Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899
1899-07-22 / 50.szám
1899 julius 22 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 33G magát; minden heten megvizsgálja őket, az állatorvos. De csak lassan szoknak kézhez. Eleinte vádul rúgnak, harapnak s az ijedtség és haragtól sörénvük borzong, stb. * * Néha sürgősen szükségük levén az ezredeknek a pótlovakra, ily esetben az olsö keresztül vizsgálás és bélyegezés után ; azonnal átadják őket annak a tisztnek, kit ezredesük küldött, hogy velük az ezred tartózkodási helyére (Radautzból Prágába, Majlandba stb.) siessen. Ez esetben a csikósok kikeresik a 3—4 legerösb lovat, kolompot akasztanak a nyakukba, s csodálatos, de a többiek kövelik őket. Ilyenkor a szállítmány kiséröj ül a zsidók csikósait, (kik Radautzba hozták öketmesszeföldröl)továbbra is kibérlik. hogy legalább egyheti vagy 10 napi távolságra elkísérjék a vadlovakat, és makranezos águkat fékezni segítsek, mert nem ritkán megesik, hogy a vadcsorda egyszerre csak meggabajodik, s kötőtétjeit szétszaggatva, viszaszalad a legelökre ahonnan elvitték — ha csak a csíkosok hirtelen eléjük nem kanyarodnak, s ostorpattogtatás sót pisztoly lövésekkel meg nem állítják. Az ily transport vezetésével megbízott tisztnek ezer a gondja és fáradozása : sokféle felelősség (erbeb, ugy emberei mint e makranezos állatok végett ; s be kell számolnia, hogy nem az ö hibájából vesztek-e el lovak vagy emberek. Egy ily szállítmányhoz — mely 80 usqe 120 lóból all : a tiszt parancsnoksága alá adnak 1 állatorvost, 2 patkoló kovácsot, 1 őrmestert vagy káplárt és 8—10 katonát vagy csikóst; a menetelés gyakran 3—4 hónapig el tart. Szállósczinálókat kell előre küldeni, kik az emberek és lovak részére alkalmas beálló helyről gondoskodjanak. Hogy egy ily utazás nehézségeit áttekinthessük : el kell képzelni az utazandó országok helyi körülményeit. Radaulzból a Kárpátokon át vagy Magyarországon át a monarchia déli részébe, vagy a Kárpátok mentén Galicziába és Csehországba visz az ni. De úristen —- minő jitak ezek? — nem csinált ulak ám, vagy csak nagy ritkán és kis távolságra, hanem csak ki vannak jelölve póznákkal (ha ugyan megvannak) s a tisztnek nagy ritkán áll ám rendelkezésére egy jó térkép, hogy kiismerhesse magát. Egyik falutól a másikig csak toronyirányában kellene marsiroznia, de itt a Kárpátokban persze ez nem látszik. Fuvarosok, néha pásztorok igazítják el a tisztet, kinek mindég elöl jól messzire kell lovagolni és tudakozódni. A síkságokon (Magyarországban) néhol az útirány fel van ugyan árkolva, néhol azonban betemette a szél, kivált a homokos pusztákon. Szerencse, ha némi kerékvágás maradt, melyen haladhatnak. A ló-colonne élén, oldalain, s hátul szétosztva lovagolnak a csikósok, katonák, hogy együtt tartsák lovaikat. Nagy ritkaság, hogy éjjelre valami zárt helyre juthatnának ; egyegy kerítéssel körülzárt csárda vajmi ritkán akad. Hanem azért vannak elöreküldve a szálláscsinálók (az őrmester és egy közvitéz). Ezek requirálnak a lovaknak szénái, az embereknek húst. babot, kását, mit a helység birójának kell megfőzetni ; —• aztán kiparancsolnak 20—30 kocsit (ha ennyi nincs — kevesebbet) — melyek vagy a helységben a piaezon, vagy más alkalmas helyen mintegy szekér-tábort képeznek, hová a lólransportot — megérkezésekor behajtják, s minden kocsi oldalsaroglyájához egy két lovat kötnek, moly egyúttal — szénával megtöltve — mintegy teritett asztal vár a lovakra. . . Zabot vinni fölösleges; ezek a vadlovak az első pár hónapban — mig a civilsálióba beljebb nem jutnak (t. i. a kaszárnya-istálókba) mag sem eszik az A vénát. Ezt az éjji tanyát rendesen a falu kútja körül rendezik. I10I az itató vályúkat vizzel megtöltik, s melynek kocsijain — éjjelre a kisérö legénység is tanyát üt. . . Ly tehát a tiszt jóformán biztosítva van, hory csürhéje éjjen át szét nem szalad. Hacsak valami nagyégi háború meg nem vadítja őket. Nagy nehézségekkel jár a folyókon átkelés 1 is. Eme távoli országokban — hová a civilizatio még nem hatolt el — nincsemk hidak.*) A hol kompok lennének (a német folyóirat csak «kähne» csolnak-nak irjn) ott szárazon mehetne az átkelés ; de ezekalovak oly vadak és ijedősek, ho:v nem lehet őket a dobogóra vinni s ha megindul a komp — beugrálnak a vizbe, a melytől nem is félnek De hát komp sincs minden folyón, s azért át kell azokat úsztatni. E végből sekélyebb folyónál, két úszni udó legény közreveszi valamelyik kolompos lovat s bevezeti a vizbe; — a többi lovakból még 4—5-öt nyaklójukkal egymáshoz fogják, s a kolompos után behajtják a vizbe ; egy csikós vagy katona csolnakon vezeti az áradat felén a szélső lovat s igy a sekélyesb helyeken jó részben még lábon átkelhetvén — a mélyebb helyeket is átuszszák, hisz a viz úgyis felveszi I ket stb Egy-egy csolnakot vagy tutajt c<ak keritnek már megelőző napon a szál!áscsinálók; ezeken viszik át a legénység ruháját, fegyverét stb. Közbe közbe mind több ló követi magálól is pajtásait, s igy az egész tábor átszáll a folyón. Hisz odahaza — már csikó korukban többnyire volt alkalmuk — anyjuk oldalán átúsztatni folyókon. * * Örökké résen és figyelve kell az ily sze renesétlen transport vezetőinek lenni ; hol ez hol más adja elő magát. Legnagyobb bajt szokolt a nyár éji hirfelen zivatar okozni. A villámlás dörgés még a subordinatióhoz szokott katona lovakat is megijeszti, hát még az ily czivilizátlan vadakat ... és pedig azért, mert a lovak füldobja igen érzékeny, s szemeik a villámlás fényétől mintegy megvakulnak. «Képzeljünk csak el egy ily lótábort» — mondja a szerző, mely egy fáradságos napi marsch után tábort üt és magát berendezi ; a tiszt és emberei gondoskodtak hogy a lovak meg ne szökhessenek ; a legénység dolog után lát : lovaikat, fegyvereiket, monturjokat tisztogatják, talán estebédjöket is maguknak kell késziteni stb. E csendes foglalkozás közben egyszerre sötét felbök tornyosulnak az égen ; a levegő tikkadt lesz ; távolról megdördül az égi háború, a verebek repülnek, szél kavarja fel a port, a lovak és a természet egyaránt remegve lesi hogy mi készül ;... egyszerre roppant szélvész hátán porfellog jön s egész közelben egy hatalmas dördülés csattan el. Ez a jel a vadlovak megbomlására. De készen van transport vezető tisztje és a legénység is I ! Hirtelen felnyergelik a hátas lovakat; a kocsi-tábor magasabb pontjaira szöknek fel, pisztolyaikat megtöltik s várják az attakot. A lovak nagyobbrésze már rég felhagyott az abrak majszolásával ; elkezdenek nyeritni, tombolni ; a mint megered a zápor és korbácsolni kezdi őket : valóságos düh és rémület szállja meg az idegesebb lovakat ; a sötétben czikázó villámok és dörgés közt — egypár kiszakítja magát s vad nyerítéssel lármázza föl a tábort, keresve azt a pontot, hol kitörhetnének. Hiába ijesztgetjük vissza őket, végre megtaláják a rést és tömegesen rohanva keresztül törik a tábort,7 s kirohanva mint egy attaquera. A villámok czikázó fényénél láthatni őket szét futni a világ minden tája felé. Vájjon mikor és hol láthatja őket ismét a transport vezetője ? (Vége következik). * A szerző ezeket a 40-es években irta s a jó német olvasóközönség akkor bizonyára nagyokat csodálkozott mind ezen, mind az utnilküli utakon, valamint a szekértáborokon. Eladó kiváló jó importált ügető apától és ügető anyától származó 2 drb 3éves ügető kancza 156—172 cm., továbbá ugyanily származású 2 drb lèves ügető-mén csikó 154—156 cm. magasak, mind a négy a bécsi TrabrennVereinnél törzskönyvelve. — Czim a kiadóhivatalban. 3 -3 (Fenti hirdetés be iildőjét kérjük, sziveskedjék pontos czimét velünk azonnal közölni.) VEGYES. József föhg ö fensége a folyamatban levő honvéd lovas dandör .gyakorlatok alkalmával, löbb helyen tartott tiszti versenyeken rendesen megjelent, igy Székes fekérvárott, Somogyban, stb. s jelenlétével buzditolag hat e versenyekre. Miudigért bánat jelentetett összes kötclezettségeiban és igy befejezte verseny-carrierjét. Mindig már 2éves korában ama lovak közé tartozott, melyekkel gyenge elölábaik miatt kíméletesen kell bánni, ezért csak ősszel jött ki a pályára és mint 2éves csak kétszer futott, de ezen futásainál sokat igérö lónak mutatkozott be, mindkét versenyében ugyanis könnyű győzelmet aratott, az Ujonczok versenyében Áruló és öt társa, a Criterinmban pedig Doria és hét társa ellenében. Tavaly mint hároméves háromszor futott, először az Alagi díjban, melyben Makót verte le igen könnyen, azután a Ivirály-dijban, melyben legszebb győzelmét aratta, és végül a Derbvben, melyben csakis Áruló felsőbbségét volt kénytelen elismerni. Gaga fia tehát összesen csak ötször futott, mégis négyszer első és egyszer második lett, együtt 167.300 korona nyereségre tevén szert, ü tehát még mindig az elég szép sikereket elért lovak közé sorozandó. Tavaly nyáron lábbaja támadt Mindignek, mely azóta roszabbodott, ugy hogy végre is fel kellett adni a reményt, hogy versenyben még futhasson, a tenyésztésben, azonban a nagytehetségű mén bizonyára szerepre van hivatva. Uj istállótulajdoiios. Dr. Kormuth Frigyes előnyösen ismert fővárosi ügyvéd megvette a 2éves s hasznosnak bizonyult Mumust Fejérvárv Géza őrnagytól. Gr. Orssicli Pált Siófokon üldözi a balszerencse tavaTy Harwich nyert neki egy versenyt, az idén Tliecla, s mindkettőt disqualiíicálták. Geisi Gáspár ur nyolez lovat küldött le a sióioki meelinghez és mind a nyolez megnyerte a maga versenyét, sőt kettő még második dijakat, egy pedig, harmadik dijat is szerzett hozzá! Kreutzbruck fhdn. Siófokon mind a 12 versenyben lovagolt, két. délutánon 28.800 métert telt meg lóháton versenypaeoben, kilencz győzelmet aratott és kétszer második és egyszer harmadik lett. Ezzel még túltett két év előtti debreczeni recordján is, midőn 11 versenyből nyolezat nyert meg és kétszer második lett. Győzelmeinek száma az idén már -14 és igy idei championsdga ismét biztosítva van. Br, Köuigswarther — mint utólag halljuk — hogy idei nagy sikerei sokaknak okozzanak örömet: 20U0 frtot adott versenyistállója alantabb személyzetének. hogy egy részéből fehér és viselő ruha gardarabjukat kiegészítsék, a maradékot pedig pénztárba helyezzék. Mac Manus, ki mint a lótransportőrök legügyescbbike ismeretes, mint értesülünk, kiment Angliába, hogy Longyot aZnkunfst-R'ennenhez Baden-Badenbe elhozza; előbb egy hétig Hoppegartenben fog pihenni a ló, hogy hozzászokjék a kontinens levegőjéhez. Kottiugbrunnba még a kövelkezö lovak mentek el : Mr. J. Reevestol : Solaro, Corvinus : Mr. Ball-tói : Bo'ió, Fanny, Forgó ; Mr. Hesp-tői Gödről : De Lujo, Beauharnais, Ártatlan II., Rege, Jurátus. Igazítás. Lapunk mult számában, a Vegyesek elején, tollhiba csúszott be. Arról volt ugyanis szó, hogy Losouczy Mihály min. tanácsos Angliában járt (Darányi minister ő excja megbízásából) miszerint a kisbéri ménes részére 4 telivérkanczát vásároljon. A min. tanácsos ur keresztneveként azonban tévedésből Gyula említtetett, mi ezennel helyreigazittalik. Jelenthetjük egyúttal, hogy a lapnnk mult számában bővebben ismertetett kanczák tegnap jó egészségben megérkeztek Kisbérre s mind nemes kinézésük mind testalkatukra nézve egyaránt kiváló lovaknak mutatkoznak. Thecla, ez a szivós képességű félvér kancza két évben egymásután megnyerte Siófokon a Keszthelyi gátversenyt,de az idén csak «erkölcsi» győztes maradt, mert egy gát kikerülése miatt disqualiíikáltatott. Gagerl, a Szent István-dij tavalyi nyertese, mely az idén huzamosabb ideig nem volt rendben, most már annyira helyre állt, hogy a Kottingbrunni meetingen megtarthatja idei debutjét. Előreláthatólag a keddi Gainfahrni dijban fog futni A Kárpáti dijat — ha kétéves nyeri meg (eltekintve a még -nem futottaktól), az a bécsi handicaper véleménye szerint — Royal Flush lehet. Ernst ur ugyanis a Kottingbrunnban csütörtökön döntésre kerülő kétéves nagy handicapben igy súlyozta a Kárpáti dijban is részt vehető concurrenscket : Royal Flush 58J Pandúr 52 J Betrüger 51 Royal Flush tehát egy stonenal jobb a handicaper szerint ellenfeleinél, melyekkel a Kárpáti dijban pedig egyenlő snly alatt futhat, igy tehát neki van a papíron (a kétévesek közt) e nagy dijban legjobb esélye. A Kettős Ivadékversenyböl mely az idén Budapesten ismét mint kétévesek versenye lesz lefutva, a legutóbbi alkalommal jóformán alig töröltetett valami, állva maradt még 24 ló, közöttük Clairette, Betrüger, Max, Gezankt és Allerweil fidel, mely Karlsbadban mutatott jó formát. A verseny érdekessége tehát már ma is biztosítva van. :