Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-01-15 / 3. szám

IS litást nyer, a következő nagyobb dijak kerub nek eldöntésre: Első nanon a Schönaui dij, Gátverseny 2400 m. Összesen 30.000 korona díjjal. 3éves 'lovaknak. Második napon: Urlovas verseny. 1600 m. 0000 korona díjjal. 3 éves s id. lovaknak. Harmadik napon : Kétévesek nagy Handi­eapja 1000 m. összesen 12.000 kor. díjjal. Negvedik napon ; Állam dij 2800 m. Összesen 6000 korona díjjal. 4é és idősb, lovaknak. Ötödik napon: Helenenthali dij 1200 m. Összesen 50.000 korona díjjal, Oly kétévesek­nek. melyek még nem futottak. Hatodik napon '.Nagy Kottingbruni Handi­cap 2000. méter. Összesen 12.000 kor. díjjal 3 év s idősb lovaknak. Hetedik napon : Államdij. 2400 m. Összesen 6000 korona díjjal. 3 év s idősb iovaknak. Nyolczadik napon: Vöslaui dij. Akadály ver.seny. 6400 in. Összesen 12.800 korona díjjal 4 év s idősb lovaknak. Kilenczedik napon : Kottingbrunni dij 280O in. Összesen 17.000 kor. dijjal 3 év s idősb lovaknak. Ezekben számoltunk be az 1898-ik-évre kiirt bécsi és kottingbrunni versenyfeltételek­ről — melyek daczára annak, hogy a fő­összegre nézve dijleszállitást mutatnak lel. az 1897-ki proposicziókhoz képest egész irányukra nézve oly előnyös és czélszerü változtatáso­kat niutatnak fel miszerint meg vagyunk győződve róla, hogy azok — az istállótulaj­donosok részéről —• kedvező fogadtatásban részesülnek, mert a Jockey-Club vezérlő fér­liai ismét arra az útra tértek, mely már a múltban is czélhoz vezetőnek bizonvult. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. BUDAPEST IV.. VACZI-UTCZA 14. SZÁM, I. EMELET Nöt és M angol szabó. KÜLÖNLEGESSÉG: angol szabású lovagló- is vadász-öltönyök kizárólag angol szivetekből; m. lndenna m "0. sport- és magyar disz-öltönyök elegáns kiállításban készíttetnek. ~ Minták kívánatra Ingyen és bérmentve. — x3Q.eg-Toiz0.so3s poxa.tosa.3n. esz3E<5zöltetxa.elc. jninTnvtTPti3& iiy i f :f Hibás lábállások és következményeik Irta: Dc. Ptósz Béla. állatorvosi akad. nv. r. tanár.*) Általában ismeretes, hogy az a ló bir több munkát végezni, a melynek "lábai oszlopsze­rüen támasztják alá a törzset, lábcsontjai erősek, izületei pedig hosszúak, szélesek és szabályos hajlásuak. Az ilyen jól fejlett alap­zat erős izmok és inak tapadására alkalmas. Nem csekély fontossággal bir azonban a paták szilárdsága és helyes alakulása sem, főleg akkor, ha az állat kemény talajon használ­tatik. Hogy a lábak fejlődési rendellenességei a munkára használt állatoknal milyen nagy figvelmet érdemelnek, legjobban mutatja az. hogy a legtöbb olyan lábbetegségnek, mely a közönséges használat következtében támad, inditó okát épen a lábak szabálytalan alaku­lásai képezik. Az elülső lábaknak igen gyakori szabály­talan alakulása az u. n. franczia vagvtancz­mester állás, a mi eltekintve attól, hogy a könyökök behuzodása folytán o mellkas szűkü­lését okozza és annak tágulását gátolja, egyút­tal a lábtöizületnek (elülső térd) és az az alatt helyet foglaló csontoknak, izületeknek inaknak és szalagoknak, továbbá a patáknak megbetegedéseire is hajlamosítja az állatot, de söt annak egyenesen okát képezheti. Az emiitett hibás lábállás tenvészczélra is alkalmatlanná teszi az állatot, mert azt az utódok nagy mértékben átöröklik, söt a láb­töizület alatt lévő izületek ferdülései a fej­lődés közben mindinkább fokozódnak, ha a patáknak szakszerű faragásával) illetőleg vasa­lásával nem iparkodunk annak némileg útját állani. Vegyük csak kissé szemügyre az izületek fejlődését s látni fogjuk, hogy azok nem csak nagyság, de az irány és a szöglet tekinteté­ben is lényeges átalakuláson mennek még át a születés után és pedig nem valami vélet­len hatása folytán, hanem a testsúly befolyása alatt, a mozgató erő nagyságától és irányá­tól függöíeg. Az izületeket alkotó csontvégek alakja és iránya ugyanis a testsúlynak reájok gyakorolt nyomása szerint változik, mert a csontvégek­nek abban a részében, a hol a nyomás nagy, a növekedés csökken, mig aícsekélyebb nyo­más a fejlődést elösegiti. Hasonló befolyással van az izületet mozgató izomerő nagysága és iránya is, mert a csontvégekre gyakorolt nyomás ennek megfelelően változik. Világos tehát, hogy a hibás lábállás mindinkább foko­zódik, mert a testsúly nyomása ferde irány­ban hat és a mozgató erö iránya sem lehet szabályos. Az u. n. franezia állás következtében leg­gyakrabban előálló megbetegedés a szár belső talületén fejlődő csonthártyagyuladás és az ezt követő csontdudor vagy csontpók, melyek gyakran egymás alá sorakozva többes szám­ban foglalnak olt helyet. Az itt képződő csonthártyagvuladások ki­sebb részének oka zúzódás, mely a hibás lábállással járó szabálytalan mozgás közben olyan módon jön létre, hogy a ló ellenkező oldali elülső patájával a szár belső felületét megüti (bokázik). A gyuladás a csonthártya ugynévezett cambium-rétegébe lép fel, s a képződött uj szövet elcsontosodik, a mi bab­egész tojásnagyságu csontdudorokban nyil­vánul. A csontpókok másik alakja az egészen fiatal, tehát munkában még alig használt, állatokon keletkezik, melyeknél valamely zuzó­dásra mintfinditó okra, már csak azért sem lehet következtetni, mert a csontdudort boritó bör­*) Mutatvány az Allategészség ckimü folyóiratból. Szerk. dr. Rátz István, állatorvosi akadémiai nyilv. rendes tanár ; megjelenik minden hó 1-én. Előfizetés 1 évre 6 korona. Előfizetés posta utján Budapest VIII.. Rökk-Szilárd u. 28. küldendő. 1898. január 15. horzsolás vagy sebzés nem látható. Ezek a nem külső vagyis eröb'eli, behatás (ólytán fej­lődő csontpókok, a hibás állással összefüggés­ben álfó egyenetlen suly elosztódás következ­ményei. a mennyiben a franczia állású lónál a suly nagyobbrésze a láb belső oldalára esik. Még inkább érthetővé teszi a csonthártya­gyuladásnak ily okból való fejlődését az, hogy a ló lábának külső felületén a negyedik kéz­töcsont a külső kapocscsonton és egyidejűleg a zarcsonton nyugszik, mig a belső oldalon az izület kis sokszögű csontja csak a belső kapocscsontra helyezkedik. • következésképen a belső oldalon a nagyobb nyomás folytán a • kapocscsontot a zárcsonttal összekötő csont­hártya rongálódik és benne gyuladás támadt. Ebhöl magyarázgató az. hogy e csontkinö­vések főleg a fiatal állatokon iojlcjdnek gyak­ran. melyeknél a kapocs- és zárcsont között az összeköttetés meg nem szilárd, inig a későbbi években, mikor az összeköttetés mái­csontos, ritkábbak. Az emiitett hibás lábállás, a suly szabály­talan elosztódása miatt, ezeken kivül még az egyenitöszulag gyuladását, a boka és párta­izület rándulását és a paták ferde fejlődését is elösegiti. E megbetegedések legtöbb eset­ben rövidebb vagy hosszabb ideig tartó sán­taságot idéznek elö. melynek gyógyítása főleg azért ütközik nehézségbe, mert a terde lábál­lás, a paták megfelelő faragásával és vasalá­sával csak kevés esetben és akkor is csak hosszú idő múlva javul. A hátulsó, lábak hibás állásai következté­ben fellépő megbetegedések leginkább a csánk­izületben nyilvánulnak és pedig az u. n csánk­pók és nyultetem alakjában. A közönségesen csánkpóknak nevezett csontdudor a csánk belső felületének alsó részén fejlődő idüll izületgyuladás következménye, s a megbete­gedés legtöbbször az izület porczogóiból indul ki. A csontvégeket boritó porczogók ott a hol azok a munka következtében kölesönösen zuzódást szenvednek, tönkre mennek, inas helyen pedig a hol az izületi felüleleiek nem érintik egymást, lobosodás következtében sar­jadzanak és a következő sarjadzószövet utóbb elcsontosodik; a látható csontdudor tehát részben ennek, részben a gvuladas tovaterje­dése folytán, a szomszédos csonthártyának lobosodása miatt képződő uj csontszövet ered­ménye. Az ízületben e lobos folyamatnak inditó okát a legtöbb esetben az u. n. kordállás és tehénállás, továbbá a csánkizület gyengesége, annak keskeny és rövid volta, vagy pedig az állat használatának minősége képezi. A csánk­izületben, miután az alczombok állása felülről lefelé egymáshoz közeledő, a szárcsontok állása pedig rendes viszonyok között egymással pái­huzamos, és a csánkók tengelyei belülről és elülröl hátra és kifelé irányullak, tehát fer­dék, nem csak hajlítás és feszülés, hanem egyúttal beiülröl kifelé irányuló csavaró moz­gás is létesül. Ez a rotatió a csánk szerke­zeténél fogva csak a nagy- és kissajka, vala­mint ez utóbbi és a szárcsont fölső vége között jöhet létre, mindazok az okok tehát, a melyek ezen élettani rotatiót akadályozzák (tehénállás) vagy fokozzák (kordállás), a ne­vezett csontok izületein zuzodást idéznek elö. De másfelől természetes az is. bogy a gyön­gén és helytelenül alkotott c-sánkban az okok következtében a zúzódás nagyobb lesz, mint mikor a csánk szabályosan alakult s erőtel­jes oldalszalagainál fogva jól rögzitett. A csánkpók esetében jelentkező sántaság azt a fájdalmat mutatja, melyet a gyuladás okoz. A gyógykezelés a betegséggel szemben tehetetlen, mert a gyuladást megszüntetni s a már előállott boncztani elváltozásokat el­tüntetni nem lehet, ennélfogva az csak a betegség egyik tünete t. i. a sántaság ellen irányulhat. A fájdalmasság az Ízületben akkor szűnik

Next

/
Thumbnails
Contents