Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-01-01 / 1. szám

13J8. január 1 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP BUDAPEST IV-, VACZI-UTCZA 14. SZÁM, I. EMELET Nöi és férfi angol szabó. KÜLÖNLEGESSÉG: angol szabású lovagló- ét vadász-öltönyök, kizárólag angol szivetekből na. ladenne m •&. gport- é« magvar disz-oltönyök elegáns kiállításban készíttetnek. = Hinták kívánatra Ingyen és bérmentve. — "Vid-élci megbízások pontosan eszkSzältetnek. TARC2A. A Bogarak. — Rajzok a pusztákról. — Irta : Tóth Mór. (Folytatás; Egy pillanat alatt ugrottunk fel fekhelyeinkről, másik pillanatban arczhoz emeli fegyverrel léptünk az ivóba nviló ajtóhoz, s kirúgva azt, czélba vettük a három legényt. — Sose erőlködjenek, azur.ik; —le azzal a fegyverrel nem a mi dolgunk egymást bántani — sióit hozzánk csendes nyugalommal az előrelépő bundás, a nélkül, hogy kezében tartott fegyverét megemelte volna; — inkább jöjjenek elé az urak s mulassuk át a hosszú éjszakát. Egymásra néztünk, s a másik perczben azután lőfegyvereink egymás mellé fektetve az asztalon, ott poharaztunk Döntivel és társaival a nagy ivóban, a korcsmáros a söntésben, Eszterke körülöttünk, Márton csősz pedig pipáinkat töltögetve szolgait készen hátunk mögött. — Hát a másik két ur hol van? Lent vannak a putriban, alszanak. Hát nyugalmasan aludjanak. . de mi ott VADÁSZ URAK ÉS A MULATÓ mulattunk hajnalig4— Hakker Károly baralom volt a gazda : folyt a bor, mint a tenger, szólott a dal, csengett a pohár, mert hát beláttuk annak igazságát a mit Dönti mondott: hogy nem a mi dolgunk egymást bántani. Dönti Peti, Bogár Jakab. Miska és Imre és Baski Gyurka, ezek voltak mulató társaink, s ez utóbbi gyönyörű hangja oly szivrehatóag zengett ebben az elhagyott csárdában, togy szinte elfelejtettük, hogy hol és kikkel vagyunk. Másnap folytatluk a vadászatot - két társunk nagyon sajnálta, hogy átaludla az éjszakát, épen' Szemrehányásokat tettek a vacsoránál nekünk, hogy nébkülök mulattunk, (este ugyanazon csárdába tértünk be, hol tegnap voltunk) midőn zöl dül az ajtó, újonnan megjelenik Dönti és pajtásai, jó estét kívánnak szép illedelmesen, s helyet foglalva az asztalnál, sokáig nem szólnák semmit, mig végre Dönti lsssan felénk tekint s komolyan felszólal: — Most pedig én leszek a gazda! Visszajött egy napi járóföldröl, ebben a farkasorditó rettenetes hidegben csak azérl. bogv nekünk revanche-ot adhasson ' Balla Kálmán, a dabsai csendbiztos, nem mindennapi ember volt, már külseje sokat ígért, szép magas barna, izmos férfi, nem csekély egyéni bátorsággal és kiszámíthatatlan ügyes furfanggal vitte veszélyes hivatalát.* A Bogarak tartottak is tőle nagyon, s mióta a Bereczky csődört elkötötték Dabasról, mely községben maga Balla Kálmán is lakolt — kerülték a járást különösebben még azért is, mert Statarium volt hirdetve! Dönti Peti dölyfös elbizakodásában nem hallgatott társaira s elkezdett Örkény felé portyázni, azon szándékkal, hogy rá les a pesti vásárról hazatérő kereskedőkre, de harmad napon Balla Kálmán már nyakukon ' termett s egyszerre csak utjukat állotta. A komiszárius bét pandúrral volt. a betyárok jöten.de azért csatát fogadtak : hanem midőn észrevették, bogy a pandúrok élén Balla kij m gasló alakja száguld feléjük, szépen hátat ! adtak az ellepségnek. s elkezdődött a nagy hajsza. Pandúrnak ritkán van jó lova ; csekély fizetése, mely alig megy havonkint 20—22 frtra. alig elég a maga fentartására. — Miből tartsa még családját, lovát, mely többnyire olcsó silány állat szokott lenni; miként volna kívánható az, hogy,jól abrakolt betyár lovakkal versenyt fusson vagy pláne azokat még meg is előzze. Pedig egy betyár bajsza nem olyan ám. mint egy katonai lovas ütközef, hogy öt perez alatt vége van az ataknak; ez órákig szokott tartani. eröS|kitarló lovaglással : szejjel szórva kerítve, előzve, versenyezve és lövöldözve. Most is erősen szalasztva messze maradiak a pandúrok, csak Balla maga volt nyomukban, kezétfen tartva forgó pisztolyát, s feltartóztatlanul ráhant a futó csapat után. melynek nyomát csak a felkavart homokfelhö jelezte. Jó fekete paripa volt alatta, a Halászok bojári méneséből, félvér arab, tele tűzzel — felcsigázott verseny BETYÁROK. kívánsággal, mely fajának sajátsága; — s Balla ösmerte lovát, a hires Dávid mén ivadékát, s tudta azt igen jól, hogy képes* lesz egy óráig tartó hosszú iramot kiállani a nélkül. hogy legkevésbbé tnegsinylené. Kurtán fogott kantárszárral, némileg mérsékelve lova féktelen elöretörekvését, gyorsan száguldotl előre, de alighogy az örkénvi buezkák közé éri, midőn egy felbukott lovasra akadt, kit lova maga alá temetve, nem engedett megmenekülni A fin az alig 23 éves Bogár Imre volt: társai nem is sejtették elmaradását, s nem tudták, bogv lovastól felbukva ott hever elaléltan egy buezka tövében, mert ha ezt tudták volna, bizonynyal visszatérlek volna érte, ha más nem, a két testvér, bizonyosan ; — de hát a homoktalajt oly csendes, hogy nem hallik benne a futó ló dübörgése, s Imre. ki leghátul futott, eszméletlenül maradt vissza lova felbukása ulán; nem jelezte elmaradását semmi ; a por, köd betakarta az alakokat. a homok elnyelte a lábdobaj okozta hangot. *) A pesti régi lóversenytérröl 1872-75 tájáról mi is ismertük : Debreczenben is mulattunk vele. hol gyakran megfordult egy pár futtató lovával, melyeket fia lovagolt. Igaz hogy szép szál ember volt. igazi kun fajta. . . Arczképét. . . mint igazi régi ös magyar typust csodáltuk ; fia, akkor 14—15 éves nyalka gyerek — szintén rája ütött. — Ilyen typus maholnap kevés lesz a Duna-Tisza közén, sjó lenne még most leconterfeirözni a mennyit lehet. A föszerk. Balla komiszárius látva az elbukott betyárt, megszüntette az üldözést, mellé lovagolt, s bevárta elmaradt embereit; kiszabadittatá lova alól, életre dörgölé az alélt legényt : azzal megfordult és pandúrjaival a távolba eltűnt. •Néhány nap nuilva széltében danolták a Duna-Tisza közt: «Bogár Imre kérem Üljön fel a lóra. Nem ülhetek, nem mehetek. Mert el vagyok fogva». Nyolczadnapra ezután hosszú kocsisor vonult ki az üllői uton. ki a gubacsi puszta felé ; az első fogaton ott ült a szép halavánv Bogár liu. papjával oldalán. Kocsija telve koszorúval, utja hintve virággal. — az ablakok ezréből kíváncsi népség fejei'kandikálnak a menetre, s zokogó hölgyek könyeivel vegyesen hullanak alá a köszönik, a bokréták és virágok a halálra itélt betyár elé. A SIRALOMHÁZBAN. * Egy órával később az elébb lassan kivonult kocsisor egymást előzve sebesen robog vissza a városba ; a «rögtön itélö biróság» Ítélete végre hajtva, s az ingyen mulatság befejezve lett. {Folytatása következik). Lustkandl (Telivér mén.) Apja Beauminet. anyja Crosspatch. ennek apja Hermit. Elletett 1892-ben Fedezési ára 1898-ra: • Telivér kanczánál 50 forint. Félvér kanczánál 25 forint, felállítva: gr. Esterházy Feren.cz11 él Tatán.