Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-11-04 / 91.szám

570 1899. október 17. AGARÁSZAT ÉS KOPASZAT. Budapesti rókafalka társaság találkozik : Hétfőn nov, 6. Keresztúr. Róka 11 óra. Kedden nov. 7. Mátyástelep. Szarvas 11. Szerdán nov. 8. Megyer. Róka 11. Csütörtökön nov. 9. Régi versenytér. Róka 11. Pénteken nov. 10. Sikátor. Szarvas 11. Szombaton nov. 11. Palota köhid. Róka 11. £ * * Agarászati naptár: Csanád-megyei elegy-agárverseny a földeáki pusz­tákon nov. 5. és a következő napokon. (L. 68. sz. lapunkat). Bács-Bodrogh-megyei agár-versenyek Szabadkán nov. 5. és 12-én (L. 89. sz. lapunkat.) Szabolcsmegyei agár-versenyek Nyíregyházán nov. 5-én. Országos agárverseny a Szolnok melletti szandai és kengyeli gyepeken nov. 9. és a következő napo­'kon. (L. 86. sz. lapunkat). Torontálmegyei öreg agár-verseny Nagy-Kikindán nov. 12. és 13-án (L. 68. sz. lapunkat). Szatmármegyei agár-versenyek Máté-Szalkán nov. 12 és kővetkező napokon (Lásd lentebb.) * ' » * (A versenybíró urakat az ügy érdekében felkérjük, miszerint a versenyekről mielőbb hiteles tudósítást hozzánk küldeni szíveskedjenek. A szerkesztőség.) * * * Hubertus napjára a Rákoson nagy és diszes serege a kitűnő versenylovasok és falkavadászainknak gyűlt,egybe. Kb. 94—98 lovast számláltunk össze. — Ám a vadászat, sajnos — nem sikerült ugy, mint a master óhajtotta kedves vendégeinek. A hetek óta tartó szárazság miatt ugyanis alig volt itt amott egy kevés szimat, (a hol a gyepes, gazos foltok voltak) s igy a reggel }11 óra fele gyülekező vadászok (a paskál-malmi hagyomá­nyos jegenyéknél) igen kétséges mulatság elé néztek. A Master — ki gyönyörű sárga kanczáján (Eyleen) lovagolt, (ugyanaz a melyet tavaly a Draghunt-steep­lechaseben használt, és az idén (vasárnap/ használni fog — megtette ugyan messzeterjedö intézkedéseit s a rendesnél nagyobb sereg kopóval indult ki, valamint a falkár és ostorászokon kivül még 3—4 könnyű terhű lovassal fiankiroztatta az ebeket, a nádasban szerteszét apróra megkutatva a'sástengert, bogy ha szimattal nem találnának rókára legalább kiugrassák. Ki is űztek a kopók egy derék rókát, mely Sz. Mihály és a Zsivora-féle ültetvény irányába menekült, s pár perczig tartó lovaglást adott, de szimat-hián a nagy portengerben a kopók nyomát vesztették. Onnan vissza fordulván a társaság, ismét az előbbi nádashoz lovagolt, s a kopók egy 2-ik rókát vettek űzőbe, mely a palotai szöllöség felé baktat s meg-meg­szakitott futamokkal 3—4 perczig tartó lovaglást nyújtott. Akik a terrenumot ismerik — azok tudják hogy erre még homokosabb, szárazabb a talaj. Még egy harmadik rókát is kerestek és találtak a palotai kerek nádasnál, mely aztán keletnek fordult a rétségre, s részint e szimat-tartóbb talaj, részint a finoman ereszkedni kezdő ködös lég is segítvén, el el vadászgatott a falka rajta; néhol teli hanggal is hajtván; a csömöri nádas mellett el, a szöllökig mintegy 12—15 perczig tartó folytonos galoppot nyújtva. A nevezett szöllöktöl azonban visszafordult a róka Sikátor felé — de ezen a talajon a falka már csak itt ott talált szimatjára s a major körül végleg elvesztette. Résztvettek a vadászatban a falkanagy gr. Nádasdy Ferencz személyes vezénylete mellett : gr. Csekonics Endre ő exja (egy hatalmas szürke irlandi hunteren), és lia gr. Csekonics Gyula, gr. Nádasdy Tamás, hg. Thum-Taxis Miksa és nővére a herczegnő, gr. Vay Gábor és neje Z.chy Márta grófné, Geist Gáspár és neje (kocsin) : Miss Jeannie, Reeves derék szürke ponnyján : Jankovics Elemér, ki már talán egyetlen régi a pesti falka után folytonosan vadászok közt, egy Inkey-féle sötétpejen ; három gróf Széchényi (Aladár, Andor és Péter), gr. Zselinszky Róbert, három Wenkheim gróf (gr. W. Frigves fiai), gr. Des­sewffy Emil (gr. D. Aurél fia), gr. Ésterházy László, gr. Teleki Tibor; aztán egész seregurlovas és katona a 16-os huszároktól mintegy 30—35 lovas, élükön líauer alezredes és ezred parancsnok ; a honvéd huszároktól br. Taxis és Balta alezredesek sok tiszt­társaikkal ; és mindenek előtt az urlovas versenyek és a katonai lovaglók eminens képviselője Hoff­mann L. őrnagy ki Szabadkáról jött el ; továbbá Miklós Aladár századós (a bécs-berlini távlovaglók közt harmadik), gr. Pejacsevich Albert, gr. Sigray, Gömöry és Pfeiffer urak, dr. Kosztka Emil, gr. Orssich, hg. Schwarzenberg stb. stb. Itt volt Ádám Emil a luros lófestö, és fia, ez utóbbi lóháton. Mint mond­tuk : mintegy 90 lovas, nagyobb részben katonatiszt. Hubertus nap a Rákoson most (szakadatlan sorban) kb. a 30-ik vadászati idényben volt. Az első vadá­szatokat a fóthi kopókkal a bold. gr. Károlyi Gyula vezényelte mint master 3—4 évig; azután gr. Ester­házy Miklós alakított egy ujat, s viselte a falkana­gyi tisztet kb. 15—16 évig, midőn betegeskedése miatt lemondott, s aztán általános felkérésre a jelen­legi fal kanagy újra szervezte azt. * * * A vadászat után este nagy banket volt a nemzeti Casinóban hol gr. Csekonics Gyula a következő lendü­letes felköszöntöt mondotta : «Félve szólamlok meg kedves vadásztársaim, hogy méltassam emlékét annak, kit ragyogó példány kép gyanánt kell, hogy tiszteljen minden igaz vadász ; félve, mert midőn néhány év előtt kegyelmes mas­terünk eltérve a hagyománytól, kezünkbe adta nekünk ifjaknak az emlékserleget : módfelett megnehezité fel­adatunkat, mert oly szavak kíséretében tette, melyek tudom felejthetetlenek maradtaa mindegyikünk előtt kik akkor jelen voltunk, s melyeknek csak szerény viszhangja lehet minden szavunk. Nem vagyok oly szerencsés, hogy személyesen ösmerhettem volna, mesés csak előttem W. B. alak­ja, de mit régi jó barátai róla lelkesedve gyak­ran regéltek, elég volt, hogy megalkossam magam­nak nemes képét, mint a férfias testedző szen­vedélyek leglelkesebb lovagját, ki a hazafi legszebb erényeivel egyesité a jó vadász legkiválóbb tulaj­donait és ezért hiszem, hogy őseihez tért szelleme megelégedéssel látja, hogy a budapesti falka jövője nagy áldozatok árán él, de biztosítva van ujabb évek sorára, és hogy körénk sereglettek ifjú baráta­ink. hogy beteljesedjék nyit maga jövendölt, hogy a mi volt, annak ismét lennie kell, ba fogékony sziv és szenvedélyes részvét létezik iránta a nemes kebel­ben». És biztosítva van, hogy emlékét ünnepelve lel­kes derék vadász emberek még évek során át össze fognak állni^hogy éltessék, — bár vegyüljön egy fájó emlék szomorú künycsepje a habzó serlegbe — azt, ki a legelső magyar vadász volt». Felállás és lelkes éljenzés ! A torontálvármegyei agarász egylet október 14-én és 15-én tartotta meg Nagy-Kikindán ez évi kölyök-agár versenyét. Neveztek : Báró Gerliczy Ferencz : Sára nevü fekete, fehér tarka szuka More « « « Stiglincz« hamvas, fehér tarka « Lidércz « világos czirmos kan agarát Urban Péter : Úrfi nevü, fekete-fehér kan Kisasszony« fekete, farka hegye fehér, szuka agarát. Báró Batch Iván: Szellő nevü, fekete kan Zsemjlye « zsemlyeszínű kan Tigris « czirmos kan agarát. Waclavicsek Rudolf: Nixe nevü, fehér csóka szemű szuka agarát. Náoay Géza : Menyecske nevü, fekete szuka agarát. A versenyeken lóháton résztvettek : Báró Baich Iván, báró Gerliczy Ferencz, báró Trautmansdorf János, Karátsonyi Andor, Urbán Péter, Purgly Emil, Masterovits István, Bayer Alajos. Jankó Ágoston, továbbá a 3. cs. kir. huszárezred tiszti karából : Kargel Vilmos alezredes, Henryquez Henrik, Wacla­vicsek Rudolf, Bachzelt Mátyás századosok és Justh Miklós főhadnagy. A hölgyek közül ez alkalommal csupán Waclavi­csek százados ifjú neje volt nyeregben, a többiek pedig kocsival kisérték a futamokat. A verseny a kővetkezőképpen folyt le : I. összevetés Sára Nixe fenmaradt Sára j fenmaradt Lidércz Lidércz Szellő Menyecske j fenmarad t Menyecske Kisasszony / Tigris ' S More i Zsemlye j Erövesztó í fenmarad t Stiglincz II. összevetés Menvecske / , ,, 0. g dr a' ^ fenmaradt Sara Stiglincz ) Lidércz ji III. összevetés Erövesztö ! köztes Sára E szerint az első dijat báró Gerliczy Ferencz Sárája nyerte meg. A verseny, mely közvetlenül a város mellett levő tarlókon folyt le, minden tekintetben sikerültnek mondható. Az idö és a talaj rendkívül kedvezők vol­tak és a szép sima tarlókon a kocsin levők is kisér­hették az érdekes futamokat. A futamok valósággal érdekesek voltak, mert a versenyző kölyök-agarak mind­annyian igen derekasan viselték magúkat. Verseny után a társaság a Nemzeti szállóban — társas ebédre gyűlt össze. Egy jelen volt, Szatmármegyei -agárversenyek. A szatmármegyei agarász-egyesület folyó 1899. évi november hó 12-én és ezt követő napokon tartja versenyét Máté Szálkán. Dij: 400 korona és lisztdij a győztesnek. Tétek fele a második agárnak. Futhat bármely agár. Nevezésen az agár, neve, neme, kora és szine pon­tosan megjelölendő. Tét tagoknak 5 frt nem tagoknak 15 frt. Nevezni lehet DessewfTyBéla titkárnál Nagy Doboson vagy a közgyűlésen Máté-Szalkán nov. tizenegyedikén esti 8 óráig. Desseicffy Béla titkár. * * * A szolnoki agárverseny a napokban folyt le ; győz­tes br. Vécsey Álfonz ang. eredetű Macaroni-'ул lett... Igen sok agár volt ; a roppant kemény talaj miatt sok agár lesántult. IRODALOM,FESTESZET. Nagy pompás diszmü jelent meg ! Az Athenaeum Képes Nagy Természetrajza, mely tökéletesen feles­legessé teszi az ilynemű német müveket, söt elő nyösb, mert első sorban is hazai állat és növényvilá­gunkat, majd, a hazai talaj és kőzet ismét tartal­mazza, többször szines képpel s — méltó reá, hogy minden magyar uri ház olvasó asztalán meglegyen, annál inkább mert a magyar természettudomány­irodalom az összefoglaló természetrajzi munkában igen szegény. Nincsen könyv, melyben például a magyarországi jellemző állatok leírása összeállítva, vagy hazánk faunája és flórája megfelelő módon ismertetve lenne. — E hiányon óhajtott a kiadó-czég részben segiteni, midőn elhatározta, hogy a Franz. Matthes «Ulustrirte Naturgesichte der drei Reiche für Schule und Haus» czimü nagy munkáját a hazai viszonyoknak megfelelően kidolgozva, átadja. A magyar kiadásban az állattani rész, melyet dr. Van­gel Jenő irt meg és a mely 24 tábla szines rajzzal s a szöveg közt 476 ábrával van illusztrálva, 320 nagy negyedrét oldalra terjed és csaknem teljesen uj : mig a növény- és ásványország, melynek átdol­gozását dr. Semayer Vilibáld eszközölte és mely 23 tábla szines rajzzal s 329 ábrával van diszitve, szö­vege pedig 105 oldalra terjed, az eredeti német ki­adás után készült, csakhogy jóval rövidebb és hazánk flórájára, nemkülönben ásványtani viszonyaira vonat­kozó adatokkal lett kiegészitve. A munka főrésze az állattan, a mely ily terjede­lemben és ily módon a hazai litteraturában még tárgyalva nem volt. — Különösen ki kell emelni az. állattannak gyakori czélját és a hazai faunának ismertetését. Megtalálni benne mindazon állatok tel­jes természetrajzi leírását, melyek az emberre nézve hasznosak, vagy károsak. Igv a mezőgazdaságilag és erdészetileg káros vagy hasznos, táplálékul és gyógyszerül szolgáló, valamint mérges és élősdi álla­tok kimerítően vannak leirva. Hasonlóan mindazon állatok is, melyek a gyümölcstermeléssel, szölömive­léssel, méhészettel összefüggésben vannak. Mindezek­nél azután a Magyarországra vonatkozó adatok pon­tosan fel vannak sorolva. A munka csinos kiállítása a kiadó-czég becsületére válik. Bátran állithatjuk, hogy ez az első. minden, izében igazi magyar állattan, melyben a Magyar­országra vonatkozó összes adatok össze vannak gyűjtve és melyet nem csak a müveit magyar közön­ség használhat, hanem még agazdász, kertész, erdész, tanár és tanitó is sikerrel forgathat. — A nagy folio­alaku, pompás kiállítású könyv ára díszesen kötve 15 forint. Hátralékos t- olvasóink figyelmét felhívjuk arra, hogy a jövő hét folyamán az esedékes előfizetési pénzeket postai megbízás utján szedjük be. Tisztelettel kérjük majd a nyugta beváltását. A kiadóhivatal. Schäffer János férfi-szabó. BUDAPEST, IV. ker., Kecskeméti-utcza 1. Készit saját műhelyében angol sza­bást! utczai- és salon-öltönyöket, mindennemű sport-costume és breechcseket, magyar gála, magyar és angol liberia-öltönyöket.

Next

/
Thumbnails
Contents