Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-01-29 / 5. szám

1898. január 29 cikuliiris kötőszövetben lép fel, ebben vérzés és savós beszürödés keletkezik, minek követ kéziében a faseikulusok egymástól szétternek. ezért ez in puha s meleg tapintatot ád és duzzadt lesz. Ezen heveny gyulladás jelenségei némelykor az ok behatása után néhány óra múlva, máskor 1—2 nap múlva fejlődnek idáig, de a fájda'mas.-ág (a sántaság) rendszerint az ok behajtása után azonnal szokott nyilvánulni. Az ingyulladás ezen kezdeti szakában, különösen ha a melegség és a fájdalmasság riagv a pihentetés mellett a jeges borogatástól sokat varhatunk, mert általa szüntetjük a vér bőséget ésezaltal feltételezett melegséget és részben a duzzanatot is, azonban a gyulad is lermelte savós izzadmánvt felszívódásra nem bírjuk, sőt ennek a felszívódását késlellet|ük. A hideg az ereket (hajszálereket elsősorban) melyek részéről a felszívódásnak történni kell. zsugorítja azaz összehúzza az izzachnány tehát mely az innak a lazasságát kölcsönzi ott marad, azért a heves gyuladás jelenségeinek csökkenése utan a szoros polyázással és az enyhe masszulással segítjük elö a felszívódást s ha az izzadmány felszívódott az in ismét visszanyeri eredeti kemény kötélszerű tapinlatát. A nyomás és pedig a Priessniiz-féle borogatassal összekötött nyomás, vagyis polyázás a feEzivodast lényegesen sietteti, mert állala az izzadmány a laza kötőszövetben szétnyomul és nagy felszívó területre .jut s természetesen ekkor gyorsabban felszívódhat. A kötés cserélésekor végezhető masszálásnak kezdetben igen enyhének kell lenni, e'egendö fia a felemelt lábon zsírozott két ujjal az inat alulról fölfelé simogatjuk, majd 2—3 perez múlva gyenge nyomás mellett végezzük a simogatást. Nap nap után történt ilyen masszálásra. ha a gyuladás tünetei már nagyrészt elmultak sa masszálás fájdalmat nem okoz. akkor mindinkább erélyesebben végezhetjük azt, mig teljes gyógyulás következik be. Hihetőleg azon gvuladást oszlató kenőcsök melyeket ilyenkor alkalmazni szokás nagyrészt azért fejtenek ki jótékony hatást, mert annak használata dörzsöléssel illetőleg masszálással kapcsolatban történik. Az in hasonló lermészetii, de idült megbetegedései. mely esetekben ez idő szerint a blisztert és a vassal való égetést jó eredménynyel használjuk, is gyógyulnak a masszálásra. bár kétségtelen, hogy a tökéletes gyógyulás csak hosszan tarló kezelés után következik be s akkor sem mindig tökéletesen, mint azt nem ritkán az égetés után is látjuk. Az in idült u. n. megvastagodásai azon kötőszövet szaporodása következtében fejlödnek, mely az in-rostok között foglal helyet. Az újonnan képződött kötőszövet (hasonló a sebzéseknél képződő hegszövethez) idővel mindinkább zsugorodik s tömöttebb lesz. de egyidejűleg az in kisebb nagyobb rövidülését is okozza a mi pedig akkor, ha az állat munkára használtatik. az ez ideig ép részében az innak tulnyujtásra s gyuladás keletkezésére ád alkalmat. A mondottakhói magyarázható az a gyakori jelenség, hogy az u n. letört s nem teljesen gyógyult lovak ina aránylag csekély munka uian nem a megbetegedés helyén, hanem az alatt vagy fölött ismét meleg és fájdalmas lesz s a traininget nem állják. A versenylóban a tüdőkön és a szivén kivül mondhatni alig van szerv, melynek megbetegedése után a tökéletes gyógyulás annyira kívánatos mint épen az inaké. A masszálással. ha annak szakszerű kivitelére alkalom van, mindenesetre ugyanazon jó eredményeket érhetnénk el mint a tüzes vassal. a kezdetben gyengébb masszálással eleinte az in felületes rétegében képződött kötőszövetet bírhatnák felszívódásra, midőn azokban szakadást létesítünk, majd az erélyesebb masszálás az in belső rétegeiben is kifejtené ezen hatását. Hogv a masszálás a mélyben székelő szövetek nevezetesen daganatok felszívódására hathatós gyógymód, azt mutatja az. hogy az ember gyógyászatban méhkörötti, vagy a hasüregbén székelő felszívódásra alkalmas, de tömött összeállásu daganatok eseteiben használják, midőn a szakszerű s természetesen beteken és hónapokon át tartó masszálásra azok teljesen elmúlnak. Alig hihető .azonban tapasztalati tény az hogv a lábakon s leginkább a szárcsont külső valamint belső oldalán jelenlevő tojásnyi csontdaganatok a masszálásra és az evvel egyidejűleg alkalmazott állandó* nyomásra felszívódnak. A lábak masszálása a szőrzet iránya miatt a már emiitett vizes pergament papiroson valamely kemény sima anyaggal (csontpapirvágó) történik Ezen czélból az állat elülső lábát az u. n. bakra helyezzük s a papirvágó két végét kezeinkbe fogva, azt alulról fölfelé kezdetben enyhe később erösebb nyomás mellett ugy csúsztatjuk végig, hogy avval a csontdudor minden részét érintsük, 5—6 perczig tartó masszálás után a lábra az az a csontkinövésre nyomó kötést helyezünk. Az állandó nyomás elérésére némelykor posztóba varrt ólom lemezt szokás használni, mely állitólag felveszi a csontdudor alakját s arra rásimul. Részemről nem ritkán azt tapasztaltam, hogy az ólomlemez helyenként s főleg a dudor legkiemelkedőbb pontján, mert nem lévén elegendő ruganyos túlságosan nvom s a masszálás következtében úgyis löbbé kevésbé izgátoit bőrben elhalást okoz Ezen kellemetlen szövődmény elkerülése végett vattából készült megnedvesített tömött gomolyokot szoktam a e-ontdudorra helyezni s azt flanelt pólyával lehetőleg erős nyomás mellett a lábra pályázni. A nedves vattagomoly teljesen felveszi a csontdudor alakját s annak minden részét egyenletesen nyomja. Következő napon a gomoly rendszerint összelapult, de elég tömötté vált s ekkor nagvobb nyomás kifejté-e végett a gomoly külső felüleiére egy másik hasonló gomolyt szoktam helyezni, melyet pólyával a lábra pólvázok. Az ílven gomoly rendszerint nem lapul többé össze s pólyazás esetén elég erős. de ruganyos nyomást fejt ki? Egy esetemben a szár belső felületén féltyuktojásnvi csont dudor, naponta törlént masszálás és a leirt nyomó kötés alkalmazása mellett 56 nap alatt teljesen felszívódott s annak nyomát sem látni sem tapintani nem lehetett. ' A magyar lótenyésztés föllendülése. Néhány év előtt a magyar gazdák körében az a nézet kezdett hódítani, hogy a magyarországi lótenyésztés állandó fejlődését meg fogja akadályozni az orosz lóimport. melynek nagy jövőt jósoltak gazdakörökben is. Ez az aggodalom, ugy látszik, teljesen alap nélküli volt, mert az orosz lovak importja nemcsak hogy meg sem indult piaczainkra, hanem ugy ugy látszik, hogy Magyarországból fognak szállítani az orosz piaezokra, igás, kocsi és hátaslovakat. A magyar lovak ugyanis ujabban még az orosz piaezokon is közkedveltségüek olcsóságuk, basznavehetöségük és kiváltképp kitartósságuk miatt. Lovaink kitűnő anyagát különben a keleti államokon kivül dicsérik nemcsak Ausztriában, a hova évenkint 15—16 ezer lovat szállítanak az országból, hanem Olaszországban és Németországban is. A német piaezokon azonban a magyar lónak nehéz küzdelme és versenye van az orosz ióimporttal, de talán ezen lehelne segíteni, ha a magyar lótenvésztögazdák a német piaezokon ö.-szeköttetéseket szereznének. Ez idö szerint kiváló lóállománvnval rendelkezünk s évenkint nagyon könnyű volna hatvan-hetvenezer darab jobbnál-jobb lovat a külföldre es igy Németországba is szállítani, mert a lóállomány évi szaporulata jelentékeny (ma már több mint 2.000,000 a törzsállomány), exportunk azonban még mindig a 40,000 darabon alul mozog (néhány évelőit alig volt 20.000 darab). — Hogy azonban mennyire hiányát érezzük a jól szervezett kereskedelmi központokból, látjuk azokból a havonkiut közzétett adatokból, a melyek szerint az országban a vásárokra fölhajtott egészséges és erös lovaknak alig kél el 20°/

0-a. Ez az arány határozottan kedvezőtlen s jó volna a kivitelképes anyaggal iizletszeriileg is többet foglalkozni. Lóvásárok Budapesten 1898-ban Országos lóvásárok: márczius hó 20. 21-én, ju| nius hó ö, 6-án, augusztus hó 28, 29-én, november hó 13. 14-én. Luxusló-vásárok: márczius hó 29, 30, 31-én, j május hó ló, 16, 17-én, október hó 2 3, 4-én. I Ménlóvásár: október hó 10. 11, 12-én. Díjlovaglás és díjugratás, egyúttal hátaslovak | vásárja: május hó 25-én. Tattersall. j Budapesten. Külső' Kerepesi-ut 17. 19, 21 j szám, szemben a központi (keleti) pályaudvar j leszálló oldalával. Telefon-szám 51—95. Le tét és cheque forgalmi számla az angolj osztrák banknál. A székesfőváros által rendelkezésre bocsáj| tott vásárjoggal, rendezi 40 holdnyi területen 1 Budapest : országos, heti, luxus és ménlóvái sarjait*). Árverési vásárformával közvelili a. | magánménesek nemes kanczaanyagát. A ló• verseny saisonok alatt egy éves angol telivér j csikókra tart árveréseket. Október hó legele! jén a m. kir. ménesintézetek eladásra kerülő lovai hasonlóképen árverési ulon itt értékesíttetnek. A május havi díjlovaglás és ugratáskor hátasok adatnak el. A vásártéri nagy vásárcsarnokba 1000 ló is elhelyezhető, ennélfogva tehát soha az egész év folyamán a vásárok rendszeres megtárthatását semmiféle rosz időjárás nem hátráltathatja. A belterületi: ßattersalli istállókba ismét 600 drb. ló helyezhető el. Ezen istállók a vásártérrel szervi kapcsolatban lévén, a társaság lovak eladását bizományi közvetítésre barmikor elfogadja. El nem adó lovak istállózás. tartás, esetleg gondoztatással is szintén mindenkor elfogadtatnak ; "s átalában, csak a legjobb minőségű takarmánynemüeknek bőséges adagolása mellett, a főváros hasonló intézményeihez képest a legolcsóbb ártariffákkal képes a közönségnek szolgálni. Telepen lakó állatorvos utján állandó egészségügyi felügyelet. A lógondozók magaviselete felett szigorú ellenőrzés. Lovak jártatása télen a nagy fedett lovardában, nyáron a £ ang. mérföldes ügető, és lovagló pályákon történik. Bárminő felvilágosításokkal készséggel szolgál. Gál Béla társulati til kár. *) 1898. évi lóvásárok: márcz. 20. 21. jun. 5. 6, 'lUg. 28. 29 és nov. 13, 14-én országos lóvásárok. Minden csütörtöki napon (ünnep esetén szerdán) lu li lóvásár. Márcz. 29, 30. 31. május 15, 16, 17. oki. 2, 3. 4, luxuslóvásárok. Okt. 10. 11, 12-én niénlóvásár. Díjlovaglás és ugratás május hó 25-én. Fedezés. A rádi (Váez) uradalomban fedeV, az 1898-ikí idényben Delectus*)** «»d: amerikai ügető mén ell. 1887. ap. Dictator anyja Patti Patchen. Fedezési dija 50 frt ; istállópénz 5 frt. Kanezatarlás naponként 1 frt. Bejelentések Mmlay Gyula nrhoz Rádra, (per Vácz). küldendők. *) Ismertetve volt c lapok ii-i 2-lk számában"