Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-01-01 / 1.szám

1899 január 1. Mult számunkban megkezdett eme tanulmányunk kiegészítése gyanánt megemlítjük, hogy a monarhia versenypályáin a lefolyt saisonban összesen százötvenhét apamén ivadékai jelentek meg. Ezen összeg a bel- és külföldi apamének szerint akként osziik meg, hogy 68 volt belföldön tenyésztett és 89 a külföldről importált vagv ott működő slallion. A statisztikánkba felvett busz belföldi apamén sikereit perczentuálni akarván, tudvalevőleg a 20 belföldi 1.485.278 koronát, a20 külföldi pedig 1.791.398 koronái nyert dijakban, vagyis százalékra menve, egy belföldire 74.263 9 korona, egy külföldire pedig 89.569 9 korona esik. Tovább menve azt betűzhetjük ki a statisztikából, hogy a 20 belföldi apaménnek volt összesen 267 ivadéka, ezek nyertek 1.485.278 koronát, egyre esik tehát ezen összeg 267-ed része azaz 556283 korona, a külföldi apam mek 281 ivadékának mindegyikére pedig 6315 08 korona. Végezetül felemlitendönek tartjuk, hogy az idén összesen 1005 ló jelent meg a pályákon még pedig 2é. 3é. 4é. 5é. id. 303 284 203 94 121 melyek közül összesen 623 ló jutott valamelyes díjhoz, s igy csak 382 maradt kenyér kereset nélkül. Francziaország lótenyésztése 1897-ben. A franczia állami ménesek igazgatóságának jelentése a méneseknek működéséről az 1897-iki évben, igen sok érdekes adatot tartalmaz, mert teljes képét nyújtja Francziaország lótenyésztésének. A ménes igazgatóság az utóbbi időkben heves támadásoknak volt kitéve, s ezért a jelentést arra használja fel, hogy ezen tamadások ellen védekezzék. A jelentés első része egy bö statisztika, mely legelsöbben is a ménesek allománvának létszámával foglalkozik. A franczia állami ménesekben a fedező mének száma a mult év végén 2912 darab volt, melyek vérük szerint igy oszlanak szét : Telivér 589 (még pedig angol telivér 244. arabs 105 és angolarabs 240), félvér 1905 (ezek között 235 ügető) és hidegvérű 418. Az ügető mének használatáért több oldalról kemény támadásnak volt kitéve a ménesigazgatóság, s ezért megjegyzi, hogy létszámuk, noha csak némely kancza fajokhoz alkalmasak, még mindég nem tulnagy és nem is rejt veszélyt magában, mert a franczia ügetökben rendesen több vér van, mint a másfajta félvérekben, s innen van azon fény, hogy a remonda bizottságok által vásárolt legjobb lovak nagyobb része ilyen franczia ügetöknek ivadéka. A hidegvérű mének száma az utóbbi években emeltetett, de még mindég nem érte el az eredeti ménes tervezet szerint megkívánt számot, t. i. az összes állami mének %-od részének kellene hidegvérünek lenni. Itt felemlíti az igazgatóság, hogy Németországba küldött tanulmányozásra egy bizottságot, a mely jelentésben kiemeli, hogy a németek ujabban a hidegvérüekre nagy gondot fordítanak, s a darmstadti és wickrathi ménesekből lassanként a többi fajokat kiküszöbölik; különösen pártolják pedig az ilyen fajtájú méneket Elzászban. A német hadsereget teljesen Posen, Brandenburg keleti Poroszország és Hannover látják el remondákkal, ennélfogva a gazdag iparral biró tartományokban a nehézkés, de teherhuzásra képesebb hidegvérű fajokat pártfogolják. Ennek a befolyása még Francziaországban is látszik, a mennyiben az Elzász és Lotharingiával határos franczia megyékben emelkedik a kereslet hidegvérű mének után. A mi már most a fedezett kanczák számát illeti, ugy az állami mének fedeztek 163597 kanczát, ezek közül 2715 telivér, 102795 félvér és 58087 hidegvérű. Érdekes a kimutatása a keresztezésnek, azaz annak hogy hány félvér kanczát fedeztettek telivér mén által. Az ilyen keresztezések száma a mult évben 22240 volt. Átlagosan tehát egy-egy állami ménre jutott 58 07 kancza, a mi igen jó és magas átlagos szám. Az átlag-szám legmagasabb a hidegvérüeknél volt, a hol 76.67 volt egy egy ménnél. Az állami méneken kivül még kétféle mének működéséről tesz jelentést az igazgatóság, az approbált és az autorisált ménekről. Approbált méneknek olyanokat neveznek, melyek minden tekintetben egyenrangúak az állami ménekkel, csakhogy magán tulajdonban vannak, mig az autorizáitak ugyan kevésbé alkalmasak, mint az approbáltak, de azért még hasznosak, és képesek a tenyésztés nívójának fenntartására. Az approbált mének szama 1250 volt, de közülük 13 külömbözö okokból nem lett használva s igv tulajdonképen csak 123 Г működött (telivér 257, félvér 484, hidegvérű 509). Ezek korántsem örvendenek olyan keresletnek, mint az állami mének, mert egészben' véve 62164kanczát, azaz átlagban 50'25-öt fedeztek. A hidegvérünk itt is leginkább lettek kihasználva, a mit átaguk, 5656 mulat. Az autorisált mének száma csak 203 volt (telivér 24, félvér 24 és hidegvérű 155), s ezek 9063 kanczát fedeztek, azaz átlagban 46'95-öt. Összegezve az egészet, kitűnik, hogy a ménesigazgatóságbefolvása alatt a múltévben 4365 mén fedezett 234824 kanczát (1896-ban 233586 kanczát), a legnagyobb számot, a mit valaha elértek. * * * Jelentésének további folyamán érdekesen nyilatkozik a ménesek főigazgatója, hogy minő állást foglal el a félvérek galop és ügetőversenyeivel szemben. Francziaországban tudvalevőleg két év óta erős áramlat lépett fel az ügető versenyekkel szemben a félvérek galop versenyei érdekében, felhozván azt, bogv a generácziókon keresztül gyakorolt ügető mozgás olyan változásokat okoz a ló testalkotában, a mely öt a nyereg alatti katonai szolgálatra kevésbé alkalmassá teszi, mint a vágtató mozgás. Ezen állítással szemben arra hivatkozik, hogy az alfort-i veterinárius is ;ola tanára, Barrier, kimutatta, hogy ilyen anatómia elváltozások csak a képképzeletben léteznek. Sok példái lehet ellenben felhozni olyan esetekre, a mikor az ügetöménektöl származó lovak díjlovaglásokban és akadályversenyekben győzedelmeskedtek. A felvérek részére való galoppversenyek pártolása különben nem más, mint ismételten felmerült és ismételten mellőzött ideáknak uj életre támadása. 1850—-52-ig a pin-í versenypályán voltak akadályversenyek félvérek számára; eredményük majdnem semmi, s igy hamar sutba kerültek. 1862-ben Fleury tábornok uj életre támasztotta ezen versenyeket, melyek lassanként 15 évig tengődve, 1877-ben letűntek a programról, s most feltámasztásukra uj kísérletek történnek. Ennél fontosabbnak tartja a ménesigazgató annak meghatározását, hogy mely lovak is vannak kvalifikálva a félvér elnevezésre, a mire vonatkozólag most Francziaországban két nézet uralkodik, t. i.a Société d'encouragement azt állítja fel critériumnak, hogy a származási tábla apai oldalán a harmadik nemzetségig legalább egy félvér-össel kell birni, ellenben az uj Société du cheval de guerre félvérnek kvalifikálja mindazon lovakat, melyeknek direkt 6 őse (apa, anya, s ezeknek apái és anyái) között nincs több, mint legfeljebb három telivér. Ezen meghatározásokra nézve kell egyöntetűséget hozni, mert a mostani állapot tarthatatlan. Mindenki azt mondja, hogy az a ló, a mely több «vérrel» bir, felülmúlja a többieket. Ebből kiindulva, a tenyésztők arra törekszenek hogy minél jobban megközelítsék a telivért, s ezért a félvér mének közül leginkább azokat használják a melyek legközelébb állnak a telivérhez, s ebben annyira mennek, hogy teljesen mellőzik az izületek tisztaságát, a szabályosságnak és aconformatio egyöntetűségének figyelembe vételét. A félvérek galopversenyei ezen nemcsak, hogy nem javítanak, hanem még fokozzák ezen törekvést, mert a több vérű lovak birván a nagyobb gyorsasággal, az uj versenykben ez a tenyésztési irány uj tápanyagot nyer. A franczia lótenyésztés buzditására öt módot alkalmaznak. Az u. n. concours tulajdonkép lúkiállitások lódijazással egybe kötve, külön osztályokkal mének (4é és idősebbek) kanczák (4—18 évesek), 3 éves, 2 éves, és 1 éves csikók részére. Ezen lódijazásokon az 1897-ik évben elövezettek 18,552 állatot, dijaz'ak 9498-at. (1896-ban 17666 elövezetett állatból 9060 at). A díjazásra kiosztott összeg tetemes értéket képviselt, tudniillik 1,347,593 frcs. (1896-ban 1.300,877 frcs.) A második módozat a déli megyékie szorítkozik a hol dijazva lesznek olyan kanczák, a melyek mellett tiszta arabs vérű. vagy anglo-arabs, az az legalább 25% tiszta arabsvérrel biró ménektől származó csikó van. Az 1897-ik évben 240 ilyen kaaczára 56600 frcs. lett kiosztva (1896-ban 242 kanczára jutott 54650 frcs.) A harmadik módozat az u. n. concours de dressage, az az lóidomitási verseny, a melyeken a legjobban idomított (dresszirozott) lovak között 484455 frcs. lett kiosztva. A negyedik mód végre a lóversenyek, még pedig sik, akadály és ügető versenyek. Egészben veve 1897-ben Francziaországban 311 lóversenypályán volt 1325 sikversenv, 1456 akadály és gát verseny és 1235 ügetőversenv, a melyek 749 verseny napra voltak szélosztva. Versenydijakban a sikversenyeken 6,163,600 frcs, zászlók között 4,996,200 frcs, ügetőversenyeken 1.492,337 frcs volt kereshető, az az összegezve 12652137 frcs. (1896-ban 11992840 frcs. Végül vannak u. n. concours régionaux vidéki díjazások, a melyeken 115000 l'rk lett kiosztva. Francziaország lótenyésztésének buzditására tehát, az lá97-ik évben a különféle módokon 152ß7435 frcs lett fordítva. * * * Francziaország versenypályáin az 1897. évben 2004 ló jelent meg. Egy-egy ilyen versenyló évente átlag 6000 frank költséget okoz, azaz cirka 12 millió frankra . tehető a kiadások összege, evvel szemben 6116600 frank volt nyerhető. A tenyésztésnek tehát körülbelül 6 millió frank volt a vesztessége a mult évben. Az ügető versenyek nem okoz-nak ekkora kiadásokat, a lovak 4éves korukig a legelökön vannak, s a tenyésztőjük nemcsak fényűzési, hanem használati czélokra neveli lovait. Ebben rejlik azon fontosságuk, a melynek csaknem napról napra való fokozását lehet látni Angliában is, de még inkább Németországban és Ausztriában. Az ügető ménektől különben, mint egy függelékből megtudjuk, bizonyos recordotkivan a franczia állam, hogy az állami ménesekbe besorozásra kvalifikálva legyenek. Ez a record 3éveseknél a kilométernyi távra 1 perez 46 mpercz, avagy 4000 méterre 7 perez 4 mpercz, a 4évesek részére 1 perez és 43^ mpercz, illetve 6 perez 54 mpercz, az 5éves és idősebbek részére 1 perez 40 mpercz, illetve 6 perez 40 mpercz. Recordot kívánnak a versenyekben részt nem vett többi ménektől is, még pedig az angloaraboktól tekintet nélkül a korra : a kilométer távolságra 4 perez, a 4000 méter távolságra 16 perez. Minden más fajta félvér méntől