Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-04-08 / 17.szám

1899. április 8. Nagyon meggvéritette a jobb katonai hátas ló tenyésztését még az európai Oroszországban az ügető verseny fajta lovak roppant elterjedése is, a déli fekete földön, hol már régóta meg volt az ügetö-ló magva ; a 70-es évek Óta a ménesek átmentek az ügető, hintós és munkás lovak (Bitjugs) nagyobb mérvbeni tenyésztésére; e nagyobb kocsiló azonban puha és nem való nyereg alá. Ezek az okai az orosz lótenyésztés sülyedésének. (Mind ez nem igy szó szerint és tömörítve áll az orosz lapokban — de kiolvasható, s csak igy értelmezhető az a nagy devalvatió mi az orosz katona-ló tenyésztésében történt.) * * + A mi már most az «orosz pótlovazási rendszerb> illeti : az a következő : Először is az orosz lovasság ezredei*) nem maguk directe vásárolják remontáikat, hanem a töltik távol fekvő «pótlovazási állomások» (Remonten-depot) gyűjtik egybe az ezredek számára évenkint szükséges pótlovakat s küldik utána. Minden ily remonta-állomásnak van egy tisztje (Remonten-Officier), ki meg лап bizva a pótlovak vásárlása és szállításával, ez pedig elkalandoz ilyesekért messzeföldre. Minden évben, szeptember 1-én kiadatik a pénz összeg s a parancs, hogy hány lovat vásároljanak. A pótlovak életkorául legkevesebb 3£ év (! ?) és legfölebb 7 év kívántatik. Az árak és a mérték a következők : Testőr vérteseknél : 155 — 164 m. = 300 rubel Könnyű teslöröknél : Г51 — T55 m. = 205 « Sor lovasságnál: 149 — P55 m. = 125 «**) Ezenkívül a pótlovazási tiszt aránylagos összeget kap a lovak szállításáért a vásárlási helyről az ö állomására, és később az ezredekhez szállításért ; továbbá az utközbeni istállók és ápolók béreire. Az összes pót-lovazási pénz teljesen a pótlovazási tiszt rendelkezésére van bocsátva, ki azt belátása szerint használja fel, azaz ott és akkor vásárolhatja a lovakat, ahol és amikor legjobbnak véli, s annyit fizet, a meghatározott pót-ló ár fölé vagy alatt az eladónak, amennyiben megegyezhet vele ; de köteles a lovat ideje korán beszállitni. Az igy vásárolt lovak nem jutnak mindjárt az ezredhez, hanem a tartalék lovas-századot hoz, hol körülbelül egy évig lassan begyakoroltatnak, mig tudniillik vadságuk elmúlik, legalább egy részüké, (mert sok örökre vad és csökönyös marad), azaz : emberekhez, istáilóhoz szoknak, a lovast felveszik magukra, csikó zabián rendesen mennek lépésben, ügetésben, tűztől, viztöl, lövéstől nem félnek, a sorból kilépnek. Mint az utóbbi passusból látszik, az orosz katona ló csakugyan sivatagi ló, s nem merik egyenesen az ezredhez küldeni, hanem előbb a fent vázolt átalakuláson kell keresztül mennie, a zab vagy árpa megrá'gásához kell szoktatni, aztán jön meg csak az ereje is, s lesz nyereg alá való. s végre majd csak az ezredeknél tűnik ki, hogy használható-e? hogy » lég erös-e a háta embert és felszerelést vinni stb. Elképzelhetni ho y hirtelen mozgósisás esetén — midőn nincs elég idö a tartalék szá-adóknál azok átgyúrására, micsoda képet mulathat egy ily felemás katonai lovakkal kiinduló lovas-ezred. * Egy más orosz katonai folyóirat következőleg ir ugyané tárgyról ; *) Körülbelül 114 ezred, mely ma béke létszámon (és csakis Európában) 620 escadronból áll. hadi lábon edig (a tartalék ezredekkel, a kozáksággal és népfelkelési lovassággal együtt) 1400 escadronra számíttatik. **) Mint látszik ezek az árak elég tisztességesek s felérnek azzal, a mit Ausztria-Magyarszágon szoktak tiszti és pótlovakért fizetni, csakhogy ennyit az állam fizet átlag minden lóért — de aligha kap ennyit a tenyésztő, mert csak a sok olcsó ló vásároltatik. Ennek a hanyatlásnak okai, a sivatagi Jó behozatalában és a pótlovazási rendszerben keresendők. Az 50-es években kezdtek annyira lelkesedni a sivatagi lóért (túlbecsülvén kitartását, mely csakis iassu tempóban érvényesül, és kevés abrak igényét), hogy megengedték, miszerint a pótlóvazó tisztek ilyeneket is bevásárolhassanak. Persze mert az államnak kevés volt a pénze, hogy a remontákért illően fizethessen. Ezt az engedélyt, mint mar emiitettük, hasznukra fordították az élelmes vállalkozók. Hogy a sivatagi lovat közelebb Európa szivéhez raktározhassák és neve;hessék: a doni kozák hadsereg kényszerítve lett területéből (a Don túlsó oldalán) roppant mezőket (ös-zesen 900,000 hektárt = 1.100,000 dessetjim !) magántenyésztöknek potom áron (dessetjintenkért 3 kopekért) bérletbe adni, miáltal eme vállalkozóknak megkönnyittetett a remonta lovat oly olcsó áron felnevelni, melyért az orosz birodalombeli ménesek azt elő nem állíthatták . mert a télen-nyáron r.agy ménesekben (falkákban = Tabunen) a mezőségen künn élő ló felnevelése vajmi kevésbe kerül; azok javítására és felfrissítésére pedig a tenyésztés utján a vállalkozók mit sem tettek, ugy hogy ha a sivatagi lónak addig voltak is némi jó tulajdonságai — azok is lassankint elvesztek. A pótlovazási tisztek azonban, kiknek erszénye a bevásárlásnál érdekelve van. s igy a legolcsóbb bevásárlási forrásokat keresik fel, iparkodtak (mióta megengedtetett a sivatagi ló assentálása) szükségletük legnagyobb részét ily lovak által fedezni. 1893-bau még 90°/

0-ja annak a lomennyiségnek — mely a rendes sorlovasság részére (a testör-ezredeket természetesen kivéve) vásároltatott — mind sivatagi ló volt, melyből 69"4 °/

0-a Don melletti bérleteken nevelkedett fel A sivatagi ló iránt tanúsított emez engedmény, a ménesekben nevelt hátaslovak menynviségét évről-évre apasztja, ugy hogy az utóbbi 25 év alatt (1867—93-ig) a déli 4 kormányzóságban (Jekaterinoslaw. Cberson, Bess-Arábia, Tauria), a ménesek száma 640-ről 218-ra, az apamének száma 1595-ről 739-re, a kanczáké pedig 20,453-ről 5770-re olvadt le. A megmaradt 218 ménesből azonban csak mintegy iOO-ban van olyan ló, melyből remonta válhátik ; a többi átment a tr

aber-ló tenyésztésbe, melynek az ügetöversenyek elterjedésével, nagy kelendősége lett, mert a mi nem válik be a pályára, az hintós és igás lónak elkel s még mindig jobb ára van mint a katonalónak. Hasonlóan áll a dolog a középen fekvő s lótenyésztő kormányzásokban is (u. m. Tarnbow. Woronesch, Pensa, Rjäsan) ugy hogy jelenleg csak a testörlovasság fedezheti szükségletét eme ménesekből, mig a sorlovasság kénytelen a sivatagi lovakkal megelégedni, mert most már a pótlovazási tisztek (ha többet akarnának is lizetni) mégis csak a szükségletnek 10°/

0-át tudnák a ménesben nevelt, lovakkal fedezni. Hogy azonban a sivatagi ló hadiszolgálatra nézve sokkal alantabb áll, mint az európai nyugati hadsereg cultur lova : arról az orosz hadseregben (kivéve tán Ssuchotin tábornokot, (a 3-ik lovassági hadosztálv parancsnokát) ki a német lovasságról és anyagáról fitymálólag beszél, mig a sivatagi lovat égig emeli) senki sincs kétségben. * * * Már I. Miklós czár — midőn a doni kozákoknál járt (s ez 1853—54-ben lehetett) azt mondotta a kozákezredek megszemlélésénél : «Nem ismerek ezekben a kassak lovakra, hisz ezek csak parasztlovak». A mit megelőzőleg a sorezredek (dragonyosok) pótlovairól mondtunk : azoknál még kedvezőtlenebbek azok, melyeket orosz katonai irók a kozák hadsereg lovairól* irnak. igy p). a «Wajemi Sbornik» czimü hivatalos havi füzet, a «kozákok mozgósítása az 1877/78. évben» czimü czikkében ezt beszéli: «A doni kozák-hadseregnek 30.000 ló kellett volna a a mozgósításkor, de az eredmény azt mutatta. hogy nagyon kevés az a ló, mely hadi • szolgálatra alkalmas lenne». Ugyanekkor a kuban-kozákokról irja Arnoldi (egy főbb kozák tiszt) ugyancsak az előbb emiitett füzetben: «A kubani területen oly kevés a hadiszolgálatra alkalmas ló, hogy abból a 30 ezredből, melyet háború esetén állítani kellene, — a'ig tudná az első tiz ezredet alkalmas lovakkal ellátni.» A Terek hadseregnek 11.000 ló kellett volna, le csak 7400-at tudtak olyant találni, mely hadi szolgálatra képes lehetett. Az orenburgi kozákokról azt mondja Tschitshagow ezredes (Organisation der heutigen Cavallerie): A legkisebb és lovasságnak nem használható ló az orenburgi kozák ló.» Csak az uráli hadsereg lovassága (mely különben kis számánál fogva nem sokat nyom) bir jó lovakkal, ugy hogy már a rendes hadsereg pótlovazó tisztjei is kezdik felkeresni azt a vidékeket. * * * I Igy állna katonalovak dolgában az a ropI pant nagy birodalom, melynek lovai számát a «Die Pferderassen Russlands» czimü könyv — (mely az orosz állami ménesek ministerének ajánltalott) ... 20 millióra teszi, s melyet tavaly lapunkban ismertettünk.— Bizony kár volt az orosz lovassággal 1887/89-ben annyira ijesztgetni; mi emlékszünk is, hogy a honvédelmi ministerium egy törzstisztje már akkor mondotta ama rémhírek ellenében, mely szerint az orosz lovasság eláraszt bennünket : (mit a napilapok minden meglontolás nélkül terjesztették) miszerint «fele se igaz annak; •— az orosz lovasság örül, ha mi meg nem támadjuk 1 közel annyi ezredet mi is (a német hadseregnek egy részét hozzáértve) kiállíthatnánk, csak hogy a mi ezredeink közül egy olyan kettő ellen is felveheti a harczot.» Ugy látszik, bonvéd ezredesünknek akkor igaza lehetett.) * * * Az utóbbi években — mint báró Tettau (pgy porosz lovassági százados — ki irodalmi tevékenységét kizárólag az orosz hadsereg megfigyelésére fordítja)— legújabb müvében («Die Russische Cavallerie. 1897.) mondja :» j a lótenyésztés emelésére különböző javítások I történtek, a többi között az is, hogy : évenként ; 1000 drb remondát fog vásárolni a kormány \ directe a magán ménesekből (mint ezt nálunk Í is régen sürgetik), továbbá évenként néhány ! kormanyzoságban, valamint a kozákok terüle, tén állami méntelepeket állit, ló-kiállitásokat : rendez (melyen a hadi szolgálatra alkalmas lovak jutalmazásban részesülnek), mindenek I előtt azonban kötelezni fogja ama magántenyésztöket, kik a Don kozákok területén olcsó legelöket birnak (s kiknek bérlete pár év múlva lejár), hogy ezentúl évenként meghatározott számú és hadi szolgálatra teljesen alkalmas lovakat neveljenek. Legújabban — mint a «Das Pferd in Russland» Í899 febr. 20-iki száma irja: a lengyel királyságban, az elpusztult ménesek helyreállításának előmozdítására — igen sok kedvezményt ad az dorosz kormány, és aztán hogy a lomha finn, orosz munkáslovakba több vért és keménységet iparkodik vinni, s nagyban vásárol a külföld majd minden államában angol és arab telivér és félvér méneket, : és pedig első classisuakat is, hogy ezek utján *) Itt tudni kell, hogy a kozákok kétrendbeli szolgálatot tesznek, vannak sorezredjeik s ezek be yanj nak osztva a rendes lovassági hadosztályokhoz és j igy valamivel jobb lovakkal birnak ; és létezik ezeken az ezredeken kivül az u n. kozák-hadsereg, melynek van is, nincs is lova, vagy legalabb is igen kevés áll a keretben.