Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-11-11 / 90. szám

.Megjeleni^ a budapesti, alagi es bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenypap előestéjén, a többi időben hetenkint egyszer I szombatot). 90. szám. Budapest, 1898. péntek november 11. XLII. évfolyam. VADÁSZ- BS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LOTENYESZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, A vidéki verseny-egyletek. Az Urlovasok szövetkezete A Magyar Tattersall-egylet s az összes lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 12 frt. ^ évre ápril október végéig a (a vers. időszak) 10 frt. | évre január—junius 7 frt és julius—deczember szintén 7 frt. Negyedévenként 4 frt. Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (Ferencziek-bazárja III. lépcső I emelet) czimezendök. • Zsadányi és török-sze 1 idősb gróf Almáí •Hj szül. 1815 szeptember 2-án, elhunyt lí amn intmiklósi sy Kálmán 598 október 28-án. 1 Ú volt egyike az utolsóknak, ha nem is épen a legutolsó, azon öreg urak társaságából, kiket még néhány év előtt is a nemes sport iránti érdeklődésük, a fiatalabb nemzedék társaságába vonzott és ezekkel együtt tudtak magasabb czélokért lelkesedni. Szapáry Antalnak, Wenckheim Bélának — Lászlónak — Viclornak, Batthyányi István és Lászlónak és a többi ily caliberü gentlemannek kartársa és gyermek kortól kezdve barátja — ö is azon eszmékért és kedvtelésekért rajongott, melyekben barátainak telt kedve. Gróf Altnásy Alajosnak és gróf Festeticli Erzsébetnek fia, nagyatyjának a cancellárnak akaratából tanulmányai befejezése után 20 éves korában mint hadnagy lépett be az akkor Danckelmann ezredes vezénylete alatt álló Civalar uhlánusokhoz, és ezredével 2 évig feküdt Csehországban. 1837-ben áthelyeztette magát a Galicziában állomásozó Radeczkv huszárokhoz, a mely ezrednél kiszolgálta az azon korban szokásos 12 éves capitulátiót. Annyira szenvedélyes katona volt, hogy csakis atyjának súlyos betegsége birta reá a szolgálat elhagyására. Testvér öccsével Dénessel felváltva hol atyjukat ápolták, hol atyjuk nagy kiterjedésű birtokain gazdalkodtak a48-adiki forradalom kitöréséig. Dénes gróf honvéd lett Kálmán gróf atyja mellett maradt. Atyjuknak halála után. mely a forradalom leveretésével körülbelül összeesett, vissza vonultak gazdálkodni. Ekkor kezdte meg Kálmán gróf az atyja által alapitott Kétegyházi ménes reorganisalását és fejlesztését, és emelte azon országos hírnévre, melynek addig mig olyan fajta lóra szükség volt, mindenkor örvendett. Még katona korában felismerte a Kétegyházi lovak magas tehetségét, ugy nyereg alatt mint hámban, midőn paripái ugy Galícia homokjain mint szabadság ideje alatt a csákói és körös-ladányi kopók után elsö rendű szolgálatot tettek. Kocsis lovainak pedig elég kipróbálás volt évente Luvacsovrul, (az orosz határról) Kétegyházra és vissza szállítani gazdájukat. Közbevetőleg egy kettes fogatának teljesítményét nem mulaszthatjuk e helyen felemlíteni : Csekonics Jánosnál időzött Kálmán gróf és ott Hatzíelden vette atyja roszullétének hírét. Meglehetős nagy de nem ragadó sárban Ifi óra alatt hajtott Hatzfeldröl Szolnokra, a vasút akkori végpontjára. Mai nap sem volna rosz record! A Kálmán gróf által örökölt kancza anyag javarészt egy Julio nevü méntől származott. Ezt gróf Károlyi György nevelte volt Priva- teer telivér után. — Kálmán gróf tenyésztési elvei talán nem felelnének meg a mai felfogásnak. de ö nagy eredményeket ért el bizarr keresztezéseivel. Elsö csödöre egy Goody nevü telivér volt. utána jött egy Champion nevü norfolki, azután egy Basco nevü telivér (Sauter la Coupe után nevelve), ezután egy Furioso, majd egy Gidrán. ezt egy saját nevelésű Chief Justice félvér, majd egy Shaggia arab. ezt Cornelius teliver, ismét egy saját nevelésű Gidrán, Czigánv legény, egy Jankovich féle Lippizzai. Don Juan telivér etc. etc. követték. Tekintve Kálmán gróf elvét, hogy egy ménért 1000 frtnál többet soha sem adott, különös szerencséje volt, hogy jó eredményeket mutathatott fel. Á vadászatokon — a mig terhe engedte, a legszorgalmasabban lovagolt a csákói, körösladányi és fóthi kutyák után, de mikor elnehezedett: érdeklődése a telivérek és versenyek felé fordult. A hatvanas évek kezdetétől 1878-ig egyik birája volt a budapesti gyepnek; a bécsi jockey-club alapitói közé tartozott. — A hatvanas években Almásy Pál és gróf Almasy Györggyel rövid ideig verseny istállója is volt. Két telivér kanczát vettek : Date és Tourterellet, de ezek ivadékai nem sok szerencsével hordozták színeiket. Tourterelle később gróf Festetich Pál tulajdonába ment át, ki Kururz és Labanrz nevü lovait nevelte utána. Bökezü patrónusa volt Kálmán gróf a versenyeknek, nein volt és ma sincs aláírási dij melyhez tetemes összeggel ne járult volna. A jelenlegi versenytér létesítésére is 4000 frtot irt alá, mely összeget a Nemzeti Hazafi dij tökéje gyarapítására adományozott. Ezen pálya létesülése iránt szerlelett érdeklődött, mert helyes előrelátással megjósolta azon lendületet, melyet ez a versenyzés ügyének adott; de különös, hogy éppen ez a pálya lett az oka. hogy soha többé versenv-térre nem ment. A megnyitó meetingre akadályozva volt megjelenni, és véletlenül először akkor A legközelebbi szam jövö hét pénteken jelenik meg. — Tizenkét oldalos szám ára 20 kr.