Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-01-15 / 3. szám

IS litást nyer, a következő nagyobb dijak kerub nek eldöntésre: Első nanon a Schönaui dij, Gátverseny 2400 m. Összesen 30.000 korona díjjal. 3éves 'lovaknak. Második napon: Urlovas verseny. 1600 m. 0000 korona díjjal. 3 éves s id. lovaknak. Harmadik napon : Kétévesek nagy Handieapja 1000 m. összesen 12.000 kor. díjjal. Negvedik napon ; Állam dij 2800 m. Összesen 6000 korona díjjal. 4é és idősb, lovaknak. Ötödik napon: Helenenthali dij 1200 m. Összesen 50.000 korona díjjal, Oly kétéveseknek. melyek még nem futottak. Hatodik napon '.Nagy Kottingbruni Handicap 2000. méter. Összesen 12.000 kor. díjjal 3 év s idősb lovaknak. Hetedik napon : Államdij. 2400 m. Összesen 6000 korona díjjal. 3 év s idősb iovaknak. Nyolczadik napon: Vöslaui dij. Akadály ver.seny. 6400 in. Összesen 12.800 korona díjjal 4 év s idősb lovaknak. Kilenczedik napon : Kottingbrunni dij 280O in. Összesen 17.000 kor. dijjal 3 év s idősb lovaknak. Ezekben számoltunk be az 1898-ik-évre kiirt bécsi és kottingbrunni versenyfeltételekről — melyek daczára annak, hogy a főösszegre nézve dijleszállitást mutatnak lel. az 1897-ki proposicziókhoz képest egész irányukra nézve oly előnyös és czélszerü változtatásokat niutatnak fel miszerint meg vagyunk győződve róla, hogy azok — az istállótulajdonosok részéről —• kedvező fogadtatásban részesülnek, mert a Jockey-Club vezérlő férliai ismét arra az útra tértek, mely már a múltban is czélhoz vezetőnek bizonvult. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. BUDAPEST IV.. VACZI-UTCZA 14. SZÁM, I. EMELET Nöt és M angol szabó. KÜLÖNLEGESSÉG: angol szabású lovagló- is vadász-öltönyök kizárólag angol szivetekből; m. lndenna m "0. sport- és magyar disz-öltönyök elegáns kiállításban készíttetnek. ~ Minták kívánatra Ingyen és bérmentve. — x3Q.eg-Toiz0.so3s poxa.tosa.3n. esz3E<5zöltetxa.elc. jninTnvtTPti3& iiy i f :f Hibás lábállások és következményeik Irta: Dc. Ptósz Béla. állatorvosi akad. nv. r. tanár.*) Általában ismeretes, hogy az a ló bir több munkát végezni, a melynek "lábai oszlopszerüen támasztják alá a törzset, lábcsontjai erősek, izületei pedig hosszúak, szélesek és szabályos hajlásuak. Az ilyen jól fejlett alapzat erős izmok és inak tapadására alkalmas. Nem csekély fontossággal bir azonban a paták szilárdsága és helyes alakulása sem, főleg akkor, ha az állat kemény talajon használtatik. Hogy a lábak fejlődési rendellenességei a munkára használt állatoknal milyen nagy figvelmet érdemelnek, legjobban mutatja az. hogy a legtöbb olyan lábbetegségnek, mely a közönséges használat következtében támad, inditó okát épen a lábak szabálytalan alakulásai képezik. Az elülső lábaknak igen gyakori szabálytalan alakulása az u. n. franczia vagvtanczmester állás, a mi eltekintve attól, hogy a könyökök behuzodása folytán o mellkas szűkülését okozza és annak tágulását gátolja, egyúttal a lábtöizületnek (elülső térd) és az az alatt helyet foglaló csontoknak, izületeknek inaknak és szalagoknak, továbbá a patáknak megbetegedéseire is hajlamosítja az állatot, de söt annak egyenesen okát képezheti. Az emiitett hibás lábállás tenvészczélra is alkalmatlanná teszi az állatot, mert azt az utódok nagy mértékben átöröklik, söt a lábtöizület alatt lévő izületek ferdülései a fejlődés közben mindinkább fokozódnak, ha a patáknak szakszerű faragásával) illetőleg vasalásával nem iparkodunk annak némileg útját állani. Vegyük csak kissé szemügyre az izületek fejlődését s látni fogjuk, hogy azok nem csak nagyság, de az irány és a szöglet tekintetében is lényeges átalakuláson mennek még át a születés után és pedig nem valami véletlen hatása folytán, hanem a testsúly befolyása alatt, a mozgató erő nagyságától és irányától függöíeg. Az izületeket alkotó csontvégek alakja és iránya ugyanis a testsúlynak reájok gyakorolt nyomása szerint változik, mert a csontvégeknek abban a részében, a hol a nyomás nagy, a növekedés csökken, mig aícsekélyebb nyomás a fejlődést elösegiti. Hasonló befolyással van az izületet mozgató izomerő nagysága és iránya is, mert a csontvégekre gyakorolt nyomás ennek megfelelően változik. Világos tehát, hogy a hibás lábállás mindinkább fokozódik, mert a testsúly nyomása ferde irányban hat és a mozgató erö iránya sem lehet szabályos. Az u. n. franezia állás következtében leggyakrabban előálló megbetegedés a szár belső talületén fejlődő csonthártyagyuladás és az ezt követő csontdudor vagy csontpók, melyek gyakran egymás alá sorakozva többes számban foglalnak olt helyet. Az itt képződő csonthártyagvuladások kisebb részének oka zúzódás, mely a hibás lábállással járó szabálytalan mozgás közben olyan módon jön létre, hogy a ló ellenkező oldali elülső patájával a szár belső felületét megüti (bokázik). A gyuladás a csonthártya ugynévezett cambium-rétegébe lép fel, s a képződött uj szövet elcsontosodik, a mi babegész tojásnagyságu csontdudorokban nyilvánul. A csontpókok másik alakja az egészen fiatal, tehát munkában még alig használt, állatokon keletkezik, melyeknél valamely zuzódásra mintfinditó okra, már csak azért sem lehet következtetni, mert a csontdudort boritó bör*) Mutatvány az Allategészség ckimü folyóiratból. Szerk. dr. Rátz István, állatorvosi akadémiai nyilv. rendes tanár ; megjelenik minden hó 1-én. Előfizetés 1 évre 6 korona. Előfizetés posta utján Budapest VIII.. Rökk-Szilárd u. 28. küldendő. 1898. január 15. horzsolás vagy sebzés nem látható. Ezek a nem külső vagyis eröb'eli, behatás (ólytán fejlődő csontpókok, a hibás állással összefüggésben álfó egyenetlen suly elosztódás következményei. a mennyiben a franczia állású lónál a suly nagyobbrésze a láb belső oldalára esik. Még inkább érthetővé teszi a csonthártyagyuladásnak ily okból való fejlődését az, hogy a ló lábának külső felületén a negyedik kéztöcsont a külső kapocscsonton és egyidejűleg a zarcsonton nyugszik, mig a belső oldalon az izület kis sokszögű csontja csak a belső kapocscsontra helyezkedik. • következésképen a belső oldalon a nagyobb nyomás folytán a • kapocscsontot a zárcsonttal összekötő csonthártya rongálódik és benne gyuladás támadt. Ebhöl magyarázgató az. hogy e csontkinövések főleg a fiatal állatokon iojlcjdnek gyakran. melyeknél a kapocs- és zárcsont között az összeköttetés meg nem szilárd, inig a későbbi években, mikor az összeköttetés máicsontos, ritkábbak. Az emiitett hibás lábállás, a suly szabálytalan elosztódása miatt, ezeken kivül még az egyenitöszulag gyuladását, a boka és pártaizület rándulását és a paták ferde fejlődését is elösegiti. E megbetegedések legtöbb esetben rövidebb vagy hosszabb ideig tartó sántaságot idéznek elö. melynek gyógyítása főleg azért ütközik nehézségbe, mert a terde lábállás, a paták megfelelő faragásával és vasalásával csak kevés esetben és akkor is csak hosszú idő múlva javul. A hátulsó, lábak hibás állásai következtében fellépő megbetegedések leginkább a csánkizületben nyilvánulnak és pedig az u. n csánkpók és nyultetem alakjában. A közönségesen csánkpóknak nevezett csontdudor a csánk belső felületének alsó részén fejlődő idüll izületgyuladás következménye, s a megbetegedés legtöbbször az izület porczogóiból indul ki. A csontvégeket boritó porczogók ott a hol azok a munka következtében kölesönösen zuzódást szenvednek, tönkre mennek, inas helyen pedig a hol az izületi felüleleiek nem érintik egymást, lobosodás következtében sarjadzanak és a következő sarjadzószövet utóbb elcsontosodik; a látható csontdudor tehát részben ennek, részben a gvuladas tovaterjedése folytán, a szomszédos csonthártyának lobosodása miatt képződő uj csontszövet eredménye. Az ízületben e lobos folyamatnak inditó okát a legtöbb esetben az u. n. kordállás és tehénállás, továbbá a csánkizület gyengesége, annak keskeny és rövid volta, vagy pedig az állat használatának minősége képezi. A csánkizületben, miután az alczombok állása felülről lefelé egymáshoz közeledő, a szárcsontok állása pedig rendes viszonyok között egymással páihuzamos, és a csánkók tengelyei belülről és elülröl hátra és kifelé irányullak, tehát ferdék, nem csak hajlítás és feszülés, hanem egyúttal beiülröl kifelé irányuló csavaró mozgás is létesül. Ez a rotatió a csánk szerkezeténél fogva csak a nagy- és kissajka, valamint ez utóbbi és a szárcsont fölső vége között jöhet létre, mindazok az okok tehát, a melyek ezen élettani rotatiót akadályozzák (tehénállás) vagy fokozzák (kordállás), a nevezett csontok izületein zuzodást idéznek elö. De másfelől természetes az is. bogy a gyöngén és helytelenül alkotott c-sánkban az okok következtében a zúzódás nagyobb lesz, mint mikor a csánk szabályosan alakult s erőteljes oldalszalagainál fogva jól rögzitett. A csánkpók esetében jelentkező sántaság azt a fájdalmat mutatja, melyet a gyuladás okoz. A gyógykezelés a betegséggel szemben tehetetlen, mert a gyuladást megszüntetni s a már előállott boncztani elváltozásokat eltüntetni nem lehet, ennélfogva az csak a betegség egyik tünete t. i. a sántaság ellen irányulhat. A fájdalmasság az Ízületben akkor szűnik