Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898
1898-03-19 / 12. szám
1898. márczius 19. de még két lövi semet kapva összerogyott s igv egy coup-double-t csinaltam vadbivalyokra. A bika 1890. a telién 1130 kilos. Képzelheti, bogv mekkorák voltak! De csak most jött a nagyon is kritikus pillanat. Míg a bivalyokat néztük, melvek addigra kimúltak, a sok arao mind jött kezet fogni s fegyveremet megcsókolni s mindenfele örömkiáltással, lövöldözéssel igvekeztek a partonxároknak tudtára adni, hogy sikerült. A sok ember súlya alatt pedig a gyenge ingovánvszerü földréteg, mely a megmérhetetlen mély mocsáron fekszik, egyszerre, mindnyájunk rémületére, gyorsan sülyedni k< zdett ugv. hogy a viz lovam hátáig ért. nom lova pea ig a hátuljával együtt be is szakadt. Krikowa lova meg egyszerre fölfordult s ö maga nyakig esett a vizbe. Az okos, derék arabok azonban nem vesztették el fejüket. Az őket fenyegető életveszélyt nem véve tekintetbe, szanaszét lovagoltak, négyen meg nagy nehezen kifelé búzták lovainkat a vízből *s hamar kivezettek bennünket a veszedelemből. A parton a Ka if és az egész arab törzs fogadott nagy kurjanlásokkal s mindegyik ram rohant s mialatt a Kaif majd megölelt örömében, a többi mind egyszerre akart kezet adni. ugy. hogy majd lehúztak a nyeregből !gy nagy diadalmenettel vonultunk be Mató-ba, a hol nagy lakoma várt reánk, melyet a Kaif (nagy seik) adott. 24 fogasból állott ez, melyek között 19 húsétel volt s 24 óráig tartott. A bivalyok bőrét s szarvait nekem ajándékozták K a ritka tropheákat magammal viszem haza; bámulni fog, ha meglátja ezt a két darabot. A hússal «egv heti» eledelt nyertek. A bika gerinczéuek a hossza 359 cm. volt. Azután elbucsuztunk derék arab bitrátáinktól s Tunisba utaztunk visza. E nagyszerű vadászatot soha sem fogom elfeledni, de egyszer elég volt megpróbálni. A «Pillangó» lársadatmi ós művészeti élctap 7. \ száma (melv hozzánk beküldetett) a/ állandó alakokon kiviil 39 szebbnél-szebb rajzzal jelent meg és lehetőleg még szebb kivitelben mint az eddigi számok. Hasonló lap magyarul még nem jelem ineg és a közönség párloiását tnindcn tekintetben kiérdemli-. \ «Pillangó» szerkesztősége és kiadóhivatala Budapesten, Teréz-kurut 35. szám alalt van. Előfizetési ára negyedévre egy forint. •Z TT TV TT TT « "K- "FR TV- -FV TV -IV H W * I 1 * 33 JL 02££ &V Q H; A® cs. És Ijir. ÉljszEijész. Bu da pest, Váczi-utcza 25. szám. &S Ajánlja saját keszumenyéi aranyban, ezüstben és drágakövekben. Különlegességek: phantasietárgyak. verseny- és vadász-dijak saját mintázatonkint. 1MIÄÄ11I VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 104 A közönség köréből Igen tiszteit Szerkesztő ur! Engedje meg, hogy jóllehet nem sorolhatom magam b. lapjának előfizetői közé. de mint annak buzgó olvasója és a nemes sport iránt melegen érdeklődő: egy Közérdekű kérdés megvilágosilásáért forduljak a t. szerkesztő úrhoz, mint a Lovaregylet hivatalos organumának vezetőjéhez. Sokat töprengtem a fölött, mi lehet oka annak, hogy a magyar Lovaregylet még nem alapított magyar Derbyt ? Nem tartom magamat hivatottnak arra. hogy jelen soraimban per longuin et latum bizonyítgassam azt. hogv az alkotandó Derbynek mily jelentős szerepe volna hazai lóverseiiyügyünk és ezzel kapcsolatban lótenyésztésünk fejlesztése tekintetében. Ezzel azt hiszem teljesen tisztában van ugy a t.szerkesztöur.mint a Magyar Lovaregylet vezetősége. Nem ! Még kevesbbé tartom magam hivatottnak arra, hogy a Magyar Ldvaregyle: érdemes vezetőségének, nevezett egyesület körében kifejtett tevékenységét kritika tárgyává tegyem, már azért sem. mert erős meggyőződésem, hogy lóversenyügyünknek fejlesztése körül elévülhethetlen érdemeket szerzett. Mindazonáltal legyen szabad néhány szóval megindokolnom azt, miért tűnik fel előttem érthetetlennek, hogy a Magyar Lovaregylet nem vette fel programmjába a magyar Derbyt? Fináncziális akadálya nem lehet. Hiszen a közelmúltban kreált két nagy dijat (Király es Királyné dij) és más dijak érték, t is emelte, mi elég bizonysága annak, hogy financiái mi kivánni valót sem hagynak fenn. — De egyéb elfogadható okot sem tudtam felfedezni. Hál miért nem teljesülhet a magyar sportközönség eme — nézetem szerint — méltányos és hazafias kívánsága? Több oldalról hallottam a dolog felöl vitatkozni és nem egyszer voltam tanuja a hazafias keserűség megnyilatkozásának. Egyik igy panaszkodott : a lóversenyügyböl is közös ügyet csinálnak, Ausztriának alárendelik versenyügyünket, mert versenysportunk jelenleg az osztráknak kiegészítő része. Ismét másik: a Magyar Lovaregyletre pressiot gyakorolnak Bécsből, hogy magyar derbyt ne alapítson, mert tisztában vannak a felől, hogy a magyar derby megszületésével a monarchia versenyügyének súlypontja teljesen Budapestre helyeztetnék át, miáltal az osztrák versenyügy hanyatlása alig volna elkerülhető. Hogy jutunk mi ahhoz, hogy a mi rovásunkra tartsák a lelket az osztrák versenyügyben. A tájékozatlan közönségnek ilyen ferde nézete könnyen érthető, ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy Bécs mindig felhasználta az alkalmat hol a mi rovásunkra magának előnyt biztosított. Ez kissé talán sovinistikus felfogás, de hát jó hazafiak sovinismus nélkül nem is lehetünk. Midőn jelen szerény soraim megírását elhatároztam, azon czél lebegett szemeim előtt, hogy az igen tisztelt szerkesztő úrtól ugv a magam, mint a többi érdeklődő felvilágosító választ nyerhessen, miért is tisztelettel felkérem, hogy jelen soraimra a választ b. lapjának keretében lehetőleg szembeötlő helyen vagy esetleg a szerkesztői üzenetek rovatban megadni szíveskedjék, mely után maradtam hazafiúi üdvözlettel. K. T. K. T. urnák fentebbi kérdéseire — szives feleletül. Az első kérdésre: hogy «mi rt nem alapított a Magyar Lovaregylet még egy magyar Derbyt ?» azt felelhetjük : mert nincs reá szükség! Először is mert mi ugy tudjuk, hogy a versenyistálló-tulajdonosok nem érzik annak szükségét, miután a gazdagon díjazott bécsi Derby (tudvalevőleg) a mi lovaink számára is nyitva van. Minek volna tehát egy külön Derby nálunk?., talán hogy a megoszlott kis mezőnyök közt — kérdéses legyen, melyik volt az igazi főpróbája a 3éveseknek ? Mi haszna van a krakói vagy zágrábi Derbynek ? Egy-egy üres szó. Aztán meg a pénz és időpont is határoz. Mindenek előtt az idő! Mikor tartsuk azt a budapesti Derbyt ? Lapunk f. évi 4-ik számában már magyaráztuk, hogy a monarchia éghajlati viszonyai nem engedik, miszerint tavaszkor a traininget márczius 10-ke előtt meglehessen kezdeni ; elmondtuk, hogy egy Derby-ló trainingjére (angliai százados tapasztalat szerint) 100 nap szükséges, azaz: legalább 3 hónap; hogy ennélfogva a 3évesek főpróba napjait június 10-ike körül kellene tartani. Trainerjeink régóta panaszkodnak. hogy Derbyre készülő 3éveseíknek nem tudják megadni azt a gondos praeparatiót, a minőt egy Derhyló kiván — addig mig az május 24—28. körül tartatik, s ez okból tette azt hátrább (junius 5-re) a bécsi Jockey-Club. — Hogyan tudnák hát elkészíteni a Derbv-lovakat a budapesti májusi versenyekre. melyek már május 20-ika körül záródnak ? Vagy mikor legyen az a Magyar Derby ? talán a junius 12-ike körül záródó bécsi versenyek után ujabb meetinget kezdjünk Budapesten ? Es milyen nagy dijat kellene adni egv budapesti Derbyre. hogy miatta a bécsit kikerüljék ? Hogy ide jöjjenek a legjobb lovak? . . . Legalább 100,000'frtot nemde? ... s mi czélja lenne a két Derbynek? valószínűleg csak viszálykodás — hogy melyik volt helyes. Elz pedig fölösleges. Aztán beleszól a financzia is : nem oly könnyű ám 100 000 frtot kiteremteni (ások más nagydíj és kb. 150 kisebb verseny díjazása mellett) mert a Stakesek nem járják már; sokkal fontosabb és czélszerübb volt — hogy a Magyar Lovaregylet a 3évesek számára az Alagi nagy dijat creálta 2000 méterre, mely a megelőző bécsi Trial-Stakes 1600 métere s a Derby 2400 métere közt lévén — fokozatos cinezurát ad aSévesek tehetsége iránt; és sokkal czélszeiübb volt egy második Derby helyeit (tenyésztési mértékül a téveseknek az idősebb lovakkali kipróbálására) a király és királyné-dijjak alakítása. De hát mindennek van határa. A nagy dijjak szapori'ásanak is: Budapest még távol sem oly gazdag mint Bécs, s igy nagy ugrásokat sem tehet, melyeknek eredménye — mint tetszik látni még oda át is — fiasco lett ; pedig Bécs még mindig 10-szer, 20szortu gazdagabb mint Budapest. Aztán a méltányosság, az usus respektálása két, egymással parallel, habár függetlenül egy czélra működő és a közös czél erdekében barátságos lábon álló egyletnél, szinte érdemel tekintetet — és minthogy a St. Leper épp oly fontos verseny, sőt tenyésztési \ szempontból — (tekintetlel a jövőbeli apalovakra) — \ még fontosabb mint a Dai ly ; és a monarchia két részé' ben ugyanaz a lóanyag próbáltatik ki az egész év folyama alatt — ennélfogva ép oly felesleges és igy helyI leien volna egy második Derby, mint egy második St. Leger kiírása. Régi, mintegy közös hallgatag megállapodás folytan usus levén, hogy a nagy tavaszi próba Bécsben, a nagy öszi próba Budapesten tar| tassék : kár lenne éppen nekünk az úgyis többnyire Bécsből Magyarországba vándorló dijak ellen, csupán u\itási viszketegből frontot csinálni — egy második fölösleges Derby kiírása által, mely míg maga csak | tökéletlenül felelne meg hivatásának: addig az ugyanazon lóanyag részére már is létezőt csak rontaná és igy saját kárunkra azt okoznánk, hogy egg jó Derby helyett — kit rosszat állítanánk. A mi a Jájékozatlan közönség — mint kegyed maga is monda : — téves felfogását illeti : nem ; lehet azt hazafias motívumokkal igazolni a chauvinizmus csak akkor hazafias és jó, ha az alap helyes hozzá... Kegyed is, mint mondja — mások is,helyeslik a MagyarLovaregylet vezetőségének intézkedéseit, melyek által versenyügyünk nagyot fejlődött. Kérem bízzanak meg hát abban is, hogy ők elég praktikusak megítélni : bogv van e szüksé| günk egy ujabt Derbyre vagy nem ? — Ne hagyják önök józan gondolkodásukat extravagans tollak által elcsábítani; gondolják meg hí ollyan valamit olvasnak : hogy csodálatos volna miszerint azt azok, kik az ügybe jobban be vannak avatva, már régen ki ne találták volna. — Nyugodjanak meg abban az általánosan elismert elvben : hogy pénz és dicsőség kérdésben — mindenki legjobban ismsri a maga . érdekeit. Honnan merítik kegyetek azt a gyanút, hogy a Magyar Lovaregylet nem független a bécsi JockeyClubtól ? ... tanulják meg kérem megkülönböztetni hogy kiktől, miféle emberektől hallanak ilyeneket, i mert találkoznak a mostani viszonyok közt olyanok, — kik a sajtó szabadságol arra használják ki, hogy éretlen de rendkívülinek tetsző gondolataikkal sensatiót hajhásszanak, bízván abban hogy a jó közönség nagyrésze nem szokott judiciummal olvasni.. Például sok ferdeséget fölvethetnek abból a mit a napilapok u. n. «Sport-rovatában» feltálalnak, de csak két nevezetes bolondságot idézek itt. . . . Egyik ilysensatiót hajhászó journalista szintén a magyar Derby kérdéssel foglalkozott egyik nagy napilapunkban —s arra a kérdésre, (melyet ö maga vetett fel magának) j — hogy hát mit csinálnánk, ha az osztr. Jockey-Club nem szüntetné be a bécsi Derbyt, (mert ez meg már ezt is akarta ;!) vagy nem engedné meg egy magyar Derby létrejöttét!?. . . — «Hát, mondá a találékony , eszű de nem gyakorlati sportsman — «akkor a niaj gyar versenylovak tulajdonosai — ne engedjék lovaikat kiprólálni a bécsi Derbyben!!» — s ezt pickáns lére eresztve oly jó izüen tálalta fel a i laikus közönségnek, hogy némelyek még most is érzik i az izét; — hanem ö neki ugy látszik keserűvé vált I az, mert pár nap múlva revocálnia kellett. A főszerkesztőnek azt mondták egy nagyobb társaságban— hogy «hiszen igaz, miszerint egy nagy napilap szerkesztője nem tudhat mindent tökéletesen, de «Sportszakma emberét» legalább válaszsza meg. miszerint ne irjon olyan badarságot, hogy ha Bécsben 100,000 frtos versenyben részt vehetünk : abból ne vegyük ki részünket, sőt annak megszüntetésére örekedjünk ! . . . vagy helyette mi adjuuk ki 100,000 frtot! Egy másik ily «sportsmannek» tavaly az a grandios ötlete támadt, hogy «írjon ki a «Magyar Lovaregylet» egy millió (már nem emlékszem forintos vagy koronás) versenyt 1898-ra Budapestre, melyben a világ minden lova résztvehessen.... Ki is számította, hogy ez a Magyar Jockey-Clubnak aligha kerülne valamibe (az ő véleménye szerint!) mert egy ily nagy dij elcsábitná az egész világot, s legalabb pár ezer lovat neveznének ; s ha mindenik csak 100 frt beiratási pénzt fizetne: már az fölérne 100.000