Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-08-13 / 57. szám

1898. augusztus 13. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. A tátra-lomniczi versenytérről. viasza. Ha a győzelem biztos, ugy Hagyjuk az ostort és sarkantyút nyugodni. Nagyon csúnyán néz az ki, ha egy ur canterben nyer és mégis ostorozza és sarkantyúzza a szegény lovat. Jockey-bravurokat mint pld. «feltartva fejhosszal nyerve» az urlovasoknak kerülni kell. Nagyon szép, ha egy urlovas küzdelem után fejhosszal nyer, de éppen nem helyes, ha könnyen nyerő lovát a czélpont előtt annyira felpullolja, hogy azután csak «fejjel» győz. Inkább 10 hosszal nyerni, mint egy orrhosszal leveretni, ez pedig egy magát nagyon is biztosnak érző urlovassal is megeshetik. Végül még egyet: éppenséggel borzasztónik találom, ha egy már megvert ló ostor Hát ugyan ki által veretett le Gallifard ? Per — Butters. * * * Tanakodik egy sportlársaság. milyen szó lehet az az «Agio ti Agbo». Vélik valami arabs, mexikói, spanyol szónak. Dehogy, világosítja fel őket a társaság egyik tagja, olvassátok csak — visszafelé, s megkapjátok egy bécsi hires szépség nevét. * * * Mily szerencsés ez az Eitz, mily hamar lett champion. dat. A vadászat után az egész társasáz gratulált Szontagh Miklós dr. kir. tanácso-nak a pompás vadászkirándulás rendezőjének. Gróf Esterházy Mihály országgyűlési képviselő pozsonymegyei uradalmaiban nagyszeiii fogoly-vadászatok lesznek legközelebb. A kiváló főúrnak — mint halljuk — előkelő vendégei lesznek s köztük Goluchowsky gróf külügyminisler is, a kik bizonyára emkezetes vadásznapokat fognak élvezni Esterházy gróf kitűnően berendezett vadászterületein, a hol iég nem volt annyi vad s különösen nyul, fáczán, fogoly, mint ez idén. sokszor a legnagyobb előnnyel jár. — Sokszor előfordul a lovaknál, hogy előbb egy bizonyos távolságot kell befutniok, mielőtt teljesen kinyújtózkodnak; ilyen lovakat gyönyörűség lovagolni, de csak ha az ember ismeri őket; ha tuihajtjuk őket a verseny kezdetén, ugy hamar kimerülnek és csuful megveretnek, de ha hagyjuk őket előbb megmelegedni. akkor az ily lovaktól igen sokat leltet követelni; nagy stayerek rendesen nehezen hozhatók kellő mozgásba, # de ez nem baj; csak el nem liamarkodni, mert ez mindig kárral jár. Mindent, a mit egy versenyben cselekszünk, tegyük lassacsként, ne igyekezzünk soha igen gyorsaknak lenni. A lovat egyik helyről a másikra ide-oda ránczigálni, ennek semmi értelme. Ha egyszer megtaláltuk a megfelelő helyet a versenyben, ugy maradjunk ott, mig a végküzdelem nem kényszerit arra, hogy előre menjünk. Sok fiatal lovas igen fél attól, hogy egészen közel egy másik ló mellett vagy mögött galoppoztasson ; persze, ugrás előtt nem is szabad egészen közelébe menni egy másik lónak, de sikversenyben. ebben a legtöbb ió maga jobban tudja mint a lovas, mennyire szabad egy másik lónak közelébe férkőznie. Sokszor igen közel egymás mellett kerül finishre a dolog; ekkor mindenekelőtt arra kell vigyázni, hogy ne verjük el egymást az ostorral, igyekezzünk egymástól elválni. Igen tüzes, izgatott természetű lovakat legjobb frontban lovagolni; halul holtfáradtra dolgozzák magukat, kínokat állanak ki a nagy i/.zadságban, azután persze képtelenek a végküzdelembe beleszólásra. Nincs kellemetlenebb dolog egy urlovasnak, mint egy ideges kanczával a starthoz menni és hozzá azt az instructiót kapni: «hátul maradni». Ily lovat sokkal könnyebb lecsillapítani azzal, lm elugorni hagyjuk és lassanként vesszük és sarkantyúval tovább lovagoltatik; ezt egyenesen el kellene tiltani! Karczolatok. Titkos tipek repdesnek a légben. Mindenki bizonyosra veszi Doria győzelmét s mégis mindenkinek van valami «titkos» tipje. Kinek Fondor, kinek Badacsony, Shannon, kinek — Vigécz. A tátra-lomniczi versenytérről. Na, már kérem, hogy nyerhetné meg egy «Vigécz» a Szent István-dijat?... Butterst üldözi a balszerencse. Alig tud manapság egy eladóversenyt is nyerni. Különös «pechje» volt a Helenenlhali dijban. 0 maga volt oka leveretésének. Hogy. hogy? Könnyű neki. Már ugyan miért? Szép asszony van a dologban. .. Hogy, hogy? Tavaszszal midőn mégtávol voll a championat us tói, egy «Vielliebcbenben» lett nyertes s masnap a szép asszony egy championt (gombát) ábrázoló jou-jout küldött neki. ily ajánlással: «E championt az idei — championnak». VADÁSZAT, LÖVÉSZET. A király mint vadász. Vaux báró, ismert vadászati iró nemrég Les Souvereins et le sport ezimen érdekes kötetet adolt ki, a melyben terjedelmes fejezetben ir a mi királyunk vadász-élményeiről Vaux báró a világ első vadászai közé sorolja a királyts bemutatja öt a legkülönfélébb vadászati sportokban. A kiegyezés évében III. Napoleon meghívására a király eljött a Saint- Germain és Compilégne környékén rendezett vadászatra s olt mint biztoskezü és rendkívül elegáns vadászember Kint lel. SaintGermainban I. Ferencz József 4 őzet, 10 nyulat, 38 házi nyulai, 335 fáczánt. 23 foglyot./gyöngytyúkot s még néhány apróbb madárrai együtt összesen 419 vadat ejtett el. lllána Napoleon császár zsákmánya volt a legtekintélyesebb. Á császár 265 vadat lőtt. Nyolcz nappal utóbb Compiégneben vadásztak az uralkodók. A királyt ekkor Károlyi gióf nagykövet, Andrássy, Harrach, Bellegarde, Königsegg gróf és Fleurez tábornok kisérte. — Mindössze 2397 darabból állott a zsákmány s ebből a királyra 600 vad, Napoleonra 402 vad jutott. Nagy zergevadászat a Tátrában. Uj-Tátrafüred tulajdonosa, Szontágh Miklós dr. a napokban nagyszabású vadászatot reudezett, a melyen ezúttal"is számos Vadász vett részt, köztük Perczel Dezső belügyminiszter, Rakovszky István a főszámvevő szék elnöke. Bacsák Pál királyi tanácsos, cselei Herzog Péter. Neogiády Lajos vármegyei főjegyző, Bischilz Lajos földbirtokos, Kapronczay földbirtokos, Petényi Vendel, Havass Károly curiai biró, Bäsch Gyula festőművész, Barthels tanácsos, Krasznay Ferencz ügyvéd, ifjú Szontagh Miklós s még igen nagyszámú vadászközönség. A mostani vadászat azéit volt különösen érdekes, mert itt nem hajtók állal összehajtott vadakra lövöldöztek. A vadásztársaság igen nagy területen cserkészett, úgyhogy mindenki úgyszólván a saját lőlávolságában figyelt. A legtöbbeknek sikerült is elejteni egy kiválóbb va-