Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-05-06 / 28. szám

222 ítélni, hogy lova hátuljával ugyanazon nyomon inegv e. mint elejével; egy összeszedett lovat, ha be akar ugratni rövid vágtába, nem érzi meg előre, hogy az. az általa kivánt lábra fog-e be ugrani stb.. az olyan ülhet erősen a nyeregben, de mint campagne-lovas jónak nem mondható, mert az soha sem gondolkozott a ló hátán, és nem tudja megítélni, hogy e lovat, mely vagy még nyers, vagy el van rontva, okszerűen, az annak megfelelő segítségekkel, esetleg büntetéssel, hogyan igazítson kezébe, illetve hogyan tegyen a használatra kellemessé. Ha a ló nem engedelmeskedik. a lovas a lóban keresi a hibát, pedig ha mindent tekintetbe venne: (a ló temperamentumai, hibáit, alkatát stb.) s felette gondolkoznék,s a maga lovaglását is birálná : akkor reá jönne, hogy száz eset közül 99-ben a lovas helytelen befolyásában van a hiba. De a legtöbb embert a lovaglásban saját magának túlbecsülése akadályozza abban, hogv nagyobb előmenetelt tehessen. Hogy a lovaglás művészet is, azt tagadni nem lehet, itt is sokan vannak kontárok, de a kik kiGRÓF BATTHYÁNY ELEMÉR. arczczal reá süti, hogy a lónak merev torka (Ganachen) van s ott a hiba. Akkor lehuzatja a lónak orrát álló helyében, mialatt a lovas elnyújtott czombokkal ül a lovon. Természeval kissé magasan jár. akkor a legtöbb esetben az illető ki ezen fejállitással elégedetlen oda megy a lóhoz, megtapogatja a torok két oldalán levő mirigyeket, s komoly fontoskodó közben. A fej és nyak közötti összeköttetés nem oka annak, ha a ló magasan hordja fen az orrát, az máshol keresendő. Ott semmi oly részek nincsenek, melyek egymásra nyomást gyakorolva, fájdalmat okoznának a lónak ; már pedig csaKis ezen esetre lenne elfogadható azon vélemény, hogy a torok körül keresendő annak oka, ha a ló nem akar szegeit nyakkal menni. Adjunk egy lónak. mely lovas alatt nem akarja nyakát meg szeg

n': igen magas jászolból zabot, az szegett és emelt nyakkal az utolsó szemig megfogja azt enni, pedig ha azon állás fájdalmas lenne neki, kötve hiszem, hogy meg tenné, hacsak nagyon ki nincs éheztetve. — Nézetemet igázó'ja az is, hogy ha megtekintjük versenyt ken a lovakat, melyek jól szárra vannak hajtva, hátuljuk lehetőleg szabadon, ezek között nem találunk olyanokat, melyek magas fejállitással futnának, ha csak nem nagyon idegesek, melyek kezdetben küzdenek lovasaik belolyásával. Nagyon hosszadalmas volna leirni mind azon okokat, melyek a lovat lovas alatt, midőn HERCZEG PÁLFFY MIKLÓS. GRÓF DEGENFELD IMRE. válnak közülök, minden laikusnak, és még sokkal inkább a műértőnek igazi élvezetet nyújtanak, ha őket nyeregben látja. Itt is. mint bármely művészetben,a szorgalom nagyon sokat pótol, de nem mindent. — erre születni kell. — Hogy a lovaglás terén annyi téves fogalommal és helytelen kifejezésekkel találkozunk, annak tulajdonítom, hogy kevés a gondolkozó lovasunk, s ezek a nagy többségnek, mely az alap okokat nem keresi, ös időkből át vett, közvetlen külső érzésen alapuló felfogását, és kifejezéseit nem tudták, vagy nem is akarták kiküszöbölni. Hogv ezen felfogások és kifej ezések a jövőben is fenn fognak a nagy többségnél maradni.arról meg vagyok győződve mégis megemlítek néhány dolgot," melv előbbi nézeteimet igazolja, és nagvon fogok rajta örülni, ha lesznek olyanok, kik gondolkoznak ezek telett. és megfigyelésük tárgyává teszik. Ma a lovasságnál azt követelik, hogv minden 16. kivétel nélkül oly fej tartást vegyen fel, hogy homlokát és orrát függőleges," vagy legalább is ezt nagyon megközelitö állásba hozza. Ha egy ló nem akar engedi, s orráDR. MAGYAR LÁSZLÓ. tes, hogy midőn a ló szabadon érzi hátulját és elnyúlhat, akkor örömest leadja fejét, de a mint a lovas hátulját alá hajtja, már álló helyében is ellenkezik, és még inkább menet (öle összeszedett, egy katonai czélokra, lovardában való használatra, a kényelmesen belovagolt vadaszlónak megfelelő, egyensúlyban v ló mozgást követelünk, arra készteti: hogy orrával magasan menjen s igy csak általánosságban és nem részletezve fogok azokról megemlékezni. — Előre is megjegyzem, hogy vannak okok, melyek kitartás, czélűányos és helyes munka állal elháríthatok gyengébb lovasok állal is; vannak olyanok, melyek leküzdése igen ügyes lova-okat igényel, ezek között olyanok, melyeket egy ügyes lovas maradandóvá tesz, de olyanok is, melyeket egy rosz lovas a legrövidebb idö alatt ismét elront. De vannak esetek, melyekben eredményt még igen jó lovas sem ér el és ez olyankor fordul elö, mikor a ló alkathibáihoz, temperamentumának hibája csatlakozik. Azon okok, melyek miatt a ló ellenkezik nyakát megszegve hordani: nem találhatók egy helyen. Lehetnek azok: a hátulsó csüdök meredeksége, elhasználtsága, a csánkok állása, azok hibái, a ló kötése és dereka, a nyak fel-tűzésének minősége, illetőleg az emiitettek