Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-01-15 / 3. szám

1338. január 15 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAR «Imádkoznám, de nem tudok : hiába. Nem jártam én soha az iskolába. Édes anyám tanított volna rája. Haj, de régen temelőben fej fája». Ezután hallottunk egy lövést, s Baski Gyuri ott feküdt keresztüllőtt szívvel a kü­szöbön. A dal elhangzásakor agyonlőtte magát. A nap ép akkor kelt fel a láthatáron, a kónnszárius káromkodott, hogy Gyurit élve meg nem kerithette, kegyetlen haragja volt mindenkire. Ép akkor jelent meg a szomszéd bnczka tetején egy lovas, vezetéken vezetve egy másik lovat, s néhány száz lépésig közelítve hozzánk — megállott és reánk bámult. — Hej, hej Bogár Jakab. Bogár Jakab, de csuffál tettél — káromkodott a komiszárus, — de kijátszottál engemet ! — Az nem Bogár Jakab. — szólitam meg a csendbiztost. — Hát kicsoda ? — Baski Gyura. — És Jakab hol van ? — Bizonyosan elbujt. \ szellő elvihette e hangokat, mert... «Bogár Jakab itt van!» kiáltott most a tá­volból Jakab, magasan felemelkedve ken­gyelében. Másik perczben azután elkezdődött a hajsza; a csendbiztos és legényei nagy karéjt képezve be akarták kerülni Jakabot, ki csendes iram­ban nyargalt előre, csak ugy fitymálta az üldözőket. Könnyen fitymálhatta. Kárász-ló volt alatta, el is tiint rajta, és soha senki többé nem látta, még hirét sem hallotta. Ő vele aztán eltűnt a vidékről az utolsó Bogár is, s azt hi-zem. azon a vidéken nem is lesz több utódja senki sem. (Vége). 23 A SZERZŐ ARCZKÉPE. Lófedezés. i Éejérmegvében. Ercsiben (vasuli állomás) az 1898-iki idénvben fedez Jaco 9763 amerikai ügető fedezőmén, született 1888-ban Amerikában, ap Patchen Wilkes 3350 (George Wilkes 519-töl) anyja Éida Patchen (Mam­brino Patchen 58-tól). Recordja 1893-ban Amerikában 2:29. Fedezési dija: 25 forint. Kanczák ellátása kisbéri díjszabás szerint. Bejelentések az ercsi-i jószágintézöséghez intézendök. 1 —2 Turf-statisztika és még valami­Ezen elnevezés alatt értendők a méneskönyvek, a verseny-naptárak és az év vége felé szaklapokban megjelenő különféle kimutatások. — A két első sor­ban emiitett dolgozatok értékének és fontosságának legújabb bizonyítéka a számrendszer, a kérdéses kö­tetek segítsége nélkül a múltból hiába iparkodott^ volna bárki a jövöre következtetni. Az eféle elabo-' ratumok — helyesebben compilátiók — összeállításá­nál tehát pedáns, világos pontosság a fökellék. A rnost megjelenő versenynaptárakra nézve (akármily nyelven jelenjenek meg azok) volna czélszerüség szempontjából némely javaslatom. Először is a nyertes lovak névsorában található egy rakás olyan, a melyek sokaságából egy sem lett valaha elsőnek helyezve.* Továbbá sik-, gát- és akadály versen y-nyerök. tarka egyvelegben, járják a három-a-tánezot. A ver­senydij gyözelmi-premium, vagyis ideális szempont­ból mérlegelve .• az elsőséggel járó dicsőség. A máso­dik és egyéb helyen nyert pénz szerzemény és nincs több jelentősége az arányos tehetség jutalmazásánál. A versenyjelentésekből kikutathatja boldog bol­dogtalan ama ló formáját és nyereményeit, mely öt különösen érdekli, a futott lovak névjegyzékében minden egyes ló tevékenysége az idézett lapszám fonalán, öt perez alatt áttekinthető. Ennélfogva la­belláris ismétlése, kizárólag csak a kitünöbbeknek kívánatos, pedig sem betűrend, sem nyeneményérték, hanem a «Racing-Calendar» mintájára, a győzök apái szerint.** A második és még hátrábbi helyen keresett pénzingg nem közérdekű. Azon érveléssel szemben: «megszokták kíváncsi olvasóink». — azt javasolnám: vezettessék két jegyzék, az egyik tartal­mazza a győzteseket apáik neve alá csoportosítva, a másik a háttérben szerzeményeik által hasznossá vált futókat. Ily módon egyrészt érintetlen maradna statislikánk megkedvelt különlegessége, másrészt a külföldi jobb példa elöl sem zárkóznánk el. Azon chaosból melyben sik-gál-akadályverseny­nyeröi és nyeremények összekeverése folytán tévely­günk, felettébb könyü a kimenekülés. Az idény kez­detén. bárom iv fehér papir, minden «performana» saját szakmájába igtatva, mire elnémult a harang­szó készen» van a zab-széna és szalmakeresmény minden istálló számára részletesen kimutatva. Régibb időkben, belföldiek birtokában levő lovak szereplése, külföldi gyepeken szinte ki lett tüntetve a «Renn-Kalender» toldalékában. Efféle csekély ráa­dást valóban megkövetelhetne az élö nemzedék is jövöre a honi szerkesztőktől.*** A mondottakat röviden összefoglalva: 1. Önálló terület a sik-gát-akadályverseny mind­egyikénék. 2. Elkülönített felszámítása a győzelmek és szerez­rnények értékének. 3. A győztes lovak lajstroma az apai firma .alatt. Vide «Racing-Calender». 4. Jelentés lovaink, akár jó akár rosz, sikerű pró­bálkozásáról külföldi gyepeken. Eddig arra szorítkoztam soraimban, a minek retou­chirozás az elnevezése a photographia szótárában. A jubilenmév és a közeledő uj század jogosan elvár­hatnának egy kis haladást is minden téren. Ver­senystatistikus Urak Önöknek nem sugal.ja-e a kor­szellem a következőt. Készítsétek elő a győztesei­berendezését. az anya családi illetőségét jelző számok alatt. Például: 1. a. 9. c. s igy tovább. Tudom, hogy ezen ujitás kezdetben majdnem túl­ságos idö- és munkaáldozatot igényelne. Utóbb mikor előreláthatólag minden kiválóbb kanczánk családi számja már köztudomásra jutott, a tervezett beosztás gyer­mekjáték lesz. Érdemes-e az alapot megvetni. Ezt kérném fontolóra venni. P—r. (Folyt, következik.). I * Persze, mert a nyertes ló al tt nem csupán a győztes (elsőnek beérkezett) érletik, hanem minden ló, mely valamely pénzösszeget vagy tiszteletdijat nyert. A föszerk. ** Ez igy van az év végén megjelenő könyvekben. *•* Megleltük ezt már a V.- és V.-lap 1878. 79. 80­dik évi folyamaiban olyanformán hogy az itt ver­senvekben futott lovakat V jegyei jelöltük. Azon­kívül a « Versenylovaink formája» czimü évkönyveink­ben a nyeremény kiszámításoknál megjelöltük hogy melyik nyeremény minő versenyben szereztetett. A föszerk. A Pallas Nagy Lexikona teljesen kész. Büszke­séggel mondhatja magáról a Pallas-Társulat. hogy a modern magyar irodalom legnagyobb vállalatát i szerencsésen befejezte. Megküzdve minden nehéz­séggel és leküzdve őket, készen áll a XYI-ik kötet is, egy igazi könyvóriás, termetre és tartalomra nézve egyaránt hatalmas, eddigi 15 elöfutójánál is hatalmasabb. A kötet a Téba—Zsuzsuk közötti czim­szókat foglalja magában. A lapszám (1242) ép oly impozáns, mint a mellékletek és szövegábrák száma (amazoké 69, emezeké 227), valóban ércznél mara­dandóbb emléke ez a kü:et is. az immár befejezeil e'gész mü is a magyar tudásnak, magyar szorgalom­nak és (ne feledjük ezt !) a magyar mersznek is, mely a kiadók áldozatra való készségében nyilatko­zik meg. Vajha a magya társadalom ezt a sok-sok fáradtsagot méltányolná és a kellő pártolással viszo­nozná ! Részünkről ezúttal nem tartjuk szükséges­nek a kötet tartalmának avagy egyes czikkeknek méltatásába bocsátkozni, de talán megemlíthetjük, hogy az első Lexikon — melyben a lótenyésztés és versenyeknek és sportférfiaink életrajzának több hely engedtetett, a V.- és V.-lap főszerkesztőjének mun­kálkodása folytán. A Nemzeti Lovardából. A nemzeti lovardában a tél beállta óta ismét megkezdődtek a lovasquadrillek; ked­den az uri társaság, csütörtökön a 16-os huszár­ezred, pénteken a honvédhuszárok rendeznek — vig zeneszó mellett — carrouselleket. Most kedden alkalmunk volt egy ilyent végig nézni. Az uri társaság tagjai közül dr. Piufsich Fri­gyes, dr. Magyar László. Fauser Aurél, Zsig­mondy Géza, Lauffer Gyula, Röck István, Kis­baári Kiss Ferencz, dr. Dirner Gusztáv, dr. Lovrich István, Péterdy Lajos, Vezsenyi János, dr. Laufenauer Károly, Oettl Aladár, dr. Rózsaffy Alajos és Pucher Ernő urak vettek benne részt. Az estély bevezető számát az elöhajtás képezte, melyben négy lovas szere­pelt, két-két lovat hajtva maguk előtt. A bemutatott fordulatok, felvonulások szép ügyes­séggel történtek, mindamellett nem egy izben holmi kisebb incidensek adták elő magukat, megtörtént, hogy az elől levő két ló «ki-kitört» hajtója keze alól. Észrevehető volt, hogy a lovak még nem mennek teljesen szárban, egy­két gyakorlat után azonban bizonyára ez is sikerülni fog. A következő quadrilleben tizen­négy ur vett részt, s a bemutatott, Mecséry Jakab pályafönök által összeállított és vezé­nyelt gyakorlatok nagyon változatosak vol­tak, szabatosan lovagolvák, ami tetszetős képet nyújtott. Az ütem. ugy ügetésben, mint vágtában — bajsza nélkül — élénk és egyen­letes volt, semmi körülmény sem zavarta az összhangot, Végezetül —de csak próbaképen — Lauffer, Lovrich, Oeltl és Pucher urak ­négy kétfogatú kocsival közkívánatra «beug­rottak», s már e kísérlet is kecsegtető volt. hogy a jövő hetekben eme piecekben is élve­zetes mutatványokban fog gyönyörködni az az elegáns hölgyközönség, a mely zsúfolásig megtöltötte a Lovarda néző terét. S most hogy a mutatványokkal beszámoltunk volna, néhány szóban a lovakról is megakarunk emlékezni. A Lovardában jelenleg circa 70 ló van elhelyezve, melyből husz a Lovardá­nak tulajdonát képezi. Mindannyia teljesen megfelelelö erre a czélra, szemen szedett háti lovak, kitűnően belovagolva, minden temper nélkül. Kiváltképen kiemelendönek tartjuk a gyakorlatokon résztvevő intézeti lovak kitünö conílitióját és élénkségét, mi igazán meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy a legtöbbje nap­jában kétszer-háromszor is lesz nyergelve. Kétségtelen bizoíiyitéka ez annak az okszerű és helyes gondozásnak, mit a Lovarda inté­zösége e téren kifejt. Végezetül szomorú kötelességünk megem­lékezni. hogy akobey, a Lovarda másod lovagló mestere, ki több éven át teljes meg­elégedésre töltötte be hivatalát, a mult héten meghalt. MMmmm&Mmm^M HM HM .H5Í HM HM. HM Állást keres. Alulírott 1898. február elsőre elfogadja ménes­istálló és kisebb versenyistálló vezetésit, jelenleg is ily állásban van. Berényi Ferencz idomár Rév­bér, per Solt. Pestmegye. 1—3 ^MMMMMM^mmmmmmmm, I I

Next

/
Thumbnails
Contents