulajdonképpen csak nagyobb biztosság okáért löveltettek be; mind a hét vemhes is lett; mindamellett ezek a befecskendés értékére nézve nem volnának mérvadók, söt mi több: kisült, hogy ezek közül két kancza ismét sárlott és csak a második hágalás után (előzetes belövellés nélkül) leltek vemhesek. Az először emiitett nyolcz kancza azonban, melyeknél a belövellés "ismételten is megtör^ tént,ennek daczára is meginl meddők maradlak. Eme kísérletekből tehát — mondja a lent idézett ménes felügyelő a Spornban — kitetszik miszerint közönségesen meddő vagy nehezen fogamzó kanczáknál a Natron-bicarbonic folyadék nem igen alkalmas megfogamzást elősegíteni. Nem tudjuk tettek-e hazai nagyobb magánménescinkben., vagy az állami ménesekben ilyen vagy más szerekkel (mert több félét és több izben próbálgatlak már ilyent ezelőtt is) kísérletet, s ha igen : ugy kérnénk azok eredményének — a közjó érdekében — szives közlését. —s. Americana. Amerika olyan távol esik tőlünk, hogy ritkán hallunk valamit az ottani viszonyokról, pedig a telivértenyésztés félelmetesen terjed, s ha valaki azt találná jövendölni, hogy 2-3 évtized múlva az amerikai telivér azt a szerepet fogja játszani Európában, a mit jelenleg az amerikai ügető játszik : talán nem is vetné el a sulykot annyira, mint igen sokan első pillanatban gondolnak. Néhány év óta folyton erősbödő invasiot rendeznek, egyelőre Angliába, a hol már tekintélyes számú amerikai telivér van, s ha végig tekintjük az angol training-listákat, bámulva látjuk, hogy alig van tekintélyesebb istálló, a melyben 1-2 amerikai ló ne állna, söt a mi a konservativ angoloknál még szembetűnőbb, már több olyan fedező mént is találunk, a melyek Amerikában jó versenylovak voltak. Az angol klaszikus versenyek egyik legjogosabb aspiránsa. Caiman, szintén Amerikában látott napvilágot. Két év előtt egy Parisban élö amerikai milliomos, Mr. Vanderbilt. hazájából hozatott 20 anyakanczát, a melyeket egyelőre íranczia mének által fedeztél, de máris tervbe vette, bogv fedező mént is hozat át az Óceánon. Ezen áramlatnak minálunk is látjuk már nyomát, tavaly hon/ham íedezö men került hozzánk, s töliink Oroszországba, az idén pedig a perváti ménesben egy ujabb amerikai mén fedez, t. i. Donatello, melynek rövid pedigréejét itt közöljük.*) Donatello Slipaway 'fen Broeck Slipper Longfellow Fanny Helton Phaeton (Planettöl) (Unmgtontól) |Lexinglontól jdíing Tómtól) A fiatal mén pedigreejében erös bentenyésztés található, ugyanis ugy Longfellow, mint Fanny Helton egy Fantura nevü kanczát vall anyjának (apja Brawners Eclipse, anyja Quiz a mely az egyik éselben Leamington-tói a a másik esetben Lexington-tói volt fedezve, ez a két mén pedig Amerika telivér tenyésztésében azt a szerepet játszotta, mint az európaiban körülbelül Touchstone és Stockwell ; Donateiloval egyidejűleg több liatal kancza is került hozzánk,amelyeket nagyobbára a Miklósfalvi ménes vett meg. Az importáló czégnek ezen importból olyan haszna volt, hogy máris ujabb bevásárlásokról gondolkodik s igy talán néhány év múlva már a mi tenyésztőinknek is kell küzdeni az amerikaiak ellen. Az amerikaiak erősen készülnek az Európába irányítandó exportra, s a Rancho-delPaso. Amerika legnagyobb ménese, a mely tavaly 40 darab éves csikót küldött árverésre Angliába, az idén még nagyobb lot-tal fog az angol éves csikók piaczán megjelenni. Teheti könnyen, mert körülbelül 280 egyéves csikó van a paddockjaiban, melyek nagyobbára Sir Modred, Salvator, Goldfinch, Golden Garter, Prestonpano, Star Ruby apáktól származnak. A Rancho-del-Paso. a mely külömben Galiforniában van. a németek által eladott St. Catien uj hazája, s az amerikaiak nagyon meg vannak elégedve ezen ménnel s töle sokat reménylenek. *) Mint a «Sportélet» február 5. száma állitja Donatello nem állhatván ki az acclimatisatiol — kimúlt ! ? A szerk. Az odaát észlelhető tulprodukezió ellen, mint már emlitve volt, a tenyésztők kölcsönös védő szövetkezete alakult meg, a mely a silányabb és tenyésztésre kevésbé alkalmas anyagot összevásárolva,

pedigree nélkül használati lovaknak akarja eladni. Az ősszel kezdték meg működésűket olyan jó eredménynyel. hogy a tavasszal ismét, s most már 120 — 150 darabot. mégpedig pusztán kanczákat akarnak összevásárolni és értékesíteni. Az idea igen jó, s körülbelül nálunk is elkelne, annyi a silány tenyészanyagunk, a mely csak rontja a telivér tenyésztésünket. Legjobban világitja meg a rengeteg telivér tenyésztést azon körülmény, hogy az 1901-iki Fulurity Stakesre, Amerika legjobban dotált kétéves versenyére, a melyre a vemhes kanczákat szokták nevezni, nem kevesebb mint 901 nevezés érkezett be ! Ugyancsak ez év első napján zárult 14 olyan verseny nevezése, a melyet New-York környékén levő pályákon fognak megtartani, s mig tavaly e 14 versenyre csak 682 nevezés érkezett, ez a szám az idén már 921-re emelkedett! A téli idényt külömben a legszenzácziósabl) hirekkel töltik ki a lapok, a melyek kiváló előszeretettel igyekeznek kiemelni egyes amerikai jockevk recordját, s ilyenkor rendesen lerántják az európaiakat, különösen az angolokat. A «New York Sun» például egész komolyan azt hirdeti, hogy lod Sloan, Clawson és Malier, a három jelenleg legjobb amerikai jockev nem a társaik gyengesége, söt hitványságának, hanem az ö saját hipnotisáló képességének köszönheti eredményeit ! Tavaly a rejtett elektromos battéria, a melyből a sarkantyú közvetítésével villámos szikrával serkentették a lovat ... s evvel szemben az idén a hipnotisáló jockey 1 Hogy megörül majd ennek báró Mikos, a «Rejtelmes Világ» szerkesztője! A hypnosisnak ésasuggestionak hatása alatt a leghitványabb gébéből is Derby nyerőt lehet csinálni. A legkomolyabb amerikai lap pedig a «Spirit of the Times» védelmébe veszi a jockeykat s határozottan tagadja, hogy valaha llven rejtett hatalommal igyekeztek volna versenyt nyerni ! Amerika a legíelvilágosodottabb ország szerepében tetszeleg, s ime, a legnagyobb szellemi butaságokat a legkomolyabban veszik. Nem hiába, a hol fény van, ott árnyék is található. Mi szegény európaiak pedig szégyelhftjük magunkat, mert még nem tudjuk komfortábli lovainknak suggerálni, hogy Áruló-t, Mindig-el, avagy Hebe-t canterben legyőzzék ! Colon. ./. A. Stephenson. cs. és Ijii], él^szEijész. Budapest, Váczi-utcza 25. szám. Ajánlja aaját készítményét aranyban, ezüstben és drágakövekben. Különlegességek : phantasietárgyak, verseny- és vadász-dijak saját mintázatonkint.