Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-02-05 / 6. szám

VADÁSZ- ÉS VEBSEXY-LAP. Oroszország állami méneseiről. Oroszország állami méneseiben jelenleg követett tenyészeti irányt a következőkben kívánjuk röviden ismertetni. Midőn 15 évvel ezelőtt Woronzoxc Daskotr ííróf főszámysegéd. a ménesek vezetőségét átvette, azok feladatául a kővetkező alapfeltételeket szabta meg: A méneseknek minél nagyobb mértékű fejlesztése, megfelelő szamu ménekkel, s ezeknek a szegénvebb lótenyésztők által való használIpitásának megkönnyítése; a méne-ek szervezetének teljes újjáalakítása, melynek feladata^ a nemesebb lófajnak nemcsak fenntartása, hanem javítása és jól átörökítő fajlovak létesítése; versenyek és lókiállitások rendezése. Ezen »Programm«, mely a lefolyt 15 éven át pontosan megtartatott, igen jó eredményekkel járt. A ménesigazgatoság kötelékében volt 1881 január hó 1-én 14 méntelep és a wilnai népibs ménes (méntelep) összesen 1077 Orb ménnel és pedig ezek közül: angol telivér mén __« 21 drb hátasló fajta 477 « ügető fajta mén ... ... ... 164 igás fajta mén _. 115 összesen ... ... 1077 drb 1896 junius hó 1-éig a méntelepek száma volt 82 és egy népies ménes, a tenyészmének száma pedig 2592-re szaDorodott. Még pedig fajtára nézve: 1. angol telivér ... ... ... 172 drb 2. hátas ... 1152 « 3. ügető ... 521 « 4. igás lajta ... 747 « összesen ... ... 2,593 drb (Lám a hátaslovak apáit mennyire szaporították!) * » * Összehasonlítva ezen számokat a magyar állami méntelepek állományával, nem számítva a ménesekben elhelyezett tekintélyes számú ménekét, mutatkozik az 1897. évi idényben : 1. angol telivér mén ... ... 311 drb 2. angol fajta ... 1159 « 3. arab telivér ... ... ... 26 « 4. arab fajta 339 « 5. Nonius lajta w ... 470 « 6. Gidrán fajta ... 269 « 7. Norfolki fajta ... ... ... 9 « 8. lipizzai ... 221 « 9. Nóri 94 « összesen 2,898 drb Az újonnan létesített méntelepek közül három a következő helyeken allittatott fel és pedig a turgai, orenburgi és kustanai sivatagon, egyenkint 500 ménnel a mult évtized "végén abból a czélból, hogy ott tenvészanyag létesíttessék a jó lovassági lóanvag előállítására, mivel a jó hátas ló tenyésztese a déli kormányzóságokban. valamint a Kaukázusban is évről-évre hanyatlott. A sivatagon felállított méntelepekkel, a kirgiz lófaj javítása biztos alapokra fektettetett, a honnan idővel valószínűleg nagy mennyiségű lovassági pót-lóanyag fog rendelkezésre állani. A méntelepek számának szaporitasával. az állami mének jobb kihasználása is eléretett, é< pedig 15 év alatt 24,543 fedező mén 556.322 kanczát fedezett. Átlag esik egy ménre 22 és fél kancza, a mi igen kevés. (Ezeket az adatokat már emiitettük a V.- és Vers.-lap tavalyi folyamában. A föszerk.) A m. kir állami méntelepeken 1895-ben 1 mén átlag 38 és fél kanczat fedezett, mely átlag azóta is rendszeresen emelkedett. A fedező mének száma 15 év alatt 1489-el. vagyis két és félszer szaporodott, az általuk fedezett kanczák száma pedig háromszor vagyis 41.&7 3-al. Az áilami ménesek állománya 1881 óta keveset változott, a mi a következő adatokból tűnik ki: A ménesekben jan. 1-én 1881. és j

au. 1-én 1896 . ... ... 93 ... ... .. 931 . .. 2005 MAGYAR TATTERSALL-EGYLET. 1 fedező mének ... 7a 2 anyakanczák ... 855 3 különféle évjáratok 1799 összesen 2733 .. ... ... 3029 Összehasonlítás végett Közöljük a magyar kir. állami ménesek 1895-ik évi számadatait, ezek a következők: 1. fedező mének 50 drb 2 anyakanczák. 891 « 3. évjáratok „ „. ... 3348 « összesen ... ... 4289 drb A tenyésztett lófajták tekintetében azonban nagyobb változások álltak be és pedig az által, hogy az első rendű tenyésztők méneseikben vérfelfrissitést alkalmaztak, továbbá az által, hogy a ménesekből a különféle vérkeverékü kanczákat kiselejteztek s végül az által, hogy az egyes ménesek és méntelepek egy megállapított tenyészirány szerint alakíttattak át. A mi a tenyésztésre szánt különféle kipróbálást illeti, ennek előmozdítására a következő intézkedések tétettek. Az utóbbi 15 év alatt a versenyterek száma kétszeresre, a résztvevő lovak száma négyszeresre és a dijak 7-szeresre emelkedtek. Áz ugrató-pályák száma volt 1881-ben 8, 1895-ben 26: a dijak összege volt 1881-ben 116,298, 1895-ben 2.21l'.627 rubel; az ezen versenyekben résztvett lovak száma 164-röl 924-re emelkedett, és a díjazott lovak száma 110-ról 71 l-re. A versenypályák száma 25-röl 39-re, a dijak 128.224-röl 884,196 rubelre, a versenylovak száma 304-ról 1,023-ra és a nyertes lovak száma 170-röl 746-ra emelkedett. Ezek a számok hü képét mutatják az orosz ugrató és lóversenysport fejlődésének. A sportnak ilyetén fejlődése magával hozta a verseny-egyesületek szaporodását is. 1881. évben a főintézöség vezetése alatt 37 ily társulat volt, melyeknek száma 1896-ig 73-ra emelkedett. Ezek között volt 25 ugrató és 40 lóverseny egyesület és 2 ugrató és lóversenyegyesület és 6 társulat a lótenyésztés emelésére. A lókiállitások száma és az azokon dijjazott lovak száma is örvendetes haladást mutat fel): különösen fellendüllek a népies lókiállitások és az azokon kiállított éves csikók száma. Ily kiállítás 1881-ben 42 rendeztetett, az elővezetett 1675 ló közül 733 drbot 9618 rubellel díjaztak. 1895-ben 66 ily kiállítás rendeztetett, melyeken 7920 ló került bemutatásra, közülük 3266 drb ló 28,455 rubel dijat kapott. A hátas-lókiállitások azonban a fokozatos hanyatlás képét mutatták, különösen ezen lófaj tenyésztését illetőleg, bár a legutóbbi évek alatt, ezen irányban némi javulás mutatkozik. — 1896-ik évben 25 hátas-lókiállitás tartatott, melyeken 9650 rubelnyi díj, 1 arany-, 20 ezüst-, 88 bronzérem és 96 elismerő okirat osztatott ki. A főintézöség különben is 1885-től kezdve évente rendez lókiállitásokat, úgyszintén díjugratásokat kirgiz és kalmük lovak részére, úgyszintén 1887-től kezdve igásló kiállításokat is kielégítő eredménynyel. Az orosz lókivitel az utóbbi öt év alatt tetemcsen emelkedett, ugvanis: 1881—1885-ig._. ... "... 182,602 drb 1886-1890-ig ... ... 170,573 « 1891—1895-ig. ... 247,507 « lovat vittek ki. 1896-ban a kivitel még fokozódott. Legutóbbi közleményünk óta ismét többen jelentkeztek. hog\\ fogataikkal a május végére tervezett versenyekben résztvesznek, többi között br. Sennvey István stb. Az Igazgatóság szombaton (feb. 5.) ismét értekezletet tartott... A program kész volna, és kb. febr. végére várható a Választmányi és közgyűlés egy belli vása.. . A Bulyovszky-uuczai lovardából. Rövid az idő, mióta a «Budapesti lovas-egylet» felépíttette a Bulyovsky-utczában, díszes lovardáját, de már — a fennállás óta elmúlt — négy év meghozta a kivánt sikereket. Az alapítók (élén Ormúdi Vilmos és 1'<jíl/ót Béla orsz. képviselővel) tevékenysége, a vezetőség buzgalma, s szaktudománya oly intézelet adott a főváros lókedvelö közönségének, mely a kritika szigorát minden tekintetben kiállja. S ha egyáltalán kritizálni lehetne az egyletet, ugy «megrovás» csak abban a tekintetben érheti, hogy mindent nagy csinynyal, hogy ne mondjuk bizonyos fényűzéssel rendezett be. Áll ez nem űsak a diszes épületre, annak belső berendezésére, a csinos férfi és női öltözőkre, fürdőszobákra. társalgó termekre, de magára a porondra s kiváltképen az istállókra. Olyanok ezek, hogy versenytereink crackjei is kellemes otthont találhatnának bennük. De emellett nagy gond is van fordítva az istállókra; az ügybuzgó pályafönök, aiunbachi i Fischer Gyula, az egykori daliás huszártiszt, a Nem| zeti Lovardának hat éven át volt lovaglómestere, I ugy intéz ott mindent, akárcsak egy Derby istálló tizenhárornpróbás idomárja. Rend, tisztaság jellemzi a vezetőség buzgalmát; az istállók kényelmessége, magassága, a boxok szélessége, a kitűnő ventillátió jellemzi az alapítók körültekintését. Az intézetnek jelenleg a saját tulajdonát képező ! lóállománya husz főre rug, mellettük circa harmincz ló van még az istállókban, mint olyanok, melyek a tagok tulajdonát képezik. A lovak legnagyobb része félvér, van köztük egy-két telivér is, mindannnyia arra a czélra teremtve, a melyre jelenleg hivatva van. Alkalmunk volt őket ugy a porondon, mint benn a boxokban látni, s csodálva láttuk kitűnő conditiójukat, pedig napjában nem is egyszer 2—2 órára lesznek felnyergelve. A nagy gondozás eredményezi ezt; a kellő almozás, a kitűnő élelmezés (5 kiló zab, 5 kiló széna,) a pontos állatorvosi felügyelet. stb. Az a sok kedvezmény, amit az egylet nemcsak tagjainak, de a nem tagoknak is nyújt, ez a nagy ügybuzgalom, azt hihetné el az emberrel, hogy az egylet élvezi is teljes mértékben fáradságai gyümölcsét. S még sincs igy teljesen; csodálatos, hogy «a lóra termett magyar nemzetnél» már évek óta bizonyos ellenszenv uralkodik a lovaglás iránt. A régi lovasok nemcsak itt, de a Nemzeti Lovardában is a régi tűzzel jelennek meg a porondon, de az utódok, a fiatalság . .. egy-kettő kivételével távol maradnak. Mi lesz akkor, ha az öregek kivénülnek a nyeregből'! Keresve, kutattunk a tegnapi carouselben is fiatalságot, de hiába az az egy-kettő elveszelt az élelmedett család apák sorában. Jó példával járnak elöl Stróbl mester, a carrousel társaság doyenje, Márk festőművész, dr. Bezilla ügyvéd. Rottenbiller, Strasser, Körösi, Gara, Geiger, Mándy stb. urak. kiknek minden hibától ment elöhajtásaiban, a quadrillekben élvezetet találhatott a diszes előkelő nézőközönség. Végezetül nem mulaszthatjuk el fővárosunk lókedvelö közönségét felhívni az egyesületre, mely minden követ megmozdít a lovaglási kedv fejlesztésére. Bárki is részt vehet a lovaglásokban, úgyszólván egy semmiségért. benntarthatja lovát az intézetben oly csekély összegért, mely elenyésző a nagy gondozás, mellett. Az érdeklődőknek Fischer Gyula ur felvilágosítást készséggel nyújt. Fedezési hirdetmény. Az 1898-ik fedezési idény alatt a csákói ménesben (vasút-, pósta- és távirda-állomás Kondoros). JJgod ellett 1885. apja Buccaneer, anyja Boadicea; apja Marsyas, — anyakanczákat fedezésre elvállal. Fedezési dij 30 frt. Kanczák gondozása és ellátása a kisbéri díjszabás szerint. — Bejelentések Geist Gyula gazdasága, Csákó, — posta Kondoros.