Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898
1898-12-10 / 94. szám
1898. deczernber 10. VADÁSZ- ES VERSEN Y-LAB 639 remonda bizottság, a melynek élén Favrot generális áll, s ez a hadügyminisztérium ügykörébe tartozik. A két bizottság folyton torzsalkodik, s hiába üléseztek közösen a tavaszszal, a béke nem állt helyre. A ménesigazgatóság azon, nem is valószínűtlen axiómát hirdeti, hogy a ménesek fenállhatnak remondák nélkül is, ellenben remondákat nem lehet kapni a ménesek nélkül. Ergo a ménesigazgatóság a fontosabb és igv magasabb rangú. A remonda bizottság viszont, a hol csak teheti, lerántja vetélytársát. Igy tett most is. Néhány hó előtt megemlékeztünk azon emlékiratról, a melyet Möns. Piazen nyújtott be az ö főnökének, a földmivelési miniszternek, s melyben szent meggyőződését fejezi ki, hogy az állami ménesek képesek ellátni a franczia hadsereget az évente szükséges remondákkal, s ennélfogva az ilyenek importja lehetőleg gátolandó. Evvel szemben most Favrot generális a franczia hadügyministernek G'hanoine tábornoknak egy i apportot nyújtott be, melyben a remondákat illetőleg éppen olyan pesszimisztikus elveket vall, a mennyire optimisztíkus Möns Piazen. «A béke idejére ugyan meglehetősen van biztositva a lovasság és tüzérség remonda szükséglete — irja ö — azonban a kik azt merik hirdetni, hogv mozgósitás esetére is van lovunk, azok vállalják el a súlyos felelőséget az országgal szemben is! (Neszeneked, Piazen). Ezek nem veszik tekintetbe azon rengeteg nagy hiányt, a mely beáll addig, a mig a későn útnak indított pótlovak megérkeznek. Abszolúte véve, a legtöbb kivánni valót Francziaországban a remontázás mutatja fel. A mig Németországban, Ausztria-Magyarországon és Angliában a városoknak és vidékeknek lovai majdnem kivétel nélkül testalkotás és vérüknél fogva alkalmasak a nyereg alatti használatra, addig minálunk a négy elsö osztályba sorozott lovak legtöbbje hibáik és vérük következtében ilyen czélra alkalmatlanok.» Ez homlokegyenest ellenkezik Möns. Piazen jelentésével, a ki annak idején azt jelentette, hogy az 1896-iki compiégnei és limoges-i próba-mozgositások alkalmával az összeirt lovaknak 80 százaléka felelt meg a követeléseknek. Ezen nézet eltérések folytán a franczia humor a két igazgatót elnevezte «Minél jobb igazgató ur» és» «Minél rosszabb igazgató urnák.» Egy más kérdés, melyben a két igazgató össze ellenkezett, azon kérdés, hogy a remonda nevelést egész Francziaországban igyekezzenek-e előmozdítani, vagy lokalizálják azon vidékekre, a melyek erre a czélra a legalkalmasabbnak bizonyultak. A generális azt az óhajt hangoztatja, hogy a ménesigazgatóság éröszakolja az egész országban a remonda nevelést; evvel szemben a ménesigazgatóság azt hangoztatja, hogy vannak kerületek, a melyekből alig kerül annyi remonda, mint a hány állami mén van ott felállítva, s a mint Németország is csak a legjobbat keresve, csak négy tartományból szerzi be lovait, ugy Francziaország is fösulyával azon megyékre támaszkodjék, a melyekből bőségesen kap remondákat s ne fecsérelje el erejét azon megyékre, melyből a haszon nincs arányban a reá fordított kiadásokkal. Rapportjának végén Favrot generális még arról is panaszkodik, hogy a ménesigazgaságból hiányzik a jóakarat, a mire ez utóbbi rögtön nyilatkozik, hogv a hasznosra mindig van jóakarat, csak az előreláthatólag hiába való kísérletezésre nem adja magát s csakis ebben az irányban nem is mutatott s nem is fog mutatni jóakaratot. A franczia remondáknak pedig fogalmuk sincs, hogy mennyi tenta és papiros fogy el miattuk. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Kisbéri Magy. Kir. Állami Ménesparancsnokság. 1316 sgdt. szám A Vadász és Versenylap tekintetes szerkesztőségének Budapest Kisbér. 1898. deczernber hó 6-án. Hivatkozással az itt' .i ménesben ellelett és elhullott telivér csikókról szerkesztett és 1898 VI./4-én 582 sgdt. szám alatt megküldött kimutatásra* van szerencsém tudomásul adni, miszerint a Vertumna kanczától származott csikó apja, nem mint tévesen közöltetett «Gaga» hanem «Galaor, Fenék vagy Gaga» mely helyreigazítást kérem, hogy az illető méneskónyvekben ís keresztül vezettetni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Deseö őrnagy ménesparancsnok *) Közöltük lapunk 41. számában. A föszerk. Országos lótenyésztésünk és méneseink működése 1897-ben.*) (Befejező közlemény. Kezdete a mult számban.) 2. Bábolnai ménes. A ménes lóállománya az 1897. év végével következő: 1. fötörzsmén van 7 darab; 2. anyakancza: a) telivér 41 darab, b) félvér 137 darab; 3. évjáratok: a) méncsikó 146 darab, b) kanczacsikó 198 darab; 4. egyéb lovak 55 darab. Összesen 584 darab. A ménesben elhelyezett törzsmének fedeztetési eredménye következő volt: fedeztetett 42 telivér, 144 félvér anyakancza. A fedezettek közül eladatott 1 telivér, 5 félvér anyakancza, maradt tehát fedezett 41 telivér, 139 félvér anyakancza, ezek közül vemhesnek bizonyult 26 telivér, 94 félvér anyakancza, meddőn maradt 11 telivér ,41 fél vér anyakancza,elvetélt 2 telivér, 1 félvér anyakancza, elhullott 1 telivér, 3 félvér anyakancza, kiirtatott 1 telivér. Az elözö évi fedeztetés után a lefolyt évben elletett: arab telivér méncsikó 13 darab, arab telivér kanczacsikó 8 darab, arab félvér méncsikó 47 darab, arab félvér kanczacsikó 39 darab. Összesen 107 darab. A törzsmének az 1897. évben összesen 87 magánkanczát fedeztek, melyek után 483 frt fedeztetési dij folyt be. * * + Az év folyamán Arábiába küldött expeditió 8 darab eredeti arabs mént vásárolt, melyek közül Saklavy Jedran, Maneghie, Hamdani Semri és Hadban törzsménül osztatott be, mig 3 a méntelepek állományába osztatott be, s egy 2 éves mén még a ménes állományában hagyatott. A ménes egészségügyi állapota az 1897. évben általában véve nem volt kedvezőnek mondható, csak lelkiismeretes gondoskodás és szigorú felügyelet folytán sikerült azelhullási százalékot a minimumra leszállítani. Az összállományhoz viszonyítva 39 6/ I00 betegedési és 2 8 0/ 10 0 elhullási százalék mutatkozott. A m. kir. állami méntelepek a ménes saját neveléséből 34 darab fiatal mént kaptak. A lefolyt évben 19 darab saját nevelésű fiatal kancza osztatott be anyakanczául a ménes állományába. Az év folyamán a ménes lóállományából a következő lovak adattak el és pedig: A bosznia-herczegovinai kormánynak : 2 drb 3éves telivér mén és 2 drb 3évés félvér 10.000 írtért. A japán császári kormánynak: 1 darab 3éves telivér mén. 3 darab 3éves félvér mén. 4 darab 4éves félvér kancza 14.000 frtért. Az olasz királyi kormánynak • 1 darab 3éves telivér mén. 4 darab 3éves félvér mén 15.000 frtért. *) Kivonat a földművelésügyi m. kir. miniszter kiadványából (16. sz.' commentárokkal. A föszerk. I A bécsi m. kir. testörségnek: 1 darab 4 éves félvér kancza 600 frtért. A budapesti öszi árverésen (Tattersall): 1 darab kiselejtezett telivér anyakancza, 1 darab kiselejtezett 6 éves félvér kancza. 1 darab számfeletti 4 éves telivér kancza, 10 darab számfeletti 4 éves félvér kancza és 2 darab igás ló 7600 frtért. A győri árverésen: 7 darab kiselejtezett nyerges és igás ló 611 frtért. A bábolnai m. kir. állami gazdaságnak : 3 darab 4 éves kancza 1000 frtért. A budapesti árverésen elért átlagár 507 forint. A lóértékesitésböl a m. kir. állami méntelepekhez áthelyezett saját nevelésű mének 34.000 frtnyi átszámítási árát nem számitva, az 1897. év folvamán összesen 48.811 frt folyt be. * » * A fiatal kanczák kipróbálási versenyének eredménye nyereg alatt igen kedvezőnek mondható, a mennyiben az 1897. évi május hó 18-án megtartott versenyben három csoportban futott lovak daczára a közbejött esőnek s ennek folytán a laza talajnak 4 p. 25 mp. illelve 4 p. 2 mp. és a már tűrhetetlenné vált esőben futott 3-ik csoport 5 p. 6 mp alatt futották be a 3000 méternyi versenypályán a nélkül, hogy a lovakon a legcsekélyebb izgatottság is észlelhető lett volna. I. csoport. A 139. sz. Zárit anyakanczától származó 0 Bajan 4 p. 25 mp. alatt. A 102. sz. Shagya VIII. anyakanczától származó 0 Bajan 4 p. 25 mp. alatl. A 87. sz. Jussuf anyakanczától származó 0 Bajan 4 p. 23 mp. alatt. II. csoport. A 10 sz. Amurath Bairactar anyakanczától származó Gazlan I. 4 p. 02 mp. alatt. A 14. sz. O Bajan anyakanczától származó Ben Achmed 4 p. 02 mp. alatt. A 20 sz. Gazlan anyakanczától származó 0 Bajan 4 p. 02 mp. alatt. III. csoport. A 34. sz. Jussuf anyakanczától származó Shagya X. 5 p. 06 mp. alatt. A 35. sz. Amurath Bairactar anyakanczától származó Gazlan Shagya 5 p. 06 mp. alatt. A 68. sz. Siglavy I. anyakanczától származó Shagya X. 5 p. 06 mp. A döntöverseny, miután a tartós eső folytán mélvlyé vált versenypályán megtartható nem volt, elmaradt. A ménes állományából a lefolyt évben 2 kancza volt kipróbálás végett a bécsi cs. és kir. katonai lovaglótanár-kiképzö intézetbe vezényelve. A ménes lóállománya 1890-ben 559 darab, 1897-ben 584 darabból állott, s igy az állomány szaporulata 25 darab. 3. Mezöhegyesi ménes. A ménes lóállománya az 1897. év végével 2049 darabból állott, és pedig : törzsmén 31 db. próbamén 9 » saját nevelésű országos fedező mén . 6 « községi mén 10« anyakancza a Gidrán ménesben . 107 « « az Angol félvér ménesben 124 « « a Kis Nonius » 124 « « a Nagy Nonius « 105 « 2 éves mén saját nevelésű « 81 « 2 « « vásárolt 194 « 1 « « saját nevelésű .... 128 « 1 « « vásárolt 195 « választott mén 124 « szopós mén . 51 « 5 éves kancza 3 « 4 a « 2« 1*