Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-01-07 / 2.szám

1899. január 7. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP: il Ronnyval egyidöben Barnato II került előtérbe, és pedig a Stronzian Handicapban kivívott könnvü győzelme után, különösen akkor midőn az általa megvert Tímár két napra rá a Criteriumban másodiknak tudott futni Ronnyhoz. Minthogy Barnato II a Szent Lászlódíj 1400 méteres távolságán is győzelemmel zárta le kétéves korabeli karrierjét, mint igen komoly Derbv-kandidátus vonult téli szállására. A szent László dijban Guardian is első klasszisu lónak mutatta magát, s csak nyakhosszal maradt Barnato II. mögött ; kár. hogy ez a sokat igérö nagy rámában alkotott Gaga-ivadék rakonczátlan természetű. — és temperes állat, mely rossz tulajdonságai — ha csak meg nem csendesedik, sokszor fogják még gátolni képességének teljes kifej, ésében. A Stronzian Handicapban és Critoriumban mutatott formák alapján Timar is jó klaszszisu lónak bizonyult, melyhez még a Hatvani díjban aratott igen könnyű győzelme járult. Igaz ugyan, hogy a Szent László dijban és az Ausztria dijban semmiképen nem felelt meg annak a nagy várakozásnak, melylyel iránta istállója nem alaptalanul viseltetett. de a Gourmand Handicapban OH kilo nagy teher alatt körülbelöl kiköszörülte a csorbát, mert e forma oly jó, hogy az Timárt kétségén kívül első klasszisu lóvá emeli. Az öszi idény utolsó nagy kétéves versenyének, — Henckel emlékversenynek lefutása után végül még Bonvivant emelkedett a Derby lovak sorába és pedig igen jogos alapon, mert nem épen kedvező teher viszonyok között 1600 méterre győztes tudott jó lovak ellenében maradni. Bonvivant addig csak igen hasznos lónak bizonyult de valóban nagy formát mely őt Derby lóvá emelte, csak utolsó győzelmekor mutatott. íme ezek a lovak volnának azok. melyek őszi szerepléseik alapján elsősorban jöhetnek az i ei nagy versenyekre, illetőleg a Derby-re; mivel pedig Cid csupán a Király-dijban bir kötelezettséggel, a Derby-re csupán Per Butters, Ronny, Barnato IL, Guardian. Timár és Bonvivant maradnak meg. Figyelembe véve pedig azon körülményt, hogy a nevezettek sorában nincs egy sem. mely közöttük kiválóan kiemelendő képességet mutatott volna s igy jóformán izlés dolga, vájjon melyiket lehet a fentiek között a legjobbnak tartani : a Derby kimenetelét sok ló közt még elég sötétnek lehet jelezni, annál is inkább, mert még igen sok oly hároméves van, mely a fent nevezettekhez viszonyítva csak néhány fonttal mutatott rosszabb formát й melyek közül még egyik-másik lényeges javulást is hozhat az uj évbe. Ilyenek volnának: Galifard, Szabász, Häng' di

! an, Pardon, Galerien, Hortobágy, Csillám stb. és a tavaszi formák alapján Rio tinto és Doppeladler. A pályáinkon szerepelt kanczák közt egyedül Masha mutatott kiválóan nagy versonyképességet, de éppen neménél fogva nem i en lehet bízni benne, hogy a Derbyben is oly kiváló szerepet játszék, mint az Ausztria-dijban játszott. A többi kanczák csak jó közepes formát mutattak s a Kanczadijakra leginkább figyelmet érdemelnek : Annuska, Chryseis, Deaf & Dumb, Drift, Harriet és Szeszély. Deaf & Dumb állóképessége még nagyon kérdéses, egyébként pedig a fentiek közül az fog valószínűleg legszebb szerepet játszani a kanczadijakban, mely tavaszszal épen formában lesz, hacsak még nem rejt valamely istálló oly sötét lovat, mely a most nevezett kanczáknak nem tulnagy verseny Képességén felül emelkethetnék. brlovasságunkrol. Az Alig. Sport Zeitung újévi számában «Urlovasaink» felöl egy czikket hoz, amelyben lelemliti, hogy 49 amaz urlovasaink száma, kik a lefolyt évben legalább egy versenyt nyertek, mondja továbbá hogy 1897-ben a minálunk nyertes urlovasok száma még 53, söt 5 év előtt még 54 volt. Pedig, igy mondja tovább 1893-ban összesen csak 43 versenynap volt, amelyen a monarchia vidéki verseny pályáin urlovas versenyek futtattak, mig 1898-ban — Kottingbrunntól eltekintve, ahol jockey versenyek mellett urlovas versenyek is futtatnak — az urlovas versenvnapok száma már 54-et. tett. A haladást viszafelé, mely az urlovas sport ban a különösen az utóbbi 5 évben tetemeset előre haladott verseny sporttal szemben itt oly feltönöen mutatkozik, a Sport Zeitung eme czikkének irója a magasabb katonai köröknek az urlovas sport iránti ellenszenvében gondolja találni, igy a többiek között ezt is mondja: «Ahelyett, hogy «felülről» tetemes támogatásban részesittetnének ama tisztek kik a versenylovaglást űzik, azok nagy ellentállásra találnak, melyet természetszerűleg nem akarnak megtörni, mely előtt tehát hajlanak is. Innen van az, hogy ama tisztek száma kik évek során át nyilvánosan nyeregbe szállnak, elenyészően csekély. Hiszen tény, még hozzá szomoritó tény, hogy minálunk mig а versenysport maga óriásit haladt, az urlovas sport állandóan csökkenő félben van és erre a legfelkiál óbb példa az, amely az urlovas szöv. versenyein mutatkozik. a hol a szövetkezet fenállásának első 8 éve alatta kiirt dijak összege 1890-beni 12.300 koronáról 1897-beni 236.400 koronára tehát az első évnek majd húszszorosára növekedett mig ellenben az urlovasok száma 1893-óta — mely évben már 45 lovas szált nyeregbe, — állandóan csökkenve 1897-ben 22-re szállt le. Különösen feltűnő urlovasaink csekély száma, lia a mi urlovas sportunkat összehasonlítjuk a németekével. Mint fennebb mondottam minálunk Austria-Magyarországon 1898ban 49 volt amaz urlqvasok száma, kik legalább egy versenyt nyertek. Evvel szemben Németországban a lefolyt évben 176 urlovas nyert legalább egy versenyt, söt még 102 ezek közül nyert legalább két versenyt. Igaz, egy országban sem nyert az urlovas sport oly kiterjedést, sehol máshol nem örvend oly popularitásnak, mint a németeknél. Ott az urlovas sport az amely első sorban fölkarolta és űzi az akadály versenysportot. Az urlovas sporton alapul a német akadály-verseny sportnak haladása. nagy kiterjedése. De meg is felel ott az akadály-verseny sport ama hivatásnak mely verseny sport szempontjából más országban az akadály-versenyek czéljának tekintetik : «felvenni, kihasználhatóvá tenni ama versenyló anyagot, amely silc pályán nem futhat sikerre váló kilátással» söt Németországban még az is konstatálható, hogy a sik pályáról kisoroltak száma erre nem is elegendő, иду hogy sok importálásra van szükség pusztán akadály-verseny czélra. És mintha a német urlovas sport lejIödése, kiterjedése igazat is adna az Alig, Sport Zeitung eme czikke irója nézetének tisztek urlovas versenyeken való lovaglásáról, ott tényleg az urlovas sport a legbensőbben van össze szőve a hadsereggel. Ha a tavalyi 176 urlovas névsorát áttekintjük abban túlnyomó mértékben a hadsereget találjuk képviselve, oly annyira, hogy a 176 urlovas közül pusztán 28 nem a hadsereg tagja, mig a többi, tehát 148 mind tényleges tiszt. Es mégis azt hiszem, tévedésben van a SportZeitung ama nézetével, hogy a katonai feljebb valók volnának oka az urlovas-sport hátrafelé fejlődésének ; én egészen másban keresem azt. — Ha a Sport-Zeitung ugyancsak ama czikkben közzétett Champion urlovasok névsorából az utolsó lOévet vesszük figyelembe, akkor a következő névjegyzéket kapjuk: lov. I. II. • к járt 1889 Lord Royston 35 11 10 1890 Lázár Réla fbdgy 29 12 7 1891 Lázár Béta fhdgy 43 17 6 1892 Lázár Béla fhdgy 74 29 16 3 1993 Lázár Béla fhdgy 82 38 22 4 1894 Horthy István száz 63 26 18 1 1895 Hoffmann L. száz. 90 31 22 1896 Gr. Pejachevich A. 73 20 13 1897 Kreutzbruck YA. fgy 136 72 25 • 2 1898 Br. Eitz H. fhdgy 124 47 33 E jegyzékből azt látom, hogy a 10 évből csakis két évben, 1889 és 1896-ban nem katonatiszt volt a legsikeresebb urlovas, a többi 8 évben mindig tényleges szolgálatban álló tiszt. Kérdezhetnök csak Lázár Béla főhadnagyot, ki négy éven át egymásután állott a sikeres urlovasok élén, vagy kérdeznök meg a többi Champion urlovast. : nem-e részesültek feljebb valóik részéről kivétel nélk'l a leghatározottabb támogatásban? E sorok irója meg van győződve, hogy mind azt fogja, mondani, liogv «igen,» hogy nemcsak soha meg nem tagadtatott töle sem szabadság,"sem semmi más, a mire lovaglás czéljából szüksége volt, hanem hogy minden tekintetben a feljebb valók részéről a leghathatósabb támogatásban részesült is. De még ha a SportZeitung e czikke írójának talán már utóbbi időre vonatkozólag esetleg részben igaza volna is, ha a versenylovaglás jelenleg minálunk nem találna magasabb katonai feljebb valók támogatására, az nem volna csodálandó, ha szemügyre vesszük jelenlegi urlovas-sportunk minőségét, ha tekintetbe vesszük a nálunk urlovas téren domináló urlovas-szövetkezet proyoziczióit és nézzük, hogy minő versenyek futtatnak azok alapján. Szólottam e propozicziókról már ezelőtt 3 évvel, irtana azok változtatása ügyében ismételve is (а V,- és V.-Lap 1894. karácsonyi számában és 1895. febr. 23-iki számában), de mindeddig hiába. Nem akarom újólag e propozicziókkal szemben-eltérő nézetemetkifejteni, hiszen világosan beszél ez iránt az, a mit fennebb a német urlovas-sportról, annak akadály-versenvtéreni kiterjedéséről mondottam és csak annyit akarok mondani, hogy korántsem volna csodálandó, ha a magasabb katonai feljebb valók nem örömest látnák és nem pártolnák az olyan urtovassportot, mely négy-ötöd részben sik- és gátverseny és csak egy ötöd részben akadály versenysport, a mely ennek következtében olyan urlovasokat nevel is,kik csak sik-versenyt lovagolnak, «akadálv»-versenyt már nem és ezt oly mértékben, hogy, mint e sorok irója közel időben tapasztalta : akadály-versenyre még egy igen jól beugratott, biztosan ugró és egész nyáron át katonai szolgálatban teljesen megbizhatóan ment lóra is lovast találni nehéz, mig sikverseny lovasban nincs hiány. Egy idegen országbeli példát akarok csak felhozni, egy kis megjegyzést, mely 1897. julius havában több német sport lapban közölve volt. Azt hozták akkor a. lapok, hogy «Ritka SZÍVÓS szervezete és vas idegzete lehet az ismert svéd urlovasnak báró C. Cederström hadnagynak. Malmöben egy júniusi versenynapon egy akadály versenyben oly szerencsétlenül bukott, hogy eszméletlenül vitték el a helyről. Alig azonban, hogy eszméletét visszanyerte, daczára, hogy jobb karját kificzamitotta és, mint az azutáni orvosi megvizsgálás kiderítette, 4 oldalbordája is örött, mindjárt egy sikversenyben nyeregbe szállt és versenyét meg is nyerte. Egy hétre reá. kellőleg bandagirozva, Hamstadtban négy akadály-versenyt lovagolt, melyek közül kettőt megnyert, egy harmadikban pedig harmadiknak volt helyezve.» Mikor lehetne ilyet a csak az alagi versenypályán lovagló lovasokról irni ? Hol lovagolhatna minálunk egy urlovas egy napon négy akadályversenyt ? Ha az urlovas-szövetkezet ugy alakítaná Г