Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898
1898-01-15 / 3. szám
20 sebb versenyt támasztanak a lónak, a byciclizés pedig a lókedvélök számát csökkentiette. Ezt magvarázza a költség kérdése. A Lyonban tett számitások szerint, az ottani omni- bus társulatban a lovak kilometer és kocsinkint 0 45 frankba kerülnek (22 kr)p holott egy elektrikus kilóméter 0 27 frankba : 13 krba kerül. A földalatti vezetékkel ugyan többe valamivel, de még mindig olcsóbb a lónál. Egy vállalkozó, a ki egyidejűleg automo- bile és lovas fogatokat használt, a következő számítást tette. Egy kocsi 3 lóval naponta 75 kilométer útra használva 17.50 frank önköltségbe kerül. Holott a 6000 frankba kerülő automobile csak 16.50 frankba. Előnye az automobilenek, hogy naponta 18 kilométer sebességgel haladhat óránkint megszakítás nélkül. Cornevin oda concludál, hogy a hadi ló. luxusló és nehéz igásló tenyésztése nem fog csökkenni ezentúl sem: a gazdasági igásló azonban az olcsóbban dolgozó ökörnek lesz levöleg megvette Amber G.. amerikai származásusu ügetőt, az egyik bécsi iigetö-derby nyertesét, hogy vele kísérletet tegyen az országos lótenyésztésben. E mén ma is SchleswigHolsteinban működik, de hogy minő eredménynyel. arról nincs hir: aligha azonban teljesen sikertelenül, mert Gróf Lehndorff most ismét megvett egy amerikai ügetö-mént, a már idős Schadeland Meridith-et, mely Pless herczeg louisenliofi ménesében a félvér-tenyésztésben eddigelé igen jól bevált és beosztotta öt a neustadti Fridrich Wilhelm-ménesbe. Mindamellett még nem lehet egyébről szó. mint kísérletezésről, beválik-e az amerikai ügető az országos lótenvésztésben. Ez még sokáig kérdés marad. Mai képünkhez. Tod Sloane, az amerikai jockey, a hogy finisht lovagol. Sok szóbeszéd tárgyal képezi Angliában már hónapok Tod Sloane, az amerikai jockev. nem érinti a ló nyakát: térdeit nagyon előretolja és felhúzza; a kantárt pedig oly rövidre fogja, hogv kezei szinte rajt feküsznek a ló fején. Ó állítólag oda nyilatkozott, hogy eme előrehajlott tartás által könnyebben bir megbirkózni a légáramlattal és lovát szabadabb mozgáshoz is juttatja. Ostort ö úgyszólván egyáltalán nem használ, valamint testének mozgása avagy sarkantyuzás által sem segiti előre lovát; bizik két kezében, a versenylovak intelligentiájában és abban, hogv 1 nagy súlytól szabadítja meg a lovat az által, hogy a finishben nyergéből felemelkedik. Ö különben, Indianopolis állam szülötte, j egyebekben is különcz. Jövedelme oly nagy. hogy külön uti marsalt lart magának és akárhányszor külön vonatokon utazik — Amerikában persze, hol minél exczentrikusabb valaki, annál nagyobb ember. Egyebet pedig Sloane sem akar elérni, n int hogy róla beszéljenek; ezért jár a legfurább toilettekben is és változtat némelykor egy napon három-négy ízben ruhát. kénytelen helyé átengedni. Igy például a percheron lovík nem maradhatnak meg mostani alakjukban. Mint omnibus és posta-kocsi lovak nagyon is nélkülözhetökké válandnak, csakhamar vagy könnyebb hadi és luxus lóvá. vagy nehezebb igáslóvá kell áttenyészteni. Ma még nem venni észre az árak esésén a fenyegető crisist, — de jó lesz óvatosnak lenni és előkészülni, a lovak iránt okvetlenül mutatkozó igénycsökkenés folytán kimaradhatlan áresésekre; mert nem lehetetlen, hogy egy pár év alatt már nemcsak egy automobil kocsi (Törley pezsgögyárosé) 'fog Budapest utczáin futkosni, hanem még a vigéczek is automatokon fognak a vidékre rándulni s igy tovább. Lótenyésztőink vegyék fontolóra az itt mondottakat és alkalmazkodjanak kellő időben az uj helyzethez, a mely nem sokára beállani fog. * * * Kísérletek. Gróf Lehndorff. Németország lótenyésztésének éltető lelke, 1892-ben tudvaés az ö lovaglási módszere. Csak tavaly ok- j tóberben hozatta öt át Amerikából Mr. J. Keene, hogy .a Cambridgeshireben St. Cloud-ot lovagolja (melylyel tudvalevőleg csak egy fej- • hosszal veszítette el a versenyt Comfrey el- | lenében) és máris oly rekordot ért el az angol gyepeken, melyért nem egy kollégája megirigyelte: alig két hónap alatt ugyanis 58 lovaglásnál 20 győzelmet aratott vagyis mindenharmadik lovaglását győzelemmé a vatla Ennél még többet beszélnek és irnak azonban az ö különös lovaglás módszeréről; a hogyan ő a nyeregben ül, ha finisht lovagol, az oly különös, oly szokatlan, oiv groteszk, hogy a szakemberek is nem egyszer erősen megkritizálták ; teljesen elütő a mi professionátusaink lovaglási művészetétől, melyről (jppen nemrég (1897. évi 94. sz. lapunkban) jelent meg igen érdekes eszmefuttatás egyik activ sportsmanunk tollából. Sloane. ellentétben minden eddigi módszerrel és mindama szabályokkal, melyek a nyeregben ülésre és a lovaglásra nézve fennállanak, felső testét mindig annyira elörehajlitja, hogy ezzel majdLovaglása felöl igen eltérők a vélemények. Némelyik angol istálló töri magát, hogy a yankeet egy lovaglásra megkaphassa, mások meg reá sem biznák a lovukat, mert azt mondják, hogy az ö lovaglása mellett szinte csoda, ha egy ló mégis nyer. Sokan azt is állítják, hogy csakis lovaglási módszerének köszönheti leverését a Cambridgeshireben. Bárhogy legyen, mint újdonság kétségkívül érdekes Tod Sloane ur is, lovaglása is, ezért mutatjuk be minkettöt képben olvasóinknak. Lustkandl (Telivér mén.) Apja Beanminet, anyja Crosspatch. ennek apja Hermit. Elletett 1892-ben. Fedezési ára 1898-ra: Telivér kanczánál 50 forint. Félvér kanczánál 25 forint. Felállítva: gr. Esterházy Ferencinél Tatán.