Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-12-10 / 94. szám

1898. deczernber 10. VADÁSZ- ES VERSEN Y-LAB 639 remonda bizottság, a melynek élén Favrot generális áll, s ez a hadügyminisztérium ügykörébe tartozik. A két bizottság folyton torzsalkodik, s hiába üléseztek közösen a tavaszszal, a béke nem állt helyre. A ménes­igazgatóság azon, nem is valószínűtlen axió­mát hirdeti, hogy a ménesek fenállhatnak remondák nélkül is, ellenben remondákat nem lehet kapni a ménesek nélkül. Ergo a ménesigazgatóság a fontosabb és igv maga­sabb rangú. A remonda bizottság viszont, a hol csak teheti, lerántja vetélytársát. Igy tett most is. Néhány hó előtt megemlékeztünk azon emlékiratról, a melyet Möns. Piazen nyújtott be az ö főnökének, a földmivelési miniszternek, s melyben szent meggyőződését fejezi ki, hogy az állami ménesek képesek ellátni a franczia hadsereget az évente szük­séges remondákkal, s ennélfogva az ilyenek importja lehetőleg gátolandó. Evvel szemben most Favrot generális a franczia hadügy­ministernek G'hanoine tábornoknak egy i appor­tot nyújtott be, melyben a remondákat ille­tőleg éppen olyan pesszimisztikus elveket vall, a mennyire optimisztíkus Möns Piazen. «A béke idejére ugyan meglehetősen van biztositva a lovasság és tüzérség remonda szükséglete — irja ö — azonban a kik azt merik hirdetni, hogv mozgósitás esetére is van lovunk, azok vállalják el a súlyos felelő­séget az országgal szemben is! (Neszeneked, Piazen). Ezek nem veszik tekintetbe azon rengeteg nagy hiányt, a mely beáll addig, a mig a későn útnak indított pótlovak megérkez­nek. Abszolúte véve, a legtöbb kivánni valót Francziaországban a remontázás mutatja fel. A mig Németországban, Ausztria-Magyar­országon és Angliában a városoknak és vidé­keknek lovai majdnem kivétel nélkül test­alkotás és vérüknél fogva alkalmasak a nyereg alatti használatra, addig minálunk a négy elsö osztályba sorozott lovak legtöbbje hibáik és vérük következtében ilyen czélra alkalmat­lanok.» Ez homlokegyenest ellenkezik Möns. Piazen jelentésével, a ki annak idején azt jelentette, hogy az 1896-iki compiégnei és limoges-i próba-mozgositások alkalmával az összeirt lovaknak 80 százaléka felelt meg a követeléseknek. Ezen nézet eltérések folytán a franczia humor a két igazgatót elnevezte «Minél jobb igazgató ur» és» «Minél rosszabb igazgató urnák.» Egy más kérdés, melyben a két igazgató össze ellenkezett, azon kérdés, hogy a re­monda nevelést egész Francziaországban igye­kezzenek-e előmozdítani, vagy lokalizálják azon vidékekre, a melyek erre a czélra a legalkalmasabbnak bizonyultak. A generális azt az óhajt hangoztatja, hogy a ménesigaz­gatóság éröszakolja az egész országban a remonda nevelést; evvel szemben a ménes­igazgatóság azt hangoztatja, hogy vannak kerületek, a melyekből alig kerül annyi remonda, mint a hány állami mén van ott felállítva, s a mint Németország is csak a legjobbat keresve, csak négy tartományból szerzi be lovait, ugy Francziaország is fö­sulyával azon megyékre támaszkodjék, a melyekből bőségesen kap remondákat s ne fecsérelje el erejét azon megyékre, melyből a haszon nincs arányban a reá fordított kia­dásokkal. Rapportjának végén Favrot generális még arról is panaszkodik, hogy a ménesigazga­ságból hiányzik a jóakarat, a mire ez utóbbi rögtön nyilatkozik, hogv a hasznosra mindig van jóakarat, csak az előreláthatólag hiába való kísérletezésre nem adja magát s csakis ebben az irányban nem is mutatott s nem is fog mutatni jóakaratot. A franczia remon­dáknak pedig fogalmuk sincs, hogy mennyi tenta és papiros fogy el miattuk. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Kisbéri Magy. Kir. Állami Ménesparancsnokság. 1316 sgdt. szám A Vadász és Versenylap tekintetes szerkesztőségének Budapest Kisbér. 1898. deczernber hó 6-án. Hivatkozással az itt' .i ménesben ellelett és elhul­lott telivér csikókról szerkesztett és 1898 VI./4-én 582 sgdt. szám alatt megküldött kimutatásra* van szerencsém tudomásul adni, miszerint a Vertumna kanczától származott csikó apja, nem mint tévesen közöltetett «Gaga» hanem «Galaor, Fenék vagy Gaga» mely helyreigazítást kérem, hogy az illető ménes­kónyvekben ís keresztül vezettetni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Deseö őrnagy ménesparancsnok *) Közöltük lapunk 41. számában. A föszerk. Országos lótenyésztésünk és méneseink működése 1897-ben.*) (Befejező közlemény. Kezdete a mult számban.) 2. Bábolnai ménes. A ménes lóállománya az 1897. év végével következő: 1. fötörzsmén van 7 darab; 2. anyakancza: a) telivér 41 darab, b) félvér 137 darab; 3. évjáratok: a) méncsikó 146 darab, b) kanczacsikó 198 darab; 4. egyéb lovak 55 darab. Összesen 584 darab. A ménesben elhelyezett törzsmének fedez­tetési eredménye következő volt: fedeztetett 42 telivér, 144 félvér anyakancza. A fedezet­tek közül eladatott 1 telivér, 5 félvér anya­kancza, maradt tehát fedezett 41 telivér, 139 félvér anyakancza, ezek közül vemhesnek bizo­nyult 26 telivér, 94 félvér anyakancza, meddőn maradt 11 telivér ,41 fél vér anyakancza,elvetélt 2 telivér, 1 félvér anyakancza, elhullott 1 telivér, 3 félvér anyakancza, kiirtatott 1 telivér. Az elözö évi fedeztetés után a lefolyt évben elletett: arab telivér méncsikó 13 darab, arab telivér kanczacsikó 8 darab, arab félvér mén­csikó 47 darab, arab félvér kanczacsikó 39 darab. Összesen 107 darab. A törzsmének az 1897. évben összesen 87 magánkanczát fedeztek, melyek után 483 frt fedeztetési dij folyt be. * * + Az év folyamán Arábiába küldött expeditió 8 darab eredeti arabs mént vásárolt, melyek közül Saklavy Jedran, Maneghie, Hamdani Semri és Hadban törzsménül osztatott be, mig 3 a méntelepek állományába osztatott be, s egy 2 éves mén még a ménes állományában hagyatott. A ménes egészségügyi állapota az 1897. évben általában véve nem volt kedvezőnek mondható, csak lelkiismeretes gondoskodás és szigorú felügyelet folytán sikerült azelhullási százalékot a minimumra leszállítani. Az összállományhoz viszonyítva 39 6/ I00 betegedési és 2 8 0/ 10 0 elhullási százalék mutat­kozott. A m. kir. állami méntelepek a ménes saját neveléséből 34 darab fiatal mént kaptak. A lefolyt évben 19 darab saját nevelésű fiatal kancza osztatott be anyakanczául a ménes állományába. Az év folyamán a ménes lóállományából a következő lovak adattak el és pedig: A bosznia-herczegovinai kormánynak : 2 drb 3éves telivér mén és 2 drb 3évés félvér 10.000 írtért. A japán császári kormánynak: 1 darab 3éves telivér mén. 3 darab 3éves félvér mén. 4 darab 4éves félvér kancza 14.000 frtért. Az olasz királyi kormánynak • 1 darab 3éves telivér mén. 4 darab 3éves félvér mén 15.000 frtért. *) Kivonat a földművelésügyi m. kir. miniszter kiadványából (16. sz.' commentárokkal. A föszerk. I A bécsi m. kir. testörségnek: 1 darab 4 éves félvér kancza 600 frtért. A budapesti öszi árverésen (Tattersall): 1 darab kiselejtezett telivér anyakancza, 1 darab kiselejtezett 6 éves félvér kancza. 1 darab számfeletti 4 éves telivér kancza, 10 darab számfeletti 4 éves félvér kancza és 2 darab igás ló 7600 frtért. A győri árverésen: 7 darab kiselejtezett nyerges és igás ló 611 frtért. A bábolnai m. kir. állami gazdaságnak : 3 darab 4 éves kancza 1000 frtért. A budapesti árverésen elért átlagár 507 forint. A lóértékesitésböl a m. kir. állami ménte­lepekhez áthelyezett saját nevelésű mének 34.000 frtnyi átszámítási árát nem számitva, az 1897. év folvamán összesen 48.811 frt folyt be. * » * A fiatal kanczák kipróbálási versenyének ered­ménye nyereg alatt igen kedvezőnek mondható, a mennyiben az 1897. évi május hó 18-án megtartott versenyben három csoportban futott lovak daczára a közbejött esőnek s ennek folytán a laza talajnak 4 p. 25 mp. illelve 4 p. 2 mp. és a már tűrhetetlenné vált esőben futott 3-ik csoport 5 p. 6 mp alatt futották be a 3000 méternyi versenypályán a nélkül, hogy a lovakon a legcsekélyebb izgatottság is észlelhető lett volna. I. csoport. A 139. sz. Zárit anyakanczától származó 0 Bajan 4 p. 25 mp. alatt. A 102. sz. Shagya VIII. anyakanczától származó 0 Bajan 4 p. 25 mp. alatl. A 87. sz. Jussuf anyakanczától származó 0 Bajan 4 p. 23 mp. alatt. II. csoport. A 10 sz. Amurath Bairactar anyakanczától származó Gazlan I. 4 p. 02 mp. alatt. A 14. sz. O Bajan anyakanczától származó Ben Achmed 4 p. 02 mp. alatt. A 20 sz. Gazlan anyakanczától származó 0 Bajan 4 p. 02 mp. alatt. III. csoport. A 34. sz. Jussuf anyakanczától származó Shagya X. 5 p. 06 mp. alatt. A 35. sz. Amurath Bairactar anyakanczától származó Gazlan Shagya 5 p. 06 mp. alatt. A 68. sz. Siglavy I. anyakanczától szár­mazó Shagya X. 5 p. 06 mp. A döntöverseny, miután a tartós eső folytán mélvlyé vált versenypályán megtartható nem volt, elmaradt. A ménes állományából a lefolyt évben 2 kancza volt kipróbálás végett a bécsi cs. és kir. katonai lovaglótanár-kiképzö intézetbe vezényelve. A ménes lóállománya 1890-ben 559 darab, 1897-ben 584 darabból állott, s igy az állo­mány szaporulata 25 darab. 3. Mezöhegyesi ménes. A ménes lóállománya az 1897. év végével 2049 darabból állott, és pedig : törzsmén 31 db. próbamén 9 » saját nevelésű országos fedező mén . 6 « községi mén 10« anyakancza a Gidrán ménesben . 107 « « az Angol félvér ménesben 124 « « a Kis Nonius » 124 « « a Nagy Nonius « 105 « 2 éves mén saját nevelésű « 81 « 2 « « vásárolt 194 « 1 « « saját nevelésű .... 128 « 1 « « vásárolt 195 « választott mén 124 « szopós mén . 51 « 5 éves kancza 3 « 4 a « 2« 1*

Next

/
Thumbnails
Contents